Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
1989. május 9. islÉPÜJSÁG 3 Óvodából bölcsődét, bölcsődéből óvodát Szülők petícióban „Ha kell, tüntetünk!” Nem kényszer! Lehetőség... A bérlő tulajdonossá válhat az Aranyfürtnél Nem értenek egyet a kisgazdák (Folytatás az 1. oldalról.) A szövetkezet háromtagú bizottságot jelölt ki arra, hogy a terület várostól, úttól való távolsága, domborzati és termőföldi adottságai, stb. szempontok alapján „osztályozzanak”: 0-tól 100-ig terjedően pontozzák a bérleményt. Az így fölértékelt területekből kategóriánként reprezentatív mintavétellel választottak, s ezeket az Inközzel is fölértékeltették: a pontszámhoz így társult forintösszeg, azaz megtörtént a „beárazás". A szövetkezet a napokban postázza bérlőinek azt a levelet, melyben a bérleményt megvételre fölajánlja. Tsz-tagok - a levél ezt is jelzi - a vételárból 50 százalék kedvezményt kapnak. Nagy nyomás nehezedett az Aranyfürtre, mert sokan szeretnének pár száz négyzetméter területet vásárolni - úgy tűnik, jobban bízunk a tulajdonban, mint a bérleményben -, a telefon azonban, a lehetőség megteremtése után is sűrűn csöng az elnöknél. Aggódó hangok jelentkeznek, terjedő pletyka nyomán. Igaz-e - kérdezik -, hogy kötelező a bérleményt megvásárolni, illetve aki nem veszi meg az eddig bérelt területet, attól elveszik? Nos, a pletyka nem igaz. Aki nem kíván élni a vételi lehetőséggel, az bérelheti tovább a földet! Az említett levélben azonban új, megemelt bérleti díjról értesíti a tsz az érdekelteket: az eddig 20-40 filléres négyzetméterenkénti dijat nem tudják a jövőben tartani, ezt mintegy a kétszeresére megemelték, s az inflációra való tekintettel ezt a mértéket sem garantálhatják hosszú távra. Három lehetőség adott tehát: a bérleményt meg lehet vásárolni, vagy megemelt díj ellenében tovább tehet bérelni, illetve a tsz-nek vissza lehet adni. Ez utóbbi esetben a szövetkezet meghirdeti eladásra a területet (a vételár természetesen a befektetések ellenértékét is tartalmazza majd, így a korábbi bérlőt károsodás emiatt nem érheti). * Mint az egyszerűnek látszó dolgokról oly sokszor, a fentiekről is kiderült, hogy nagyon is összetett a kérdés. Legalábbis sokak számára. Közülük - így mondta Kapitány Ferenc - többen fölkeresték a Független Kisgazda- és Polgári Párt szekszárdi szervezetét, az ő panaszaik nyomán a párt múlt heti rendhagyó taggyűlésének napirendjére tűzte a bérlemények eladásának témáját. A vita - melyre meghívták dr. Szűcs Lászlót is - helyenként leginkább a süketek párbeszédére hasonlított. Ami leszűrhető volta személyeskedésektől, indulatoktól ugyancsak tarkított hozzászólásokból, az egyrészt az, hogy maga a párt nem ért egyet a földterületek eladásával, szeretné, ha a föld sértetlenül maradna az új földtörvény hatálybalépéséig. Másrészt a résztvevők személyes sérelmeiket is elmondták. Azok, akik - vagy akiknek szülei - annak idején földet (nem ritkán jó minőségű, városhoz közeli területet) vittek be a tsz-be és ezért legföljebb pár ezer forintot kaptak, most esetleg ugyanazért, vagy sokkal rosszabb adottságú Tőidért több tízezer forintot lennének kénytelenek fizetni. Az elnök ezekben az esetekben jogszabályokra hivatkozva elzárkózott a vita elől. Nem .tartotta ugyanakkor elképzelhetetlennek, hogy a fölértékelés során munkatársai tévedtek néhány esetben - sok panasz ugyanis kifejezetten a föld értéke és ára közötti aránytalanságra vonatkozott - és készségét fejezte ki, hogy a jogos sérelmeket orvosolják.- rí Mi lesz a sorsuk? „Tisztelt Elnök Elvtárs! Mi, szülők felháborodottan értesültünk arról, hogy meg akarják szüntetni a városi IV. számú, úgynevezett Wosinsky bölcsődét és óvodává akarják átalakítani. Felháborodásunkat erősíti még az is, hogy bennünket, szülőket a megszüntetésről állítólag előre tájékoztatni nem szabad. Véleményünk szerint a központi városrész bölcsődével való ellátottsága nem kielégítő, ugyanakkor ezen a részen 4 óvoda működik. 1-3 éves korú gyerekekkel gyalog hosszabb távon nem lehet közlekedni, a buszokra pedig a reggeli és esti csúcsforgalomban gyerekkocsival felszállni szinte lehetetlen. Szerintünk a mai gazdasági helyzetben inkább bölcsődéket kellene létrehozni, fejleszteni, mert a havi ezer forintos gyesből nem lehet megélni. Kérdezzük: miért a város legjobban kihasznált, egyik legjobb színvonalú bölcsődéjét kell megszüntetni, továbbra is a mennyiség és nem a minőség számít? T. Elnök elvtárs kérjük az ügy felülvizsgálatát, érveink figyelembevételét. Mi a megszüntetést teljes mértékben ellenezzük, nem tartjuk ésszerűnek ezt és bárhol panasszal élünk. Várjuk mielőbbi válaszát.” Ezek a sorok kiragadott mondatok a szekszárdi IV. számú bölcsődébe járó .gyerekek szüleinek a városi tanács elnökéhez címzett leveléből, melyet öt szülő, köztük Medovárszki Szófia, egy 20 hónar pos magyar kisfiú orosz édesanyja személyesen adott át április 17-én Jutkusz Győzőnek, a Szekszárdi Városi Tanács elnökhelyettesének. „Megharcoljuk a bölcsődét”- Három hónapja jár ide a kisfiam, végre megszokta a gondozónőket, a közösséget, mosX már nem is betegeskedik, embertelenség lenne most megint máshol elölről kezdeni az egészet. Ezek a gyerekek nem játékszerek -, jelenti ki szenvedélyesen Medovárszki Szófia. Különben is ez a város egyik legjobb színvonalú, legkihasználtabb bölcsődéje, 15-20 éve a szakmában dolgozó gon- dozónőkwannak itt, imádják a gyerekeket, és most lehet hogy égy részük munka nélkül fog maradni. „Mi akarjuk megharcolni ezt a bölcsődét, hagyjanak gyerekeket, gondozónőket békén itt!”- Hatalmas költséggel, alig három éve alakította át a tanács ezt az épületet óvodából bölcsődévé, amikor a Petőfi utcai bölcsödét gyakorló óvodának átvette a tanítóképző főiskola mondja a másik, magát megnevezni nem kívánó, az oktatásügyben dolgozó szülő, aki tulajdonképpen már objektív kívülállóként szemléli az eseményeket, mivel gyermeke szeptembertől óvodás lesz. - Jelenleg egyik intézmény sem felel meg építészetileg a funkciójának. Nem volt elég ez a hiba, most vissza akarják állítani újabb anyagi ráfordítással az eredeti állapotot. Nevetséges a tanácsnak az az álláspontja, hogy azért szüntetik meg ezt a bölcsődét, mert kevés a gyerek, hiszen lehet, hogy két-három év múlva ismét több lesz. Az igazi okot persze elhallgatják, hogy most meg ezt az épületet kéri a főiskola gyakorló óvodának. Ez a bölcsőde a központban van, mindenki ide szeretné hozni a gyerekét és nem a periférián lévőkbe. Itt be lehet vásárolni, itta buszmegálló, a munkahelyek. Amúgy a tanács már próbálkozott ugyanezzel másik bölcsődénél is, de ott a szülők fellépésére elálltak e tervüktől. Állástalan gondozónők- Négy csoportszobában üzemelünk, hetven férőhelyes a bölcsődénk, de ez túlméretezett szám, az ideális ötven gyerek lenne - tájékoztat Bicskei Kálmánné, a Wosinsky bölcsőde vezetője. - A beíratott gyereklétszám 54, ebből 30 megy óvodába. Tudtömmal az épület felújítása kétmillió forintba került. Az idén, március elején összehívta a tanács az öt városi bölcsőde vezetőjét - köztük engem is -, és ott Jutkusz Győző tájékoztatott bennünket arról, hogy ennyi bölcsödére nincs szüksége a városnak, valamelyik intézményt megszüntetik, mert nehéz helyzetben van az oktatás, hely kell az óvodásoknak. Konkrétan akkor nem mondták meg, hogy melyik intézményre nem lesz szükség, csak a gyereklétszámot kérdezték. Tizennégy gondozónő van nálunk állományban, egy részük a megszűnt Petőfi bölcsődéből jött át. Most aztán megint mehetnek máshová, ha lesz egyáltalán mindegyiküknek hely, mert jelenleg az a helyzet, hogy a városban több gyerekgondozónő van, mint státus. Még reménykedünk, hogy talán nem kell elmennünk, mert a bölcsőde sorsáról végül is a május 18-i tanácsülésen fognak dönteni. Tűzveszélyes óvodások A dolgok tisztázása végett május 3-án délután öt órakor a Wosinsky bölcsődében találkozott a városi tanács elnökhe- lyéttese, Jutkusz Győző és az Egamesz vezetője, Takács Béláné az érintett szülőkkel és gondozónőkkel. A teremben mintegy harminc szülő - némelyik gyerekkel -, és a személyzet kucorgott a gyerekszékeken. Az arcokon feszült figyelem, az elején mindenki egy pisszenés nélkül hallgatta a bölcsődevezető, majd a tanácselnök-helyettes szavait arról, hogy a városi óvodákban 160 százalékos telítettség van, míg a bölcsődék kihasználatlanok.- Most, hogy megszűnik a Népbolt- és a Kadarka utcai óvoda, a Rákóczi utcait pedig fel kell újítani, öt óvodai csoportot kell máshol elhelyezni - mondja Jutkusz Győző. - Mi megvizsgáltuk a kérdést és úgy láttuk, hogy ez a bölcsőde minden költségráfordítás nélkül visszaalakítható óvodává, csak a berendezést kell kicserélni. Az első hitetlenkedő megjegyzések, bekiabálások ennél a kijelentésnél hangzanak el, de igazi felzúdulás akkor lesz, amikor az hangzik el, hogy szeptember elsejétől az ide járó gyerekeket úgy helyezik el másik intézményekben, hogy lehetőleg ne érje sérelem a szülőket. Akiknek meg óvodába megy a gyerekük, azok kimondottan jól járnak, mert továbbra is ide járhatnak majd.- Ezt ígérték akkor is, amikor a Petőfi utcai bölcsődét óvodává alakították, aztán hordhattam a gyerekem a város másik felébe, mert az ígéretet senki nem tartotta be -, állítja két anyuka is egymástól függetlenül. Hiába bizonygatja a tanácselnök-helyettes, hogy akkor ő még nem volt itt és hogy most másképp lesz, meg egy , hibás döntést kár egy másikkal tetőzni, a szülők nem hisznek. Az összejövetelen résztvevő dr. Támuly József gyermekorvos is kétségeinek ad hangot.- Nem örülnek az átkerülő gyerekeknek a másik intézményekben - mondja. - Egyébként sem tartom indokoltnak ennek a központi bölcsődének a megszüntetését. Ha tényleg annyira sok a gyerek az óvodákban, mint ahogy a statisztikákkal nekünk bizonyítani akarják, akkor az őszi születésűeket nem az óvoda minicsoportjába kellene felvenni, hanem inkább még egy évig a bölcsödében kellene visszatartani, mert ott sokkal jobb az ellátás. A szülők helyeselnek, de a tanácselnök-helyettes szerint ez sem oldaná meg a problémákat, mert a Kadarka utcai faházból jött óvodás gyerekeket valahol mindenképpen el kell helyezni.- Nem értem ezt az egészet, szerintem az óvodás gyerekek nem cigarettáznak, a középiskolások viszont annál inkább - csattan föl az egyik szülő, aki tudni véli, hogy a Kadarka utcai, tűzveszélyesnek kikiáltott óvodát szeptembertől a Rózsa Ferenc szakközépiskola kapja meg oktatási célokra.- Higgyék el nekem, hogy ott van nálam, az íróasztalomon a tűzoltóság határozata, hogy tűzveszélyes a faház, nem jó óvodának, és ugyancsak a tűzoltóság engedélye arra, hogy iskolai célokra viszont alkalmas - bizonygatja Jutkusz Győző. Tüntetünk, ha kell- Mi hiszünk magának, de nem bízunk -, fogalmaz frappánsan az egyik szülő, Dudásné, - Ennek a tanácsnak szerintünk nem csak a pénze fogyott el, hanem a hitele is. Én a körzeti tanácstagomat már megkerestem ez ügyben, és ő azt mondta, hogy a főiskolának szüksége van egy német nyelvű gyakorló óvodára és ezt az épületet fogják odaadni nekik, mert a tanítóképzőnek van pénze az átalakításra, a tanácsnak meg nincs. Ha így áll a helyzet, akkor miért nem ezt mondják!- Maga többet tud, mint én - hangzik a válasz. - Egyébként is ez két külön kérdés, mert ha megkapja a tanítóképző főiskola, ha nem, ezt az épületet, mi ettől függetlenül mindenképpen javasoljuk a bölcsőde megszüntetését. De nemcsak ezt, hanem, ha ilyen alacsony marad a bölcsődés korú gyerekek száma, akkor egy másikét is. Egyébként logikus, hogy ezt kell odaadni a főiskolának, hiszen ide akkor olyan személyzetet vesznek fel, amilyet akarnak. Hangzavar, mindenki mondja a magáét. A szülők és a tanács álláspontja egy jottányit sem közelít egymáshoz. A hátsó sorokban ülő gondozónők közül mindösze egy nyilvánít véleményt, a többi hallgat, fél, hogy esetleg máshol nem kap állást. Mintegy másfél óra elteltével az értelmetlen vitát látva sok szülő feláll és távozik. A kitartóbbak maradnak. Me- dovánszki Szófia az ő véleményüket fogalmazza meg a tőle megszokott szenvedélyességgel.- Miért, a tanács azt gondolja, hogy okosabb, mint mi? Nem úgy van, hogy ők döntöttek és mi hallgassunk, ez nekünk nem tetszik. Maguk nem győztek meg bennünket, tovább fogunk harcolni, tüntetünk is, ha kell, felvisszük a gyerekeket pelenkástól, cumisüvegestől a tanácsra és ott hagyjuk maguknak, ha megszüntetik ezt a bölcsődét! Nem maguk ellen vagyunk - mutat a megdöbbenten hallgató tanácsi képviselőkre -, hanem az ötlet ellen. Nem a Wosinskyt kérték De vajon mit szól mindehhez a tanítóképző főiskola igazgatója?- Még a múlt év decemberében küldtünk egy levelet a városi tanácsnak - mondja Deli István -, amelyben kértük, hogy a Kölcsey óvodát adják át a mi kezelésünkbe, mert német nemzetiségi óvodát akarunk létrehozni, ahol gyakorolhatnak a nemzetiségi szakon tanuló hallgatóink. Azért kértük a Kölcsey óvodát, mert a hallgatóink eddig is odajártak gyakorlatra, és egyébként is ideális lenne a mi céljainknak, mert megfelel továbbképzések tartására, külföldi delegációk fogadására is. Ezeket mind közöltük a tanáccsal, de választ a levélre a mai napig nem kaptunk. Mivel sürget az idő, az elmúlt hét elején megkerestem ebben az ügyben Kovács Jánost, a városi tanács elnökét, aki szóban közölte, hogy az általunk kért óvodát nem, de helyette a jelenleg bölcsődeként működő Wosinsky utcai épületet megkapjuk. Nekünk ez a megoldás rosszabb lenne, mert ha egy üres óvodát kapunk, akkor a berendezésen kívül valószínűleg még a bölcsődéből óvodává való visszaalakítás költségeiből is át kell vállalnunk egy részt. Hogy a tanácsnak miért lenne így jobb, azt nem tudom. Eredetileg mi úgy gondoltuk, hogy július elsejétől átvesszük az óvodát, de most már látom, hogy január elseje előtt ebből nem lesz semmi. Döntésre várva Eddig az ügy mai állása. A város bölcsődéi kihasználatlanok, az óvodák zsúfoltak. Három éve volt egy hibás döntés, amit ma korrigálni kellene, de megnyugtató, mindenkinek tetsző megoldás valószínűleg nem lesz. A Wosinsky bölcsődébe még jelenleg is szoktatnak gyerekeket, mert máig nyitott kérdés, hogy mi lesz az idejáró apróságok és az itt dolgozók sorsa. A szülők minden eshetőségre felkészülve közölték, hogy a május 18-i nyilvános tanácsülésre elmennek és ott tájékoztatják az üggyel kapcsolatban a döntésre jogosult tanácstestületet. Egyben kérni fogják a név szerinti szavazást, azt, hogy minden tanácstag írja le, hogy a bölcsőde megszüntetése, vagy fennmaradása mellett voksol. Azért van erre szükség - mondják a szülők -, nehogy néhány év elteltével, amikor esetleg ismét bölcsődére lenne szüksége a városnak, ne lehessen tudni, hogy kit kell a korábbi helytelen döntés miatt elmarasztalni. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Patthelyzet Miért épp a városközponti bölcsödét kell megszüntetni?
