Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
II. évfolyam, 17. szám 1989. május 13.- Forrásból nyerték az ivóvíz minőségű vizet Ke- szőhidegkúton - magyarázza Pály Dezső, a Pincehely Nagyközségi Közös Tanács elnöke - ám ez olyannyira nitrátosodott, nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ezért éveken keresztül a megyei vízmű vállalat lajtos kocsival szállította az ivóvizet Kesző- hidegkútra hetente három alkalommal: hétfőn, szerdán és pénteken. Ezeken a napokon edényekben gyűjtöttek annyi vizet, hogy a következő szállításig elég legyen. A lakosság összefogásával 1987-ben egy 200 méteres mélyfuratú kutat létesítettünk, majd 1988 decemberében vízműtársulatot szervezett a község elöljárósága. A megyei tanács anyagi hozzájárulásával lehetőség nyílt, hogy Keszőhidegkút családi házaiban elektromos t, úton, boylerekben melegedhet a víz. Keresem a munkát A gyönki szövetkezetek, a belecskai, regölyi, pincehelyi téeszek adnak munkát a keszőhideg- kúti embereknek, tehát eljárnak a faluból. Helyben a posta, a vasút, az óvoda, a bolt foglalkoztat néhány személyt. Sebestyénné Szendrei Gyöngyi a falu egyetlen vegyesboltjának vezetője mondja: *- Mindenki ingázik a faluból, téeszbe, erre-arra, vagy labdát varr otthon, de más lehetőség nincs. Jött ide egy maszek. Bérbe vette a régi pártházat, most talán beindul egy varroda, de a tanács nem adta neki, csak hat hónapra az épületet. Én úgy tudom! A tanács hiába akarja a fiatalokat megfogni, hogy maradjanak a faluban, ha nem ad munkát. Ha ez a varroda beindulna, sok fiatalasszonyt tudna foglalkoztatni.- Én ide jöttem férjhez Pestről - csatlakozik a bolt másik dolgozója: Lendvai Márta - itt helyben ezt a boltot ajánlották, nem volt más munka. Elvállaltam, ha már nem tudtam visszamenni Pestre. Most leltározunk, tatarozás lesz, nagy munka. Két gyermekem van, óvodások. Ez még itt helyben van, de iskola az nincs. Regölybe, Belecskára kell átjárni a diákoknak. A felső tagozat pincehelyi iskolában tanul...- Most nagy a készülődés a faluban, mert van vezetékes viz - mondja Sebestyénné Szendrei Gyöngyi. A fürdőszoba már majdnem mindenütt megvolt, de a vizet fazekakban kellett melegíteni. A lefolyók is készen vannak. A csempéket már előre megvették. Azért a régi kutat is sokan meghagyják, ha a vezetékes elromlik, maradjon a másik. Elöljár a nő- Jakab Lászlóné vagyok - kínál hellyel a bemutatkozáskor Keszőhidegkút elöljárója - nem tudom mire kíváncsi? Ha érdeklődött a faluban, akkor a vízről biztosan beszéltek az emberek. Ez nagy dolog nekünk. Reméljük, mielőbb befejeződik a munka. Arról is hallhatott, hogy egy vállalkozó foglalkoztat néhány asszonyt. Bérleti díjat fizet, amiért az épületet használja.- Mit tenne mint elöljáró, ha azt mondaná a vállalkozó, hogy megveszi azt a házat, mert bővíteni akarja és még több asszonyt foglalkoztatna?- Most nyolc asszony dolgozik, éppen csak elférnek. Nem tudom hagyari lehet bővíteni? Talán inkább másik házat kellene vennie. A KISZ működött ott valamikor, de megszűnt. Nagyon kevés a fiatal, az épület nincs kihasználva. Én nem látom akadályát, hogy megvegye.- Mit szólna a falu, hogy eladják ezt a házat?- Hajlandó volnék véleményt kutatni, de azt tudom mondani, itt korábban az iskolát is eladták úgy, hogy senkit meg sem kérdeztek. Biztos vagyok benne, erre az épületre a döntő többség azt mondaná, adjuk el. A vízmű is előzetes felmérés alapján készült el. Nagyon fontos a falunak ez a varroda, mert nincs más lehetőségünk. Ha van vállalkozó, azt szerintem támogatni kell. Legalább húsz, huszonöt asszonyt tudna még alkalmazni, ahogy az elképzeléseit ismerem. Többen hazajönnének éppen ezért. Reméljük, hogy bővíteni akar. Milyen megoldatlan problémák vannak itt a faluban?- Mint régi postást is bosszant, hogy levették a kishivatalok nyitva tartási idejét. Nem tudom milyen meggondolásból. Keszőhidegkúton a posta- hivatal reggel nyolctól délután egy óráig fog nyitva tartani és a kézbesítés ötórás lesz. Ez annál inMeleg víz is Hidegkúton kább lehetetlen, mert a kézbesítőnek külterületre is ki kell menni. A lakosságnak sem jó. Ha távirat jön délután, akkor mi lesz? Az áfész a délelőtti bevételét fel tudja adni, de a délutánit nem. Gyakori a betörés a boltba, kocsmába...- A körzeti megbízott rendőr?- Pincehelyen egy rendőr van, de ő ritkán tud itt lenni. A gyönkiek naponta járőröznek... Nagyon szétszórtak bennünket. Regölyhöz tartozunk az egészségügyi körzet szerint, de a gyermekorvos Pincehelyen van. Az OTP Tamásiban...- Az elöljáróság milyen feladatokat ró egy nőre?- Leggyakrabban segélyek elbírálásával foglalkozunk. A megyei tanács amit fejkvóta címen ad, azzal gazdálkodunk és a tehóból ami bejön, évi 30 ezer forint, de ez nem sok. Hossszú időn keresztül ezt a vízműre tartalékoltuk. Nem költöttük másra, bár lett volna, mire. Ott a kultúrház, felújításra vár...- Ha eladnák a házat, amit a vállalkozó bérel, kié lenne a pénz? Hol használnák fel?- Vannak itt ezek a nagy fák, ki kell azokat vágni. A kultúrház felújítására költjük majd azt a pénzt amit értük kapunk. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy ami a társközségekben bevétel képződött, azt ott használhatták fel.- A falu mennyire ismeri az elöljáróját? Mit mondana el önmagáról?- Tíz éve élek itt. Lengyeli születésű vagyok. A postán mint rendszeres helyettes dolgoztam. A napi utazgatások közben ismerkedtem meg a férjemmel, aki a vasúton dízelmozdony-szerelő. Ő Dombóváron dolgozik. Három fiunk van, a legidősebb 9 éves. Mit mondjak még? Szabadidő? Falun? Jószágokkal foglalkozunk. Éveken keresztül nem volt legelőnk. A faluból nem járhattak ki a szarvasmarhák. Ezért csökkent az állomány, de most megoldódott a legelő, ami jó hír nekünk. Minden csütörtökön van ügyfélfogadás a tanácson, tehát akkor ott vagyon én is. Ez olyan munka - az elöljáróság akinek gondja, baja van és arra számít, hogy én oldom meg, az úgysem ott keres, hanem az utcán, vagy a lakásomon is megállít, eljön. Ezért a munkáért én bruttóban 1500 forintot kapok. A vízműtársulatnál könyvelői állást vállaltam. Egy kicsit innét, egy kicsit onnét... A jótevő hallgat A vállalkozó, akit a faluban egyszerűen jótevőnek neveznek, ma még hallgat. Ismeri az emberi térmészetet, ezért ő inkább háttérben marad. Beszél viszont helyettese társa, a vállalkozás szakembere, Gutermuth Henrikné:- Egy kezdő üzemről van szó. A tamási Pávának bérmunkát végzünk. A szűk hely a probléma. Most heten dolgoznak itt. Bővíteni kellene,.de mi itt bérlők vagyunk. Egy bérleményt ugye az ember nem fejleszt! Ha ez saját tulajdon lenne, akkor igen! A falu érdeke is, hogy legyen itt munkahely.- Ön Gyünkről jár át, nyilván megéri.- Több mint tizenkilenc évig dolgoztam egy helyen. Váltani akartam, újat csinálni, többet keresni. Most három hónapig tanulnak itt az asszonyok. Közülük többen velem dolgoztak Gyönkön. A tanulópénz nekik 4000 forint. Ez átlag. Ha majd darabbérben dolgoznak, többet kapnak. Ahhoz viszont minőségi munkát is kell produkálni. Ismert, hogy nagy vállalatok éppen a minőségi munka hiánya miatt nem kapnak megbízást. Nékünk tehát vigyázni kell! Gondot okoz, hogy szakember nincs a dolgozóink között. Most tanulják a fogásokat. Amig ebből folyamatos, gyors, pontos munkavégzés lesz, nem elég egy, vagy két hónap. Igazán dolgozni egy maszeknál másként kell, mint egy állami vállalatnál. Más a munkamorál. Beszélnek az asszonyok- Szükség van erre - kezdi Bátori Tiborné - én huszonhét éves vagyok. Korábban a téeszben, az Eleganciánál is dolgoztam. Belecskáról járok ide. Előtte egy évig jártam munkahely után. Sehol nincs felvétel. Simontornyán, Gyönkön, Pincehelyen, sehol nem vettek fel. Örülök ennek. Most a keresetem 4000 forint. Ma vettek fel. Elégedett vagyok vele...- Én is az Eleganciánál dolgoztam Gyönkön - viszi tovább a gondolatot Lencz Henrikné - itt lakom Hidegkúton. A családom is örül ennek. Reméljük, nem borítják fel ezt a vállalkozást és majd a tanács is támogatja a fejlesztést azzal, hogy eladja ezt a házat. Talán így mellénk áll.- Horváth Mónika vagyok, tizenhét éves. Hideg- kuton lakom. Szakályba jártam dolgozni. Ez itt most nagyon jó. Anyukám a háztartásban, apukám az erdőgazdaságban dolgozik. Reggel háromnegyed nyolckor kezdődik itt a munka és négyig tart. Ebédszünet nincs meghatározva, de van rá idő.- A Mónika unokatestvére vagyok - lapoz piros fedelű munkafüzetébe Horváth Rozália. Belecskán volt egy varrodája a pincehelyi téesznek. Otthagytam, mert nem volt elég munka, a határban is dolgoztunk. Elvált vagyok, egy kisgyerekem van, óvodás. Szüleim nyugdíjasok. Nagyon szeretnénk, ha fejlődne ez a varroda.- Pincehelyről járok be - mondja bemutatkozáskor Vódli Gyuláné - munkanélküli segélyt kaptam januártól március 31-ig. Kocsmárosként dol- ' goztunk. A simontornyai áfész 116-os vendéglátóegységében, Pincehelyen. Szerződésesre hirdették az üzletet, ezért jöttünk el. Úgy láttuk, hogy az nem éri meg. A munkanélküli segély nagyon kevés 2170 forint volt a maximum, mivel az alapbér alacsony a vendéglátóiparban, így annak a 70 százaléka sem sok. Férjem a MÁV-nál dolgo- zik.-A jobb kereset reményében vállaltuk a vendéglátást, de a mi esetünkben nem sikerült. Az is igaz, hogy az egyetlen lehetőség volt, mert azt megelőzően a tolnanémedi Temaforgnál voltam SZTK-ügyintéző és bérellenőr. Átjárok ide. Az útiköltséget fizetik. Egy gyerekem van, ő a pincehelyi iskolába tanul. Önállónak kell lennie, mert nem tudnám megoldani, hogy ellássam, mielőtt elindulok munkába. Egy hónapja vagyok itt...- Závodi Sándorné a nevem, Pincehelyen születtem, de mindig itt éltem a faluban. Soha nem volt ilyen munkalehetőség. A munkaidő beosztása nekem pont megfelel. Ha a férjem otthon van, ő végzi a reggeli munkát, ha nincs, akkor én. Ö a re-' gölyi téeszben dolgozik. Vannak otthon állatok, most vettünk házat. Ma már annyiért nem kapnánk meg. Emelkedtek a házárak is. Elég nagy, 170 ezer forintért vettük, 40 méter hosszú a folyosó. Fürdőszobát szeretnénk. Elől kis konyhakert. Gazdasági udvar, istálló, pajta. A tervünket segíti a varroda is, de ezzel mások is így vannak. ...és a tanácselnök- Régóta gondot jelent a női munkaerő helyben történő foglalkoztatása. Többszöri próbálkozás után, sikertelenséget könyvelhettünk el. Most egy tőkével rendelkező magánvállalkozó indította a varrodát. Mi a megyei tanács ipari osztályával konzultálva, rugalmasan úgy engedélyeztük a tevékenységet, hogy szakmai feltételek kellenek, hiszen konfekcióvarrást vállalt, ami az eredeti szakmájától eltér. Átmenetileg bérbe adtuk a helyiséget, a volt pártházat. A munkahelyváltozások miatt a pártalapszervezet megszűnt, de a helyiség megmaradt, kihasználatlanul. Ez a pincehelyi tanács tulajdona. Pontosabban, a magyar államé, csak kezelője vagyunk mi - mondja az elnök: Pály Dezső.- Eladó ez a ház?- Az épület állagának a fenntartása a tulajdonos kötelessége. Tudom, az illető foglalkozik a gondolattal, hogy megvásárolja ezt az épületet, de írásban még nem jelezte szándékát. Nekem erről az a véleményem, ha az elöljáróság úgy ítéli meg, hogy hosszabb távon a varroda működéséért érdemes eladni a házat, ám legyen. Csak vigyázni kell a társközségekben a középületek kiárusításával, mert hátha szükség lesz valamilyen közcélú épületre és akkor nem lesz mihez nyúlni. Keszöhideg- kúton ez az a hely, ahol tüdőszűrést szerveznek, mert itt van a szűrőgép csatlakozójának aljzata. Községpolitikai szempontból lényeges a varroda működése, mert az sem kizárt, hogy a más községekbe eljáró nők visszajönnének a hidegkúti munkahelyre, például a regölyi varrodából. Mi úgy gondoltuk a megyei tanács illetékes osztályával, hogy egy lépéssel megelőztük a kisipari tevékenységet szabályozó jogi döntéseket. Nem akadályozhatjuk a dolgozókat, akik munkát vállalnak, de a vállalkozót sem, aki megteremti számukra a lehetőséget. Ebben az is benne van, ha ő megvásárolja és az elöljáróság eladja az épületet, akkor a pincehelyi tanács végrehajtó bizottsága ezt a döntést figyelembe veszi és tiszteletben tartja... * Keszőhidegkút 372 lélekszámú település. Három tanácstag alkotja az elöljáróságot. Rendszeresen részt vesznek a tanácsüléseken, ahova a falu gondjaival, terveivel fordulhatnak segítséget, megoldást remélve. Jó példa a közös gondolkodásra, együttműködésre a vezetékes, egészséges ivóvíz megteremtése. Hasonló lépéseket kell tenniük, amikor kimondják: a falu jövője a varrodában, van. Írta és rajzolta: DECSI KISS JÁNOS