Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
/vr a l# Az agrárgazdaságot érintő törvénymódosítások Országos konferencia Szekszárdion Tegnap az SZMT-székházban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézetének szervezésében országos konferenciát nyitottak meg az agrárgazdaságot érintő új törvényi rendelkezések témakörében, amelyen több mint százharmincán vesznek részt. A konferencia meghívottjai - a téeszek, állami gazdaságok, földhivatalok, mezőgazdasági intézmények, megyei tanácsok képviseletében - az egész országból gyűltek össze. A háromnapos konferencia első délutánján foglalkoztak a földtörvény és a megújuló mezőgazdaság témakörével. A vita vezetője dr. Hoffer István, a Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője, a téma előadója dr. Fenyő György, az FTH vezetőhelyettese volt. Ma délelőtt A szövetkezetekről szóló jogszabályok módosítása és ennek hatása a szövetkezetek működésére című előadás és vita szerepel a napirenden. Az országos konferencia megnyitása. Balról jobbra: dr. Tibay György tanfolyamvezető, Kelemen István, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, dr. Hoffer István, az FTH vezetője és dr. Fenyő György, az FTH vezetőhelyettese. Vitavezető Vörös István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, előadó dr. Sallai Márta, a MÉM osztályvezetője lesz. Délután konzultáció keretében elemzik a társasági törvény hatásait a tulajdonviszonyok alakulására. A téma előadója: dr. Mikó Zoltán, a MÉM osztályvezető-helyettese. A konferencia holnapi, utolsó napján dr. Orbán Ferenc, az Állami Gazdaságok Egyesületének vezérigazgatója vezetésével vitatják meg az átalakulási és a vállalati törvény adta lehetőségeket. A téma előadója dr. Zsohár András, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője, majd a vállalati törvényről tart előadást dr. Orbán Ferenc. Rekviem a tolnai 18/111. zászlóalj doni pusztulásáért 1936-1937-ben nyertem katonai kiképzést Szekszárdon, majd Mohácson és Pécsett. .Mint karpaszományos őrmester szereltem le Mohácson. A 18/III. zászlóalj kötelékébe (Szekszárd) tartoztam, mint tartalékos tisztjelölt. A délvidéki, erdélyi és felvidéki bevonulásokon nem vettem részt, mert Felvi-. déken, Magyardiószegen voltam állásban, és míg a SAS-behívómmal Tolnára értem - ugyanis oda szólt a behívóm az én alakulatom elvonult. A bevonulásomat szándékosan késleltettem. Előbb Bony- hádon, ahol szüleim laktak, megtudakoltam, hogy elmentek-e már az egységek Tolnáról. Késésemért feddést kaptam, és egy hétig tartottak pár hasonló lógóssal. Pompás dolgom volt, mert kint lakhattam Tolnán, a civileknél, így Widema- néknál, az akkori szeszfőzdéseknél. És Tolnán több barátra is szert tettem, minden egyes bevonulásom alkalmával, így a Pirgi családdal is. Na de ez nem ment örökké így, mert 1942-ben már kora tavasszal hívtak be SAS-behívóval. És ez időtől még szabadságra sem engedtek el Tolnáról. Küldték ki a behívókat nemcsak a megyébe, hanem ruszin és román civileket is hívtak be az akkor idecsatolt területekről. Folyt a kiképzés menetgyakorlatokkal, riadókkal és egyebekkel. Én a 18/111. zászlóalj géppuskás századához nyertem beosztást, mint gyalogsági ágyús szakaszparancsnok. (Folytatás az 5. oldalon.) Ingyen tankönyvek Pálfán Szeptembertől a pálfai általános iskola valamennyi diákja ingyen kapja a tankönyveket és a füzeteket. Balogh László tanácselnök javaslatára határozott úgy a júniusi vb-ülés, hogy azt a 40-50 ezer forintot, amit gyámügyi segély és pótsegélykeret címen kaptak, ne csak néhány család közöt osszák szét, hanem valamennyi kisdiák részesüljön belőle. A kedvezmény 200 gyermeket érint. - W Román tiltakozás - június 16. miatt A román sajtó hétfői jelentései szerint a bukaresti külügyminisztérium kommünikében tudajja,)hogy szombaton éjfélkor a külügyminisztériumba kérették Szüts Pál bukaresti magyar nagykövetet. A közlemény szerint tiltakozást nyújtottak át a diplomatának. Valójában szóban jelentettek be neki hivatalos kormánytiltakozást. Ez azok ellen az állítólagos „szocialista-ellenes, románellenes, nacionalista-soviniszta és revizionista megnyilvánulások” ellen emeli fel szavát, amelyekre - írják a szóbeli jegyzékben - június 16-án Budapesten sor került „egyes magyar állampolgárok újratemetésén” azaz Nagy Imrének és küzdőtársainak végtisztességekor. A magyar nagykövet a tiltakozást továbbította Budapestre. A külügyminisztériumban fogadták más országok diplomáciai képviseleteinek vezetőit is, akiket tájékoztattak Románia álláspontjáról és az említett tiltakozásról. A közlemény nem szól arról, hogy mely országok misszióvezetőit kérették be oda. (Horn Gyula ezzel kapcsolatos nyilatkozata lapunk 2. oldalán olvasható.) Felhívás kegyeleti alapítványra Az I. világháborús emlékművekre véssük fel a II. világháborúban elesett, eltűnt, hadifogságban meghalt hősök nevét. A magyarság ezeréves küzdelmének felvállalása, a múlt tisztázása, történelmi „tagadásaink” és „féligazságaink” eltüntetése jelenünk meghatározója, jövőnk záloga. Az a nemzet, amely elveszti múltját, elveszti létjogosultságát a jövőben. Újkori történelmünk, sajnos, nem volt mentes a vérzivataroktól. Az első világégés több mint 1 millió magyar polgár és katona életét követelte. Katonáink bátorságukkal, vitézségükkel nemcsak saját nemzetük, de az ellenség tiszteletét és megbecsülését is kivívták. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy hangos csobbanás, s az úszók már birtokba is vették a medencét. A bal felső sarokban István József, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a megnyitóbeszédet tartotta. A demokráciát mellőző döntési mechanizmus jelképe. Valakik dicsőségére, nevüknek fönnmaradására emelt presztízsépítmény. Fölösleges, soha meg nem térülő pénzkidobás, a város „élsportjához” és tömegsportjához képest túlméretezett beruházás. A fenti vélemények és a hozzájuk hasonló megjegyzések a szekszárdi sportcsarnokról számtalanszor elhangzottak az ugyancsak elhúzódó építkezés ideje alatt, nyilván magán- beszélgetésekben is, de nyilvános fórumon sem volt tabu a téma. A „címzett” többnyire a városi tanács, s azon belül is gyakran Takács József, a pénzügyi osztály vezetője, bár ő „örökölte” ezt a beruházást, hiszen akkor határoztak felőle és kezdték meg az építkezést, amikor még más töltötte be ezt a funkciót. (Folytatás a 3. oldalon.) Befejeződött az uszoda rekonstrukciója Rég várt eseménynek volt a szemtanúja tegnap délután a szekszárdi fedett uszodában a strandoló közönség: ünnepélyesen átadták az új tanmedencét, a felújított úszómedencét valamint a hozzájuk kapcsolódó új öltözőt és a szociális blokkot. Tavaly májusban a szekszárdi lakosság kicsit megütközve vette tudomásul, hogy egy ideig az uszodát nem használhatja, de aki ellátogat a felújított létesítménybe, örömmel nyugtázhatja, hogy a több mint egyéves kényszerszünet nem volt hiába. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tizennyolcmillió forintot fordított e felújításra, ebből egymilliónégyszázezer forint az ÁlSH-támo- gatás összege. Az új tanmedence az úszásoktatás célját fogja használni, a vízforgató berendezésnek köszönhetően pedig ivóvízminőségű vízben lubickolhatnak a fürdőzők, ugyanakkor a vízforgatás a takarékosság szempontjából is a legcélszerűbb megoldás. A szekrényes öltözősor pedig az eddiginél nagyobb tömeg befogadására képes. A Szekszárdi Vízmű SE úszói az edzést elkülönített pályán tartják, nem zavarva ezzel a fürdőző- ket. A tanácskozás részvevői Györkönyben, Faddon vágják az árpát A györkönyi Szabadság Termelőszövetkezetben június 17-én megkezdték az őszi árpa betakarítását. Pénteken délután és szombaton mintegy harminc hektáron vágták le a gabonát, hektáronként átlagosan 50 mázsát. Tegnap pihenőt tartottak, a visszalé- vö 30 hektáron ma folytatják a munkát. Aratnak Faddon is, a Lenin Tsz 146 hektárnyi árpaföldjére tegnap vonultak ki először a kombájnok. Tízmillió a sportcsarnok fönntartására
