Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

2 tíÉPÜJSÁG 1989. június 14. Ötven év után először... Fejtő Ferenc az emigrációban élő magyar történészek doyenje. Századunk nagy tanúja: József Attila tehetségének egyik felfedezője, Károlyi Mihály bizalmasa, párizsi sajtótit­kára, az európai szociáldemokrata mozgalom számos ki­emelkedő személyiségének barátja. Most 50 év után először hazautazik Nagy Imre és sorstársai temetésére. Ebből az alkalomból készített interjút vele László Balázs, az MTI párizsi tudósítója.- Milyen érzés ennyi év után hazalátogatni? Egyáltalán ha­zautazásnak érzi?- Hát igen, mert az embernek mégis csak az a hazája, ahol született és az ifjúságát leélte. Persze 51 év itt tartózkodás után Franciaországot is hazámnak érzem. Magyarországon sokan fognak nekem hiányozni. Bizony nem sokat találok már a nemzedékemből. Kolozsvári Grandpierre Emil a kevesek egyike kortársaim és kollégáim közül, akik még élnek, vagy Kosáry Domokos.- Fejtő Ferencet Nyugaton a népi demokráciák történetének egyik legjobb ismerőiéként tartják számon. Miért kerültek vál­ságba ezek az országok ebben az évtizedben? Hogyan látja például Lengyelország és Magyarország helyzetét és kilátá­sait?- Szerintem a kommunizmus világválságáról van szó, ami azt hiszem, ennek a századvégnek a történelmileg legfonto­sabb fejleménye. Összedőlt egy egész világnézet, gazdasági, erkölcsi rendszer. Ez arra a feltevésre épült, hogy a magán- gazdálkodás és a magántulajdon kikapcsolásával fel lehet építeni egy olyan rendet, amelyben megvalósul egyrészt a termelőerők fejlődése, másrészt a javak igazságos elosztása - amit a kapitalizmus nem tud megvalósítani. Ez a feltevés Le­nin óta a kommunista rendszerek alapja, és elméletileg ígére­tes és nagyszerű rendszer volt, de a valóságban csődöt mon­dott. Kiderült, hogy végül a bürokratizmushoz, az egyéni kez­deményezés és felelősségérzet elapadásához vezetett. A mindenütt kitörő válságok a vezetőket is ráébresztették, hogy az egészet gyökeresen meg kell reformálni. Vannak orszá­gok, ahol a gazdaság csődje még nem érezhető olyan erő­sen, mint Magyarországon, Lengyelországban, Oroszor­szágban vagy Kínában, de szerintem ezekben is elkerülhetet­len a válság.- A reformkommunisták viszont azt mondják, hogy nem a kommunizmus, hanem csak annak sztálinista modellje ke­rült válságba.- Ebben nem hiszek. Úgy 15 éve írtam egy könyvet Lenin öröksége címmel. Kifejtettem benne, hogy a válság igazi okai nem Sztálinban vagy a sztálinizmusban gyökereznek. Sztálin csak mesteri pallérja volt annak az épületnek, aminek az' alapja el volt hibázva. Márpedig az alap Leninen keresztül Marxig vezethető vissza. Ami annál megrendítőbb, mert nagyszerű, sőt zseniális emberek tévedéséről van szó, akik­nek az elgondolásait magasztos eszmények vezérelték - de utat tévesztettek akkor, amikor tökéletes társadalmat akartak felépíteni egyetlen hipotézisre és nem vették tekintetbe, hogy ellentmondásos, feszültségek nélkül nincs élet. ’ - Hogyan látja a magyar helyzet sajátosságait?- Sokszor hasonlítják a magyar helyzetet a lengyelhez és vannak is hasonlóságok, de különbségek is. A kiindulópont ott a munkásosztálynak a Szolidaritásban való önszervező­dése volt, ezen túl viszont a Szolidaritás megszervezésében a kommunizmust javítani akaró vagy már abból is kiábrándult értelmiségiek szolgáltatták az elméleti érveket Walesának és barátainak. Közülük például Adam Michhikkel és Bronis­law Geremekkel évek óta állandó érintkezésben és barátság­ban vagyok. A lengyel modellt, a kilábalásnak a lengyel útját a magyaroknak is tanulmányozni és magyar viszonyokra alkal­mazni kellene. A kerekasztal-konferenciára gondolok, amiből a megegyezés született az államhatalom és az ellenzéki erők között. Most arra lehet számítani, hogy végre együttes erővel nekiállnak a legfontosabbnak, a gazdasági újjáépítésnek, ami Magyarországon is a fő feladat. Ahhoz pedig az kell, hogy a nemzeti érdeket mindkét fél mindezek fölé helyezze, áthi­dalják az ellentéteket és elálljanak a számonkéréstől,'a te- temrehívásoktól. Együtt kell újjáépíteni az országot, mert ha még tovább mélyül a válság, akkor hiába álmodoznak az emberek demokráciáról meg szabadságról, az első kérdés mégiscsak az, hogy élni kell. Kenyeret adni az embereknek, gazdasági alapot a szabadságnak és a demokráciának.- Ön éveken át képviselte néhány más emigránssal együtt a Szocialista Internacionáléban a magyar szociáldemokrata pár­tot. v- Hivatalos szerepet nem játszottam. Szocialistának vallom magam, de pártmunkát sose vállaltam és végeztem. A francia szocialisták, meg Craxi, Soares most rokonszenwel figyelik a' magyar szociáldemokrácia újra jelentkezését és remélik, hogy hamarosan áthidalják azokat a nemzedéki és egyéb el­lentéteket, amelyek ezeknek az újjáalakulásoknak termé­szetes gyermekbetegségei.- Milyen emlékeket őriz József Attiláról?- Sokat beszélhetnék vagy írhatnék erről, mert azok az évek meghatározóak voltak az életemben. József Attilával va­ló barátságom, sajnos, hat évre volt kimérve, de azok nagyon teli évek voltak. Úgyszólván naponta láttuk egymást, szom­szédok is voltunk. Amikor először hallottam egy Lakatos Péter Pál nevű közös barátunk szájából Attila vereseit 1931-ben, nyomban csodálója lettem. Egyik büszkeségem, hogy az el­sők között voltam, akik felismerték a nagyságát és meg is ír­ták, amiért ő, aki annyira vágyott a szeretetre és elismerésre, nagyon hálás volt. A zsenije iránti csodálatom volt a forrása annak, hogy amikor annyira szeretett volna egy lapot, ahol szabadon kifejezheti magát, rögtön mellé álltam Ignotus Pállal együtt. A Szép Szót őérte alapítottuk, mert nekem meg Igno- tusnak volt más közlési lehetőségünk is. Dolgoztam a Nyu­gatnak, a Válasznak, de a Szép Szót József Attila szolgálatá­ban csinálták meg. Babits Mihály valahogy nem ismerte fel benne a zsenit. Vagy Hatvány Lajos, aki szerette Attilát, segí­tette is, nem ismerte fel a zsenijét. Én erősködtem, hogy hidd el, ő a legnagyobb. De azért akadtunk néhányan - Német An­dor, Komlós Aladár, Szélpál Árpád -, akik megértették a zse­nialitását és talán jobban értették őt a munkások is. Emlék­szem, amikor szakszervezetekben József Attila-esteket tar­tottunk és felolvastam a verseiből - úgy olvastam, ahogy ő, mert mindig gyűlölte a szavalást; úgy mondotta a verseit, mint aki vallomást tesz a barátjának, elmondja, hogy nagyon fáj... a kisemberek, a munkások jobban megértették őt, mint az esztéták.- Fejtő Ferenc itt Párizsban Károlyi Mihály titkára volt. Milyen volt Károlyi az emigrációban?- Nem voltam titkára, mondjuk a bizalmasa voltam. A hábo­rú előtt ismerkedtem meg vele, sok dologban nem értettünk egyet. Megragadó volt viszont benne a hallatlan őszinteség, becsületesség, az aggodalom a magyarság sőt az emberiség sorsa iránt. Franciák közt Romain Rollandhoz, másképp Gandhihoz hasonlítanám. Nem volt igazán politikus alkat. Idealista volt, aki sokszor tévedett, sőt tévelygett, de megvolt, benne a felelősségtudat és a hűség a meggyőződéseihez. A háború után, amikor nagykövet lett, az ő unszolására vállal­tam el francia újságíróigazolványom megtartásával a sajtó­iroda vezetését mellette. Azt hiszem, azért ragaszkodott hoz­zám, mert más hangot hallott tőlem, mint akik a környezeté­ben szentírásként lesték minden szavát. A lényeges kérdé­sekben persze egyetértettünk, de nyugodtan ellentmondtam neki, ha más volt a véleményem. A Mindszenty-pert nagyon rossznéven vette, le is akartunk mondani mind a ketten, csak Rajk unszolására maradtunk. Aztán, amikor hírét vette Rajk letartóztatásának, behívott magához és azt mondta: Fejtő, most már megáshatják a síromat és belefekszem. LÁSZLÓ BALÁZS (Párizs) Ha a múltért nem is, a jövőért közös a felelősségünk (Folytatás az 1. oldalról.) Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szocialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal összhang­ban mi, az Ellenzéki Kerékasztal szerve­zeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai hatal­mat ténylegesen birtokló Magyar Szocia­lista Munkáspárt képviselőivel és az ál­tala meghívott más szervezetek delegá­tusaival. Leszögezzük, hogy a tárgyalások célja a békés átmenet biztosítása a diktatóri­kus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen érvényesítő képviseleti de­mokráciába. A tárgyalások során nem a hatalmon akarunk osztozkodni a hatalom jelenlegi birtokosaival. Nem kívánunk a nép feje fölött, annak megbízása nélkül részesed­ni a hatalom gyakorlásában. Célunk az, hogy valóban hazánk polgárai dönthes­senek és döntsenek is arról, kiket, milyen politikai erőket bíznak meg a hatalom gyakorlásával a választásoktól választá­sokig terjedő időre. Három be nem teljesült magyar forra­dalom feladatait kell most békés úton el­végeznünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi kísér­letre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szovjet hadsereg leverte, nemzeti bizottságainkat, munkástaná­csainkat, újjáéledt pártjainkat pedig a hazai reakció számolta fel. Az ezt követő megtorlás és bosszú újkori történel­münkben példátlan méretű volt. Ezért á hatalom birtokosaival a követ­kező elvek alapján kívánunk tárgyalá­sokba bocsátkozni:- A hatalom alapja a népfelség. A szu­verenitást egyetlen politikai erő sem sa­játíthatja ki és nem nyilváníthatja magát a népakarat letéteményesének.- A népakaratnak nyílt kimenetelű sza­bad választásokon kell megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a demokrácia elveit elfogadó és az erőszakos eszközök al­kalmazásától magát elhatároló párt és politikai szervezet nem zárható ki.- Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre nem jut a társadalom politikai akarata, addig azt ne előzzék meg más országos jelentőségű, például köztársasági elnöki vagy helyha­tósági választások. '- A szabad választások eredményét a hatalom is kötelezőnek ismerje el, és utó­lag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani.- Az erős parlamenti ellenzék minden működő demokrácia alapintézménye, amely a kormány működését ellensú­lyozza.- Egyetlen politikai párt vagy szervezet sem rendelkezhet sajátjaként fegyveres testülettel. A pártok és politikai szerveze­tek nem gyakorolhatnak tagjaikon ke­resztül befolyást a fegyveres testületek működésére.- Politikai konfliktusok megoldására semmilyen ürüggyel sem alkalmazhatók a fegyveres erők. Erőszak ellen is csak az erőszak elhárításának mértékéig jogos alkotmányosan fellépni.- Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehetőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a munkásőrséget, korlátok közé kell szorítani a politikai rendőrsé­get, a helyi önkormányzatok alá kell rendelni a közbiztonsági rendőrséget, nyilvános ellenőrzés alá kell vonni a fegyverhasználatot. Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként felsorolt társadalmi szer­vezetek és mozgalmak szóvivője, dr. Ku- korelli István kapott szót.- Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai kerékasztalnak, ami, valljuk be, kicsit szögletesre sikerült. Jelentősége mégis nagy a békés társa­dalmi fejlődés nézőpontjából. A harmadik oldalon legtöbb szerveze­ténél közös teher a régi hatalmi beren­dezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan ezért kívánták átültetni delegációnkat az MSZMP oldalára. Ezek a vélemények nincsenek tekintettel a fel­gyorsult idő hozadékaira, arra, hogy je­lentős elmozdulás történt a hatalmi be­rendezkedésben. A monolit pártirányítás szervezeteink irányában intézményesen megszűnt. Szervezeteink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma alatt sem tevékenykedni. Vegyük tudomásul: ezekben a szervezetekben, bár eltérő arányban, de jelentős reform­erők tevékenykednek. Nézetünk szerint tárgyalásaink leg­főbb feladata az, hogy a többpártrend­szerbe, a képviseleti demokráciába, a jogállamiságba való átmenet előtt álló történelmi csapdákat elhárítsuk, az ak­nákat felszedjük. Türelmet kér a Honvédelmi Minisztérium (Folytatás az 1. oldalról.)- Azt szerettem volna megtudni, hogy mi a szándéka hosszabb távon a HM-nek a szekszárdi laktanyával - mondta teg­nap délután Szekszárdon az első titkár. - Majd a munkásőrséggel egyeztetve kér­tem, hogy engedjék beköltözni a városi és a megyei munkásőr-parancsnoksá- got a laktanyába, megfelelő bérleti díjért. Sajnos Gábor Ferenc vezérőrnagy azt kérte, hogy halasszuk el a beszéletést.- Milyen indokkal?- A Honvédelmi Minisztérium ma kép­telen biztosat mondani, mert még tarta­nak a költségvetési és a haderőcsökken­tési tárgyalások. Ezért a HM-nek új tervet kell készíteni a különböző alakulatok és egységek elhelyezésére vonatko­zóan.- Vagyis előfordulhat, hogy Szekszárd fontos marad a katonák számára?- A HM tervei szerint - amit megfelelő szerveknek el kell még fogadni - van esély arra, hogy a szekszárdi laktanya felszabadul, bérbe vagy eladható lesz.- Csak pénzért kaphatná meg a város?- Nagyon nagy szükségük van a pénz­re, a bérleti konstrukció a járható.- Mikor dől ez el?- Az év végéig türelmet kértek, de ad­dig rendelkezésre tudnának bocsátani egy-két raktárhelyiséget a munkásőrség számára, de a teljes elhelyezésre nem adtak határozott választ. hj. Vásár van náluk, de a minőségből nem engednek Microsystem napok a Béke Szállóban Nem hirdetik magukról, hogy a legna­gyobbak, a legjobbak, s hogy nekik min­denük van, ami másoknak esetleg nincs... Alapjuk pedig lenne rá, de emlé­keznek arra, hogy alig néhány évvel ez­előtt még ők is kicsik, nagyon is kicsik voltak, amikor semmi nem volt bosszan­tóbb a számukra, mintha valaki szakterü­letükön a nagyságával kérkedett. Mára nem csupán megnőtt, de kifeje­zetten sikercégnek számít a Microsys­tem Számítástechnikai Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet, mely a napokban tartja évente rendszerint két alkalommal meg­rendezésre kerülő bemutatkozásainak egyikét a budapesti Béke Szállóban. A számítástechnikával foglalkozó szakem­berek, az érdekelt vállalatok ezúttal is számos újdonságot láthatnak a Microsystem napokon, az elsősorban gazdasági kérdések iránt érdeklődő új­ságírót azonban - talán megbocsátható módon - mindenekelőtt az érdekelte, hogy miként váltogatta a szervezet a gazdasági formációkat, hogyan bővült az üzlet a szükségleteknek megfelelően, hogy „szaporodott" s vált szinte multina­cionális vállalkozássá. A kisszövetkezet annak idején - elsők között az országban - kis létszámú gmk- k egyesülésével jött létre. Kezdetben ki­zárólag szoftverfejlesztéssel foglalkoz­tak, majd fokozatosan tértek rá a hard­ver-összeszerelésre és -kereskedelem­re. Első évben, 1984-ben mindössze 5 millió forint volt a forgalmuk, ez az elmúlt évben már 1000 millió volt, idén pedig ennek is a duplájára számítanak. (Figye­lem! Eközben áraik - a világpiaci ten­denciáknak megfelelően - tized, sőt hu­szad részükre csökkentek!) A kisszövetkezet fokozatosan túlnőtte önmagát. Nyolc korlátolt felelősségű tár­saságot hoztak létre, vevőszolgálatot nyi­tottak Pécsett, Győrben és Debrecen­ben, leválasztották magukról szervizüket, irodát nyitottak Bécsben, Prágában és New Yorkban, néhány héttel ezelőtt pe­dig megalakították a Microsystem Rész­vénytársaságot. Maga a kisszövetkezet közben fokozatosan egy vagyonkezelő, irányító szervezetté zsugorodott, s az egész hálózatban sikerült a tevékenysé­geket elkülöníteni, a tulajdonosi tudatot - lévén a dolgozók is résztulajdonosok -, az eredményesség középpontba állítá­sát maximálisan biztosítani. Az ilyen módon, formációváltozások­kal is jellemezhető fejlődés nekik sem ment könnyen. Mint azt kérdésemre dr. Vadász Péter elnök elmondta, a bürokrá­cia számos útvesztőjét meg kellett jár­niuk. Érdekes módon nem szabott azon­ban gátat a fejlődésnek a gazdaságunk egészében tapasztalható fizetőképes keresletcsökkenés. Isten tudja, hogy mi­nek köszönhetjük ezt - mondja az elnök. Az újságíró is ezen meditál és arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a józan fölismeré­sen túl - mely szerint számítástechnikára érdemes költeni - valószínűleg az olcsó­ságra, nem egy esetben az árak letöré­sére alapozott stratégia is szerepet ját­szik. („Nálunk mindig vásár van, de a mi­nőségből nem engedünk” - hirdetik.) A Microsystem napok ideje alatt például a gyakori árengedményeket is meghaladó kedvezmények várják az érdeklődőket. Bemutatják a már egy éve üzemi próba alatt álló MicDOKI körzeti orvosi prog­ramrendszert és ismertetik a tapasztala­tokat, melyek szerint az az alapellátást a mainál minőségileg magasabb szintre juttathatja, a megelőzés segítségével. Új számítógépes határidőnaplójuk mel­lényzsebben is elfér, nevek, címek, tele­fonszámok, időpontok rögzíthetők benne (a készülék a kért időpontban hangjel­zést ad) „feleségbiztosan”, azaz titkosít- hatóan. Kínálja a cég oktatóprogramjait, többek között újdonságát, a táblamáso­lót, mely gombnyomásra elkészíti papírra a táblán lévő írt, rajzolt, ragasztott elő­adásanyag kicsinyített másolatát. Itt ad­ják a Magyarországon legolcsóbb, 100 ezer forint alatti telefaxot, s a vállalati szá­mítógépes hálózatról is működtethető telexet. S mivel céljuk minél több hard­vert eladni - hiszen így lesz nagy kereslet szoftver iránt - állandó vevőiknek meg­hirdették az állandó előnyöket kínáló „legnagyobb kedvezmény elvét”. - ri ­Hasznosítható újdonságok szakembereknek Növényvédelmi bemutató Bonyhádon Háromnapos szakmai bemutató kez­dődött tegnap délelőtt Bonyhádon, a MAE Tolna Megyei Szervezete a Pannó­nia Tsz, a Szekszárdi Agroker, a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás valamint a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat szervezésében. A házigazda bonyhádi tsz nevében dr. Solymosi József köszön­tötte a növényvédelmi bemutatóra érke­zett szakembereket. Az első napon búza növényvédelmi kí­sérleteiket, borsóban, napraforgóban és kukoricában végzett kísérleteket vala­mint gépbemutatót tekinthettek meg az agrárszakemberek. Borsóban, napraforgóban, kukoricá­ban és szójában gyomirtási kísérleteket is szemléltettek. A fakultatív programok előnyeként sok helyütt alakult ki kötetlen és közvetlen beszélgetés, tapasztalat- csere. A KSZE fejlesztési főosztálya szerve­zésében a bonyhádi téesz központi kí­sérleti telepén olyan kuriózumokat is megnézhettek, mint például a hat éve ugyanabba a kísérleti parcellába vetett búzát, szót ejthettek az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról is. Az. ilyen szakmai bemutatók előnyei közé sorolható az is, hogy ezúttal például a nyugatnémet Bayer cég is képviseltette magát, vagy éppen az, hogy minden al­kalmat megragadnak arra, hogy a hasznosítható újdonságokról ismerete­ket nyújtsanak akár a gépek, akár nö­vényvédelmi technológiák szempontjá­ból. A gépajánlat során kiderült, ma már választék van, az importliberalizálás adta lehetőségek széles skálán engednek vá­lasztani, ugyanakkor a vásárlóerő „ke­ményen” meggyengült. Interjú Fejtő Ferenccel

Next

/
Thumbnails
Contents