Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
A hírzárlatot feloldották TOLNA Világ proletárjai, egyesüljetek! . AZ MSZMP TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 108. szám ARA: 4,30 Ft 1989. május 10., SZERDA Nyilatkozik: Schlitt Károly, a szekszárdi Bőrdíszmű új igazgatója „Válás közös megegyezéssel, és hírzárlattal. Miért mondott le a Bőrdíszmű szekszárdi igazgatója?” címmel május 6- án szombaton jelent meg egy Írás lapunkban. Cikkünkben több kérdést is feltettünk a vállalat igazgatójának, Kiricsi Istvánnak, amelyre választ akkor nem kaptunk. Hétfőn délelőtt azonban az igazgató telexen, és telefonon is megkeresett bennünket, elmondta cseppet sem hízelgő véleményét, de a lapban feltett kérdésekre változatlanul nem válaszolt. Közölte viszont, hogy Schlitt Károlyt, a szekszárdi új igazgatót fölhatalmazta: adjon interjút a Tolna Megyei Népújságnak. Kedd délelőtt 10 óra 30 perc. Schlitt Károly:- Nem lenne szerencsés, ha olyasmi jelenne meg a Népújságban, ami a kollektívának, vagy Halasi Dezsőnek problémát okozna. (Folytatás a 3. oldalon.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Fejti Györgynek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttörvény tervezetéről folytatott viták tapasztalatait összegező tájékoztatót; valamint az MSZMP KB javaslatait politikai egyeztető fórum létrehozására;- Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének megszüntetésére tett javaslatot;- a reformkörök működésének kezdeti tapasztalatairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli véleménynyilvánítás és kezdeményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás-tervezetet;- a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet;- Borbély Sándornak, a Munkásőrség parancsnokának előterjesztésében a munkásőrség működéséről és további feladatairól szóló állásfoglalás-tervezetét;- Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány átalakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről. I. 1. A Központi Bizottság megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló törvény elveit. Állást foglalt abban, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolttá teszi a törvény megalkotását. Helyesli, hogy a politikai pártok bejegyzését és működésük alkotmányossági felügyeletét az Alkotmánybíróság lássa el. Egyetért azzal, hogy a pártok költségvetési támogatásáról és gazdálkodásáról a törvény rendelkezzék. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy - figyelembe véve az MSZMP és más politikai erők, mozgalmak tárgyalócsoportjai közötti megállapodásokat is - mielőbb véglegesítse a törvénytervezetet, és terjessze az Országgyűlés elé. 2. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalócsoportjának eddigi munkájáról. Szükségesnek tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdődjenek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. 1. A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltésekor, a képviselők és tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztségviselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. 2. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. (Folytatás a 2. óldalon.) Reformerek egymás között „A régi módon az MSZMP nem politizálhat tovább. Gyökeres váltásra van szükség/ ha a következő választások után az MSZMP továbbra is tényező kíván maradni.” A kendőzetlen nyíltsággal megfogalmazott idézet a Magyar Szocialista Munkáspárt paksi reformkörének a közelmúltban megfogalmazott dokumentumából származik. Ez - az egyéb továbbgondolásra érdemes kérdéseket is felvető anyag - adta az alapját annak a nyilvános fórumnak, melyet hétfőn este tartottak meg Szek- szárdon, a Sajtóházban. (Folytatás az 5. oldalon.) Ülést tart a megyei pártbizottság A megyei pártértekezletet követően május 19-én első alkalommal tart ülést az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága. A 65 tagú testület a pártértekezlet állásfoglalása alapján a párt és a pártbizottság tennivalóiról szóló tervezetet vitatja meg, amely a XIV. kongresszusig határozza meg a feladatokat. Medina kultúrája (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Rövid történeti előzmény: A millennium évében, 1896-ban alakult a medinái polgári olvasókör, az akkori református lelkész, Arany Antal tanácsára és eszmei irányításával. Helyiségük nem lévén, szobát béreltek az összejövetelek céljaira. Három évtized múltán, 1929-ben éoült fel a mai kultúrház, az akkori tagok több mint 8 pengős évi tagdíjából és nyolcezer Első piltantásra csak háromszáz válogatottan szép, kétszázharminc centi hosszú, tizenöt- ször-tizenöt centiméter szelvényű gyalult tölgyfagerendát lát az ember. Pedig többről van itt szó, mint a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Pörbölyi Rakodó és Fafeldolgozó Erdészetének telepén akkurátusán összerakott, szállításra váró rakás fáról. Ezekből, a gemenci erdőből kivágott 90-100 éves tölgyfákból darabolt gerendákból ugyanis kopjafák készülnek majd a rákoskeresztúri köztemető hires-hírhedtté vált 301 -es parcellájába, Nagy Imre és társainak sírjára. Mementóként az utókornak, a túlélőknek, az emlékezőknek. A 300. kopjafát az IN- CONNU Független Művészeti Csoport tagjai faragják ki társadalmi munkában. A kopjafák az elhunytak vallásának megfelelően - katolikus, református, zsidó - különböző motívumokkal díszítettek lesznek, és elöbb-utóbb rákerül az ott nyugvók neve. - fké - gk Sajtótájékoztató a megyeházán Mi íesz a bányászokkal? (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Szokásához híven megválasztása után a századik munkanapon fogadta az újságírókat Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke. (így volt ez városi tanácselnöki pozíciójában is.) Tájékoztatójában részletesen kitért a bányászat helyzetére, mely nemcsak baranyai vonatkozásban jelent izzó feszültségeket, hanem Tolna megyében is 1500 bányászt érint. Hogyan alakul az emberek sorsa, milyen intézményi elképzelésekkel rendelkeznek az illetékes hatóságot^ készült-e csomagterv. a tízezres nagyságrendű probléma megoldására, áthidalására. A minisztériumi állásponttal szemben a két megye vezetői úgy vélik, hogy az ércbánya és a szénbánya vállalat ügyét együtt tárgyalják. Jndokolja ezt, hogy olyan óriási a bányászatnak a térségre gyakorolt hatása, a településfejlesztés, a foglalkoztatási gondok, az utaztatást (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzások a győzelem napján A fasizmus felett aratott győzelem napja tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeztek megyénkben a szovjet hősök sírjainál, felszabadulási emlékműveknél. Szekszárdon tegnap délután három órakor az alsóvárosi temetőben felhangzott a magyar, majd a szovjet Himnusz és a Munkás gyászinduló dallamára az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága nevében Csáki Béla első titkár, a városi tanács képviseletében Jutkusz Győző tanácselnök-helyettes koszorúzott. Mögöttük a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Szovjet Déli Hadseregcsoport, a fegyveres erők és testületek városi szerveinek képviselői helyezték el koszorúikat a szovjet hősök emlékművének talapzatán. A megemlékezés virágait hozták el a III. Számú Általános Iskola MSZBT-tagcsoportjának tagjai és a nyomda dolgozói. A felszabadulási emlékműnél délután négy órakor a himnuszok és Heltai Jenő: Szabadság című versének elhangzása után Herczig Ferenc, az MSZMP megyei titkára, majd Tamás Ádám a megyei tanács elnöke koszorúzott. Őket követően az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, az SZMT, TOMISZ, HNF megyei bizottságai, a Szovjet Déli Hadseregcsoport, a fegyveres erők és testületek megyei szerveinek képviselői helyeztek el koszorúkat. A TÁÉV, az AGRAM, az SZHV, a Gemenc Volán MSZBT-tagcso- portjainak képviselői virágcsokrokkal hajtottak fejet. Emlékezek a szekszárdi alsóvárosi temetőben pengős állami támogatással. Minden este voltak összejövetelek, átlagosan negyven fővel. Létrehoztak egy könyvtárat is több mint négyezer kötettel. Szakkönyveket, szépirodalmi műveket, újságokat olvastak fel esténként. A hallgatók itt ismerkedtek meg Szabó Pál, Veres Péter, Erdei Ferenc és a többi népszerű író műveivel. E felolvasások mellett megbeszélték a falu lakóit foglalkoztató napi gondokat, a gazdálkodással kapcsolatos problémákat és a családi élet eseményeit. Sőt,’ a választások előtt a jelöltekről véleményt is nyilvánítottak. (Folytatás a 4. oldalon.) Európa piacára készül a bonyhádi Mezőgép Amikor 1977-ben az akkori Mezőgép Tröszt vezetése úgy döntött, hogy Szombathelyről áttelepíti a szőlőfeldolgozás gépgyártó profilját Bonyhádra, még nem lehetett tudni, hogy milyen sikerrel kecsegtet majd mindez. A szombathelyiek fejlesztésével indult bonyhádi gyáregység jövője szempontjából újabb lényeges kérdés volt, hogy az abban az esztendőben megszervezett országos szakmai konzultáción vajon kiderül-e, hogy merre induljon a szőlőfeldolgozásra szakosított gyáregység. (Folytatás a 3. oldalon.) Memontó , Pörboiyrqjjj
