Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
\ 1989. június 14. 4 ilÉPÜJSÁG HONISMERETI mmímmSZEKSZ^ 8. Fényképrejtvény Felfedezzük Tolna megyét * Milyen célt szolgált ez a régi épület és hol van? Fotó: Kispál Mária Beküldendő az emblémával felragasztott helyes megfejtés. Címünk: Szekszárd, Sajtóház, Liszt Ferenc tér 3. * Mentálhigiénés Műhely Nyár 1989 A ma ránk zúduló információáradatban igen nehéz megtalálni azt az Utat, amelyen járva felnőtt vagy gyermekként a legtöbbet, a leghasznosabbat, számunkra a leghasználhatóbbat gyújthetjük össze a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt. A rendszerezést, az útkeresést, a válogatást is, mint mindent tanulnunk kell. Jó, ha elkezdjük minél előbb, ha lehet már gyermekkorban.- Még erre is újabb tanóra, külön óraszám? - kérdezheti az olvasó. Nem. Nem ilyen formában, nemcsak tananyag keretén belül, hanem az iskolán kívül is, a hétköznapjainkban tanulhatjuk és taníthatjuk az eligazodás helyes módjait. Vannak olyan dolgok, amelyeket a mindennapok tapasztalatai ügyesebben megtaníthatnak az emberrel, mint a kötelező tanórák. A nyári vakációra készülve talán érdemes szempontként figyelembe venni a lehetőséget a programok helyes kiválasztásánál, a közös együttgondolkodásnál, tervezgetésnél. Ezzel is segítve gyermekeink elképzeléseinek egyértelmű meghatározását Vajon mikor tudunk a legkönnyebben választani, dönteni, mikora legegyszerűbb az optimális megoldást megtalálni? A válaszadás akkor egyszerűsödik, ha céljaink, igényeink, elképzeléseink reálisak, megfogalmazásaink pontosak. Ez viszont akkor lesz a legkönnyebb, ha önmagunkat jól ismerjük, kapcsolatainkat a világgal megfelelően definiálni tudjuk. Ezt a fontos tényt ismerték fel a Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosai is, amikor a nyári olvasótábori programjaikat, kiscsoportos foglalkozásokat összeállítva önismereti játékokat is terveztek a gyermekek részére. A mindennapi olvasás, a sok színes program mellett lehetőséget kapnak a gyermekek arra, hogy egy kicsit magukra figyelve könnyebben válaszoljanak kérdéseikre, korosztályukat foglalkoztató gondokra. Ha tudja magáról a gyerek, hogy milyen, mire képes, ha tisztában van saját értékeivel, könnyebben fogalmazza meg azt, hogy mire van szüksége, mit szeretne, miről kell lemondania, mi a fontos számára, meddig terjed az ereje, kapacitása, mivel segítheti társait és egyáltalán hogyan tovább az élet „sűrűjében”. Felsőtagozatos gyerekek táboroznak ebben az évben is a sötétvölgyi olvasótáborban, akik nemsokára, a játék után komoly választások előtt állnak. Önmagukról nyilatkozni, értékeik mellett állást foglalni, önmagukat felvállalni... nem könnyű! Ha egy-egy nyáron, egy-egy alkalommal ilyen módon, ilyen lehetőségen belül is utat tudunk mutatni a gyermekeknek önmaguk megismeréséhez, a világ dolgaiban történő eligazodáshoz, reméljük hasznos lesz ez évben is a nyári olvasótábor. TESZLER VENDELNÉ iskolai könyvtáros Családi házak a komáromi gyermekvárosban * Családi házas részleget alakítottak ki Komáromban, a Dobi István Gyermekvárosban. Az elhagyott vagy árva, illetve átmenetileg súlyos családi problémákkal küszködő gyermekek nevelésére hivatott intézményben most felépült négy házban családonként 8-8 gyermeket nevelnek fel az arra vállalkozók. (MTI fotó) * Volt egyszer egy pedagógusnap Ezen írással - amely a címzett neve, munkahelye stb. megjelölése mellőzésével íródik - nem célom a hangulatkeltés, általánosítás, magam is ezen a pályán vagyok 38 éve. De nem hallgathatom el azt a történetet, amely nemrég, éppen megünneplésünkkor esett meg városunkban. A „Pedagógus” -, kazalnyi virágcsokrok között meglátott egy-egy szál szerény gerberát (á: 40 Ft + zöld 10 Ft=50 Ft) - és megkérdezte az őt ünnepiő tanítványaitól: ki hozta ezeket? - Szerényen - ám csillogó szemmel jelentkeztek az illetők. A „Pedagógus” kinyilatkoztatta : „lehet, hogy ezek a virágok Gif' csóbbak 10 Ft-tal, mint más virágok -, de ha „csak” ilyent tudnak hozni az illetők, akkor legközelebb semmit se hozzanak...” - Puff! - elcsattant a lelki pofon. A „magas igényű” -, elveit kihirdető Pedagógus „kiváló” ju- talmat-kitüntetést kapott az idei pedagógusnapon... Nyilván „kiváló" oktató -, de milyen EMBER??? Még néhány kérdés: 1. Ha egy nagy család gyereke (2-3-4 iskolás) - több szeretett tanító nénijének-tanárának 1-1 szál gerberát (a fenti összegért) ajándékoz, az vajon mennyit von el az egyre súlyosabb gondokkal küzdő családi költségvetésből?2. A gyerekek szeretetét-ra- gaszkodását-háláját lemérni- minősíteni csak hatalmas, drága bokrétákkal -, netán ajándékokkal lehet? 3. Nem szólok most a „Hivatástudatról” -, csupán tragikusan silány emberségről: amely e tettet minősíti -, „mene tekel in farszin”... soha ki nem törölhető „emléket” hagyva a megsértett- megalázott kisgyerekekben... 4. Mi, többiek, akiket boldoggá tett egy gyermekmosoly, egy szál útszélről letépett vadvirág -, szégyelljük magunkat helyette, akinek talán presztízskérdést, netán státusszimbólumot jelent kartársai előtt az ajándék drágasága, minősége -, de nem a szándéka,.. 5. Végül egy ajánlat: az ilyen lelki világú „oktató” sürgősen menjen „más” pályára -, ahol esetleg karriert csinálhat, de ne mérgezze lényével gyerekeinket, akikből embert szeretnénk nevelni, s akiktől nem várunk kézzelfogható hálát -, csak sze- retetet... UZNER GYÖRGYNÉ A nyári vakáció eltöltéséről Nemsokára itt a nyári vakáció. Akadnak iskolás gyerekek, akik különösebb terv nélkül gondolnak az eltöltésére. Nem terveznek gazdag programokat, inkább jó nagyokat akarnak aludni, délelőtt 9-10 óráig, sokat lustálkodni, pihenni. Többen úgy gondolják, minek tervezni a nyári szünetet, majd csak eltelik valahogyan. A szülők egy részének is hasonló a véleménye. De hát mi mindenre telik a vakáció napjaiból, hogyan lehet eredményesen felhasználni? Valóban megengedhető, hogy az év végi hetekben kifáradt gyermekek többet pihenjenek, aludjanak a szokásosnál a szünidőben. De a tétlen heverészés, lustálkodás naphosszat nem üdvös dolog. Akár kisebb, akár nagyobb diákra gondolunk, nem helyes megváltoztatni a kialakult életritmusát a vakációban, a jó * szokásait gyengíteni. Szülői segítséggel is biztosítani kell a szünidei napok változatos programját - a pihenés, a szórakozás, a munka és a többi tevékenység megszervezésével. Az unatkozás, a semmittevés mellett másik nagy probléma a vakációban a mértéktelen tévénézés, meg a videózás, melyek több szempontból károsak. Egyrészt a gyerekek válogatás nélkül nézve az adásokat, filmeket, sokszor koruknak nem megfelelő műsorokat is „élveznek”, s koravénné vagy agresszívvá válnak. Másrészt a késő éjszakáig tévéző, videózó tanulók túlságosan kifáradnak, keveset alszanak, nem pihenik ki igazán magukat a hosszú nyári szünet alatt sem. Míg a tévéműsorokban való válogatás mellett jut elég idő a barátokkal, pajtásokkal való játékokra, beszélgetésekre, zenehallgatásra, filmek és hangversenyek meglátogatására és így tovább. Külön ügyeljünk arra, hogy az eléggé „ülő életmódot" folytató iskolás gyermekek a vakációban jóval többet tartózkodjanak á szabadban, a jó levegőn. A különböző nyári játékok, sportok mellett a kiadós séták, kirándulások, kerékpártú- rák is szükségesek gyermekeink felüdüléséhez. És ne csak az üdülés két hetében akarjanak sokat úszni, labdázni, mozogni, hanem rendszeresen napról napra. A nyári vakáció a szokásosnál több együttlétet kínál a gyermekek és a szülők számára. Bizony év közben kevés idő jut a beszélgetésekre. Legalább nyáron szánjunk erre több időt, hogy kis vagy nagyobb gyermekünk elmondhassa életének élményeit, gondjait, örömeit, kikérdezhessen bennünket egyes dolgokról - legyen az a barátkozásról, a fiúk-lányok kapcsolatáról avagy különböző politikai, gazdasági, világnézeti problémákkal ösz- szefüggő kérdés. Erre bizony még saját szórakozásunk (újságolvasás, tévézés, kártyázás stb.) rovására is teremtsünk minél több alkalmat. Távlatban megéri, mert így sokkal közelebb kerülhetünk saját csemeténkhez, s hozzászokik, hogy bármilyen kérdéssel megkereshet minket. A vakáció sokféleképpen szolgálhatja a munkára nevelést is. Biztassuk abban, hogy különféle nyári táborokban vegyen részt vagy vállaljon munkát pár hétre, neki megfelelő helyen. A munka, az emberek közötti viszony, az élet megismerése terén ez sokat segíthet, de az sem mellékes, hogy saját keresetéből vehet meg magának valami kívánt dolgot. így többféle sikerélményhez juthat. Kisebb gyermekeknél is fontos, hogy a nyári szünetben önkiszolgáló munkát végezzen, saját maga tisztítsa, tartsa rendben holmiját, tegyen rendet környezetében és vegye ki a részét a családi munkákból - bevásárlás, takarítás, meg a többi „második műszakbeli” feladatból. Egyre inkább a falun élő gyermekek mellett a városiak is kaphatnak lehetőséget munkára a szaporodó telkeken, kertekben, rájuk lehet bízni egy-egy feladatot vagy egyenesen egy kisebb területet, ahol ő dolgozik, s a végzett munka gyüKönyv ld. Szakály Ferenc: Hollós László élete és munkássága Június 18-án lesz 130 éve, hogy Szek- szárdon meglátta a napvilágot egy későbbi nagy tudós, Hollós László. A megyei múzeum jó szolgálatot tett a közművelődésnek, amikor ebből az alkalomból megjelentette id. Szakály Ferenc, sok személyes vonatkozást és minden fellelhető dokumentumot tartalmazó, 100 oldalas megemlékező kötetét. A Magyar Tudományos Akadémia hosszú évtizedeken át levelező tagjának régóta emléktábla díszük utolsó lakhelye falán, a Mátyás király utcában. Személye és munkássága azonban már régóta kiesett a köztudatból, amiről szakmája viszonylagos ismeretlensége éppúgy gondoskodott, mint ő maga. Hollós ugyanis a gombatudomány, a mykológia művelője volt. Világszerte elismert nagyság, aki egészen valószerűtlen, amolyan magyarmódian szerény körülmények között végezte gyűjtő munkáját és alkotta meg szaktudománya máig ható erejű alapmüveit. Ismeretlen gombafajták százait irta le, határozta meg és rendszerezte. Ez a tevékenység nem valamiféle különcködő hobbi, hiszen a gombák ismerete nélkül az élelmiszeripar és a gyógyszervegyészet egy lépést se tudna tenni. A nálunk méltatlanul elhanyagolt szarvasgomba pedig ínyencek dollárjait hozó exportcikk - lehetne. Hollós szerény kecskeméti ipariskolai tanári állása mellett végezte tudományos munkáját, szerzetesi szerénységű élet- körülményei közt. Értetlenség kísérte, Kecskeméten éppúgy, mint később szülővárosában. Amikor egy iskolai átépítés ürügyén kiakolbólították kincset érő gyűjteményét, Hollós nem szállt vitába igazgatójával, akit történetesen Kacsóh Pongrácnak hívtak. Az iskola udvarán megsemmisítette évtizedes munkásságának dokumentumait, nyugdíjba ment és hazaköltözött Szekszárdra. Életét ezután már végérvényesen nem lehet élvezetesnek mondani. Csak értékesnek, amit ő minden bizonnyal tudott, az utókor pedig - szokás szerint késve - id. Szakály Ferenc értékes munkájával ismer el. (Ordas) Hollós László utolsó, halála előtti fényképe mölcséből gyarapodik. A vetéstől az aratásig végigéli a teremtő munka örömét, gondját, baját, s gazdagodik erőben, gondolkodásban, érzelmi életében. Bár a nyári vakáció elsősorban a pihenés, szórakozás, a családi programok teljesítésére való, de nem maradhat ki belőle teljesen a tanulás sem. Itt nem a pótvizsgára készülők tanulására gondolunk, hanem a többiére. A kisdiákok nyári gyakorlásáról - olvasás, matematika vagy ének terén vagy a nagyobbak tanulásáról, akik nyelvtanulás vagy zenetanulás terén nem engedhetik meg maguknak a több hónapos pihenést. Mert a különböző képességek és készségek fejlesztéséhez folyamatos gyakorlás szükséges, s késztessük erre gyermekeinket, meg biztosítsuk hozzá a feltételeket. Az legyen a fő törekvésünk, hogy a hosszú nyári vakáció adjon a gyermekeinknek minél több élményt, tapasztalatot, sokféle tevékenységgel biztosítsa személyiségünk fejlődését. DR. SZELÉNDI GÁBOR főiskolai tanár
