Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
4 NÉPÚJSÁG 1989. május 31. 2 Fényképrejtvény Felfedezzük Tolna megyét! * XVIII. századi épület, melynek így is művészettörténeti becse van. Múltja azonban sokkal régebbi, mert már a rómaiak idején erősség állt a helyén és a török időkben is az előtte vezető út biztonságát ügyelték innen. Hol van? Fotó: KISPÁL MÁRIA Megfejtést az emblémával felragasztva címünkre: Szekszárd, Sajtóház, Liszt Ferenc tér 3. kell beküldeni, a megjelenést követő hét csötörtökéig. * Színházak - felújítás után A magyarországi színházak legtöbbje bizony igen sanyarú állapotban volt, mire a hetvenes évek végén elkezdődött még ma is tartó rekonstrukciójuk. Ha nem is a színházépítésben - mert abban a száz évvel ezelőtti hullámot nem követte újabb *•, de a fel-, illetve megújításban lezárult tehát egy korszak, melynek eredményeiről, részleteiről a Művelődési Minisztériumban Véghelyi Józsefet és Pálfi Ferencet kérdeztük.- Az épület, vagy a százéves színháztechnika szorult-e inkább felújításra?- Voltak olyan épületek, melyeket eredetileg nem színháznak szántak. Jó néhány van ilyen a pestiek között, de a veszprémi is eredetileg kaszinónak épült, a kaposvárit is csak nyári színháznak szánták. Ezeknél nagyobb horderejű építészeti, épületgépészeti munkákat kellett megoldani.- Milyennek kell lennievna egy színházépületnek?- A múlt századi, az üzleti szempontokat erőteljesen érvényesítő színházművészetnek olyan épület kellett, amelyben sok néző elfért. A színházépület felét, néhol kétharmadát a nézőtér és a közönség közlekedésére, ellátására szolgáló helyiségek foglalták el. Ez az arány megfordult a felújítások után: a terület kétharmadát foglalják már el az öltözők, a műhelyek, a színpadtér - mely szintén megnőtt -, és az üzemi épületek.- Csak az arányok változtak, vagy szükség volt terjeszkedésre, új épületekre is?-'A nézőtereken ugyan elvesztettük az ülőhelyek majdnem egyötödét (köztük sok olyant, ahonnan nem is lehetett látni a színpadot) ám mindezt pótolja a komfort, a szélesebb sorközök, a kényelmesebb székek. További területekre volt azonban szükség akkor, ha a színház ragaszkodott a saját műhelyekhez. Ez a többtagozatú, tehát több műfajban tevékenykedő színházaknál gyakoribb, és érthető is. Hogy mennyire terjeszkedhetnek, az attól függ, mennyi pénzzel támogatta az építkezést a megyei tanács. Kaposvárott rekordidő, 11 hónap alatt, jugoszláv kivitelezővel készült el a rekonstrukció, 450 millió forint körüli költséggel, melyben emeletráépítés és egy másik épület megvásárlása is szerepelt. így aztán helye lett a stúdiószínháznak, és egy olyan felszereltségű videostúdiónak is, melyet akár bérbe is adhatnak az előadásról felvételt készítő televíziónak. Kecskeméten szintén terjeszkedtek, a színház mögötti épületet vette meg a tanács, s az épülettel a hátsó színpadnak közvetlen kapcsolata van.- Az utóbbi évtizedekben megnyílt színházak közül egyedül a győri épült eredetileg is Thália otthonának. A zalaegerszegi és a nyíregyházi épület hogyan működik?- A nyíregyházi épület régebben is színház volt, a zalaegerszegi pedig egy volt művelődési otthon sikeres átalakítása: színpadterei jól működnek, kényelmesek. Mindkét szinház létrehozása 1978-ban 150 millió forintba került.-Összehasonlításul hallhatnánk még néhány dátumot és összeget?- 1980-ban fejeződött be a budapesti Katona József Színház rekonstrukciója, 20 helyett 80 millió forintos költséggel, 1982-83-ban a debreceni színházé, melyben a hatvanas évekbeli gyors beavatkozás nem járt sikerrel, és ez alkalommal 150-180 millió forintot kellett költeni rá. 200-250 millió forintos tervvel indult a szegedi és a veszprémi felújítás, ez is több lett természetesen 1987-re. Pécsett jövőre várhatóan kész lesz a kamaraszínházjután a nagyszínpad is, összesen körülbelül 7-800 millióért. Előkészítés alatt van a szolnoki színház felújítása, ahol a műhelyeknek is helyet kell adni, a színpadteret is változtatni kell, az előirányzott költség 5-600 millió forint. Budapesten az Arany János Színház felújításán dolgozunk, az építkezés előreláthatóan jövőre fejeződik be és 450 millió forintba kerül.- A színházrekonstrukció speciális munka. Gond-e a megfelelő kivitelező megtalálása?- Igényes és bíráló szemeknek kitett munka ez, ezért is végzik szívesen, ugyanakkor ezért is ódzkodnak tűle néhány esetben a kivitelezők. Vannak azonban már nagy gyakorlatot szerzett és szép munkát végző cégek, amelyek több színház felújításán is dolgoztak. Ilyen a fővárosban például a II. számú Középületépítö Vállalat. ők csinálták az Operát és a Madách Kamaraszínházat, az Agroépszer pedig vidéken is dolgozott. A színháztechnika szerelésében a Tungsram, a BEAG és a kifejezetten erre szakosodott Színháztechnika Kisszövetkezet jár az élen.- Az európai színvonalhoz képest milyen szintű a mi „megújult” színháztechnikánk?- Úgy véljük, mindent tud, amit kell. A felsőgépezet többnyire elektromosan irányítható, bár mindenütt vannak hívei a kézi vezérlésnek is, hiszen a színház élő műfaj, s ha bármi változás adódik az előadásban, ahhoz az ember gyorsabban alkalmazkodik, mint a gép. Ugyanezek a hátrányai lehetnek az egyébként szintén beépített elektromos vezérlésű fény-és hangeffektusoknak. A színházépittetők nagyon sok alkatrészt szereztek be tőkés importból. Általában azt l^het mondani, hogy a megyék, a városok szívesen hivalkodnak színházukkal. A legdrágább, természetes anyagokból készült, kicsit túlcicomázott belső terek legalábbis ezt a benyomást keltik. MOLNÁR GABRIELLA J Játszd újra Sofia Nem kevés bátorság kell egy színésznőtől ahhoz, hogy közel harminc év után még egyszer eljátssza ugyanazt a filmfö- szerepet. Méghozzá azt, amelyik a rangot és világsikert meghozta számára. A- ma 55 éves Sofia Loren azonban sohasem riadt vissza a merész és kockázatos vállalkozásoktól. Vittorio de Sica 1960- ban forgatott remekműve, az „Egy asz- szony meg a lánya” (La Ciociara) után a Moravia-regény, amely annak alapjául szolgált, most újra filmszalagra került. Kétrészes tévéfilmet készített belőle Dino Risi, és az anyaszerepre ismét Sofia Lo- rent kérte fel. A gyerekek esete a levessel, a mákos tésztával és a tanító nénivel A kisvároska iskolájában új napközis tanító néni kezdte meg a munkát, azt a munkát, amelyet a tanév folyamán többen abbahagytak, föladtak. A fiatalok nem bírták idegekkel, türelemmel. Az egyik huszonéves így összegezte kudarcát: „Hülyét kapok tőlük!” Az idős tanító néni birtokában van egy semmivel nem pótolható kincsnek: szereti a gyerekeket. Mégpedig törődő, segítő, féltő, felelős szeretettel. Még az étkezésükre is odafigyel, mert tudja, a fejlődő testnek és szellemnek tápanyagok kellenek. Többek között ezért sem engedte, hogy félrelökjék a levest, ami kivételesen kívánatos, jó ízű, tartalmas volt. „Aki a levest nem fogyasztja el, az nem kap a második fogásból!” - hangzott a határozott közlés, aminek a gyerekek nem örültek, még kevésbé a konyhás nénik, mert ők a moslékban érdekeltek. „Egész jó volt!” - tette közzé elégedetten a legpicinyebb elsős, aztán nekiláttak a mákos tésztának. Hárman villa nélkül, kézzel kezdték belapátolni a metéltet, de a tanító néni szelíden villát adott a kezükbe, miközben türelemmel, meleg hangon beszélt az emberhez méltó étkezés módjáról, értelméről. A nebulók összenéztek, mit sem értettek az egészből. Miért lett most egyszerre fontos, hogy ők hogyan esznek?! Az egyik meg is kérdezte: „Erre miért tanít bennünket a tanító néni?” Valóban, miért törődik ennyi mindennel: udvariassággal, köszönéssel, az étkezés kultúrájával? Hiszen a fizetése nem emelkedik, a hangszála viszont biz-^ tosan betegebb? Sajnos, egyre több helyen azzal is beérik, ha a napköziben az írásra, az olvasásra, a számolásra van gondja a pedagógusnak, a nevelés maholnap luxusnak számít. Az én miértemre szemrehányással, sértődöttséggel vegyült választ kaptám: „Pedagógus vagyok, tanító néni! S nemcsak az, anya és nagymama is.” ZÁGONI ERZSÉBET Máshol miért nincs... ? Jó lenne tudói, hogy kései utódaink a mai tervek és építészek által emelt épületek közül hányat látnak el majd „Műemlék”, vagy „Műemlék jellegű épület” feliratú táblákkal. A régiek közül se mindegyik szolgált rá ilyenre, de ugyanakkor jellegükkel, talán megszokottságukkal, avagy egy letűnt kor ízlésének visszatükrözésével mégis érdemesek némi megbecsülésre. Nagyobb településeken ezt úgy lehet (lehetne Szekszár- don is) mondani, hogy városképi jelentőségük van. Ilyen táblát Szeged belvárosában találhat az érdeklődő. Ezenkívül azonban a Szegednél jócskán kisebb Bátaszéken is, ahol a nagy elődök megbecsülésére mindig kész erdészek központjának falán helyezték el a fényképünkön olvasható szövegűt. Ismételjük a címet. Máshol miért nincs...? ' O. I. Fotó: K. M. Miből lett a cserebogár? A stúdióban kellemes szénaillat - még a tegnapi forgatás emléke. Ma már egy fogadó díszlete áll itt, ahol Szigligeti Ede Szökött katona című népszínműve játszódik. De a népszínmű is csak keret: az igazán fontosak a benne felhangzó dalok. Nevezhetjük cigányzenének, magyar nótának, akár hivatalos nevén népies műdalnak is, a lényeg ugyanaz: többmilliós tábora van annak a szórakoztató zenének, melyről a televízióban most hatrészes sorozat készül Koltay Beáta rendező irányításával, Lengyelfi Miklós forgatókönyvének alapján.- Ez a vállalkozásunk bizonyára botrányokat kavar majd - mondja Lengyelfi Miklós a forgatás szünetében -, hiszen máig újra és újra fellángolnak a viták a nóta értékeiről, helyéről, Bartókra és Kodályra hivatkozva e kétszáz éves műfajnak még létjogosultságát is vitatják.- Vajon nem megalapozott a két nép- dalgyűjtő-zeneszerző-zenetudósra való hivatkozás?- Legalábbis nem mentes az elfogultságoktól. Bartókékat az háborította föl, hogy Liszt és Brahms nyomán Hubay és más zeneszerzők a mágyar népdalhoz képest ugyancsak „fiatal” és - bár zené- béli és témában faluközeli - de nem paraszti eredetű magyar nótában látták a magyar zene gyökereit. Bartók az ellen tiltakozott, hogy másnak tartsák a nótát, mint könnyűzenének. Ugyanakkor olyan Kodály-idézeteket is gyűjtöttem, amelyekre eddig nemigen hivatkoztak. Azt írja egy helyütt, hogy a múlt század történelmét nemigen lehet megérteni a múlt századi magyar nóták szövegelemzése nélkül, és azt is, hogy Adyt, Aranyt is jobban értjük, ha tudjuk, miket is daloltak annak idején.- Ha támadták is a magyar nótát, népszerűsége még mindig jóval nagyobb, mint a régi magyar népdalé. Miért van szükség arra, hogy egy ismeretterjesztőszórakoztató sorozat ismét csak megerősítse ezt? « '- Akik szeretik a magyar nótát, többnyire azok sem ismerik. Abban akarunk tehát segíteni, hogy a. méltatlan vádak után helyére kerüljön, mint egy széles réteg szórakoztató zenéje, amitől nem szabad megfosztani az embereket. Érdekes az is, hogy nemcsak az idősebbeké ez a műfaj. Sorozatunk első részében a „nótajelenség” nyomába szegődve a műsorvezető, Antal Imre utcai járókelők véleményét kérdezte. Megdöbbentő pillanat volt számunkra is, amikor a Váci utca kellős közepén két punkfrizurás fiú dalra fakadt, és mély átérzéssel énekelte az „Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki”-t.- Hogyan tud segíteni sorozatuk abban, hogy többet tudjunk a népies műdalról?- Ha ismérjük kialakulásának történetét, az már sok mindent megmagyaráz, mi tehát lényegében ezt a kronológiát követtük. Ismertetjük az előzményeket, a rokokó dalt, a kuruc költészetet, szót ejtünk a Kelemen-féle első magyar színtársulatról, ahol Lavotta János karmester volt, s valószínűleg itt hangzott fel először a Cserebogár, sárga cserebogár, Déryné kedvenc dala, mely Petőfi révén a magyar irodalomba is bekerült. A reformkorba helyezhetjük a nótairodalom kezdeteit, s a múlt század második felére pedig virágzó szakaszát.- A népszínművel hatalmas népszerűségre tett szert a nóta. A Szökött katonán kívül - mutat körül a stúdió díszletein Lengyelfi Miklós - még a PeleSkei nótárius részletei is színre, illetve képernyőre kerülnek.- A sorozat bizonyára a műfaj értékeit helyezi előtérbe. Melyik a legjobb magyar nóta? Az, amelyik legjobban hasonlít a népdalhoz?- Lehet, hogy régebben ez volt a mérce, ma már azonban, bár születnek nóták, értelemszerűen más a téma, változott a miliő. A faluközeliségtől inkább az általánosabb érzelmi, hangulati témák felé közelítenek a dalok, mint a legutóbbi dalverseny győztese is,» az „Annak, aki feledni tud” című nóta. Visszatérve azonban a minőségre: ha nem is azonos népi dalkultúránkkal a nóta, kultúránknak azért még része. Legjobb darabjai nem egy művelt főt meghódítottak már, a maga helyén a nótának is van funkciója. Sokan gondolkodnak így, bizonyára sorozatunknak a komolyzene iránt elkötelezett alkotói is, amilyen Antal Imre, aki műsorvezetőként dolgozik velünk, vagy például Melis György, aki szóban is, zenében is „véleményt” mond. MOLNÁR GABRIELLA
