Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
1989. május 13. 3 SZÖVEIKEZEH IPAR Küldöttgyűlés - ’89 április Megyénk ipari szövetkezeteinek idei I. félévi küldöttközgyűlésén a korábbiaknál kevesebb küldött vett részt, s lényegesen kisebb számban képviseltették magukat a párt- és társadalmi szervek képviselői is. Egyéb rendhagyó dolgok is történtek. Az elnökségnek a szövetkezetek 1988. éves gazdálkodásáról, az 1989 évi várható főbb tendenciákról szóló, lényegretörő írásos előterjesztéséhez - melyből néhány jellemző és lényeges részletet itt idézünk - szóbeli kiegészítés nem volt. Tájékoztatta viszont a résztvevőket Fodor Tibor Kiszöv-elnök a szövetkezetek közötti munkaverseny eredményéről - erről bővebben olvashatnak további oldalainkon. Szólt a Kiszöv vezetője az elnökségi munkáról is. Az eltelt időszakban az elnökség nyolc alkalommal - közte háromszor szövetkezeteknél - ülésezett, e fórumokon előremutató vita folyt. Számos gyakorlati és elméleti szabályzattal, törvényelőkészítő, illetve módosító kérdéssél foglalkoztak a tisztségviselők, többek között a vállalkozói nyereségadó, a bérmechanizmus, a vezetői érdekeltségi rendszer, a vagyonérdekeltségi rendszer volt napirenden. Tolna megye ipari szövetkezeteinek az ország szövetkezeti iparában elfoglalt helyéről is hallhattak a küldöttek. Szövetkezeteink számát tekintvé (nálunk 47 ipari szövetkezet működik) a középmezőnyben vagyunk, négymilliárdostermelési értékünkkel a 19 megye rangsorában a nyolcadik helyet foglaljuk el. Nem rubel elszámolású exportunk fejlődési üteme az országos átlagot meghaladja, a 10,5 százalékos árbevételarányos eredménnyel pedig a megyék között a hetedik helyen állunk. Az ipari szövetkezeti mozgalomban felgyorsult események közül a júniusban parlament elé kerülő átalakulási törvényre és a szövetkezeti törvény módosítására hívta föl Fodor Tibor a figyelmet, s részletesebben szólt a va- gyonérdekeltség várható változásairól. A rendhagyó dolgok között meg kell említeni, hogy a küldöttgyűlés napján tartott Minisztertanács-ülésről az Okisz elnöke, Köveskúti Lajos azonnal tájékoztatást adott telefonon. A szövetkezeteket érintő eseményekről a természetszerűen csak részleges ismertető némi félreértésre is okot adott, s helyben nem is lehetett tisztázni, hogy részleteiben hogyan is foglalt állást a kormány például az intenzív vagyonér- dekeltséggel kapcsolatban. Manapság már az is rendhagyónak számít, hogy a gazdálkodásról szóló írásos beszámoló és a szóbeli fölvetések kapcsán vita nem alakult ki. Az Okisz főtitkárhelyettese, Strack János a rendkívüli kongresszus előtt álló feladatokról szólt részletesebben, majd válaszolt Tóth Attilának, a Color elnökének arra a javaslatára, mely szerint a központi műszaki fejlesztési alap egységes kezelését meg kellene változtatni, mert abba sokat befizetnek a szövetkezetek, s ennek a töredékét sem kapják vissza olyan időszakban, amikor a fejlesztési lehetőségek hiánya szinte létükben veszélyezteti őket. A főtitkárhelyettes elmondta, hogy a szövetkezetek által befizetett 5-600 millió forint részben pályázat útján, részben például a létrehozott, műszaki fejlesztést segítő irodák információs tevékenysége, szolgáltatása formájában jut vissza a szövetkezetekhez. Az elkülönült pénzkezelésre vonatkozó próbálkozások eddig nem jártak sikerrel, s erre a jövőben sem mutatkozik túl nagy remény. A küldöttgyűlésnek feladata volt az is, hogy néhány tisztségre új tagokat válasszon. Mivel a két elnökségi tagi helyre négy jelölt neve is elhangzott, ezért néha már a jelölőlistára való fölkerülésért is a parlamentet megszégyenítő procedúrára került sor. Az elnöklő Retek Ferenc, a Dombcalor vezetője ebben is, mint végig a küldött- gyűlés folyamán, remekül szerepelt Néhány nappal a rendezvény előtt tréfásan megjegyezte; őt bizonyára azért kérték föl az elnöki tisztre, hogy ne hangoztathassa esetleges különvéleményét. Hát legalábbis hozzászólásban, (ha nem is külön-) véleménynyilvánításban is elkelt volna személye, de az elnöki tisztre is telitalálat volt őt kérni. A választás eredményeként elnökségi tag lett Juhászné Hamerli Emma, a Tékisz; és Temesvári Ferenc, a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet elnöke. A szövetkezetpolitikai bizottság új elnöke Csőszné Katz Edit, a Simovill tagja; a gazdaságpolitikai bizottság elnöke pedig dr. Samu Lajos, a Piramis vezetője lett. Embléma a szövetkezés jegyében Régen megszületett az ötlet, hogy az ipari szövetkezeti mozgalomnak legyen olyan jelképe, amely közérthetően kifejezi az ipari szövetkezetek jellegét és összetartozását. Az embléma megalkotását közvetlenül a 40. évfordulóra való készülődés váltotta ki. » Több pályázat alapján Soós László grafikusművész kapott megbízást a tervezésre. A változatok közül végül az ifcia- ri szövetkezetek nemzetközi szervezetének emblémájához hasonló elképzelés lett a győzteé. Az egyszerű grafika három egymásba kapcsolódó láncszemet ábrázol, melyek szimbolizálhatják az öszszetartozás, a szövetkezés gondolatát. A termelésről A termelési szerkezet - hasonlóan a korábbi évekhez - 1988-ban sem változott érdemlegesen. A belföldi választékbővítés, háttéripari, tőkés importkiváltás sok apró lépése nem elegendő a radikális technológiai és minőségi változásokhoz. A napi gondok megoldása háttérbe szorította a műszaki fejlesztést megalapozó nagyobb távlatokat és a hosszabb távú stratégiát igénylő cselekvést. Termékváltásra, új termék bevezetésére több szövetkezetnél sor került ugyan, de ez a lényegi strukturális elmozduláshoz közel sem elég. Ki lett a legjobb? A kulcs: a Triumph Az ipari miniszter és az Okisz elnökségének döntése: Elismerő Oklevél a T. M. Ruhaipari Szövetkezetnek A Triumph cégnek készül a fehérnemű Vannak termelőegységek, melyek a szigorú gazdasági követelmények miatt tönkremennek, mig másók változatlanul prosperálnak. Ez utóbbiak közé tartozik a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet, amely az elmúlt időszak eredményei alapján elnyerte az ipari miniszter és az Okisz elnöksége Elismerő Oklevelét.- Szövetkezetünk vezetősége már 1988-ban, de jelenleg is igyekezett figyelembe venni terveinek összeállításánál a megváltozott piaci és közgazdasági tényezőket, hogy mindezekkel együtt is a termelés folyamatos, kiegyensúlyozott és eredményes legyen - mondta Frast Antal, a szövetkezet elnöke. - Tevékenységünkben továbbra is az export a meghatározó - mely meghaladja a 90%-ot -, ezen belül a tőkés export 73%-os részarányt képvisel. A tőkés export növelése érdekében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett exportnövelő pályázatba még 1986-ban beneveztünk, és az itt vállalt kötelezettségeket jelentősen túlteljesítettük: 1993-ra - a pályázat végére - vállalt 55 millió Ft helyett már a 95 milliót is meghaladja tőkés exportunk. E növekedés alapját és bázisát - mint megtudhattuk - alapvetően az NSZK-be- li Triumph céggel való kapcsolat teremtette meg. Ennek keretében rendszeresen és évente folyamatosan történt műszaki és technológiai fejlesztés a Triumph részéről. Persze ehhez szükséges volt a szövetkezet műszaki gárdájának és dolgozóinak fogadókészsége és az, hogy élni tudtak a korszerű technikával, ami jelentős hatékonyságjavulást eredményezett. A paksiak termékszerkezete alapvetően az elmúlt évben nem változott, a korábbiakhoz hasonlóan a Triumph részére gyártott nappali és éjszakai fehérnemű, sportruházat, valamint a szovjet piacra gyártott gyermekruha gyártása a meghatározó. A munkaszervezés színvonalára jellemző, hogy az eredeti német normát figyelembe véve, az üzemek teljesítménye 80-120% között mozog. így az elmúlt év eredményei alapján 24,1 %-os kereset- növelést tudott a szövetkezet végrehajtani. Emellett az idén év elején 16-28% között alapbéremelést is tudtak adni dolgozóiknak, ami valószínű, hogy megállítja a környezetben lévő vállalatok, üzemek, munkaerőre gyakorolt elszívó hatását. Míg az utóbbi években a vállalatvezetők többsége csak szidja a szabályozókat, addig a Ruhaipari Szövetkezet elnöke másképp vélekedik. Az 1987-88-as évben a vállalati jövedelemszabályozásnak volt egy olyan része, amely az átlagosnál jobb hatékonyságú gazdasági egységek részére műszaki fejlesztés céljára nyereségadó visz- szatérítési lehetőséget biztosított - mondja Frast Antal - és mivel mi nemcsak ebben a két évben, hanem azt megelőzően is az átlagosnál jobbak voltunk, így ez a szabályozás igen kedvező helyzetet teremtett számunkra. Két év alatt 15 millió forintot meghaladó nyereség-visz- szaadást tett lehetővé, és így beruházásainkat az elmúlt 5 évben saját erőből végre tudtuk hajtani. Sajnáljuk és nem értjük, hogy ez a szabályozás miért változott meg, de reméljük, hogy az új szabályozás is versenysemlegességet fog biztosítani és az átlagosnál jobban dolgozó gazdasági egységek ismét előnyösebb helyzetbe kerülnek. Pályáztak - és nyertek Az OKISZ elnöksége az 1988. évi gazdasági és mozgalmi eredmények alapján kitüntetésre javasolható szövetkezetek pályázati feltételeit szövetkezeti javaslatok alapján az alábbiak szerint határozta meg: 1. A szövetkezetek között folyó verseny eredményeként adományozásra kerülő kitüntető címek továbbra is pályázat útján nyerhetők el. 2. Pályázatot csak azok a szövetkezetek nyújthattak be, amelyek a tárgyidő- szakban kiemelkedő eredményeket értek el tevékenységük valamennyi területén. Kizáró feltétel volt a két teljes évnél rövidebb időszak, negatív tiszta eredmény, gazdasági bírság, a szövetkezet hibájából bekövetkezett halálos baleset 1988-ban. A szövetkezetek pályázatainak értékelése 13 értékelési csoportban történt meg. Komplex mutatók számítására került sor, így figyelembe vették a vagyon- arányos tiszta eredményt, az élőmunka hatékonyságát az egy főre jutó szövetkezeti vagyont, az egy főre jutó tőkés exportot, a 100 Ft kifizetett bérre jutó eredményt. A szövetkezeti adatokból számított előbbiekben felsorolt öt komplex mutató alapján külön-külön helyezési sorrend került meghatározásra, majd az egyes komplex mutatók helyezési sorszámának átlaga alapján a csoportonkénti helyezési sorrend kialakítására. Az OKISZ-hoz 377 pályázat érkezett, ezek számítógépes feldolgozása megtörtént. Szövetségünk területéről 17 szövetkezet küldte el pályázatát. Közülük a Simovill, az Elektroco, és a dombóvári Építő- és Szerelőipari Kisszövetkezet elnyerte a „kiváló” címet, a Re- nova és a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet az Okisz Elismerő Oklevelét, a Color, a Dombcalor és a dunaföldvári Faipari Kisszövetkezet pedig a Kiszöv elnöksége vándorzászlaját érdemelte ki. Az említett szövetkezeteket ezúton mutatjuk be olvasóinknak. A megszokottnál szerényebb számú elnökség
