Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
1989. május 11. k Új minisztereket választott az Országgyűlés 2 "KÉPÚJSÁG Kádár János válaszlevele az MSZMP KB-hoz Tisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni Önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelki erőm. A Testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint Önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak minimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segített a nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, Önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosadban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Úgy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együttmunkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat - Keletről és Nyugatról egyaránt -, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Elvtársi üdvözlettel Kádár János Ülést tartott a megyei tanács vb Fejlődés és felületesség Simontornyán Fegyelmi ügyek (Folytatás az 1. oldalról.) len ülésszakát előkészítették, Szűrös Mátyás úgy tájékoztatta őt, hogy a kérdéssel foglalkozó bizottság nem javasolja ennek a témának a napirendre tűzését, hanem az anyagi, a jogi, a közgazdasági és egyéb feltételek átgondolása után térjen vissza a kormány egy érdemi beszámolóval. De a kormány felkészült a beszámolóra, s ha a képviselők az elhangzása mellett döntenek, a vita tapasztalatait bizonyára hasznosítani lehet a kormányprogramban. Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A képviselők többsége - 52 ellen- szavazattal, 17 tartózkodással - egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a •tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1 -je óta végzett munkájáról-; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1 /1989. számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács- elnökének kezdeményezésére - az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében- az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztert, dr. Vár- konyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válasz- sza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a. kormány az Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó? Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Lezárult egy szakasz az MSZMP-veze- tés, a kormány és a parlament viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre korlátozódott. A kormány ez időben az Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek sem fogadta el. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikáíisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. A miniszterelnök kijelentette: csak az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egyértelműen erősödnek; egyúttal szövetséget keres minden felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erővel. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok alapján folytatja majd a kormány a központi államigazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítését. Rámutatott: a kormány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek igazgatási célú költségvetését, ily módon ösztönözve, sőt kényszerítve a szervezetek és tevékenységek racionalizálását. Bejelentette: a Minisztertanács napirendjén van az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére irányuló javaslat elkészítése. Erről a közeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyház- politika a jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai eszközökkel gyakorolják majd. Németh Miklós szólt azokról a kritikákról is, amelyek az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi időben.- Egyértelműen megállapítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása hibás döntés volt - mondotta a kormányfő. - A hivatal nem tudott megfelelni az előzetes várakozásoknak. A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is, összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány.- Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel! - fejezte be beszédét a kormányfő. Ezt követően Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket hogy - a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként - az Országgyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székben. A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket - mivel a konzultációk elhúzódtak - a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátra lévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság elnökévé - három tartózkodás mellett - Jakab Róbert- nét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A testület elfogadta azt is, hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizottság egy-egy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyu- ricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tisztség betöltésére javaslatot tevő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Országgyűlést az eddigi konzultációk eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytatja a konzultációkat. Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos indítványára - együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell Írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról- szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében - 309 szavazattal és 3 tartózkodással - elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Ország- gyűlés ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról.) helyszíni tapasztalatokat is szerezve vitassa meg Simontornya Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységét. A vár és a strandfürdő megtekintése után Tamás Ádám megyei tanácselnök vezetésével a nagyközségi tanácson folytatódott az ülés. A vita alapjául a helyi vb saját munkájáról szóló beszámoló és az ezt kiegészítő jelentés szolgált. Hely hiányában ennek részleteire most nem térhetünk ki, azt viszont mindenképpen idézzük a határozatból, hogy a simontornyai tanácsi testületek munkájában a tervezési, a szervezési, a fejlesztési és szolgáltatási feladatok ellátásában fejlődés, míg a szakigazgatási szerv igazgatási, hatósági tevékenységének jelentős részében - a legutóbbi beszámoltatás óta - romlás, nagyfokú felületesség tapasztalható. Ez utóbbi megszüntetése érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, sőt a megyei vb Meilinger Gyula simontornyai vb-titkár ellen fegyelmi eljárást is elrendelt. Nem ez volt az egyetlen fegyelmi ügy a tegnapi ülésen. A vb megrovás fegyelmi büntetésben részesítette dr. Farkas Lászlót, a szervezési és jogi osztályvezetőjét, mert abból a lakásból, amelyet még 1986-ban - akkor szekszárdi városi vbtitkár volt - „központi feladat megoldása” jogcitnen legkésőbb 1988. december 31- ig utaltak ki számára, nem költözött ki. (Korábbi paksi lakását szabad forgalomban értékesítette, a két évre kiutalt lakás használatba vételéért nem kellett dijat fizetnie.) így most „jogcim nélkül lakó rosszhiszemű személy”. Szóban arra is felhívták a figyelmét, hogy lakásügyét az elsőfokú hatóságnál, a szekszárdi tanácsnál rendezze. A zombai és a kétyi lakásügyekről korábban már írtunk. Ezekkel kapcsolatban, mivel Szulimán Ferenc zombai tanácselnök esetében fegyelmi vétséget nem állapítottak meg, a vb az ellene indult eljárást megszüntette. Vétett viszont a szabályok ellen Fábián László zombai Vb-titkár, mivel a helyi vb-nek ő továbbította azt a téves információt, melynek alapján dr. Rappai József állatorvos szolgálati lakását teljes áron idegenítették el. Ezért most tekintettel a vétség enyhe súlyára, a fegyelmi eljárás megszüntetését követően írásban figyelmeztették. (A Fábián László által adott tájékoztatáson alapuló döntés ugyan a község érdekeit szolgálta, de sértette a lakást megvásárló bérlő jogos anyagi érdekeit.) A Bogos Ferenc kétyi tanácselnök és Fábián Lászlóné kétyi vb-titkár ellen indult fegyelmi eljárást megszüntették, mert nem történt jogszabálysértés. Még élénken emlékszem arra a pillanatra, amikor tavaly június 29- én Köpeczi Béla a leköszönő művelődésügyi miniszter a bársonyszéksor szélén egy elegáns széles kézmozdulattal hellyel kínálta utódját, Czibere Tibort. Mintha csak összebeszéltek volna: ugyanezt tette Markója Imre is: „Tessék, parancsolj” - mutatott a székre és mosolyogva átadta a helyét Kulcsár Kálmánnak. Tegnap ismét kormányátalakításra került sor - ez alkalommal azonban nemigen mosolygott senki. Nézem az arcokat, a most leköszönő miniszterek arcát, miközben Németh Miklós indokolja kormányátalakítási javaslatát. Várkonyi Péter egy pillanatra sem emeli fel tekintetét, fejét hüvelykés mutatóujja közé támasztja, és lázasan jegyzetel. Váncsa Jenő izeg- mozog, tarkóját takargatja, talányosán somolyog, nézelődik, Czibere Tibor összeszorítja a száját, komor tekintettel néz szemközt valahol egy biztos, állandó pontot. Villányi Miklós csücsörít szokásos testhelyzetében lábát keresztbe vetve kényelmesen üldögél. Berecz Frigyes arcáról, akárcsak máskor, most sem olvasható le semmiféle érzelem, a bőre hófehér, akárha csak kifestették volna. De vajon milyen érzés lehet megválni a miniszteri bársonyszéktől, a hatalom egy szeletétől? Könnyű? Nehéz? volt miniszterek erről nem nyilatkoznak: a múltat nem szívesen idézik, a jövőt megjósolni felelőtlenségnek tartják, s különben is ez már nem rájuk, az utódokra tartozik. De vajon hányszor hallhatták eddig már a következő szavakat, szóösszetételeket: féligazság, nyílt. elszámolás, felelőtlen ígérgetés, világpiaci változások, nemzetközi verseny, akarati és cselekvési egység... Szerda délután két óra van. Még tart a szavazás a Parlament Dunára néző folyosóján. A kupolacsarnok míves oszlopán 21 Celsius-fokot mutat a csempült hőmérő. Ami azt illeti: a májusi első parlamenti ülésszak első napján nem volt túlfűtött az ország háza... D. Varga Márta A magyar szociáldemokráciáról 1989. május 10., szerda - A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1948-as egyesülése valójában az MSZDP erőltetett beolvasztása volt, bár nem szabad a nemzetközi körülményeket figyelmen kívül hagyni. A második világháború utáni kelet-európai fejlődés máig ható óriási hibája volt a szociáldemokrácia felszámolása - hangzott el szerdán azon az előadáson, amelyet az MSZMP Budapesti Bizottsága rendezett a szociáldemokráciáról a Villányi úti oktatási központban. Az előadó - Varga Lajos, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa - az MSZDP történetét áttekintve rámutatott: az 1921 -ben kötött Bethlen-Peyer egyezményt hiba paktumnak nevezni, mert ennek révén jutott parlamenti képviselethez a Szociáldemokrata Párt. Emlékeztet arra, hogy abban az évben az MSZDP az országgyűlési választásokon Budapesten 43 százalékot kapott, míg 1945-ben - szintén a fővárosban - a szociáldemokraták és a kommunisták együtt is alig kaptak ennél több voksot. A modern magyar történelemben egyedül a szociáldemokrata párt képvisel egyfajta folyamatosságot a szocialista gondolkodás kialakításában. Ezt eddig azért nem tudatosították a közvéleményben - hangsúlyozta az előadó -, mert a kommunista történetírás úgy vélte: az MSZDP nem töltötte be azt a szerepet, hogy a munkásosztály pártja legyen. Varga Lajos rámutatott: a szociáldemokrata mozgalom nem rövid távú sikerre épített, hanem arra a stratégiai célra, hogy megvédje a munkásérdekeket. Szerinte helytelen, hogy az MSZMP - amely egyesült pártnak mondja magát - szervezeti szabályzatában 1918-tól számítja a párt létét, mert a szocialista folyamat már 1890-ben az MSZDP megalakulásával megindult. Végezetül szólt arról is, hogy az MSZDP belső szervezeti élete a demokratizmusra épült. Véleménykülönbségek, áramlatok, irányzatok voltak a pártban, de sosem címkéztek, és az anarchia is ismeretlen fogalom volt. Arcok
