Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA- - _______________________________________________ -J-: 'VrtY-_____■'.............. X XXIX. évfolyam, 109. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. május 11., CSÜTÖRTÖK proletárjai, egyesüljetek! Megkezdődött a májusi ülésszak Új minisztereket választott az Országgyűlés Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok" is. A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd több képviselő emelkedett szólásra. Közülük RÉGER ANTAL (országos lista), a Magyarországi Németek Szövetségének aielnőke a fájó, szomorú emlékezetű, figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasolta, majd felolvasta a tervezett dokumentum szövegét. A Magyar Országgyűlés arra kér minden jó érzésű, az emberi haladást hittel vállaló embertársunkat, a nemzetek közösségét, valamennyi államot és azok felelős vezetőit, a parlamenteket pedig sürgősen arra hívja fel: külön és együttesen tegyenek meg mindent, hogy Európa és a világ soha ne ismerjen újabb világháborút, hogy fennmaradjon az emberi civilizáció, s a sokrétű termékeny együttműködés korszaka köszöntsön ránk, az utánunk következő nemzedékek egy fegyveres konfliktusoktól mentes, békés, emberhez méltó világ lakói legyenek - olvasható a többi között a dokumentumban, amelynek szövegével a képviselők egyetértettek. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedő képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést - amelyet a képviselők írásban is megkaptak - a törvényhozó testület tudomásul vette. Az ülésszak tárgyalásorozatának megállapítása következett. Elsőként Bö- dőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban lévő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatta az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával. Támogatták azt is, hogy - jelentőségére való tekintettel - a mostani ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát. A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakózott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását. Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós miniszterelnök reagált. Rámutatott: amikor az Országgyűlés je- (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei tanács vb Fejlődés és felületesség Simontornyán Két fő napirendje volt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének. A tervosztály tevékenységéről szóló beszámolót Csekei Gyula osztályvezető terjesztette a vb elé. Munkájukat mind a testület, Az érdeklődés óriási volt, a tájékozottság - ahogy lenni szokott - félületes. Gondos szakmai előkészítés és a társadalom megkülönböztetett figyelme kísérte a tavaly nulladik évfolyammal (tehát ötéves képzésre teryezett) kéttannyelvű gimnáziumok indulását. Egyéves intenzív nyelvtanulás után ezekben idegen nyelven folynak a- matematika-, fizika-, földrajz-, történelem-, majd másodiktól a biológiaórák is. A minisztérium tervezett mind az Országos Tervhivatalt képviselő Pál Ilona osztályvezető jónak tartotta. A másik fő téma tárgyalása előtt autóbuszra szállt a végrehajtó bizottság, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) „menetrendje" szerint tehát ebben a pillanatban egy első és egy nulladik évfolyam tanul ilyen iskolákban országszerte, és ezekben a napokban kapták meg a jó hírt azok, akiket felvettek a következő évre. Mint az Országos Pedagógiai Intézetben az érdekelt - orosz, angol, francia, német nyelvek oktatását felügyelő munkatársaktól megtudtuk, nem ilyen tiszta azonban a kép. (Folytatás a 4. oldalon.) Az év lakóháza - 1988 A magánlakás-építés színvonalának emelése, a megvalósult jó példák terjesztése érdekében 1988-ban is pályázatot hirdetett a Tolna Megyei Tanács VB ÉV Osztálya, „Az év lakóháza -1988” cím elnyerésére. Tegnap délután a megyei tanácson Bohli Antal építészmérnök, osztályvezető átadta a dijakat. A bírálóbizottság döntése alapján, „Az év lakóháza - 1988” címet emlékplakettel, oklevéllel és 25000 forint jutalommal: Várnagy Péter Ybl-dí- jas építész tervező és Demény Károly építtető, felelős műszaki vezető, a Nagy- dorogon elkészült Arany János utca 1. szám alatti épületért kapta. Atöbbi pályamű ismertetésére, a díjnyertes tervezővel készült interjú során később visszatérünk. Középiskolában - felsőfokon Sztálinista, (Írásunk a 3. oldalon.) Kétórás figyelmeztető sztrájk a főiskolán A szekszárdi tanítóképző főiskola oktatói és a gyakorlóintézmények pedagógusai az alábbi - Németh Miklós miniszterelnöknek címzett - levelet juttatták el szerkesztőségünkbe. A felhívás lapunk 4. oldalán olvasható. Az SZMT kész a párbeszédre és az együttműködésre A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén Schmidt Józsefné igazgató előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a Tolna Szakmaközi Egyesülés Művelődési Ház tevékenységéről. Ezt követően Horváth Géza, az SZMT titkára tájékoztatta a résztvevőket az 1985-ös küldöttértekezlet óta végzett munkáról. A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa az Ellenzéki Kerékasztal nemrég ismertetett állásfoglalásához nyilatkozattal kapcsolódott, melyet lapunk harmadik oldalán közlünk. Közzétették az ’56-os áldozatok névsorát Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetés-végrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ezidáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok, előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek iratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény - miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni bűncselekmény ma már nem biztos, hogy bűncselekménynek minősülne. A gyilkosságok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűncselekménynek. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. A nevek mellett azért nem jelölték meg, hogy kit milyen cselekmény miatt végeztek ki, hogy ne sértsék hozzátartozóik személyiségi jogait. A felsoroltak közül katonai bíróság 115, „civil” bíróság pedig 162 személy felett ítélkezett. A halálos ítéletek többsége, 210 a fővárosban született, a többi - egyebek között - Miskolcon, Győrött, Kecskeméten és Szekszárdon. Az újságírók kérdéseire az államtitkár és az e munkában közreműködők válaszoltak. Megkérdezték, van-e különbség a minisztériumi összeállitás és a Kapu című folyóiratban megjelent lista között. A válasz: mintegy 50 eltérés van a két névsor között, vannak nevek, amelyek csak a most nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és fordítva. Az államtitkár megismételte: ő és munkatársai a büntetésvégrehajtás nyilvántartásában, illetve a bíróságoknál fellelhető iratokból készítették a névsort. A másik lista forrását nem ismerik. Borics Gyula leszögezte: az akkori jogszabályok alapján ezek az ítéletek nem voltak törvénysértők. Akkor statáriális eljárásban vonták felelősségre például azokat, akiknél fegyvert találtak, s halál- büntetést szabhattak ki velük szemben. Ez ma már természetesen más megítélés alá esik. Emlékeztetett arra, hogy a kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek a feladata, hogy minősítse az akkori eljárásokat, ítéleteket. Véleménye szerint aligha képzelhető el, hogy az összes akkori - s még korábban.született - bírósági ítéletet egyenként felülvizsgálják. Valószínűleg a koncepciósnak vált kiemelkedő politikai és gazdasági pereket külön-külön vizsgálják felül. A többi ügyet pedig minden bizonnyal együttesen egy jogszabály rendezi majd. Azoknak, akiket bűn- cselekmény hiányában felmentenek, kártalanítás jár. Egy kérdésre az államtitkár elmondta: nem tartották szükségesnek, hogy a névsorban az elítéltek foglalkozását is feltüntessék, de ez a nyilvántartásokból kideríthető. Az akkori szabályok szerint a kivégzetteket jeltelen sírokba temették. A minisztériumba már eddig is mintegy 40 olyan levél érkezett, amelyben a hozzátartozók kérik a kivégzett sírjának megjelölését, az exhumálást, s a földi maradványok kiadását. Az Igazságügyi Minisztérium igyekszik minden kérést teljesíteni, ám a rendelkezésre álló hiányos feljegyzések alapján nem lehet könnyű megtalálni és azonosítani minden holttestet. Nehezíti a munkát az is, hogy a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásában több mint egymillió karton található. (Folytatás a 3. oldalon.) Szavaznak a képviselők
