Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. május 9. A Központi Bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) szociálpolitikai csomagterv kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál majdnem szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A Tv-hiradónak, a választások időpontjával kapcsolatos kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel - ezen belül az MSZMP-képviselőcsoporttai - s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javastata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási periódusra van szükség. Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon - hangsúlyozta. - Vagyis egyrészt az, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvénytervezetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását. Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tartotta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérlegelnie kell: mennyire enged teret annak a - kiskapukat nyújtó - lehetőségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogy a különböző In- ternacionálék segíthessék tagszérveze- teiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellenőrizhetőséget kell megteremteni - hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Szóvivői tájékoztató A párttörény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártértekezlet óta eltelt 11 hónap tapasztalatairól, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fejtették ki véleményüket, valamennyien a párt „talpraállítását” sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok az önmarcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988. májusi pártértekezletnek. A változások előtti zsilipet e nagy jelentőségű tanácskozás nyitotta fel, sebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megállapították: ez a forradalmi változás szükségessé teszi, hogy a párt változtasson belső helyzetén. Mindenki előtt nyitva kell hagyni az utat, hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen' mértékben lesz az, cselekedetei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fiatalok beáramlásával reformpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpártrendszerre. Ehhez több magabiztosságra, összefo- gottabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Úgy ítélték meg, hogy a vezetők közül sokan nem eléggé felkészültek, nem alkalmasak arra, hogy a többpártrendszer viszonyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a társadalmat. A testület tagjai úgy Ítélték meg, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának, politikai jogainak érvényesülése, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolja a párttörvény megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1 -je előtt be kell terjeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett, amely erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt, mint a választások ütemezéséről, illetve a pártértekezlet összehívásáról. Ez utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját következő ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől függően. Mint a vita is tükrözte: a testület egyeztetni kívánja a párértekezlet időpontját az országgyűlési képviselői és helyhatósági választásokkal, a köztársasági elnök választásával, amelyek időpontjára, esetleges előrehozására a kommunista képviselőktől kért vélemény alapján tesz javaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell dolgozni a választási programot - ennek munkálatai már megkezdődtek. Kifejtették, hogy e program-, nak felelősnek, teljesíthetőnek, megvalósíthatónak és képviselhetőnek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa új működési szabályzatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is megtárgyalt. így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káderhatásköréről, s a jövőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók betöltését: jelölteket állít, javasol és ajánlásokat tesz. Ennek főpróbájaként tekinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós miniszterelnök ismertette a testülettel a kormányátalakítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a Munkásőrség tevékenységéről szóló beszámolót. A jélentés hangsúlyozza, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jelleggel, a törvényesség betartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaság építésében, a közéletben, a szolgálatban. A mintegy 60 ezer tagot számláló teStület a közösségi emberek szervezete, belső életük alapvető jellemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás és fegyverbarátság. Az előterjesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a Munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvéseit és a többpártrendszer körülményei között is működőképes. Ugyanakkor elkerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bizottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancsnokának bevonásával készítsen elő és adjon ki a Munkásőrségre vonatkozó új jogszabályokat. A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedne, a hazai védelmi rendszer integráns elemeként. A reformkörök működésének eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alapszervezetei, választott testületéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkörök állásfoglalásai. A testület véleménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása, az, hogy az azonos értékeket és véleményt képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Demokratikus pártban nincsenek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek kizárólagos döntési jogának elismerése, a többségi határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartani álláspontját. A KB ugyanakkor fellép az áramlatok szervezetté válására irányuló törekvésekkel szemben. A Központi Bizottság üdvözölte a DE- MISZ létrejöttét, annak első országos gyűlésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban, párttagként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. A párt arra törekszik, hogy a DEMISZ tagszervezeteivel az értékek és a politikai érdekek azonosságán alapuló együttes tevékenységet folytasson. A testület elfogadta, hogy a pártalapszervezetekben a fiatal párttagok ifjúsági-tagozatot hozzanak létre. Az MSZMP KB tárgyalócsoportjának az újonnan alakult pártokkal és alternatív szervezetekkel folytatott megbeszélésekről tájékozódva a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt - együttműködve valamennyi fontos, felelős politikai tényezővel - folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányol. A testület tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása politikai párbeszédet, együttműködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, önmérsékletet igényel valamennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződése, hogy az egypártrendszerről a képviseleti demokráciába való átmenet csakis szabad, demokratikus választások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös álláspont kialakítására. Javasolja továbbá, hogy e fórum minél teljesebben reprezentálja a magyar társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát, s a politikai rendszer reformjával és a gazdasági válság elhárításával összefüggő teendőket tűzze napirendjére. Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Elfogadta az MSZMP káderhatáskörének módosítására tett indítványt/ valamint az MSZMP javaslatait egy politikai egyeztető fórum létrehozására. Megvitatta és elfogadta a Munkásőrség működésével és további feladataival, valamint a DEMISZ megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás tervezetére vonatkozó előterjesztést és a reformkörök működésének kezdeti tapasztalatait összegző tájékoztatót. A Központi Bizottság a személyi kérdések keretében támogatásáról biztosította a miniszterelnök kormányátalakltási javaslatait és saját hatáskörében döntött egyes párttisztségbeni változtatásokról is. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról. Úgy határozott, hogy felmenti Kádár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságából. A testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, melyet nyilvánosságra hoz. A Központi Bizottság Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és KB-tagságából'. A Központi Bizottság Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette tisztségéből és egyetértett érdemei elismerése melletti korkedvezményes nyugdíjazásával. Ugyancsak felmentette Borbély Gábort, a Népszabadság főszerkesztőjét, és kinevezte a Központi Bizottság osztályvezetőjévé. Kovács Jenőt, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét a KB osztályvezetőjévé, Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét pedig a lap főszerkesztőjévé nevezte ki, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság tagjának. A megüresedett posztok betöltésével összefüggésben a Központi Bizottság jelölőbizottságot küldött ki. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Tanácsi választások az NDK-ban - letartóztatásokkal Az NDK-ban vasárnap rendezett hely- hatósági (tanácstagi) választások az elmúlt évekhez hasonló eredménnyel zárultak: a Nemzeti Frontnak riválisok nélkül fellépő jelöltjei minden választókörzetben megkapták a szavazópolgárok elsöprő többségének bizalmát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti választáshoz képest növekedett az urnáktól távolmaradók, valamint a nemmel szavazók aránya. A vasárnapi szavazáson a 12488742 választójoggal rendelkező állampolgár közül 12 335 487 vett részt - ez 98,77 százalékos részvételi arány. (Öt évvel ezelőtt 99,38 százalékot jegyeztek föl.) Az érvénytelen szavazatok száma 11136 volt (0,09 .százalék), szemben az 1984- ben regisztrált 2976-tal (0,02 százalék). Az érvényes szavazatok közül ezúttal 98,85 százalékot adtak le a Nemzeti Front jelöltjeire és programjára, az ellen- szavazatok aránya 1,15 százalék (szám szerint 142 301) volt. 1984-ben ennél jóval kevesebb (14 645) polgár szavazott a hivatalos jelöltek és program ellen, arányuk az érvényes szavazatoknak mindössze 0,12 százalékát tette ki. Érdekes képet mutat a választási részvétel, illetve az elutasító szavazatok arányának területi megoszlása. Akárcsak öt évvel ezelőtt, az idén is a legnagyobb városok (Berlin, Drezda, Lipcse, Karl-Marx- Stadt) vezetik a negatív listát. Míg azonban 1984-ben a nem szavazatok aránya egyedül Berlinben érte el a 0,4 százalékot, s a többi megyében és nagyvárosban mindenütt 0,15 százalék alatt maradt, addig ezútttal a legalacsonyabb arány is 0,5 százalék (Rostock megyében), miközben Berlinben 1,37, Drezdában 1,95, Karl-Marx-Stadtban 1,62, Frankfurtban 2,05 és Lipcsében 2,33 százalékot tesznek ki az elutasító szavazatok. A városokról a televízióban este beolvasott statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb nem szavazatot a szászországi helységekben jegyezték föl. Ez a vidék hagyományosan az élen áll az NSZK-ba áttelepülni kívánó s ilyen értelmű kérvényt benyújtó állampolgárok lakóhelyi megoszlásának listáján. Az NDK-ban megtartott községtanácsi választások a Die Welt című nyugatnémet napilap hétfői v^zérkommentárja szerint most is azt mutatták, hogy az Elbától keletre élő németeknek még mindig túl kell teljesíteniük „az egyöntetűséget bizonyító tervelőírásokat.”- Miközben közép-és délkelet-európai országokban az úgynevezett választások mindinkább valódi választásokká alakulnak át, és miközben Magyarországon és Lengyelországban, de még magában a Szovjetunióban is érezhetően szabad mozgásteret kap az ellenzék, az NDK-ban csak „vonalas kommunistákra lehet szavazni”. Ez a megállapítás a konzervatív újság szerint akkor is igaz, ha a Nemzeti Front pártjainak ajtain más pártcégérek is olvashatók. Több mint száz embert tartóztattak le Lipcsében vasárnap a helyhatósági (tanácsi) választások ellen tüntetők közül - jelentette hétfőn a Reuter brit hírügynökség egyházi forrásokra hivatkozva. A hírforrás szerint a rendőrség körülzárta a város főterét, ahová mintegy ezer ember érkezett, hogy egy - a protestáns egyházhoz kötödő - polgárjogi csoport által szervezett tüntetésen vegyen részt. Az egyház és az emberi jogi csoportok közölték: bojkottálják á szavazást, mivel- az NDK hagyományainak megfelelően- az összes jelölt a Nemzeti Front programjával és megbízásával indult a választásokon és a jelöléseket nem előzte meg széles társadalmi vita. A bojkottfelhívás ellenére vasárnap délig a választásra jogosultak 93,7 százaléka vett részt a szavazáson - közölte az ADN hírügynökség. A nyugatnémet televízió stábját, amely megpróbálta kameravégre kapni az eseményeket, a rendőrség feltartóztatta és visszakísérte a határra. A Szolidaritás új lapja Zsebesi Zsolt, az MTI varsói tudósítója jelent«.: Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke rövid köszöntőjével az első oldalán hétfőn megjelent a Szolidaritás választási újságja a „Gazeta Wyborcza”. Az 500 ezer ppéldányban kinyomtatott, 8 oldalas, az Esti Hírlaphoz hasonló nagyságú lap első számából 6 oldalt a Szolidaritás jelöltjeinek névsora és rövid életrajza foglal el. Két oldalon sűrűsödnek össze a válsztási-politikai hírek, a külföldi jelentések, a sport és a televízió műsora is. így az első szám egyelőre némi csalódást kelett hogy okozzon, bár a lap szerkesztőségi cikke szerint az ambíciók nem éppen szerények és a kiadó rövid időn belül szeretné napilappá fejleszteni az egyelőre időszaki kiadványt. Lech Walesa leveléből az olvasók megtudhatják, hogy a „Gazeta Wy: borcza" „az első független napilap az Elbától a Csendes-óceánig elterülő vidéken”, míg a szerkesztőség szerint az elmúlt több mint 40 év óta ez az első független, „normális” nagy példányszámú lap Lengyelországban, de talán az egész „tömbben”. A címoldalán Lech Walesa mosolygó fényképével megjelent „Gazeta Wyborcza’’ a „nincs szabadság a Szolidaritás nélkül” jelszó alatt arról téjákoztat, hogy magát a Szolidaritáshoz „közel állónak” tartja, de az egész ellenzék szócsöve kíván lenni. A választási harc kezdetéről tudósitó Írása idézi Walesát, aki szerint a mostani, még nem demokratikus választások után már teljesen demokratikus választások lesznek és „holnap, vagy holnapután Lengyelország a miénk lesz, és nem valamilyen csoporté. Még ha meg is akarnánk menteni ezt a társadalmi rendszert, akkor is valakinek néhány évenként 20 milliárd dollárt kellene erre költenie”. Glemp bíboros, lengyel prímás és Lech Walesa pénteki megbeszéléséről tudósítva a lap idézi a lengyel katolikus egyház fejét, aki fenntartva az egyház hajthatatlan álláspontját az abortusszal szemben, arra figyelmeztet, hogy nem lenne helyes, ha az abortusz körül kirobbant vitát „politikai célokra használnák fel”. Ezt jó tanácsként is lehet értelmezni az egyház támogatását élvező Szolidaritás és jelöltjei számára, miután valószínűleg a püspöki kart is meglepte az a szombati nagy létszámú tüntetés, amelynek résztvevői - hosszú évek óta először - alig leplezetten a lengyel katolikus egyházat bírálták. A püspöki kar szakértői készítették elő azt a nagy felháborodást kiváltó törvénytervezetet, amely 3 évig terjedő börtönnel sújtaná azokat a nőket és orvosokat, akik művi abortusznak vetik alá magukat, vagy ilyen beavatkozást végeznek. Közéleti hírek Az MSZMP dombóvári reformköre május 10-én, szerdán 18,30 órakor a városi művelődési központban tartja alakuló összejövetelét. * A nagydorogi reformkor május 10-én, szerdán 16.30 órakor tartja következő összejövetelét a helyi pártbizottságon. A megyei pártértekezlet tapasztalatait és az ezzel összefüggő helyi feladatokat vitatják meg a kör tagjai, amelyre minden érdeklődőt várnak. * Német nemzetiségi napot rendeznek a bonyhádi művelődési központban május 13-án este hét órától, kilenc népi együttes, nemzetiségi kórus, köztük NSZK-beli és ausztriai csoportok részvételével. PANORÁMA WELLINGTON - Franciaország nukleáris kísérleti robbantásainak újabb sorozatát kezdi meg hamarosan a Csendes-óceán déli térségében. BELGRÁD - Most közzétett hivatalos adatok szerint Jugoszlávia 22,5 millió lakosa közül 1,5 millióan rendelkeznek fegyverviselési engedéllyel. Jelenleg további 1,5 millióan kérelmezik, hogy erre engedélyt kapjanak. A hatóságok közölték, hogy a fegyverviselési engedélyt a belügyi szervek igen szigorú feltételekhez kötik. Ezt a bejelentést azonban számos újság kétkedéssel fogadta.
