Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

1989. június 17. TOLNATÁJ - 5 Szemelvények az eddig zárolt megyei újságokból 1956. október 25. és november 16. között rint Hosszú Jánost „önvédelemből lőtték ie, mert fejszével támadt rájuk.” Termé­szetesen az egész falu tudta, hogy Hosz- szú Jánosnak nem volt ideje fejszét fogni (a fejsze egyébként is a vizsgálat ideje alatt került a szobába), mert amint az ágy deszkájában talált öt golyónyom bizonyí­totta, öltözködés közben érték a halálos lövések.” (Emlékezzünk, Tolna megyei Népúj­ság, 1956. október 31.) * „Megkezdődött a pártok szervezkedé­se a nemzeti kormány nyilatkozata értel­mében Szekszárdon is. Ma este a Kis­gazdapárt és a Parasztpárt alakuló gyű­lést tart, a Szociáldemokrata Párt pedig bejelentette, hogy rövidesen megalakul.” „Fegyvereket kért a kölesdi Nemzeti Tanács Szekszárd Város Nemzeti Bizott­ságától.” „A rendfenntartó hatalom irányításáról jelenleg a Városi Nemzeti Bizottság, a honvédség és a rendőrség egy-egy megbízottja gondoskodik Szekszárdon. A Nemzeti Tanács felkérte Ciky Pált, Hor­váth Lajost és Lipovszky Gyulát, hogy ve­gyenek részt a nemzetőrség megszerve­zésében.” (Hírek, Tolna megyei Népújság, 1956. október 31.) * „A szekszárdi gimnázium diákjai, ha fegyverrel nem is segítették budapesti diáktársaikat, segítették másképpen. Úgy döntöttek tegnapelőtt, hogy élelmi­szert gyűjtenek és szállítanak a hősiesen harcoló budapestieknek. Délelőtt 11 óra­kor kezdődött meg a gyűjtés és délután három órakor már el is indult Budapestre az első élelmiszert szállító tehergépko­csi...” (Budapestig és vissza, Bognár István, Tolna megyei Népújság, 1956. október 31.) * „Hallgassanak el a fegyverek! Magyar, ne bántsd a magyart! Minden kiontott testvérvér csak az ország kárára van. Ha mi veszekedünk, szomszédaink utálattal néznek és gondolnak ránk. Polgárok! Magyarok! Minden eszközzel biztosítani kell a bé­kés rendet, az alkotó, nyugodt életet. Értelmetlen golyós puskával tankok, ágyúk ellen menni. Ez városaink, fal- vaink, otthonunk pusztulásához vezet Fegyverrel a kézben tárgyalni nem lehet, mert így minden, a legtisztább békés jó szándék is ellenségesnek látszik. A Szovjetunió csapatainak visszavonása csak államközi tárgyalások eredménye lehet... Legyen Szekszárd városa a „béke vá­rosa", a béke kezdeményezője. Ne hagy­juk országunkat második Koreává válni! Ne engedjük nemzetünket pusztulni! Nyugalom, rend, béke kell!” (Békét akarunk!, Tolna megyei Népúj­ság, 1956. november 5. Békebizottság) * „Az iskolák igazgatói ezúton felhívják a tanulóifjúságot, hogy holnap, kedden reggel rendes időben jelenjenek meg, a tanítás megkezdődik." „Fázósan összehúzódva járnak az ut­cákon az emberek, de bármennyire a fe­je tetejére állt most minden, azért a köz­pontban megállnak egy kis eszmecseré­re, hogy megtárgyalják a „világpolitikai eseményeket”. A „fórum” a Szabadság Szálló és az 50-es Népbolt előtt, itt is, ott is beszélget, de a jövő-menők elejtett szavaiból is kitűnik; mi is most az ország­ban a helyzet, és mit hoz a jövő.- Az volt a baj, hogy mindenki csak kö­vetelt, olyant is, amire képtelen volt a kor­mány.- Én nem hiszem, hogy Nagy Imre a ré­gi rendszert akarta visszaállítani...- ... Most már csak arra lennék kiván­csi, mikor rendeződik itt végre a helyzet?- Talán csak megszűnik ez a huzavo­na, a Kádár-kormánynak biztos sike­rül...” (A szekszárdi utcákon, Tolna megyei Népújság, 1956. november 5.) * „E rendkívüli helyzetben hozzátok for­dulunk és kérünk benneteket, támogas­sátok a munkás-paraszt hatalom meg­szilárdítását, indítsunk harcot Kádár elv­társ által ismertetett kormányprogram megvalósításáért. Ez a program a ti jogos követeléseitek foglalja magában, mely­nek minden pontját következetesen vég­rehajtjuk. A Megyei Párt-VB a Kádár elv­társ vezette kormányt és programját tel­jes erejével támogatja és máris hozzá­kezdett végrehajtásához. Többek között a következőket tettük: 1. Mindennemű kötelező begyűjtést megszüntettünk, feloszlattuk a begyűjté­si hivatalokat. 2. Intézkedéseket tettünk a közellátás biztosítására á szabad felvásárlás útján. 3. Intézkedtünk a bérek rendezése ügyében, az 1500 forinton alul kereső dolgozóknak 10-15 százalékkal emelték a fizetését... ... Ahhoz, hogy a Kádár elvtárs által meghirdetett kormányprogramot minéi előbb meg tudjuk valósítani, haladéktala­nul kezdjétek meg a termelőmunkát...” (A Tolna megyei Párt-Végrehajtóbi­zottság felhívása megyénk dolgozóihoz, a Megyei Párt-VB nevében: Rév András, Tolna megyei Népújság, 1956. novem­ber 8.) * „A Tolna megyei rendőrkapitányság Szekszárdon és a megyében kezében tartja a rendet. Vasárnap reggel Szek­szárdon a volt nemzetőrség tagjai, akik között jórészt 18-20 éves fiatalok voltak, a honvédségtől és rendőrségtől fegyvert szereztek és a szekszárdi hegyekbe hú­zódtak vissza. Céljuk az volt, hogy a Bu­dapest felől jövő szovjet alakulatokat fog­ják megtámadni. Támadásra azonban nem került sor. A hegyekbe menekült fia­talok fegyverüket eldobták, míg nagyobb része a szovjet katonai parancsnokság felhívására fegyvereiket a rendőrséghez beszolgáltatták. Jelenleg a fegyverek be­szedése folyik. Tűzharcra nem került sor.” (A rendőrkapitányság parancsnoká­nak nyilatkozata, Tolna megyei Népúj­ság, 1956. november 8.) * „Az Egyesült Államokban november 7- én tartották az elnökválasztásokat. Az eddig beérkezett jelentések szerint óriási többséggel ismét Eisenhowert, a köztár­sasági párt jelöltjét választották az Egye­sült Államok elnökévé.” (Ismét Eisenhower az Egyesült Álla­mok elnöke, Tolna megyei Népújság, 1956. november 8.) * „Á szocialista országok népei, ame­lyek egy úton haladnak a szocializmus építésének nagy céljaiban és a proletár nemzetköziség nemes elveiben aggoda­lommal írnak a hazánkban előállott hely­zetről. A ZSENMINZSIBAO A Kínai Kommunista Párt központi lap­ja arról ír, hogy az ellenforradalmi ösz- szeesküvők egy maroknyi csoportja, ki­használva a Magyarországon előállott helyzetet, megkísérli a kapitalizmus és a fasiszta terror visszaállítását, hogy rést üssön a szocialista országok egységén, és aláássa a varsói szerződést. A RUDÉ PRÁVÓ a Csehszlovák Kommunista Párt köz­ponti lapja arról ír, -hogy a reakció az el­múlt napokban nyíltan hozzálátott a kom­munisták eltávolításához. A Nagy Imre- kormányról megállapítja, hogy meggon­dolatlanul eltávolodott a szocialista esz­méktől, ami abban is megnyilvánult, hogy bejelentette a varsói szerződés felbontó­Sát A SCINTEIA a Román Munkáspárt lapja az egész román nép véleményének ad hangot, amikor felháborodással ítéli el a reakciós erők magyarországi tevékenységét.” (A szocialista országok sajtója a ma­gyarországi eseményekről, Tolna me­gyei Népújság, 1956. november 8.) * „Barátom, Fábián, megállított az utcán, titokzatosan a fülemhez hajolt és amikor körülnézett, hogy nincs-e valaki a közel­ben, figyelmeztetett: - Vigyázz, mert hol­nap reggel már szedik össze az oroszok azokat, akik támogatták a múlt napokban a Nemzeti Bizottságot... Ez tegnapelőtt történt, és barátom szavai szerint már va­lahol Záhony felé kellene járnom egy úgynevezett marhakupéban, mert hátén is sok mindenben támogattam a Nemzeti Bizottságot. De nem, itt ülök a szerkesz­tőségben, nyugodtan írom ezeket a soro­kat, csakúgy, mint amilyen nyugodtan dolgozik az a sok száz ember, akiknek közük volt a Nemzeti Bizottsághoz, sőt, talán még nálamnál is sokkal több van a „fülük mögött...” ... Tisztelt barátom megfeledkezett egy dologról, mégpedig arról, hogy nemcsak Rákosival és Gerővel szakítottunk, hanem módszereivel is. Mindenekelőtt azzal a hír­hedt „káderozási” rendszerrel, amely sze­rint külön osztályok kutatták a múltat és még az is a „káderanyag” közé került, ha netalántán valamelyik férfi „összekoccant” a borbélyokkal és a megszokottnál na­gyobb szakállal állított be a hivatalba.” (Barátom, Fábián, Tolna megyei Nép­újság, 1956. november 9.) * „A Tolna megyei Népújság szerkesztő­sége és kiadóhivatala ezúton értesíti elő­fizetőit, hogy a helyzet normalizálódása után a posta eljuttatja az újságpéldányai­kat lakásaikra. A Népújság házakhoz va­ló kikézbesítését november 16-án reggel kezdik meg a postahivatalok...” (Előfizetők, figyelem, Tolna megyei Népújság, 1956. november 11.) * „A Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány néhány nappal ezelőtt in­tézkedést tett a Nemzetközi Vöröske­reszt-küldemények befogadásának ideiglenes beszüntetésére. Az intézke­dést az tette szükségessé, hogy novem­ber 2-án érkezett 30 repülőgép és a 3-án érkezett 70 repülőgép küldeményként érkezett rakományának megvizsgálása­kor kiderült, hogy a gyógyszer jelzésű ra­kományok részben fegyvereket tartal­maznak. Hasonlóan hogy a vöröskereszt kísérő személyzetként jelzett személyek egyik része korábban is Nyugat-Német- országban tartózkodó Horthy-fasiszta katona- és csendőrtiszt volt...” (Vöröskereszt-küldemények csak Ju­goszlávián keresztül jöhetnek Magyar- országra, Tolna megyei Népújság, 1956. november 11.) * „Az orosz nyelvoktatás kérdése most, amikor az iskolában szabadon lehet vá­lasztani a nyelvek között, megbolygatta iskoláink nyugalmát. Az elmúlt évek hely­telen politikája ezen a téren is érezteti ha­tását s csak ennek tudható be, hogy a diákok között szinte egyöntetű az az el­határozás, hogy nem tanulnak oroszul...” (Az orosz nyelvoktatás helyzete, Tolna megyei Népújság, 1956. november 11.) * „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának felhívása után megyénkben is egymás után alakulnak meg az MSZMP szervezetei... ... Az alakuló ülésen sok olyan régi párttag is megjelent, s kérte felvételét az MSZMP-be, akik jogosan nem értettek egyet a párt olyan politikájával, amelyet a Rákosi-Gerő-féle klikk képviselt. Most azonban Kádár elvtárs által vezetett Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának fel­hívásával egyetértenek és hajlandók annak végrehajtásáért küzdeni." (Sorra alakulnak az MSZMP szerveze­tek megyénkben, Tolna megyei Népúj­ság, 1956. november 11.) * „Érdekes hírt kaptunk Tevel község­ből. Telefonon azt jelentette a tanács ve­zetője, hogy a bányászok gyülekeznek és várják az értük jövő autót, hogy meg­kezdhessék a munkát. Értesítette a tanács munkatársunkat arról is, hogy a község lakossága ügyei­nek intézésével bizalma jeléül a tanács­hoz fordult. Példa erre, hogy a lakosság több ízben jelentette, hogy elharapódzott a fa lopása. Ennek megszüntetése érde­kében a tanács megindította a vizsgála­tot.” „A községi tanács gyűjtést indított Bu­dapest lakosságának megsegítésére, melynek eredménye eddig 145 kiló zsír, 31 í kiló liszt, 15 mázsa burgonya, 140 ki­ló bab, 115 kiló zöldség, 145 darab hús­konzerv, 100 doboz cigaretta és egy 156 kilós élő borjú...” (Hírek a megyéből, Tolna megyei Népújság, 1956. november 16.) * „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány jogosnak tartja a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének és az ifjúság széles tömegének azon kí­vánságát, hogy a gyermektelenségi adót meg kell szüntetni, mert ellentétes a csa­ládalapítás önkéntességének elvével. Ezért a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a 4 százalékos gyermektelenségi adót 1957. január 1. napjától eltörli. Ká­dár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke." (Eltörlik a gyermektelenségi adót, Tolna megyei Népújság, 1956. novem­ber 16.) .* * ... Azért támadtak a pártra, mert köztu­domású: egységes, szilárd párt nélkül nincs munkásmozgalom. Mert nemcsak azok ellen léptek fel, akik az elmúlt években esetleg hivatali beosztásukkal visszaélve károkat okoz­tak a dolgozóknak. Elég volt az, ha valaki az elmúlt évek­ben nyíltan hangot adott kommunista meggyőződésének, s akár egyetértett a Rákosi-féle túlzásokkal, akár nem, nyílt célpontul szolgált az ellenforradalmi erőknek... ... Miért kell ezekről a kérdésekről be- i szólni? Azért, mert napjainkban új pártot | szervezünk. Olyan pártot, amely vallja a j marxizmus-leninizmus magasztos esz- t méit és gyakorlati munkájában az eddigi- I nél sokkal következetesebben érvénye- I siti azokat. Ez a párt: a Magyar Szocialista Mun- | káspárt. Nemcsak a névváltozás a ga- j rancia az új módon való vezetésre, a tö­megek bizalmának megnyerésére. Ez : önmagában édeskeveset érne. Mégis i| fontos, mert kifejezi, hogy az új párt nem azonosítja magát a Rá­kosi-féle helytelen politikai irányvonal­lal, új módon vezet, a dolgozók által he­lyeselt módszerek alkalmazásával igyekszik felépíteni a szocializmust. Kö­vetkezésképpen elhatárolja magát min­den eddigi hibától.” (Miért a párt volt a támadás célpont­ja?, Toina megyei Népújság, 1956. no­vember 16.) * „Napok óta foglalkoztatja az embere­ket, hogy Szekszárdon néhány embert letartóztattak, olyanokat, akik az elmúlt hetekben, különösképpen pedig a Nem­zeti Bizottság idején élénk politikai tevé­kenységet fejtettek ki... ... Ennek ismeretében felkerestük a Megyei Ügyészség vezetőit, kérdéseket intéztünk hozzájuk és a velük folytatott beszélgetés során a következőket tudtuk meg: Szó sincs arról, hogy valakivel szem­ben azért járnának el, mert támogatta vagy részt vett a Nemzeti Bizottság mun­kájában... ... A letartóztatottakat semmiféle bántó- dás nem éri, értesüléseink szerint kifo­gástalan ellátásban részesülnek... ... Értesültünk arról is, hogy nemcsak Szekszárdon, hanem a megye más ré­szeiben is tapasztalhatóak a népi de­mokrácia elleni megnyilvánulások, ame­lyekkel szemben feltétlenül fel kell lépni. Szerdára virradó éjszaka folyamán pél­dául kirabolták a györkönyi postát és nagy mennyiségű pénzt vittek el onnan, Bonyhádon a múlt napokban megfenye­gették azokat a munkásokat, akik fel akarták venni a munkát...” (A szekszárdi letartóztatottak ügyé­ről, Tolna megyei Népújság, 1956. no­vember 16.) „1. Gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, fosztogatás, tiltott fegyverrel elkö­vetett bűntett, vagy erre való kísérlet ese­tén a vádirat elkészítésének mellőzésé­vel a tettes azonnal a bíróság elé állítha­tó. 2. Az első bekezdés esetén a bíróság nem tűz ki határnapot és idézést sem küld. Az ügyészség szóban terjeszti elő a vádat. A tanúk előállításáról az ügyész­ség gondoskodik. 3. Jelen rendelet a kiadás napján azonnal hatályba lép. Budapest, 1956. november 10. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnö- f ki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A rendkívüli állapotok, a társadalmi rend,ellen elkövetett bűncselekmények I nagymérvű elkövetése késztette az Elnö­ki Tanácsot erre a lépésre. Az ez idáig | fennálló rendelkezések értelmében - mely szerint legalább 8 nap kellett a vád- fi irat elkészítéséhez és az idézések kézbe- , sítéséhez - ez nem volt lehetséges. A je­lenlegi viszonyok között ez nem tűr ha- ; lasztást, a fokozottabb veszélyességre - való tekintettel nem várhatjuk meg a rend helyreállítását. A törvény szigorának a kiérdemelt büntetésnek a legrövidebb idő alatt kell érvényesülnie. E rendelet le­hetővé teszi, hogy a legrövidebb idő alatt, tettenérés, vagy bizonyítás esetén 24 órán belül szigorú ítélettel sújtsunk le a békés dolgozókat támadó bűntények el­len. Néhány ilyen példa kijózanítólag fog hatni azokra, akik ilyen meggondolatlan­ságra, bűntényre vetemedtek.” (Az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deleté, Tolna megyei Népújság, 1956. november 16.) Összeállította: Szűcs László János- ■ .---------­---------------------------------------------------------------------------------------------------i--------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents