Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. június 1. 2 rtÉPÜJSÁG Folytatta munkáját az Országgyűlés A temetés legyen a nemzeti megbékélés jelképe (Folytatás az 1. oldalról.) 60 szakszövetkezet, a 12 halászati ter­melőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négy­ötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek - gazdasági tevékenységük mellett - meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu tár­sadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget vi­selnek a szövetkezetekhez kötődő csak­nem egymillió család sorsáért, falujuk lé­téért, életük jobbításáért. A mezőgazda- sági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt több­ször módosították - mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező ta­pasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelke­zésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörül­ményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadá­lyozásához már korábban is több előre­mutató reformra lett volna szükség.- A beterjesztett törvényjavaslat - mondotta ezután - minden eddigi módo­sítástól eltérő sajátossága, hogy a tulaj­donlás alapkérdésében a magyar gaz­dasági reformhoz illeszkedő, reformszel­lemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás sza­badságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrá­cia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kap­csolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdo­nosi minőségének tartalmát, és teszi le­hetővé számára a tulajdon feletti rendel­kezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű? kezde­ményező - és persze ennek előnyeit él­vező - szövetkezeti tag eszménye való­ság lehet. A törvénytervezetben javasolt változá­sok hatását szemléltetve számokkal is il­lusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktiv és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átla­gosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztás esetén egy tagra átlag több mint 130 ezer forint­nyi vagyonrész jut. Az átlagok - nyilván - nagy szóródást takarnak, ám az bizonyá­ra érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó.- Az oszthatatlanság és a tulajdonvi­szonyok kapcsán beszélni szeretnék a A vártnál jóval kevesebb számú részt­vevő jelenlétében ült össze tegnap dél­után a KISZ Szekszárd városi küldött- gyűlése, s ez a tény mindén bizonnyal érezhető hatást gyakorolt a fórum légkö­rére. Az ilyen jellegű rendezvényeken már megszokott éles viták ezúttal jórészt elmaradtak, bár ez nem jelenti azt, hogy a fiatalok ne kerítettek volna sort a szá­mukra fontos kérdésekre. A küldötteket Nyéki István, a KISZ kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdés­kör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mező- gazdasági árakhoz, most azonban a vál­toztatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagá­ban magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hi­vatott döntéshozók - a termelőszövetke­zetek közgyűlései - a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében - elismerve az igények jogosságát - elő lehetne írni pél­dául a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátí­tási kártalanítás szerint határozzák meg.- Ám az a véleményünk, hogy a köz­ponti szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot - mon­dotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és ér­demi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a kö­zösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szol­gálja például a földjáradék kötelező mini­mumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező elő­írás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akik­nek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszö­vetkezet elszámolt, kártalanításra a tör­vényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illet­ve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklá­sára. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszo­nyok kérdéséről, majd elmondotta: A reformfolyamatok az 1987-ben elfo­gadott földtörvény újabb jelentős módo­sítását sürgetik, mert a felesleges kötött­ségek a különböző földek megszerezhe­tőségét és működését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák.- Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek - mondotta a miniszter. - Er­dőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése ma­gánszemélyek számára gyakorlatilag ki­zárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lé­vő földek, ingatlanok elidegenítése - akár magánszemély részére is - teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemé­lyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld­tulajdonának szerzésénél meglévő jelen­legi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szervezhessenek in­gatlant, a mezőgazdasági kis- és magán­termelés lehetőségeit, biztonságát szán­Szekszárd Városi Bizottságának titkára köszöntötte, majd átadta a szót Csapó Ferenc levezető elnöknek, a TÁÉV KISZ- titkárának, aki első napirendi pontként az újjáalakuló ifjúsági szervezet alapsza­bály-tervezetének megvitatására hívott feí. A szólásra emelkedők különböző vo­natkozásokban tettek javaslatot a terve­zet kiegészítésére, javítására, illetve részletek elhagyására. Mindezekkel együtt fogadták el végül is a dokumentu­dékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következté­ben átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kis­termelésbe. A spekulatív jellegű ingatlan- vásárlásokat a személyi jövedelemadó­val, tehát közgazdasági eszközökkel kor­látozzuk. Az elnök bejelentette: a három tör­vényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parla­ment. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m„ 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság képviseleté­ben szólt az előterjesztett három terve­zethez. Mint mondta, a bizottság előzete­sen konzultált a különböző érdekképvi­seleti szervekkel, mezőgazdasági intéz­ményekkel és szerte az országban a ter­melőkkel, így kialakított véleményetehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt szenvedé­lyesen szóltak a paraszti munka leérté­kelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben,szétnyílt az agárolló, a gazda­ságok jövedelmezősége egyre alacso­nyabb. A vitában hozzászólók hangot ad­tak annak is, hogy az agrárpolitika csak­is a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. Az egyértelműen kirajzoló­dott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság vélemé­nye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolatban megfo­galmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, ame­lyek visszafordíthatatlan hatással járnak. VARGA JÁNOS (Tolna m., 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke hangsúlyozta: olyan szövetkezeti tör­vényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrányos követ­kezmény nélkül. Azt a véleményét hangoztatta, hogy olyan földtörvényre van szükség, amely engedi a sokszínűséget, lehetőséget ad a szabad választásra. Rámutatott: a mos­tani törvénymódosítás nem a termelő- szövetkezetek felosztását célozza, ha­nem a tulajdonviszonyok rendezését szolgálja. A tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájában huszonnyolcán szólaltak fel, majd az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve.a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvény- javaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja - amelyen Szűrös Má­tyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az ülés­szak csütörtökön Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. mot, melynek alapján a KISZ Szekszárd Városi Bizottsága jogutódjaként megala­kult a SZEVISZ, azaz a Szekszárd Városi Ifjúsági Szövetség. A küldöttek megálla­podtak abban, hogy a szervezet tisztség­viselőjeként továbbra is működjön főál­lásban egy titkár, illetve társadalmi mun­kában egy elnök. Erre a tisztségre Váczy Orsolyát, a SZÜV szekszárdi számítóköz­pontjának szb-titkárát választották meg a résztvevők. Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZMP Központi Bizottsága termé­szetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének min­den lényeges kérdésében tisztán láthas­son, hiteles információk alapján ítélhes­sen az eseményekről és azok szereplői­ről. Ezéct a rendelkezésére álló eszkö­zökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos* kuta­tást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A maga ré­széről is tárgyalást kezdett annak érde­kében, hogy a külföldön található forrá­sok mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vivott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar törté­nelem jelentős személyisége. Útja elvá­laszthatatlan a kommunista mozgalom­tól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy-rend- szer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újra­kezdés heroikus küzdelméhez, a föld­osztáshoz, mellyel neve összekapcsoló­dik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át ve­zetett ez a pálya az 1953 júniusában ki­dolgozott „új szakaszáig, különösen az új agrár-és népfrontpolitika kezdemé­nyezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás Szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista re­formpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállitása után 1956 októberében visszakerült a miniszterel­nöki székbe, rendkívüli körülmények kö­zött küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztá­linizmus megfékezéséért, a nemzeti sé­relmek jóvátételéért, a külső beavatko­zás elhárítása érdekében és a népfelke­lés mögött feltámadt ellenforradalmi cse­(Folytatás az 1. oldalról.) céljáról, eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy jó fél évvel ezelőtt hívta meg a CDU-hoz közel álló, befolyásos Konrad Adenauer-alapítvány egy olyan tanácskozásra, amelynek központi té­mája a közép-kelet-európai, különös­képpen a lengyel, a magyar és a cseh­szlovák reformhelyzet kérdésének meg­vitatása volt, természetesen az érintett országok szakmai képviselőinek jelenlé­tében. De rajtuk kívül a világ minden más részéből is érkeztek ide politológusok, közgazdászok társadalomtudósok. Ez volt a közvetlen indíték - mondotta -, erre vállaltam már akkor kötelezettsé­get, s ezzel kapcsoltam össze egy nyu­gat-berlini meghívást, amely az Európai Akadémia 25. évfordulója alkalmából, valamint egy hamburgi meghívást, amely az ottani Katolikus Akadémiáról érkezett. Mindez együtt - ez meggyőződésem - már önmagában is jószolgálati út Ma­gyarországért. Igyekeztem hitem szerint hiteles beszámolót adni arról, ami Ma­gyarországon zajlik, és támogatást sze­rezni a magyarországi reformokhoz, meggyőzve a résztvevőkét arról, hogy ennek a reformkísérletnek a jelentősége túlmutat Magyarország határain, érinti az európai együttműködést, az európai táv­latokat, sőt az európai biztonságot is. Fél év telt el legutóbbi NSZK-beli láto­gatása óta, azóta Magyarországon mély­reható változások mentek végbe. Ho­gyan ítélik meg itt országunk jelenlegi helyzetét?- Azok, akikkel tárgyaltam, kivétel nél­kül pozitívan és támogatási szándékkal szóltak a magyarországi fejleményekről. Helmut Kohl szövetségi kancellár külön is kiemelte a magyar kísérlet jelentőségét és azt a lenyűgöző fordulatot, ami a ma­gyar politikai életben végbement, és ami csodálattal tölti el a-demokráciáért fele­lekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyúj­tottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következmé­nyeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus több­párti pluralizmust elismerő szocialista út­tal. 1956. november 1-4-e között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése ketté­szakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikény- szerített kompromisszumokat, nem vál­lalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető refor­mokat. Ez vezetett személyes tragédiájá­hoz, a politikai okokból reászabott igaz­talan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszte­letben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlé­két. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának el­veire, nyíltan vállalja az 1953-54-es re­form-kezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szembenálló felek mindegyikének ol­dalán sokan hősiesen küzdöttek és hal­tak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok százan váltak az események véletlen áldozatává. A tra­gédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nem­zetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizott­sága felhívja a párt tagjait, a magyar ál­lampolgárokat: felelős magatartással le­gyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen mementó: a nemzeti megbékélés jelképe. (MTI) lősséget érző világot. A különböző euró­pai szervezetek - nem kis mértékben ép- pSn az NSZK kezdeményezései nyomán. - felismerték a magyar reform világpoliti­kai jelentőségét és az érte való felelőssé­get is. Ezért támogatást ígértek gazdasá­gi, politikai és kulturális politikai tekintet­ben egyaránt. Ezenkívül a különböző pártok vezetői partnerséget ajánlottak fel a Magyaror­szágon kibontakozó pártok számára. Eb­ben nemcsak a tapasztalatátadás, ha­nem a nemzetközi együttműködés kiter­jesztésének szándéka is megnyilvánul. Vagyis az NSZK politikai erői hajlandók a magyar politikai pártoknak segíteni ab­ban, hogy kijussanak a nemzetközi szín­térre, és ott tudást, információt szerezze­nek. Ugyanakkor mindenütt nagyon nagy körültekintéssel kerülték azt, hogy ez valamiképpen a magyar belügyekbe való beavatkozásként tűnjék fel. Csak olyan mértékben és oly módon kerülhet erre sor, amennyire magyar állampolgá­rok vagy magyar politikai szervezetek ezt igénylik.- Úgy hiszem, hogy az MSZMP-t ez nem zavarná, ellenkezőleg, már ő maga sem kí­ván úgy működni, mint egy monopoliszti- kus hatalmat gyakorló és monolitikus párt, mert különben nem illeszkedik bele az új magyarországi társadalmi viszonyokba. , Ezért megosztanivalója neki van. Kezde­ményezést tőle vár a magyar társadalom ilyen tekintetben. És minden, pártoknak és politikai mozgalmaknak szóló támogatást tudomásul vesz, ami társadalmi vagy párt­szervektől és nem kormányoktól jön. Ha ugyanakkor az MSZMP természetes és szerves kapcsolatban marad kommunista testvérpártjaival, de az európai szociálde­mokráciával is, az új pártok megjelenése ezt a viszonyt nem boríthatja fel. Erről szót ejtettünk a Hans-Jochen Vogel SPD-el- nökkel folytatott tanácskozáson is. Közéleti hír A Független Kisgazdapárt értesíti tagjait, hogy ma (csütörtökön) este 7 órai kezdettel Szekszárdon a városi tanács nagytermében taggyűlést tart az or­szágos nagy választmányi gyűlés előkészítése és a küldöttek felkészítése ügyében. Várják azokat is, akik ezen a napon a tagok sorába kívánnak állni. Lárma lesz? (BUDAPEST! MUNKATÁRSUNKTÓL) A falu csendje lármává változhat - figyelmeztetett a földtör­vényről szóló felszólalásában Südi Bertalan Bács-Kiskun megyei képviselő. Utóbb a szünetben szögeződött mellének a kérdés:- Ez is afféle ijesztgetés volt, mint amilyen korábban a má­sik oldalról a fehérterror és a gazdasági szükségállapot em­legetése?- Értem a kérdést - bólintott a szókimondásáról ismert honatya -, ez nem ijesztgetés volt! Csupán fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy addig jó, amíg nincs lárma. A helyzet most közelít ahhoz a ponthoz, hogy egyszercsak szembeta­láljuk magunkat egy tömeges felháborodással. Bár a falvak­ban még van annyi kitartás, hogy máról holnapra ez nem vár­ható. De kár volna a parasztok sanyargatását folytatni. Úgy tűnik, a kormány egy ideje arra alapoz, hogy a falvakban úgyis nagy a csönd, lehet őket tovább terhelni. Legyen vége annak, hogy a parasztokat a megélhetés szemszögéből bi­zonytalanságba lökjük, azaz legatyásítjuk.- Felszólalásában a mezőgazdaság kizsigereléséről be­szélt, azt érzékeltetve, hogy-a pénzügyi kormányzat szemben áll az országgal, a társadalommal. De ezt ön sem gondolhatja komolyan!- Sokszor az az érzésem, hogy tényleg felelőtlen a pénz­ügyi kormányzat. Az is igaz viszont, hogy a gazdaság baja a Pénzügyminisztérium intézkedéseiben látszódik meg szük­ségképpen a legjobban. S nem például a Belügyminiszté­riumban. Ellenvetéseim politikai megformálásán tehát való­ban lehet vitatkozni. MOLNÁR PÁL Megalakult a Szekszárdi Városi Ifjúsági Szövetség Pozsgay Imre nyilatkozata bonni tárgyalásairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents