Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-19 / 142. szám
1989. június 19. /•TOLNA \ NÉPÚJSÁG 5 Mit akar a Magyar Néppárt Tolnában? 1. A radikális társadalmi reformok megvalósításában Tolna megye ne az óvatos utóvédben vagy a visszavonulásra készülők között, hanem a zászlóvivők sorában haladjon, április 29-e szellemében. 2. A területi szerveződés alapja a városok és községek önkéntes társulása legyen, azonnal szűnjön meg a megye atyáskodó parancsuralmi szerepe és joga! 3. A vezetésből minden településen és szervezetnél azonnal távozzanak a középszerű és konzervatív személyek, azok, akik felelős gondoskodásra és gondolkodásra alkalmatlanok, a nép bizalmára méltatlanok, cselekedeteiknek nem vezérelve a tisztaság és minőség! 4. A fejlesztés legyen arányos és igazságos, hogy megállapíthassuk a falvak lepusztulását és a mesterségesen duzzasztott városok társadalmának eltömegesedését, hogy bárhol is élünk, lakóhelyünk emberi és emberléptékű lehessen! 5. A települések teljes körének azonnali anyagi és szervezeti önállóságot követelünk, hogy az állampolgárok helyben dönthessenek saját sorsukról, és a radikális reform elindulhasson alulról! 6. A helyi nemzetiségek, népcsoportok, egyesülések, egyházak és a helyi értelmiségiek kapjanak méltó rangot, hogy annak birtokában visszafordulhassanak a vidék felé, és újra teljes felelősséggel tölthessék be a kistelepüléseken szerepüket és hivatásukat! 7. A családok, mint a gyermeket értelmes emberré és állampolgárrá nevelő nélkülözhetetlen közösségek fontosságát a megye minden felelős társadalmi ereje a legelsők között ismerje el, és azok érdekeit a legelsők között érvényesítse! 8. Az oktatási intézmények - iskolaszékek felállításával - jussanak közösségi tulajdonba, Tolna megye járjon élen a legalsóbb általános iskolai osztályok saját községekbe való hazatelepítésében, a középfokú oktatás gyors általánossá tételében, megyénknek legyen saját önálló felsőoktatása és tudományos szerepe is! 9. A közművelődés fokozottan építsen az újjászervezendő népfőiskolákra, népi kollégiumokra, művelődési egyesületekre, körökre és szabadidős társaságokra, minden város és vidéke vagy kistérség teremthesse meg nyomtatott és elektronikus sajtóval önálló nyilvánosságát, s a Tolna megyeiség egyik fő mércéje legyen a helyi kulturális hagyományok ápolásában vállalt szerep! 10. A mezőgazdasági termelés kerete a valóságos és önkéntes szövetkezés, illetve a helyben leghatékonyabb forma legyen, csökkenjen a túlméretezettség és a kivételezettség, rendeződjön az elvonás és a piac, nőjön a termelői biztonság, a földek alapvetően községi tulajdonba kerüljenek, a föld az értékét, művelője pedig a becsületét kapja vissza, legyen vége az újfajta „padlássöprésének, ezek nyomán Tolna megye az ország mezőgazdasági centrumában vezető szerepre törjön, méltó közreműködési lehetőséget biztosítva a kistermelőknek és családi gazdaságoknak! 11. Az iparban és a harmadik ágazatban szűnjön meg Tolna megyének a félgyarmati leányvállalati rendszerből adódó nagyfokú gazdasági kiszolgáltatottsága, alakuljanak önálló kisvállalatok és a megyei hagyományokhoz jobban illő szövetkezetek, kapjon megbecsülést a tisztességes vállalkozói szándék, az ipari szerkezet a fejlesztések során fokozatosan igazodjon a helyi adottságokhoz, az iparban feleslegessé váló munkaerő találhassa meg biztonságos helyét a harmadik ágazatban, hogy a helyi szolgáltatások, kereskedelem, közlekedés és infrastruktúra színvonala méltó legyen megyénk állampolgáraihoz! 12. A nemtörődömség vagy a rablógazdálkodás bármilyen érdekre hivatkozva se rombolhassa Tolna megye kulturális és természeti környezetét, és a nép egészségének és szociális biztonságának megtartása és védelme ne szenvedhessen csorbát rövidlátó költségvetési megfontolások miatt, mindezek érdekében minden felelős helyi társadalmi erő mozgósítson és fogjon össze minden lehetséges támogatást! A Magyar Néppárt fentiekért való harcához Tolna megyében sem úgy keresi a koalíciós partnereket hogy névre szólóan előre elkötelezi magát. Minden helyi csoport és szervezet azokkal a szervezetekkel és személyekkel keresi az együttműködést akik valóságos tevékenységükkel arra méltóvá és érdemessé válnak. És maga a helyi programtervezet sem végleges program, ahhoz is várják minden jó szándékú állampolgár észrevételeit, további javaslatait. Ezeket ugyanúgy, mint a tagként vagy pártolóként való belépési nyilatkozatokat a szervezőbizottság nevében Horváth József kertészmérnök (Mezőgazdasági Minősítő Intézet) és Say István népművelő (Babits művelődési központ) gyűjtik. Szabad Szó A Magyar Néppárt családi, társadalmi, politikai hetilapja. Június 10-én jelent meg a 26. évfolyam 1. száma. A szerkesztőség tanácsadó testületének tagjai: Czine Mihály, Fekete Gyula, Liska Tibor, Vargha Domonkos. Főszerkesztője: Fábián Gyula. Mi az amit célul tűzött a hetilap? Idézzük talán a szerkesztő köszöntőjének egy-egy részletét: „... az újjálalakuló néppárt lapjának, a Szabad Szónak teljességében vállalnia kell a legtöbbet próbált és szenvedett falut, legjobban fogyatkozó népével, számos, az új korban egész szenvedéssort végigküzdött lakóival. ... Megújuló korszak küszöbén állunk. Ebben nem az a fontos többé, hogy a bajokat, gondokat, a leszámolást élesztgessük, sokkal inkább, hogy megújulásra törekedjünk. Ez pedig csak a gondok vállalásával törhénhet, amelyben természetes, hogy a sebeket orvosolni kell.” A Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére és a Magyar Néppárt újjáalakulása alkalmából emlékülést és országos gyűlést rendeztek június 10-11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresz- szusi termében. Oldalösszeállításunkhoz ez kínált alkalmat. A Magyar Néppárt országos programjának alapelvei 1. A sztálinista típusú úgynevezett szocializmus és a nyugati kapitalizmus között, mellett és helyett van harmadik út - magyar út. 2. Talpraállásunk előfeltétele a piacgazdaság, de ez csakis humanizált piacgazdaság lehet. 3. Tulajdonreform keretében az állami mellett nemcsak magántulajdon kell, hanem nemzeti és közösségi tulajdon is. 4. Földreform nyomán fejlett agrár- gazdaság nélkül nincs fejlett magyar gazdasági élet. 5. A társadalom minden területén szabad önkormányzatra van szükség (a termelésben is). 6. A néppárti program helyi programokra épül. 7. Az állampolgárok független emberek lehessenek, és ne másodrangú alattvalók. 8. A nemzet fejlődésének kulcsa a művelődés, amely ugyancsak reformra szorul, vegyes tulajdonú rendszerre. 9. Hirdetjük az európai alternatíva szükségét úgy, hogy a gazdasági és kulturális integrációkra igent mondunk, a politikaira azonban nemet. 10. Nemzetben gondolkodunk - valljuk, hogy csak az egész emelkedhet egyszerre, külön a részei nem. Mözsi Szabó István metszetei Szülike Az oldalt összeállította és részben írta: Decsi Kiss János Földesi János: Válasz Aki botorkál, nem mind vak. De messze lát az, aki lát Törmeléken, sőt szeméten is hajt az eldobott vadvirág. Ilyen a népiélek. Csodálatos. De üres a korcs szív s gyökértelen. Alszik a csíra korhadt fák alatt dudvát termő - ordító éveken. Nem vész el a dal. Csak elhallgat Pénzsóvár szíveden majd dagad a vád: könnyezve hajolsz le egy fűszálért, mit plántált egykor az édesanyád. A forrás is elakad. Pihenget Aztán kitör. Újra árad: ősöd, néped elásott dalával újra tököd üres szived s szádat Ugye - azt hittétek: meghalt S nem fújja már többé e dák senki. Csak az új patkányirtó zene; a gyökértelen szivek mindene. Pedig egyszer a süket felriad, s tudod mk kér álmos vak fiad: az anyaszívből, meséből, dalból: az egészből többet kell adni, mert aki csak alszik: azt nem kell még elsiratni. Tisztesség egy pillanatért Az elődök tevékenységének vállalása a politikai pártokon belül ma sok toleranciát követel. A Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlésén az átlag életkor biztosan meghaladta az 50-60 évet. A felszólaló emlékezők nem ritkán évtizedes múltat idézve álltak, látszatra is fáradtan a mikrofonhoz. A hallgatóság könnyen elveszíthette volna türelmét, ha nincs elég tisztesség, tiszteletadás az idősebb nemzedék iránt. Veszprém megyéből érkezett nagyon öreg küldött szólt hozzá. Rengeteget mesélt a történelemről és önmagáról. Újra és újra meg kellett kérni, hogy térjen vissza a napirendhez. Ha nem hagyják elmondani gondolatait, talán soha nem derül ki, hogy kétemeletes házát és egész vagyonát a Magyar Néppártra hagyja azzal a szándékkal, hogy vidékről népi származású politikusokat is nevéljen a párt tagjai sorába. Talán e példa is igazolja, hogy tudni kell az idős embereket is elfogadni azzal a tempóval, amit egészségük, fáradtságuk enged és szeretettel kivárni beszédük végét, ami ilyen meglepetést is tartogathat. Bemutatkozunk Arcok a nagyválasztmányból Joó Aranka - Váralja- Közegészségügyi ellenőrként dolgozom a Tolna Megyei Köjálban. A néppártmozgalommal pár hónapja van kapcsolatom. Váralján élek, ott hallottam először a néppárt programjáról. Nagyon szimpatikus volt, amit vallanak, vallunk, hogy minden rétegből fogadunk embereket. A problémák megoldására sajátos magyar kiutat keresünk, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Hogy miért pont a néppártot választottam a közélet, a politika szinteréül, eszközéül? Talán meghatározó az is, hogy szabadidőmben a néptáncmozgalom aktív szervezője vagyok. A váraljai hagyományőrző népi együttesnek a megalakulása óta tagja vagyok. Január végétől vezetem a gyer- mektánccsoportot. A községért úgy is teszek egy s mást, hogy hallatom hangom akkor is, amikor Váralja az önállóságot és a leszakadást választotta a székhely községtől. Tehát úgy érzem, hogy a népért való gondolkodás és cselekedet, örökölt részem, de ezt sajnos már nagy- szüleimtől nem tudom megkérdezni... Huszonnégy éves vagyok. Szabó József - Medina- Nekem kicsit messzebbre kell mennem az emlékezésben, hiszen a hetvenedik évemben járok. A Szabad Szót már tizennyolc éves koromban olvastam, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület tagjaként. El kell mondani, hogy a református vallás nyújtotta bibliai ismeretek mellett a népi írók munkáit, könyveit is olvastuk. Veszprémben tanultam a református népfőiskolán. A népi gondolat hite ekkor vált tudatossá bennem. A háború után, mikor hazatértem a hadifogságból, akkor lettem tagja a Nemzeti Parasztpártnak, negyvenhatban a megyei titkára voltam. Medinán a falumban éltem és gazdálkodtam. Megéltem az ötvenes évek kudarcos időszakát, de úgy érzem, hogy ahhoz aszellemhez, amit kora ifjúságomban megismertem és a néppárt eszméjét hirdette, máig hű maradtam. Az elmúlt évtizedekben csak az álom volt, hogy a pártunk, ami sosem szűnt meg, de nem is hallatott magáról, hogy még egyszer újjáéledjen, csak titkon reméltük. Medinán én voltam a párt legfiatalabb tagja, most meg én vagyok a legidősebb, de örülök, hogy Veres Péter, Bibó István, Illyés Gyula, Németh László gondolatait továbbadhatom. Fontosnak tartom a népfőiskolák felelevenítését, amint azt Dánia, Hollandia, Svédország példájából is láthatjuk. A nép szolgálata keresztyéni hittel, ez az én meggyőződésem. Pál József - Medina- Két éve vagyok a Paksi Állami Gazdaság választott igazgatója. Most léptem be először egy pártba. A néppárt megismerése után döntöttem így. Azért volt rokonszenves számomra, mert nem vállal fel mindent, a falu és a mezőgazdasági értelmiség, a falun élő emberek pártja akar lenni, a családé is. A programja jól kidolgozott, közérthető nyelven fogalmazott. Ez a párt nem egy véresszájú alakulat, nem kerget utópiákat, nem akar a dogmáknál maradni. A sajátos magyar út hirdetője, a keleti és nyugati függőségtől elszakadva, de nem megtagadva, ami egyikben és másikban az értelmes, értékes kulturális, gazdasági kapcsolatokat. Dialektika, tolerancia és kontinuitás ez a három - sajnos, nem magyar szó jellemzi e párt gazdasági programjának megvalósíthatóságát. Elődeink, nagyjaink tapasztalt gondolatait aktualizálni kell, lefordítani a mai magyar viszonyokra. Úgy érzem, ezt teszi a néppárt. Dr. Say István - Szekszárd- Hadd szóljak a beszélgetésen jelen nem levő másik két Tolna megyei tagról is a választmányunkból. Az egyik Horváth József kertészmérnök, a Szekszárdi Mezőgazdasági Minősítő Intézet vezetője. Közel a nyugdijkorhoz. A szekszárdi bortermelők között is elismerést vívott ki. A városi tanács tagjaként mindig néppárti gondolatokat hirdetett és teszi ma is. A másik egy fiatalember, Túri István. Ö a bátai általános művelődési központ művelődési házának a vezetője. Rövid ideje él csak Tolna megyében. Eddigi tevékenységével azt igazolta, hogy a néppárti gondolatok jó szolgálója lehet. Magamról szólva, talán idézem a június 11-én megtartott országos ülésünk egyik mondatát, hogy két nagy iskolája volt a népi gondolatnak, az egyik a református népfőiskolák és református gyülekezetek, a másik a piaristák. Nos, engem a piaristák neveltek. Később egyetemista koromban - magyar szakot végeztem - többszörösen találkoztam a népi gondolattal. Azt mondhatom, hogy életem fordulóin, szinte lépten-nyomon a parasztpárt, a néppárt, a népi gondolkodásvilágba ütköztem. Népművelőként különféle falufejlesztési akciókban vettem részt, ahol olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik engem nagyon erősen kapcsoltak e mozgalomhoz. Most amikor a megújuló közéletben az az érzés feszült bennem, hogy nekem is meg kell formálnom az arcomat, akkor nem is lehetett más választásom, mint a parasztpártot jogelődnek valló, megújuló Magyar Néppárt. Nem a mindenáron való ellenzékieskedésre vágytam, de vallom, hogy a humanizmus szellemében nevelkedett, a jószándékú, jót akaró embereknek fel kell vállalni, hogy politikai erőként szerveződjenek. Ezért vagyok itt. * A Magyar Néppárt szerveződésén belül Tolna megye előkelő helyet foglalva élen jár. Igazolja az a tény is, hogy az országos - száztagú - választmányba a fentiekben bemutatott hat személy van jelen. A még szűkebb körű - tizenkilenc tagú - vezetőségben is van Tolna megyei képviselő, Kelet-Dunántúl küldötteként: dr. Say István. Nemzedékek Család
