Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1989. június 19. A világos beszéd ideje Nagy Imre és társai temetésének napján Magyarország volt a világ témája: „nemzeti katarzis, a sztálini modell elteme­tése, mérföldkő, fordulópont, a keserű múlt sírba tétele” - ezek voltak a világsajtó visszafogottabb minősítései Magyar- ország június 16-ájáról. Az amerikai külügyminisztérium ér­demesnek tartotta nyilatkozatban rögzíteni, hogy ami ezen a napon Budapesten történt, az egy nagyobb folyamat része, s Magyarország megbirkózik múltjának igazságával. Szöultól Jeruzsálemen keresztül a szomszédos Ausztriáig nagyra ér­tékelték, hogy Budapesten eljött a világos beszéd ideje és im­már nevükön nevezik a dolgokat. A nyugati tömegtájékozta­tás legfeljebb' azt szemrevételezte, hogy Magyarországon egyedül az MSZMP-nek nem sikerült eldöntenie: mi a világos véleménye mindarról, ami Nagy Imre temetésével kapcsolat­ban s annak mélyebb összefüggéseiben Magyarországon történik. Ezúttal nem idézzük a nyugati sajtó méltató megjegyzéseit - az önértékelést a határokon belül kell elvégezni. Az mégis fi­gyelemre méltó, ahogyan a Varsói Szerződésben szövetsé­ges szocialista országaink reagáltak önértékelésünk folya­matára. Az Agerpres román hírügynökség szerint Budapesten pén­teken „revizionista, irredenta és antikommunista” tüntetése­ket tartottak - amelyek „egyértelműen fasiszta, szocialistael­lenes jelleget öltöttek, s nemcsak az MSZMP, hanem a szo­cializmus, a kommunizmus és a Varsói Szerződés ellen irá­nyultak”. Az esemény természetesen románellenes volt... - ez derül ki a vasárnapi jelentésből. Világos beszéd, mondhatná az ember, ha az Agerpres nem arra hivatkozna, hogy mindezt levelek, telefonok tömegében juttatták kifejezésre a nyugtalankodó román állampolgárok, közöttük „magyar származású romániaiak is”. Ami pedig Ma­gyarországon történt, „veszélyes megnyilvánulás, ellenkezik a helsinki folyamat szellemével, Európa békéjének, biztonsá­gának érdekeivel - sőt, a magyar nép békéjével, nyugalmával is, hiszen a történtek komolysága túllépi a Horthy-rezsim ide­jén lezajlott megnyilvánulásokét”. . Jan Fojtik, a CSKP KB titkára viszont nem olvasói levelekre hivatkozott, hanem, örvendetes módon, nem burkolta a szo­kásos szóvirágokba véleményét: „A szocializmus megújítá­sának zászlaja alá nem egy esetben annak ellenzői, az ellen- forradalmi erők állnak. Jelenleg ez zajlik le a Magyar Nép- köztársaságban is”. Fojtik szerint az ellenforradalom nacio­nalista köntösbe öltözik - nem csoda hát, „ha népünket nyugtalanítja ez a fejlődés”. Fojtik szerint a Nyugat azokat a szocialista országokat di­cséri, amelyek a legmesszebb jutottak a szocializmus fel- bomlasztásában... A csehszlovák nép pedig aggódik azért, ami neki a legdrágább, „a szocializmus internacionalista érvényű értékeiért, szocialista közösségünkért, a testvéri kapcsolatokért...”. Berlinben a lapok a hét végén a nemzeti hírügynökség nyolcsoros jelentését közölték: az olvasó megtudhatta, hogy pénteken Budapesten „heves támadások érték a Szovjet­uniót és az MSZMP-t”. Az ADN szerint Budapesten „nagygyű­lés” volt a hazaárulással vádolt, majd kivégzett Nagy Imre és munkatársai emlékére. A Junge Welt című ifjúsági lap hátteret is adott, amelynek lényege: Magyarország „befolyásos erői” a szocialista modelltől való elfordulásban és,a nyugat-európai szociáldemokrácia felé fordulásban látják a magyarok jövőjét. A magyarországi történésekről szóló szovjet jelentések valószínűleg történelmet csináltak: a glasznoszty rövid törté­netében aligha volt még példa arra, hogy ilyen világosan tu­dósítottak volna egy másik szövetséges országban zajló ese­ményekről. A szokásos óvatosságot mellőzve a TASZSZ a te­metés előestéjén a budapesti szovjet nagykövetség előtt tar­tott tüntetésről villámgyorsan hirt adott - még azokat a jelsza­vakat is felsorolta, amelyek a magyar jelentésekben nem szere­peltek. Egy szövetséges országról szóló jelentésben a TASZSZ eddig aligha írta le, hogy a tüntetők „oroszok haza!” jelszavakat kiabáltak, „moszkvai intervenciós fenyegetéseket" emlegettek és „segítséget kértek a Nyugattól”. Nemcsak a szovjet elektroni­kus sajtó, hanem a lapok is példátlanul nagy terjedelemben írtak mindarról, ami ma a Nagy Imre-ügyhöz kapcsolódik. A szovjet tájékoztatást ugyanakkor az jellemezte, hogy Nagy Imre habozó-hezitáló, ellentmondásos politikus mivol­tát feszegették, felemlegették a szovjetellenes megnyilvánu­lásokat - de egyáltalán nem mentek bele abba, hogy 1956 októberében és az utána következő eseményekben mi volt a szovjet politika és a szovjet személyiségek szerepe. Ha erről egyáltalán szó esett, azt a „sztálinizmus bűneibe” burkolták. Bulgária, a hatodik VSZ-szövetséges, a szűkszavú és tárgyszerű tájékoztatás mellett döntött. Akárhogy is legyen, 1989 június 16-ája a világos beszéd­nek kedvezett - így vagy úgy. FODOR GYÖRGY MTI-PRESS Vagy lesz demokratikus szocializmus, vagy egyáltalán nem lesz szocializmus A német egység napja A szakértők elismerően szóltak a Paksi Atomerőmű üzemelési biztonságáról Az NSZK-ban szombaton kegyeletes rendezvényekkel és koszorúzásokkal emlékeztek meg 1953. június 17-ike év­fordulójáról, vagyis a német egység nap­járól. A nyugatnémet történetírás által NDK-beli munkásfelkelésnek minősített események 36 évvel ezelőtti napján az NDK mindmáig érvényes hivatalos véle­ménye szerint ellenforradalmi puccskí­sérlet robbant ki a munkás-paraszt hata­lom ellen. Június 17-ike az NSZK-ban munkaszüneti nap. Akkor - mint a nyugatnémet történe­lemkönyvek beszámolnak róla - többna­pos tüntetések után ismét felvonulás zaj­lott Berlinben. A lakosság elégedetlensé­gét elsősorban a súlyos gazdasági hely­zet váltotta ki. A tüntetők lefegyvereztek rendőröket, kinyitottak börtönöket, és a kormány lemondását és szabad válasz­tásokat követeltek. A felkelésnek minde­nekelőtt az NDK-ban állomásozó szovjet fegyveres erők vetettek véget páncélosok bevetésével. Statáriális bíróságok - nyu­gatnémet adatok szerint - ezután több mint 100 halálos ítéletet szabtak ki. A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) szombaton megtartott ülésén, amelyen megjelent Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke és több minisz­terének kíséretében Helmut Kohl kancel­lár, dr. Erhard Eppler professzor, volt szövetségi miniszter, a német Szociálde­mokrata Párt (SPD) befolyásos képvise­lője mondott beszédet. Most még kötelező, de január 1-jétől várhatóan önkéntes lesz a KlOSZ-tag- ság. Nem fogják az iparengedély kiadá­sát ahhoz kötni, hogy belépjen a kisipa­ros ebbe az érdekvédelmi szervezetbe. A foglalkoztatható alkalmazottak száma nőni fog. (Most maximum 30, jövőre vár­hatóan 500 emberrel dolgozhatnak a vál­lalkozók.) És még egy változás: kérhetik a felvételüket a társas magánvállalkozók Is. Az új, változó körülmények, lehetősé­gek, újfajta feladatok elé állítják a KIOSZ-t Eppler szavai szerint világossá kell tenni, hogy a német egység semmikép­pen sem jelenthetné a múlt restaurálását, hanem azt a lehetőséget kell tartalmaz­nia, hogy a németek valami újat teremt­hessenek - méghozzá európai szomszé­daikkal közösen. Ezért a német kérdést, amelyre jelenleg nincs végleges válasz, csakis árnyaltan szabad kezelni. A szónok - emlékeztetve arra, hogy a „Németország-politikában” immáron na­gyobb a parlamenti egység, mint a vita - a két német állam közeledését, esetleg végleges együvé tartozását az általános európai folyamatok keretébe ágyazta. „Ha Európa két fele szervesen összekap­csolódik majd, akkor Németország két felének is ily módon kell egymással szer­vesülnie, ám úgy, hogy ez ne zavarja vagy fékezze Európa egységessé válá­sát” - jelentette ki. Az SPD-politikus, aki annak idején az NSZEP-vel a vitakultúráról és egymás re­formképességének szükséges kölcsö­nös elismeréséről aláírt közös munkaok­mány egyik szerzője volt, most teljes mértékben hiányolta az NDK vezetéséből az elengedhetetlen reformképességet. Ezért kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez a hiány hátrányosan érintheti a szov­jetunióbeli és más kelet-európai álla­mokban kibontakozott változások nyo­mán tapasztalható reményteljes közele­dést Európa két fele között. Márpedig - hangsúlyozta - gondos­Simon József, a szervezet megyei tit­kára tájékoztatott a részletekről. Az or­szágban tapasztalható átalakulás a KIOSZ-t sem hagyja érintetlenül. Át kell szervezni az apparátust, ki kell alakítani a személyes érdekvédelmet, segítséget kell nyújtani minden egyes kisiparosnak a nyilvántartás vezetésében és a sajátos problémáik megoldásában. Változtatni kell az alapszervezeti pénzeszközök elosztásán is. (A megyében egyébként nyolc alapszervezet van: a hét városban és Bátaszék nagyközségben.) Növelni kodni kell arról, hogy amikor a vasfüg­göny máshol már átlyukadt a rozsdától, a két német állam között a vasfüggönyt ne korrózió elleni szerekkel próbálják kon­zerválni. Eppler azt kívánta az NDK állam­polgárnőinek és állampolgárainak, hogy minél szabadabban avatkozhassanak be saját államuk belügyeibe, méghozzá ne csak úgy, ahogy ezt az NSZEP megen­gedhetőnek tartja, de még csak úgysem, ahogy ez az NSZK-nak tetszene, hanem kizárólag a saját óhajuknak és belső szükségleteinek megfelelően. A beleszólásnak ezt a szabad kibonta­koztatását az NDK-ban Eppler akkor is üdvözlésre méltónak tartaná, ha ezzel erősödne az NDK-állampolgároknak or­száguk iránti hűsége, és megszilárdulna maga az NDK is. A szociáldemokrata politikus megálla­pította: a szocializmus Európában soha nem lesz uniformizált szocializmus. De vagy lesz demokratikus szocializmus, vagy egyáltalán nem lesz szocializmus. Az országban az NDK-beli munkásfel­kelés évfordulója alkalmából megtartott egyik emlékünnepségen Theo Waigel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szövetségi miniszter felszólította az NDK vezetőit, hogy ugyanúgy rehabilitálják 1953. június 17-ike áldozatait, miként ezt Magyarország tette az 1956-os ma­gyarországi népfelkelés vezetőivel, Nagy Imre miniszterelnök és szintén mártírha­lált halt társai esetében. kell a vállalkozói biztonságérzetet, ga­ranciákat kell adni arra, hogy az alapvető szabályozások nem változnak egyik nap­ról a másikra. Kedvezményekben szeret­nék részesíteni a kistelepülési és kezdő vállalkozókat. De mindenekelőtt azt jó volna elérni - fejezte be szavait a titkár, hogy a magántőkét érdemes legyen be­vinni a vállalkozásokba. Az 1988. évi munka értékelésével és az itt felsorolt további feladatokkal foglalko­zik majd a KIOSZ Tolna megyei választ­mányának ma 9 órakor kezdődő ülése. (Folytatás az 1. oldalról.)- A NAÜ tavalyi tevékenységéről szóló és a Kormányzó Tanács által megvitatott jelentés olyan világhelyzetről számolha­tott be, amelyet az atomenergia-termelés megélénkülése jellemez. 1988-ban a vi­lág atomerőműveinek kapacitása 14 új reaktor üzembe helyezése révén négy százalékkal nőtt. A közelmúltban két reaktort - Angliában és a Szovjetunióban - véglegesen leállítottak, de hat ország (az Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág, Japán, Kína, és a Szovjetunió) újabb atomerőművek építését kezdték meg. Az atomerőművekben a világ villa- mosenergia-termeléséből való részese­dése ma tizenkét országban haladja meg a 25, két államban - Belgiumban és 'Franciaországban - pedig az ötven szá­zalékot. Mindez azt mutatja, hogy bár a csernobili katasztrófa után néhány or­szágban megtorpant az atomenergiaipar fejlesztése, világviszonylatban folytató­dik a nukleáris energetikai programok megvalósítása. Az ilyen irányzat egyrészt összefügg a hagyományos energiater­melés okozta ismert környezetszennye­zési problémák kiéleződésével, például az úgynevezett üvegházhatás és a savas esők világméretű gondjaival. Másrészt a nukleáris energetikában tapasztalható élénkülést előmozdítja az a tevékenység is, amelyet a NAÜ fejt ki az atomerőművi biztonság továbbfejlesztéséért.- A most lezajlott bécsi ülésszakon az atomenergia alkalmazásának biztonsá­ga az egyik fő témakör volt. A nukleáris biztonság és sugárvédelem múlt évi ala­kulásáról a testületnek készült jelentés kedvező tényekről adott képet. A világon ma működő négyszáz atomerőműben ta­valy nem fordult elő olyan baleset, üzem­zavar vagy más rendkívüli esemény, amely környezet- vagy egészségkárosító radioaktivitást okozott volna. Fontos lépések történtek a reaktorok biztonságos üzemeltetését szolgáló nemzetközi szabványok, előírások kor­szerűsítésére, szigorítására, egységesí­tésére. Az ügynökség kezdeményezésé­re kiépült széles körű multilaterális egyezményrendszer erősítette a nukleá­ris egerniatermelés biztonságát, az e té­ren való államközi és nemzetközi együtt­működés bővülését. Az összefogás eredményei közé tartoznak például a nukleáris anygaok fizikai védelméről (biztonságos tárolásáról, szállításáról, őrzéséről), a nukleáris balesetek alkal­mával történő segítségnyújtásról és gyors értesítéséről szóló egyezmények, amelyek létrehozásának Magyarország is részese. Ugyanilyen fontosak a nuk­leáris kárfelelősségről szóló nemzetközi egyezmények, amelyekhez mielőbb csatlakozni szándékozunk. Az atomerö- művi személyzet, a lakosság és a környe­zet fokozottabb védelme, az atomener­getikai kockázat ellenőrzésének további szigorítása végett hasznos együttműkö­dés kezdődött egyfelől a NAÚ, másfelől a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet között, s ebbe bekapcsolódtak a Szakszervezeti Világszövetség tag- szervezetei, köztük a SZOT is.- A NAÜ nemzetközi szakértői cso­portjai az utóbbi évben hat országban vizsgálták meg az erőművek üzemviteli biztonságát. Hazánk a szocialista orszá­gok közül elsőként igényelt ilyen felül­vizsgálatot, s ez Pakson tavaly novem­Pakson a városi pártbizottság földszin­ti tanácstermében ma délután négy óra­kor jogászfórumra kerül sor, amelyen megvitatják az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök és alelnök, valamint a helyi tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatokat. * Bemutatkozó és toborzó gyűlést tart a Keresztény Demokrata Néppárt szek­szárdi szervezőbizottsága. Mindazokat várják a Művészetek Házába, hétfő este fél hétre, akik a nemzet megsegítése, a keresztényi szeretet és megbékélés je­gyében kívánnak tevékenykedni. Belé­pődíj: 30 forint. Lakóterületi találkozók Szekszárdon A megyeszékhelyen folytatódnak az MSZMP tagjainak lakóterületi találkozói, ahol a párt városi választási programjá­nak részleteiről, és arról váltanak szót a párt tagjai, hogy milyen legyen ez a prog­ram, mit javasolnak a saját körzetük meg­oldandó feladatai közül ebbe felvenni és kiket szeretnének tanácstagjelöltként in­dítani a közelgő választásokon. A ta­nácskozások végéig kirajzolódik az is, hogy milyen követelményeket támaszt a berben zajlott le három héten át. Az en­nek alapján készített nemzetközi értéke­lés szerint atomerőmüvünk jó benyomást keltett. A szakértők elismerően szóltak az üzemelés biztonságáról, az üzemi sze­mélyzet felkészültségéről, megállapítot­ták, hogy a reaktoregységek kihasznált- sági foka magasabb, a dolgozók sugár- terhelése és a keletkező radioaktiv hulla­dékok mennyisége viszont alacsonyabb a világátlagnál. A bizottság ugyanakkor felhívta a figyelmet a biztonság tovább­fejlesztésének lehetőségeire. A tervek szerint 1990-ig az atomerőművel rendel­kező valamennyi országban tartanak ha­sonló nemzetközi vizsgálatot.- Figyelemre méltó megállapításokat tartalmazott a nukleáris anyagok nem­zetközi ellenőrzésének eredményeiről a NAÜ vezető testületé elé terjesztett be­számoló is. A nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról kötött atomsorompó-szerződésben az államok által vállalt kötelezettségek teljesítése fontos tényező a nemzetközi biztonság erősítésében, s a NAÜ feladata annak el­lenőrzése, hogy a nukleáris anyagok a békés alkalmazás szférájából nem kerül­nek át a katonai felhasználás körébe. A múlt évben az ügynökség ellenőrei 57 ország 920 létesítményében több mint 2100 ellenőrzést végeztek. Ezek eredményeként állapíthatta meg a Kor­mányzó Tanács, hogy tavaly nem történt olyan esemény, amely az atomsorompó- szerződés megsértését jelentette volna. A NAÜ ellenőrei Magyarországon is rendszeresen hajtanak végre ilyen ellen­őrzést. Mi kiemelkedően jelentősnek tartjuk a szervezet e tevékenységét, ezért a magyar küldöttség sikraszállt a bécsi ülésszakon azért, hogy a nemzetközi közvélemény az eddiginél részletesebb és konkrétabb tájékoztatást kapjon róla. A nagyobb nyitottság, az ellenőrzés megállapításainak nyilvánossága nem­csak az atomerő békés célú hasznosítá­sa iránti bizalmát növelheti a közvéle­ményben, hanem növeli az ellenőrzési rendszer hatékonyságát, teljesebbé és hitelesebbé téve azt.- Delegációnk a Kormányzó Tanács ülésszakát felhasználta kétoldalú meg­beszélésekre is. Kiemelendő ezek közül a csehszlovák Atomenergia Bizottság el­nökével folytatott tárgyalásunk. Mint is­meretes, néhány héttel ezelőtt kértük a csehszlovák illetékesektől, hogy bo­csássák rendelkezésünkre a magyar ha­tártól 35 kilométerre, (Mohovce) mellett épülő atomerőműre vonatkozó informá­ciókat, és javasoltuk kétoldalú megálla­podás megkötését az üzemzavarokkal, balesetekkel kapcsolatos azonnali köl­csönös tájékoztatásról, valamint a kör­nyezeti radioaktivitás adatainak cseréjé­ről. Csehszlovák partnereink mindkét kérdésben készek az együttműködésre, s a kötetlen szakértői tárgyalások hama­rosan megkezdődnek. Ugyancsak Bécs- ben megbeszélést tartottunk a Koreai Köztársaság képviselőjével a nukleáris technikában való együttműködés - pél­dául közös kutatások és kölcsönös ter­mékszállítások lehetőségeiről. Ennek je­lentősége azon alapszik, hogy Dél-Korea már jelenleg is kilenc áramtermelő atom­reaktort működtet, és atomenergetikai kapacitását a kilencvenes években vár­hatólag meg fogja duplázni. S­SEBESTYÉN TIBOR (Bécs) párttagság a jelöltekkel és a jövendő ta­náccsal szemben. Hétfőn este hét helyen lesz 9 tanácsta­gi körzet MSZMP-tagjainak a találkozója, egy kivételével valamennyi 18.00 órai kezdettel. AZ 1-es körzetben élő párttagok a me­zőgazdasági kombinát központi irodahá­zának tanácstermében, az 5-ös és 6-os körzet a Babits iskolában, a 10-es 19.00 órakor a Csapó Dániel utcában, a volt or­vosi rendelő melletti párthelyiségben, a 29-es a szőlőhegyi óvodában, a 34-es a főiskolán, a 39-es az MSZMP-székház második emeleti társalgójában, az 50-es és az 51-es körzet pedig a Mikes utcai párthelyiségben tartja összejövetelét. Húszadikán, kedden a Rózsa Ferenc szakközépiskola kollégiumában talál­koznak az 54-es számú tanácstagi vá­lasztókörzet MSZMP-tagjai. A Zrínyi utcai iskolában a 33-as, a megyei pártszékház második emeleti társalgójában a 40-es, a Béri Balogh Ádám uatca 39. szám alatti épület közös helyiségében a 23-as, az újvárosi párthelyiségben a 31-es, a főis­kolán a 35-ös, a Volán Vállalat kultúrter­mében a 46-os tanácstagi körzetben élő MSZMP-tagok tartanak összejövetelt. Valamennyi találkozó 18.00 órakor kez­dődik. Növelni kell a vállalkozók biztonságérzetét Közéleti hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents