Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. május 10. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők - az áramlatok és platformok - szabadon fejthetik ki nézeteiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. 3. Á Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös érdekek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszervezeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párttestületekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a Munkásőrség működéséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. Önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a Munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország-és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet-és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az Országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről:- a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület Kádár Jánoshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz;- Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából;- Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt - érdemeinek elismerése mellett - felmentette osztályvezetői beosztásából;- Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek;- Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőj évé;- Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölőbizottságot választott. * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, -amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására $ 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt - együttműködve valamennyi felelős politikai tényezővel - folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a konstruktív erők közötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrend- szerből a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültséget, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a résztvevő szervezetek által meghatározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet - köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is -, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviselhetik, s szükséges, hogy rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként - az illetékes kormányzati szervek bevonásával - sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Ország- gyűlés épülete legyen. b) A bizottságok - szakértők bevonásával - készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott terjedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. * A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága A TOMISZSZ három fiatalt delegált a megyei pb-be A Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége megtartotta soros szövetségi tanácsülését, melyen Herczig Ferenc, a megyei pb titkára is részt vett. Az ülésen tájékoztató hangzott el a megyei pártértekezletről. E napirend keretei között esett szó az MSZMP és az ifjúsági szövetség viszonyáról. Mindkét szervezet stratégiai szövetségre törekszik, melyet érdekek mentén szerveződő, időnként taktikai, napi kapcsolaton alapuló kritikai viszony jellemez. A szövetségi tanács hosszas vita során döntött azon személyekről, akik az ifjúsági szövetséget a megyei pártbizottság testületében képviselni fogják. A delegáltak: Schattmann Csaba, a TOMISZSZ első titkára, Barna Tamás, a Dombóvár városi KISZ-bizottság politikai munkatársa, valamint Csapó Ferenc, a TÁÉV KISZ-bizottságának titkára. A napirendek között szerepelt továbbá a KISZ XII. kongresszusáról, a DEMISZ I. országos gyűléséről szóló tájékoztató is. A szövetségi tanács ezenkívül TOMISZSZ- apparátusát érintő személyi kérdésekről is tárgyalt. Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár János elvtársnak, Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól, Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik. Ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet-nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat - lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is - a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nemegyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuká reformok útján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MTI) A közélet hírei A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna Megyei Szervező Bizottsága 1989. május 12-én 18 órakor nyilvános zászlóbontó közgyűlést tart Szekszár- don, a Babits Mihály művelődési központ kamaraszínházában. A szervezők e rendezvényre meghívták Baranyi Tibort, az MSZDP Ideiglenes Országos Elnökségének tagját, aki „A szociáldemokrácia múltja, jelene és jövője Európában, illetve Magyarországon" címmel előadást tart. A szervezőbizottság várja az üzemi munkásokat, gazdasági és műszaki dolgozókat, illetve vezetőket, továbbá számít az iparosok, mesterek, kiskereskedők érdeklődésére is. Tagokat és szövetségeseket keres mindazon állampolgárok körében, akik a szociális igazságosság elvei alapján elosztó, az egyéni érdekeltség által is alátámasztott, becsülettel végzett munkára építő, a szociális demokrácia politikai alapelvein működő társadalomban látják a kibontakozást, a szebb jövőt. * Simontornyán Bozsó Jánosné ország- gyűlési * képviselővel találkoztak az MSZMP-tagok és a Független Kisgazda- párt helyi szervezetének képviselője kedden. A kötetlen beszélgetésen az országos problémákon kívül szóba kerültek a bőrgyár gondjai és a község egészségügyi ellátásának helyzete. Bozsó Jánosné - többek között - tájékoztatást adott az országgyűlési időszak hátralévő munkaprogramjáról is. * A Hazafias'Népfront kongresszusára készülve városi népfront értekezletet tartottak hétfőn délután Bonyhádon. Az értekezleten újjáválasztották Vaszari Tibort, a városi népfrontbizottság titkárát. Sajtótájékoztató a megyeházán Mi lesz a bányászokkal? (Folytatás az 1. oldalról.) biztosító vállalatok érdekei, hogy nem kell külön választani a két vállalat ügyét. Az első tárgyalásra e koncepció jegyében holnap délután kerül sor Budapesten. A megyei vezetés azt szeretné, hogy Borsod után Baranyában is hozzanak létre záros határidőn belül átképzési központot, ahol a bányászok számára lehetőséget adnak a „profilváltásra". Támogatni kívánják ezenkívül a vállalkozásokat, nagyfokú adókedvezménnyel is segítve akár az egyéni, akár a kollektív.vál- lalkozásokat. Az úgynevezett depressziós térség problémáinak megoldására azonban nem elég a helyi erő, a cselekvési programok kidolgozása, a feszültségek feloldásához a kormány támogatását is kérik és igénylik a két megye vezetői. Az oktatásügy illetékesei elmondták, hogy Baranya és Pécs középiskoláiban még mindig nagy a más megyékből jelentkezők száma. Többen érkeznek, mint ahányan Baranyából mennek más régiókba továbbtanulni. Nagy az érdeklődés a kétnyelvű oktatási intézmények iránt. A tehetséggondozás jegyében tervezik egy 12 osztályos iskola beindítását is. A napokban kerül sor az Állami Ifjúsági Nyelviskola létesítésének végleges eldöntésére, mely a nyelvtudást megfelelő végbizonyítvánnyal hitelesítené. A felszerelés, s az oktatási bázis adott a TIT nyelviskolájában, a tanulók önköltséges formában vehetnek részt majd a képzésben. A pályázókat egy pénzintézet hosszú lejáratú hitel formájában visszafizetendő támogatással segítené. Május közepén az ÁBMH-val folytatandó tárgyaláson erről is döntés születik. Még egy újdonság: a tanácsi testület az országban elsőként szavazta meg nemzetiségi pótlék juttatását azoknak a közigazgatásban, s az oktatásügyben dolgozó szakembereknek, akik jól bírják a nyelvet, s nemzetiségi kultúránk gazdagodásához nagymértékben hozzájárulnak. A tanács 2 millió forintot fordít a hatvanhárom közigazgatási dolgozó, 61 tanár, 36 óvónő és 34 közművelődési szakember munkájának elismerésére. CSEFKÓ JUDIT
