Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

1989. június 22. 2 NÉPÚJSÁG Jogállamot - alkotmányos garanciákkal (Folytatás az 1. oldalról.) berendezkedés szellemében, alkotmá­nyosan intézményesített formái között vállalja a politikai küzdelmet az állampol­gárok jóindulatának elnyeréséért - kor­rekt, a nemzet érdekeit szem előtt tartó program és ennek megfelelő személyzeti politika alapján. Ez az a legfontosabb, talán mindannyiunknak közmegegyezé­sül is szolgálható politikai szempont, amelynek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt saját szervezetét is felülvizs­gálja, és ezeknek a követelményeknek a szolgálatába állítja. Ennek a szemlélet­nek megfelelően és ebből következően az MSZMP számára a többi párt a prog­ramok harcában jelen lévő versenytárs. Ám ugyanakkor az a helyzet az állampol­gárok számára azért is kedvező, mert ily módon szabadon fejezhetik ki akaratukat és dönthetnek politikai szándékaikat ille­tően. A Magyar Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetesen tartva magát az előbb meg­fogalmazott elvekhez, az állami beren­dezkedés szempontjából az alkotmá­nyos garanciákkal rendelkező jogálla­mot tartja a XX. század végi európai Ma­gyarország számára a legalkalmasabb­nak. Pozsgay Imrének a nyilatkozattételét követően Szabad Györgyöt, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjét illette a szó.- Az Ellenzéki Kerekasztal június 13-i nyilatkozatában kijelentettük, hogy a megkezdendő és - Pozsgay Imrével egy­behangzó reménnyel mondom - kíván­ságunk szerint a megegyezésig folyta­tandó pártközi tárgyalások célját a békés átmenet biztosításában látjuk, mégpedig az egypártrendszerre alapozott jelenlegi / uralmi viszonyokból a megteremtendő jogállam keretei között működő képvise­leti demokráciában. Indítványozzuk, miszerint: az elkészí­tendő törvényjavaslat egyfelől azt bizto­sítsa, hogy minden választó gondosan mérlegelhesse, majd szabadon és titko­san eldönthesse, ki, illetve milyen irány­zat által kívánja képviseltetni érdekeit és politikai akaratát. Másfelől gondoskod­jék a megegyezésen alapuló új választási rendszer arról, hogy minden, a képvise­leti demokrácia alapelveinek sérthetet­lenségét vállaló, egyben a választások erőszakos vagy csalárd befolyásolását megtagadó politikai párt és szervezet azonos, demokratikus feltételekkel állít­hasson jelölteket, és törvényes eszkö­zökkel azonos feltételekkel küzdhesse- nek megválasztásukért. A szabad választások is feltételezik a jelenlegi alkotmány módosításának szükségességét. Többek között elkerül­hetetlennek tartjuk, hogy egy, a most kezdett tárgyalások keretében kidolgo­zandó törvényjavaslat rendelkezései ér­telmében felcseréltessék a jelenlegi al­kotmánynak az egypárti hegemóniát megállapító tétele a többpártrendszer működésének törvényesítésével. Itt je­gyezzük meg, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és egy alkot­mánybíróság felállításáról rendelkező törvények megalkotását is a szabad vá­lasztások eredményeként összeülő új parlamenttől várjuk. Harmadikként azt tartjuk szükséges­nek, hogy a többpártrendszernek állam­jogunkba való újra beiktatásával járjon együtt a pártok megalapításának, műkö­désük politikai, jogi és anyagi feltételei­nek törvényes szabályozása. Nélkülözhetetlennek tartjuk új tájékoz­tatási, illetve információs törvény megal­kotását annak érdekében is, hogy a vá­lasztók ne vaktában, hanem a demagóg befolyásolási kísérletekkel szemben is a lehetséges mértékig felvérteződve, felis­mert érdekeik tényleges képviselőire szavazhassanak. Kukorelli István a harmadik oldal kép­viseletében kijelentette: etfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témá­kat, kiegészítést nem kívánnak hozzáten­ni. Ezután így folytatta: különösen fontos­nak érezzük a 6. pontban megfogalma­zott gondolatot az erőszakos megoldá­sokról, a direkt politikai harc eszközeiről való lemondást. Ennek át kell hatnia köz­életi magatartásunkat és megalkotandó törvényeinket egyaránt. Örömmel hallot­tuk Pozsgay Imre bejelentését, hogy az MSZMP nem javasolja a törvények idő előtti napirendre tűzését. A törvényjavas­latoknak a döntéshozatalról való levétele politikai győzelem, nem politikai vereség, hanem a józan politikai belátás eredmé­nye.- A békés és demokratikus politikai át­menet folyamatában kiemelkedő jelentő­sége van a választásoknak, amely a törvényalkotás ütemezésének beszámí­tási pontja. Erre az időpontra figyelve ki kell cövekelnünk a sebességkorlátok alsó és felső táblahatárait.- A hat tárgyalási témából mi valósít­ható meg a választásokig és mi az, amit feltétlenül el kell halasztani? A nyitó ple­náris ülésen egyetértés volt közöttünk, hogy az új alkotmányról a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie, s addig lényeges alkotmány­módosítások ne legyenek. 1949 óta igy is a 21. alkotmánymódosításnál tartunk, ebben az évben már három jelentős al­kotmánymódosítás volt. Augusztus 20- án egységes szerkezetű alkotmányszö­veg hiányában nehéz lesz eldönteni, mi­lyen hatályos alkotmányt ünnepiünk. Kezdeményezzük, legyen ez az ünnep a magyar államiságnak az államalapításig visszamutató nemzeti ünnepe.- A köztársasági elnökről szóló tör­vényjavaslat elhalasztása mellett érvek sorolhatók, amelyeket kompromisz- szumként hajlandók vagyunk elfogadni. Mégis, gondoljuk meg jól közösen: ez­zel a törvénnyel nem kellene-e kivételt tenni. A román sajtó vádol A múltba révedés helyett tekintsünk a jövőbe (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetközi hatása van. Természetesnek tartjuk, hogy az egyes országok értékelé­se 1956 Magyarországáról más és más. Ez viszont az ő belügyük.- A temetés előtti napon tüntetésre ke­rült sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyászszertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok azonnali kivonását kö­vetelték. Mi a véleménye ezekről a meg­nyilvánulásokról? Meggyőződésem, hogy ezek a meg­nyilvánulások - a mai sokszínű magyar társadalomban - egy rendkívül szűk ki­sebbség véleményét tükrözik, nincs tö­megbázisuk. A történelmi ismeretek és a politikai realitásérzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különb­séget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjetunióban megvalósuló politikai reformok nélkülözhetetlen nem­zetközi feltételét képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremté­sére irányuló törekvéseket siker koro­názza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti jó­viszony sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyil­vánulások megzavarhatnák. A demokra­tikus - a nemzeti adottságok jegyében megújuló - szocialista társadalom építé­sének feltétele a jó magyar-szovjet vi­szony. Nemzeti érdekeinkkel ellentétben áll minden olyan lépés, ami a magyar­szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitott­ságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolataink is a ma­gyar-szovjet viszony rendezettségének szilárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk továbbépíteni együttműködésünket más szomszédos országokkal is. Szeretnénk, ha jobban ismernénk egymás szándé­kait, törekvéseit, ami az esetleges fél­reértések megelőzésének legjobb bizto­sítéka. Egymás kölcsönös, jobb megis­merése és megértése, a kölcsönös tole­rancia mindnyájunk javára válik. Alapve­tő érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett, a belső fejlődésünkre is jótékony hatást gyakorló viszony kialakí­tása és annak folyamatos ápolása. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges hazai megnyilatkozások, sem az előregyártott, hangulatkeltő, belügyeinkbe nyíltan be­avatkozó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezeté­se és a józan közvélemény egyaránt el­határolta magát.- Végül is tehát tud-e a nemzet együtt továbbmenni június 16-a után?- Erre még most nincsenek garanciák, de egy, a múltunkban gyökerező, nagyon szorongató görcs oldásán túl vagyunk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy több energiát fordítsunk a közös jövő felépíté­sére. A nemzeti megbékélés nem épít­kezhet másra, mint az őszintén bevallott múltra és a felvállalt jelenre. A közeljövő számos olyan kérdést állít elénk, amelyet csak megegyezés útján, együtt tudunk megoldani. Ezért vitakész­ségből, kölcsönös türelemből, a demok­rácia játékszabályainak minden fél ré­szére kötelező betartásából, a nemzet érdekeinek mindenek fölé emeléséből mindannyiunknak nap mint nap vizsgáz­nunk kell. És, ha ez igy történik, akkor op­timista vagyok. A román sajtó továbbra is azt állítja, hogy a június 16-i budapesti események „románellenesek’’ voltak. A bukaresti la­pok ismertetik Ribánszki Róbert nyilatko­zatát, amelyet az 1956-os eseményekkel kapcsolatban a Magyar Hírlapnak adott, s a Romania Libera külön cikkben foglal­kozott a „budapesti románellenes provo­kációkkal”. Az „antifasiszta harcosok és háborús veteránok” Nicolae Ceausescuhoz, az RKP főtitkárához, az RSZK elnökéhez in­tézett táviratukban egyebek között eze­ket írják: „Aggodalommal és felháboro­dással értesültünk arról, hogy a magyar reakciós körök június 16-át arra hasz­nálták fel, hogy románellenes megnyilvá­nulásokat szervezzenek egyes dek- lasszált, légionárius, fasiszta elemek részvételével, amelyek menedéket kap­tak Magyarországon vagy pedig más or­szágokból érkeztek”. Azzal a kéréssel fordultak Nicolae Ceausescuhoz, hogy „szólítsa fel a Magyar Népköztársaság vezetőit: intézkedjenek azért, hogy véget vessenek mindenfajta beavatkozásnak Románia belügyeibe.” Stefan Pascu akadémikus és Stefan Stefanescu akadémiai levelező tag alá­írásával közös cikk jelent meg a Romania Libera című bukaresti lapban. „Határo­zottan visszautasltjuk a fasiszta, szocia­listaellenes és románellenes provoká­ciókat” címmel közölt írásukban kifejtik: „Egyes események és egyes politikai személyiségek szerepének értékelése a magyar vezetés, a magyar nép ügye", de hozzáteszik: „Ami azonban az elmúlt hét végén Budapesten történt, súlyos okot ad az aggodalomra”. A szerzők szerint „nem hiányoztak a közvetlen támadások a szocializmus és az MSZMP ellen, s a re- vansizmusra felszólító megnyilatkozások sem”. A román sajtó közölte a TASZSZ kom­mentárját, amely megérti a csehszlovák és román aggodalmakat. Emellett idézik Ribánszki Róbert interjúját, amelyben a politikus a Marxista Egységplatformnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról szól, s e szerint Magyaror­szágon ellenforradalom volt. Szerepel a román sajtószemlében az interjúnak az a része is, hogy „Magyaror­szágon nem többpártrendszer lesz, ha­nem jól szervezett szocialistaellenes és kommunistaellenes mozgalom”. A nagyhatalmak jelenleg sokkal in­kább partnerként, mint ellenségként te­kintenek egymásra - jelentette ki Mihail Gorbacsov azon a megbeszélésen, ame­lyet William Crowe tengernaggyal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnökével folytatott. A tengernagy látogatása alatt Belorusz- sziában hadgyakorlatokon vett részt megfigyelőként, megismerkedhetett egy szovjet atomtengeralattjáróval és utaz­hatott az országban. Mindez - mutatott rá Gorbacsov -, azt bizonyítja, hogy ellen­séges viszony helyett partnerség kezd kialakulni az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között.- Nyilvánvalóan léteznek nézőpontbeli különbségek, különösen a fegyverzetel­lenőrzés kérdésében - mondta a Gorba- csowal folytatott megbeszélések után tartott sajtókonferencián Crowe, hozzá­téve azonban, hogy a problémák megvi­tatásának légköre jelentősen javult. Ezt követően Crowe tengernagy egy­órás tárgyalást folytatott Szergej Ahro- mejev marsallal, Gorbacsov katonai ta­nácsadójával és Mihail Moiszejev vezér- ezredessel. Országgyűlés előtt Nyílt levél a Tolna megyei képviselőkhöz Tisztelt Képviselők! Az Országgyűlés által heves vitákban megtárgyalt és 1989. január 1 -jével életbe lép­tetett, a munkanélküli-segélyezésről szóló jogszabály diszkriminatív jellege, illetve an­nak negatív hatásai, az elmúlt félévben nyilvánvalóvá váltak. Az első munkahelyet kereső fiatalok számára ez a rendelet nem biztosít segélyezési alapot. A beígéri átképzési lehe­tőségek, az „újrakezdési kölcsönformációk" országszerte igen korlátozott lehetőséget jelentenek. Az illetékesek által tiszteletreméltó igyekezettel „kiizzadt" átmeneti formák (közmunkák, háztartásvezetési tanfolyamok stb.) csak időhalogatásra és a valódi prob­lémák halmozására jók, szintén igen szűk körben. Tolna megyében a szakemberek becslése szerint több mint 1000 fiatalt (14-19 éves kor között) érint ez a hátrányom meg­különböztetés és ebből alig egyharmadának biztosítható akár átmeneti megoldás is. A városok közvetlen vonzáskörén kívül eső településeken e fiatalok helyzete katasztrofá­lis. Sajnos, ez mind megannyi - egyébként is többnyire hátrányos helyzetű - család éle­tében okoz megoldhatatlan nehézségeket. A 16-19 éves korosztályban a családokat a segélyezés megtagadásán kívül sújtja a diákkedvezmények és a családi pótlék elvesz­tése is! Tudjuk, hogy a rendeletet „nyugati” példák sugalmazták, ahol e korosztályra nem ter­jednek ki a segélyek. De ott valóban működő piacgazdaságok működnek ás jóval maga­sabb a családok jövedelme, illetve életszínvonala is. A rendeletalkotók ebben a kérdés­ben igen bátortalanul nem mertek eltérni a választott modelltől. Más ponton viszont igen bátran túllépték a modell által kínált kereteket, amikor a segélyezettek körébe vonták - még ha csökkentett mértékkel is - a munkahelyüket önkényesen, ún. kilépett munka­könyvi bejegyzéssel elhagyó munkavállalókat is. igy e segélyrendelet toleránsabb az önhibájából munkanélkülivé vált állampolgárral szemben, mint az önhibáján kívül mun­kahelyhez nem jutó fiatal esetében. Még egy gondolat az úgynevezett újrakezdési köl­csön lehetőségéről. Az OTP ezt a formát tisztán üzleti lehetőségként alkalmazza, igazga­tóságainak egy része - így a Tolna megyei is - a szociális értékét mellőzi. Baranyában ugyanarra a vállalkozásra 10 évre 600 000 Ft-os kölcsönt adtak 4 éves kamatmentes­séggel, amire Tolna megyében 400 000 Ft-ot 4 évre kedvezmény nélkül. A fiatalok ese­tében ez teljesíthetetlen feltételeket jelent. Saját jogú igénybevétel nem is történt az el­múlt félévben. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy Tolna Megye Tanácsának illetékes osztálya 240 munkáltatótól kért információt a fejlesztési terveikről, várható szakemberigényükről, mely megkeresésre 10 válasz érkezett, és ebből is csak 5 érdemi. Ideje lenne az alkal­masság mércéjének tekinteni a gazdasági vezetők esetében az előrelátóképességet, il­letve a társadalommal szembeni felelősséget is. Mindezek alapján kérjük, hogy a következő ülésszakon éljenek az interpelláció lehe­tőségével, és kérjék az általunk kifogásolt - a társadalmi köztudatban antiszociálisnak minősített - segélyrendelet mielőbbi felülvizsgálatát. Meggyőződésünk, hogy abban a társadalomban, ahol a fiatalok tízezreinek csak a kiúttalanság bizonyossága adható, a jövőt teszik kockára a törvényhozók. Szekszárd, 1989. június 21. DR. SA Y ISTVÁN KIS PÁL ISTVÁN Magyar Néppárt Tolna megyei a Magyarországi Szociáldemokrata Párt területi ügyvivő Tolna megyei ügyvezető titkára Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához Tisztelt Elvtársak! Pártbizottságunk 1989. június 19-i ülésén elemezte a reformkörök tevékenységét és ezzel összefüggésben a párt belső helyzetét. Elemzésünk végén az a többségi vélemény alakult ki, hogy a pártban jelen lévő plat­formok, szellemi áramlatok ma már szinte áttekinthetetlenek. A reformkörök mozgalma kiterebélyesedése során differenciálódott és nem tekinthető egységes irányzatnak. Határozottan igényeljük: a KB a lehető legsürgősebben érje el, hogy a felső vezetés szintjén világosan fogalmazódjanak meg a meglévő platformok. Hiányoljuk egy olyan platform körvonalazását, ami köré a párttagság többsége tömörülhetne. Ennek a plat­formnak fel kellene használni a reformkörök, a többi áramlat által is megfogalmazott ér­tékes tételeket, de világosan elkellene határolnia magát a szélsőségektől. Egy ilyen plat­form képezhetné a párttagság zöme által képviselhető centrumot. Megújuló pártunk kötelezze el magát a demokrácia kiteljesítése, a nyíltság mellett, és a belső viták túlsúlya helyett a haladó értékek felhasználásával vívja ki a politikai, társa­dalmi reformfolyamatokban a vezető szerepet. Paks, 1989. június 20. Elvtársi üdvözlettel: MSZMP Paksi Atomerőmű Vállalat Bizottsága Közéleti hír A Paksi Atomerőmű Vállalat KISZ-bi- zottságának küldöttgyűlésén a résztve­vők hosszas vita után megvitatták a szer­vezet alapszabály-tervezetét. A megho­zott döntés értelmében a PAV KlSZ-szer- vezete az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete nevet vette fel. A résztvevők csatlakoztak a DEMISZ vezetőinek június 20-án a saj­tóban nyilvánosságra hozott, a Nagy Im­re és társai temetésén elhangzott Orbán Viktor-beszédet elutasító nyilatkozatá­hoz. Mint ismeretes, Orbán Viktor az ifjú­ság nevében szólt, amit sokan nehezmé­nyeztek. Egy kiskereskedő platformja... Szokatlan jelenet szakította meg a me­gyei pártbizottságon a tegnap délelőtti első titkári értekezletet. Venter Dénesné szekszárdi kiskereskedő kért bebocsá­tást az ülésre, hogy néhány közérdeklő­désre számot tartó javaslatát előadja a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a Magyar Hírlap június 20-i számában megjelent Maszek szoc- pol című Írástól indíttatva elhatározta, hogy szekszárdi, Alisca utca 1. szám alatti vegyesboltjában július elsejétől 5 százalék kedvezményt ad a vásárlás összegéből minden gyesen, illetve gye­den lévő kismamának, valamint a nyug­díjasoknak. Akcióját a szombati napokra is kiterjeszti, ekkor 10 százalékkal fizet­nek kevesebbet minden áruért a fenti körbe tartozók. Az ügynek szeretné meg­nyerni az ország minden kiskereskedő­jét, elképzelése szerint ők is csökkent­hetnék áraikat bizonyos mértékig.- Mi vezérelte erre a cselekedetre? - kérdeztük az értekezlet után Venternét.- Meg akarom osztani másokkal is, amim van, szeretnék segíteni a család­alapító fiataloknak, s egyúttal az MSZMP- nek is.- Hogyan tudja ellenőrizni, hogy a bolt­ba belépők közül ki él valóban gyesből, gyedből vagy nyugdíjból? Igazolniuk kell majd ezt a vevőknek?- Erről szó sincs - hangzott a válasz mindenkinek a lelkiismeretére bízom, hogy visszaél-e segítő szándékommal, én hiszek az emberek becsületességé­ben.- Ön párttag, hogy éppen az MSZMP- hez fordult szándékával?- Egy évvel ezelőtt saját elhatározá­somból kiléptem, mert nem értettem egyet az akkori politikai irányvonallal. De kommunista szellemben nevelkedtem, s úgy érzem, most újra a pártban a helyem. Ezért kérni fogom a felvételemet egy olyan alapszervezetbe, amely elfogadja az elképzeléseimet.- Említene ezek közül néhányat?- Tisztán a lenini elvek alapján kívánok politizálni, s szorgalmazom a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége hagyo­mányainak felelevenítését. Keresni aka­rok a Magyar Szocialista Munkáspárton belül egy olyan szekszárdi alapszerveze­tet, ahol támogatják a platformomat.- esi ­Nagyhatalmak „partnersége”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents