Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. június 20. Számunkra létkérdés, hogy elsősorban szomszédainkkal jó viszonyban legyünk fariÉ^í Horn Gyulával Magyarjárás az osztrák nagykövetségen Fél napra magyarok lepték el az osztrák nagykövetség épületében lévő kulturális intézetet. Természetesen nem a tavaszi, éppúgy ostoba, mint ízléstelen „magyarjárásra” emlékeztető hűtőgépbeszerzési céllal, ami a meghívók részére se lehetett kellemetlen. A meghívók - az Osztrák Kulturális Intézet és a Magyar Külügyi Intézet - a Duna menti megyék kulturális és társadalmi életének olyan képviselőit hívták meg kötetlen ke- rekasztal-beszélgetésre, akikkel szót érteni reméltek és akikről remélhető volt, hogy egymással is szót érteni képesek. A „Kulturális Duna-fórum - a Duna menti térségek kulturális együttműködésének esélyei” mondatnyi cím mögött sokkal több érdekesség rejtőzött, mint azt első olvasásra hinni lehetne. Az alig két tucat meghívott között megyénket Thész László, a szekszárdi zeneiskola igazgatója, Kottán Károly festőművész és Ordas Iván újságíró képviselték. Meghívottak érkeztek a Magyar Tudományos Akadémiáról, de ott volt Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője, Tillai Aurél pécsi egyetemi tanár és a megyénkben jól ismert tudós, And- rásfalvi Bertalan is. A tanácskozás abból a felismerésből indult ki, hogy Európa politikai megosztottságának mérséklésében fontos szerepet kaphat a kisebb területegységek kulturális közeledése, ami tulajdonképpen a hidegháború időszakában se szűnt meg teljesen. Amint azt dr. Sebestyén György, Bécsben élő egyetemi tanár, a közeledés gondolatának tulajdonképpeni szülőatyja, elmondotta, már 1982 óta indulnak kísérletek a Duna mellett élő népek és ezek kisebb köz- igazgatási egységeinek közelebb hozására. Nemcsak rokonszenves megszállottak vágyairól van szó, hanem állami szintű érdeklődésről, ami legújabban már román és szovjet részről is megnyilvánul. Elhatározott tény, hogy a Krems- ben lévő főiskolát fokozatosan „Duna egyetemmé” fejlesztik. A beszélgetés során kiderült, hogy a kérdés mennyire a levegőben van. Pest megye nemzetközi erőfeszítéssel Duna menti kultúrközponttá szeretné restauráltad a gödöllői Grassalkovich-kas- télyt. Ilyesmit Kecskeméten is terveztek, Hajós község népművelője pedig nyomban asztalra is tette annak a háznak a tervét, melyet a Duna menti Népek Barátságának kívánnak szentelni és nevezni. Megyénk képviselői csak saját gondolataikkal tudtak előrukkolni, pedig jó lett volna olyan tényekkel is, mint például az, hogy Bácska és Salzburg évente 20-20 fiatalt cséréi, Kecskemét Vendéglátóipari Szakiskolájának Sankt-Pöltennel van kapcsolata, a győri független környezet- védők osztrák-magyar ökológiai táborokat szerveznek a fiataloknak, Mosonmagyaróvárra naponta jár át Ausztriából német nyelvet oktató tanár, Kecskeméten pedig lehetőség nyílik a Duna menti népek meséiből animációs filmsorozatot készíteni. Megyénkből csakdunaföldvári példákat sikerült felhozni, de talán remélhető, hogy amikor az itteni tanácskozás ötleteinek, tényeinek listáját minden megye illetékes kulturális vezetői megkapják, nálunk is sikerül meríteni azokból. Ezek többsége ugyanis nem pénzt kíván, hanem a már adott lehetőségek kihasználását. » Andrásfalvi Bertalan arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna menti együttműködésnek még sokáig lesznek történelmi előítéletekben gyökerező akadályai. Éppen ezért a kölcsönös népismeret a fontos, a hivatalosan meghirdetetteknél pedig sokkal inkább a személyi kapcsolatok. Sok évtizedes Duna-tanulmányai révén rájött, hogy a népeket összekötő folyó mentén már 400 éve szokás volt a gyerekek cseréje, nyelvtanulási célból. Farkas László (MTA) megemlítette, hogy a század elején Passau és Vaskapu között napi 2 hajópár szállította menetrend szerint az utasokat. Dr. Láng László, a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese azt a magánvéleményét közölte, hogy a közeljövő kelet-európai kapcsolatrendszerünk konfliktusok sorozatából fog állni. Kivétel Ausztria, mely állami szinten éppúgy nagy érdeklődést mutat Magyarország iránt, amiként az magánemberek között már általános. Sürget az idő. 1992-ben megnyílik a Du- na-Majna-Rajna csatorna, 1995-ben nyakunkon a világkiállítás, közben Európa gazdasági arca átrendeződik. Gazdasági fejlődésünk létérdeke a kulturális kapcsolatok elmélyítése. Ennek jegyében október 10-én Kremsben kerül sora következő hasonló tanácskozásra. ORDAS IVÁN Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő riporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak.- A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy - román megfogalmazás szerint - Nagy Imre és társainak június 16-i temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, revansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magar kormány a román nyilatkozatra?- Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal - mondta Horn Gyula. - Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, ame- lyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóság: teljes volt, hanem mértéktartó is egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget, nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16-án.- A diplomáciában számít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állítanak, mert az a szó, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott- A diplomáciában is feltétlenül számítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényéktől nem szokatlan.- Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra?- Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést.- Ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek látszik.- Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kísérte az eseményeket az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban, s ezt különben sem (Folytatás az 1. oldalról.) E tragédiában az ország elvesztette a munkaképes férfilakosának közel 1 /3-át. Hősök voltak ők mind. A politikát nem ők csinálták, de történelmünket - mint dédapáink, mint nagyapáink - a vérükkel írták. A trianoni békepaktumot követő társadalmi és gazdasági sokk után szinte minden magyar városban és községben méltó emléket állítottak hős honvédeink- nek. Ezek a magyar nép nemzeti önbecsüléséből, elődei iránti tiszteletből, közadakozásból emeltettek örök emlékeztetőül. Szinte még el sem hervadtak a kegyelet virágai, már újabb tragikus háborúba sodródott e hadak útjába eső ország. A II. világháborúban és annak következményeként mintegy 1 millió embert siratott újra e hányatott sorsú nemzet. Minden ötödik magyar családnak van halottja, akiket ösak titokban lehetett elsiratni, családi körben, suttogva. Hősök és áldozatok ők, a mi nagya Külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el.- Ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra. Mi célból?- Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve el sem hangzott.- Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól?- Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik abba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónapok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartalma van, pedig szó sincs erről, hiszen mi nem minősítjük a román párt, vagy a román vezetés belpolitikáját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egész magatartásba illeszkedik bele ez az esemény. Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt viszonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk.- A kezdet valóban egyforma volt, de azután fokozatosan nőttek a különbségek, a stílusbéli jegyek különbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nemzetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolatban.- Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Romániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mostanáig a magyar kormányzatnak. Talán ilyen alapon kérhetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is benne van.- Én ezt nem hiszem, nem, mert ebben Románia csak közvetítő szerepet játszott, tehát Nagy Imre sorsának alakulásában nem a román vezetés játszott meghatározó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek.- Figyelemre méltó, hogy Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára néhány héttel Ceausescu prágai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon történik.- Reagál-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtti estén a FIDESZ aktivistái tüntetést rendeztek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azonnali kivonását követelték?- Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet sajtóban megjelent írásokat ismerem, mint azt már említettem is, a tüntetés azonban nem használt a két ország kapcsolatának. Véleményem szerint ezek a megnyilvánulások nem éppen felelősségteljesgondolkodásról árulkodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne csak jóban legyünk a mai szovjet vezetéssel, hanem folyamatosan erősítsük a kapcsolatokat, a bizalmat. A magyar kormánynak nincs szándékában, és nem is akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ilyesfajta tüntetéseket adminisztratív eszközökkel tiltson be. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közvélemény határolódjék el az ilyen jelenségektől - mondotta a többi közt Horn Gyula. apáink és apáink, kik itthon, vagy ismeretlen helyen névtelenül, jeltelen sírokban méltatlanul elfeledve alusszák örök álmuk. Eljött az az idő, amikor szembe kell nézni a múlttal és vállalni azt. Mert csak az várjon tiszteletet a jövő nemzedékétől, aki a múlt örökségével együtt kegyelettel őrzi ősei emlékét. Tolna megye ebben mindig is élen járt, akár az 1848. dicső napjai hőseinek, vagy Kossuth Lajos emlékének megörökítésében. Tegyük meg ezt újra a nemzeti köz- megegyezés jelképeként, hazafiúi kötelességből. Szekszárd, 1989. június. Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság * A fenti cél érdekében a Tolna Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítési Parancsnokság mintegy tucatnyi megyénkMegőrizve a hitet... A Keresztény Demokrata Néppárt első bemutatkozása A Keresztény Demokrata Néppárt szekszárdi szervezőbizottsága tegnap a Művészetek Házában tartotta bemutatkozó és tagtoborzó gyűlését. Dr. Pálos Miklós, a Tolna megyei szervezőbizottság elnöke tájékoztatójában rövid történelmi áttekintést adott hazánk tragédiákkal terhes történelméről, a közelmúltunk eseményeiből adódó hátrányos következményekkel együtt. Magyarország ezeréves történelme azonos a magyar kereszténység történelmével - jelentette ki, majd röviden vázolta a színesedő politikai palettáról nem hiányozható, keresztény színezetű, de az egyházaktól független párt alapelveit. A Keresztény Demokrata Néppárt azoknak a kisembereknek a szavazatára számit, akik minden reggel a kötelességteljesités tudatával indulnak dolgozni, akik minden megaláztatás ellenére is megőrizték hitüket a keresztényi szeretet és megbocsátás igazságában - húzta alá dr. Pálos Miklós. Dr. Keresztes Sándor, a Keresztény Demokrata Néppárt alapító tagja, volt országgyűlési képviselő a párt történetét, fejlődését, majd 1949-es - a Rákosi-féle szalámitaktika számlájára írható - megszűnését ismertette. Külön örömét fejezte ki, hogy az európaiságát hangsúlyozó párt első nyilvános tagtoborzó ülését vidéken, éppen Szekszárdon tartotta. A rendezvény - amely lapzártakor még tartott - kötetlen eszmecserével, a szervezési kérdések megbeszélésével folytatódott. Közérthetőbb törvények kellenek Jogászfórum Pakson Terítéken a választójogi törvényjavaslatok A demokratikus jogállamiság megteremtése érdekében még számos törvényt kell megváltoztatni vagy újakat alkotni. Ezek közül meghatározó jelentőségűek a választójogi törvények, amelyek szabályozzák a helyi tanácstagok, az országgyűlési képviselők vagy a köztársasági elnök megválasztását. E, mindannyiunk sorsát befolyásoló törvények - a napilapokban nemrégiben közzétett - tervezeteinek megvitatására gyűltek ösz- sze tegnap délután Pakson, a városi pártbizottságon a jogász végzettségű MSZMP-tagok. A számos elhangzott bírálat közül talán az volt a legfontosabb, hogy a választójogi törvényjavaslatok túlzottan bonyolultak, nehezen érthetők még a jogászok számára is. Minél bonyolultabb egy választási rendszer, annál könnyebb manipulálni, csalni. Hosszas vita zajlott azon is, hogy egyéni választókerületi vagy pedig a listás választási rendszer lenne-e helyesebb. A jelenlévők többségének az volt a véleménye, hogy az egyéni mandá- tumos szisztéma mindenképpen nagyobb demokráciát biztosít. - áa beli gazdálkodó egység részvételével alapítványt hozott létre „A II. világháború Tolna megyei halottaiért” elnevezéssel. Szándékukban áll a II. világháború Tolna megyei halottal emlékének megőrzése, az elesettek megyénkben temetkezési helyeinek felkutatása, a gondozatlan sírok ápolása, a halottak nevének megörökítése, felvésése az I, világháborús emlékművekre. Az alapítvány támogatást nyújt a megye közigazgatási határán belül a településeken önkéntes alapon létrejövő szervezeteknek, valamint egyéneknek a halottak felkutatásában, a megörökítés- hez szükséges dolgok beszerzésében. Az alapítvány nyílt, csatlakozhatnak hozzá magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel bíró szervezetek, akik az alapító okiratban foglalt célokkal és feltételekkel egyetértenek, és egyetértésük jeléül erkölcsileg, anyagilag, munkafelajánlással támogatják az alapítványt. Ez utóbbi vagyonát OTP-csekkszámlán kezelik, melynek számát rövidesen közzéteszik. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. június 20-tól 26-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 9332,84 9909,28 ausztrál dollár 4579,83 4863,11 belga frank 145,79 154,81 dán korona 784,57 833,09 finn márka 1366,53 1451,05 francia frank 899,42 955,06 görög drachma a/b 35,37 37,55 holland forint 2708,33 2875,85 ír font 8136,94 8640,26 japán yen (1000) 418,14 444,00 kanadai dollár 5072,42 5386,18 kuvaiti dinár 20 431,30 21 695,10 norvég korona 841,25 893,29 NSZK márka 3050,53 3239,23 olasz lira (1000) 42,00 44,60 osztrák schilling 433,33 460,13 portugál escudo 36,58 38,84 spanyol peseta 47,96 50,92 svájci frank 3527,42 3745,62 svéd korona 904,91 960,89 USA dollár 6074,23 6449,95 ECU (közös piac) 6316,80 6707,52 jugoszláv dinár csekk (1000)/b 3,89a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 36,42 36,50 jugoszláv dinár esek (1000) 4,00 Közéleti hírek Új, lakóterületi MSZMP-alapszervezet alakult Szekszárdon, nyolc taggal, a 42. számú tanácstagi választókörzetben. * Folytatódnak Szekszárdon az MSZMP-tagok lakóterületi találkozói, amelyeken a párt tagjai a városi választási programról váltanak szót, a pártbizottság tagjainak részvételével. Huszonegyedikén, szerdán kilenc tanácstagi körzet MSZMP-tagjai vitatják meg egymás közt elképzeléseiket, a városi és a lakóterületi tennivalókról, valamint személyi javaslataikat a közelgő választások tanácstagjelöltjeire. Az Alisca utca 13-as számú épület közösségi helyiségében a 21 -es számú tanácstagi körzetben élő MSZMP-tagok, a Mikes utcai párthelyiségben a 44-es, az V-ös számú iskolában a 22-es, a 26- os, és az 56-os körzet kommunistái találkoznak. A 11 -es körzetben élő MSZMP-tagok a Csapó Dániel utcai párthelyiségben, a 16-os körzetben élők pedig a városi tanács vb-termében tartják júniusi találkozójukat. A fenti rendezvények 18.00 órakor kezdődnek. Tizenhét órakor kezdődik a megyei kórház szülészete mögötti klubtermében a 18-as, 19.00 órakor az újvárosi párt- helyiségben a 32-es tanácstagi körzetben élő párttagok lakóterületi megbeszélése. Felhívás kegyeleti alapítványra
