Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

ÁÍwV-?« rtEfikt , Az MSZMP Központi Bizottsága hétfői ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a soron következő országgyűlési képvi­selői választások előtt mindenképpen szükség van újabb pártértekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bizottság titkára mondta abban a nyilatkozatban, amelyet a testület ülésének késő délutáni szüne­tében adott a Tv-híradónak, a Rádiónak és az MTI-nek. A pártértekezletnek ki kell dolgoznia az MSZMP választási stratégiáját, program­ját, demonstrálnia kell, hogy a pártnak van elképzelése a jövőről, a válság meg­szüntetéséről. Ugyancsak szükséges, hogy a párttagság széles köreiből vá­lasztott küldöttek áttekintsék a párt mű­ködési szabályzatát, s amennyiben sze­mélyi kérdéseket is rendezni kell, erre - miként a tavaly májusi pártértekezlet bi­zonyította - ugyancsak lehetőséget te­remt ez a fórum. A következő kongresz- szus időpontjára vonatkozóan a Közpon­ti Bizottság úgy foglalt állást, hogy arra a választások után, de nem túl távoli idő­pontban kerüljön sor. Fejti György beszámolt arról a vitáról is, amelyet a párttörvény tervezetéről folytattak a Központi Bizottság tagjai. Hangsúlyozta, az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttörvénynek kell sza­bályoznia azt, hogy a különböző pártok milyen szerveződések alapján épülnek fel, illetve hol - munkahelyen vagy lakó­területen - végezzék tevékenységüket. Ezt a pártokra kell bízni. Ugyanakkor az MSZMP a jogegyenlőség alapján áll, te­hát a törvény szerint azonos feltételrend­szer kell, hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő feltételekkel kapcso­latban megjegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az állampol­gári jogát - tehát azt, hogy tagja lehessen pártnak -, annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György elmondta: a KB-ülésen a testület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen minimális taglétszámot javasoljon tör­vénybe iktatni az MSZMP az új pártok lé­tesítésének, választási harcuk anyagi tá­mogatásának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbeszélni - hangsúlyozta. A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta: feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy az MSZMP az úgyne­vezett politikai átmenet kérdését megbe­szélje^ közelmúltban létrejött pártokkal, politikfH formációkkal. Az ezzel kapcso- * latos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, a köztársasági elnöki in­tézményről szóló törvényt és legfőkép­pen a választójogi törvényt. Szükséges­nek tartotta, hogy a tárgyalások kiterjed­jenek a gazdasági válság elhárításával összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan (Folytatás a 2. oldalon.) Szülők petícióban Szekszárdon a bölcsődék konga­nak, az óvodák zsúfoltak. Alig három éve hogy óvodából böl­csőde lett, most bölcsődéből ismét óvoda lesz? Ha kell tüntetünk, mond­ják a szülők. Egy rossz döntést korri­gálni kell, mondja a tanács. A gondo­zónők némelyikének nem lesz állá­sa. Hogy milyen döntés születik, ar­ról a május 18-i tanácsülésen dönte­nek. (írásunk a 3. oldalon olvasható.) „Maguk nem győztek meg bennünket!” Diplomaták teniszversenye A Filmpremier Video Stúdió szervezé­sében a budapesti Flamenco teniszcsarj nokban rendezték meg a magyarországi diplomatatestületek teniszversenyét. A nagy érdeklődéssel kísért viadalon a győzelmet T. Morita japán konzul szerez­te meg, a második helyen P. Almazor spanyol attasé végzett, míg a harmadik Mark Palmer, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete lett. Újra van bolt Újfaluban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Magyarkesziben a község lakói több mint egyharmadának jogos igénye telje­sült, amikor a tamási KOP-KA Áfész újra vegyesboltot létesített Újfaluban. (Folytatás az 5. oldalon) A kormány támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az Akadémia székhazában. Az eddigi gyakorlattól elté­rően a több mint 200 akadémikus mint­egy 600 meghívottal, köztük a tudomá­nyos intézetek, országos hatáskörű szer­vek vezetőivel, az egyetemek rektoraival, a tudományos társaságok és szakszer­vezetek képviselőivel együtt tanácskozik az Akadémia, a hazai tudományos kuta­tás megújulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadémikus elnök kö­szöntötte a résztvevőket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnö­két. Megnyitójában utalt arra, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vállalt az or­szág sorsának formálásában, elsősor­ban a tudomány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadémiánk - mon­dotta a továbbiakban - az elmúlt évek­ben a szükséges változások és átalaku­lás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bírálója volt. Szemben álltunk a ’80-as években kö­vetett restrikciós, egyensúlyzavarokat okozó gazdaságpolitikával. Nem tekin­tettük elfogadható vitaalapnak azt a „gazdasági-társadalmi kibontakozási programnak” nevezett tervezetet, amely- lyel az MSZMP 1987 tavaszán fellépett. A radikális megújulást, s az ehhez szüksé­ges fordulatot sürgettük. Berend T. Iván ezután - a hagyomá­nyokhoz híven - akadémiai dijakat adott át. Az MTA Elnöksége ebben az évben az Akadémiai Aranyérmet Keresztury De­zső akadémikusnak ítélte oda a magyar irodalomtörténet jelentős alakjainak és korszakainak kutatásában elért kiemel­kedő, tudományos eredményeiért, iroda­lom- és művészetnépszerűsitő munkás­ságáért, a kutató nemzedékek nevelése, valamint a tudományos és kulturális köz­élet, a magyar közművelődés érdekében kifejtett magas szintű tevékenységéért. Németh Miklós a kormány nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. A többi közt hangsúlyozta: Sajnos nálunk a tudománypolitika szocialista hagyomá­nya hosszú ideig a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyak­ran kézi vezérlésen, személyi összefonó­dásokon alapult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es államosítása gyám­kodást eredményezett. A direkt politikai beavatkozás torzította a tudományos ér­tékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a tu­dományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köthetik gúzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak igy érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme. Soha többé ne forduljon elő, hogy nem­zetközi értékű tudományos kutatási eredmények ne váljanak publikussá és értéktelen, pillanatnyi politikai célokat igazoló, színvonaltalan termékek lássa­nak napvilágot.- A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvései­vel beavatkozni az Akadémia tevékeny­ségébe. A kormányzat támogatja a tudo­mány autonóm szerveződésének jogát, a tudományos akadémia ilyen jellegű kez­deményezését. Ugyanakkor lényeges követelménynek tartom, hogy ezzel egy­idejűleg erősödjön az egyetemek, a kuta­tóintézetek, a tanszékek autonómiája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány sze- retetére épülő versenyszellem, amely a tudományt előrelendíti. Nem kényszer! Lehetőség... A bérlő tulajdonossá válhat ■ - -: -...• . : ■ •*. . .. az Aranyfürtnél Az új földtörvény megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy nagyüzemek szétszórt, nagyüzemi módszerekkel nem művelhető területeiket magánszemélyek részére is eladhassák. Az elvi lehetőség azonban még nem minden, eladásra föl­kínált területek is kellenek ahhoz, hogy az érdeklődők vásárolhassanak. A szekszárdi Aranyfürt Termelőszövet­kezetben - tudtuk meg dr. Szűcs László elnöktől - a jogszabályok adta lehetősé­geknek és a - többnyire sűrű telefonálá­sok formájában - jelentkező igényeknek igyekeznek megfelelni. A tsz-nek mintegy 100-120 hektárnyi, nagyüzemi módsze­rekkel nem művelhető földterületét illetve szőlejét kezeli bérlemény formájában ,950 család. Nekik van elsősorban lehetőségük arra, hogy a hosszabb-rövidebb idő óta művelt területet megvásárolják, hiszen a tsz tavasszal megkezdte a bérlemények el­adását. Egy folyamatról van szó, ami nem mehet egyik napról a másikra. (Folytatás a 3. oldalon.) Népművészeti pályázat Mauritánia Rongyszőttes, kerámia, varrott csipke... „A magyar politikai életben, társa­dalmi, irodalmi és művészeti téren oly hatalmasan, olyan tudatosan s reméljük, annyira termékenyítőén ta­lán még soha sem lüktetett a nemzeti érzés, mint manapság. Politikai és művelődési törekvéseink mindin­kább gazdagodnak nemzeti tarta­lommal s kultúrmunkánkat egyre erősebben jellemzi a nemzeti büsz­keség, amelyhez jogot az a meggyő­ződésünk ád, hogy a magyar az ő er­kölcsi és szellemi gazdagságával - miután már a múltban tanúbizonysá­got tett történelmi jelentőségéről - nagy jövendőre hivatott. (Folytatás a 4. oldalon.) és Szenegál viszálya Szenegál és Mauritánia egymást okol­ják a két országban kirobbant etnikai za­vargásokért, amelyek Szenegálban mauritániaiak, Mauritániában pedig sze­negáliak ellen irányultak. Abdou Diouf szenegáli államfő április 29-én Mauritá­niát, Mauja Üld Szid Ahmed Tája mauritá- niai államfő vasárnap pedig első állás- foglalásában Szenegált tette felelőssé a múlt hónapban történt tragikus esemé­nyekért. Az erőszakos cselekményekben szá­zak vesztették életüket és ezrek váltak hajléktalanná. A zavargásokat egy legelőterület hasz­nálati joga felett kirobbant határincidens váltotta ki, amelyben két szenegáli pász­tor életét vesztette. A kilengések április utolsó hetében ér­tek véget, amikor mindkét országban mozgósították a hadsereget és kijárási ti­lalmat rendeltek el a két fővárosban, Da­karban és Nuakchottban. Nemzetközi lé- gihídon összesen hetvenezer ember tá­vozott a biztonságot jelentő származási országába. A Központi Bizottság ülése Az országgyűlési képviselői választások előtt szükség van pártértekezletre A KB felmentette Kádár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságáből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents