Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

1989. május 31. ^NÉPÚJSÁG 5 Postabontás Két éve, vagy már több is, hogy felcsil­lant annak a lehetősége, többekkel együtt a Porkoláb-völgy jobb oldala is ré­szesül a technika áldásából, azaz elektromos hálózat épül ki a saját pén­zünkön. Szabópál Antal szervezésében meg is valósult á hálózat kiépítése és a bekötések többsége. De már a tervezés­kor a tervezőmérnök kijelentette: a háló­zatot tovább bővíteni nem lehet, mert a Magyar Szabvány által előírt, a trafónál mért feszültség, valamint a hálózat vég­pontján lévő feszültség között 10 száza­lék eltérés nem lehet. Meg is indokolta: minden elektromos vezetőnek van fajla­gos ellenállása, ez függ a hálózat hosz- szától, keresztmetszetétől. Ennek ellené­re eddig is volt illegális bekötés - Dé- dász-dolgozó részéről. Nem tudjuk, kinek a hozzájárulásával, engedélyével, feltehetően ebben a hó­napban a Porkoláb-völgy bal oldalán is készítettek elektromos hálózatot, becslé­sünk szerint mintegy másfél kilométer hosszan. Új transzformátort nem tettek fel, hanem rákötöttek a mi hálózatunkra. Ez azt eredményezte, amit a tervezőmér­nök már előre megjósolt, hogy a hálózat bővítésével a feszültség jelentősen le­csökkent, s a leterheltség miatt egyes fo­gyasztóknál a firelé fogyasztó bekapcso­lás nélkül kikapcsol. Emiatt nagy a felhá­borodás. Szeretnénk választ kapni, ki engedé­lyezte az ilyen nagyarányú hálózatbőví­tést, s ki vállalja azért a felelősséget, hogy a korábban kiépített áramfogyasztók, va­lamint a most rákapcsoltak nem tudják rendeltetésszerűen használni elektro­mos készülékeiket. Tudomásom szerint több helyen tartanak hűtőládát és igy azok elektromos áram hiányában nem működnek és a mélyhűtött élelmiszerek megromlanak. A kérdéseinkre feltétlenül választ vá­runk, mert akár peres úton is, kikénysze- •rítjük, hogy megfelelő áramellátást kap­junk, hiszen a Dédász mikor megépítette hálózatunkat, akkor ezt garantálta. HÉGER ANTAL több fogyasztó nevében Tárgyalóteremből Az alkoholfogyasztás nem pótolja a jogosítványt Talán ennek ellenkezőjét gondolta Bihari Endre alsónyéki lakos, amikor 1988. október 29-én Bátaszékre, só- goráékhoz ment disznóvágásra. Bi­hari ugyanis gépjárművezetői enge­déllyel, illetve vezetői igazolvánnyal nem rendelkezett, mivel korábbi bí­rósági ítélet nyomána járművezetés­től eltiltották. Mindez nem zavarta abban, hogy motorkerékpárral közúton közleked­jen - ittasan. Az esti órákban egész napi italozás után a testvére lányát akarta Dunaszekcsőre vinni, de mintegy 5 kilométer megtétele után - a bátai útelágazásnál - a rendőrség igazoltatta, vérvételre vitték, ahol ki­derült, hogy vérében 1,65 ezrelé­kes alkoholkoncentráció van. Nem volt nagyobb szerencséje nem egészen két hónap múlva, de­cember 22-én sem. Ismét disznóvá­gás, italozás, ittas járművezetés, rendőrségi igazoltatás, előállítás vér­vételre. Ennek az eredménye 1,82 ezrelékes alkoholszint. A Szekszárdi Városi Bíróságon dr. Soós Miklós büntető tanácsa sú­lyosbító körülményként értékelte ko­rábbi sokszoros elítélését ilyen cse­lekmények miatt és azt is, hogy azo­kat járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve a legutóbbi esetben már megindult büntetőeljárás alatt követ­te el. Ezért őt halmazati büntetésül, mint többszörös és különös visszaesőt 8 hónapi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre mint főbünte­tésre, mellékbüntetésül a közúti jár­művek vezetésétől 5 évi eltiltásra itél­te GEISZHAUER JÁNOS A bor kérrézése - nélkülözhetetlen A mustot és a bort kén-dioxiddal - ké- nezéssel - óvják meg a mikrobák okozta bőrbetegségektől és az oxidálódástól. A kénezéskor keletkező szulfitok azonban bizonyos allergiás, asztmás betegségek­ben szenvedőkre életveszélyesek lehet­nek. Ezért kaliforniai kutatók azt vizsgál­ták, hogy nem hagyhatnánk-e el a kéne- zést a borkezelés műveletei közül. Nyolc borfajtának hatvan mintáját vizs­gálták. Volt közöttük fehér is, vörös is. A mustok egy harmadát hagyományos módon kén-dioxiddal, egy harmadát a szeszes italt nem fertőtlenítő, de az oxi- dálódását gátló nitrogén védőgázzal, a harmadik harmadát pedig az oxidálódá- sát éppenséggel meggyorsító levegővel kezelték. Amikor a bor kiforrt, mindegyik csoportbeli mintának a felét a palacko­zás előtt kénezték, a másik felét sem. Egy év múltán a mintákat szakembe­rek minősítették. A nem kénezett borokat határozottan gyengébb minőségűnek ta­lálták: kellemetlenül barnáé színűk, és nemkívánatos zamatjuk és Izük volt. A legjobb borok azok lettek, amelyket két­szer - mind must, mind bor állapotukban - kéneztek; ha erre csak egyszer került sor, a palackozás előtti volt a hatáso­sabb. Kísérletükből a kutatók azt a követ- keztetést vonják le, hogy a jó minőségű borokat okvetlenül kénezni kell, jóllehet kívánatos, hogy az minél kevesebb kén­dioxiddal menjen végbe. Mi lesz veletek diákok? Egy pedagógus töprengései (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Idestova tíz éve lesz, hogy érettségiző diákként átléptem az iskola kapuját. Mint ahogy a mai diákok, én is izgultam, s nagyon kíváncsi voltam arra, hogy a négy írásbeli dolgozat egyes borítékjai mit, milyen témákat, feladatsorokat rejte­nek. A tíz év távlatából azonban még most is visszacseng fülemben szeretett tanár- ^ nőnk - egész Dunántúl statisztika szakfelügyelőjének - biztató intelme: Ne féljetek, lányok, hiszen tudjátok, mi vár rátok. A sok régebbi érettségi fel­adatsor-megoldásával a feladatokat begyakoroltátok. Ha számolni tudtok, baj nem lehet!” Hogy ez miért jutott eszembe? Nézem a televíziót, hallgatom a rádiót, olvasom a napilapokat, mindegyik az érettségi vizsgák körüli botrányokról ad hírt. » Eltöprengek. Mire jó mindez? Mire tanítottuk az ifjúságot? Milyenek egyes kollé­gáink? Milyen ember lesz az, aki már most csalással próbál meg jobb eredményt elérni? Ha az érettségi végleg botrányba fog fulladni a központi írásbelik alkalmával, mi lesz a lelkiismeretes diákokkal? Hogyan fognak ők saját erejükből, tudásukból levizsgázni, felvételizni? Az a néhány „tételt ellopó” arra nem gondol, .hogy ezeknek a gyerekeknek kettétörhetik az életét? Ennyire az önös érdekek ve­zérlik fiataljainkat? Halmozódnak a kérdések, s még nem tudjuk, hogy mi lesz a vége. Még vissza van egy nap. De azt nagyon szeretném, ha a jövőben pedagó­gustársaim inkább a lelkiismeretük alapján, attól vezérelve készítenék fel diákjai­kat az élet első nagy vizsgájára. Jó lenne, ha a szülők is reálisabban értékelnék gyermekeiket. A tisztességes felkészülés mellett nem kell a „mentőkötél”, az ello­pott feladatsor! Hiszen az érettségi vizsga nem más, mint számadás a középis­kolában megtanult, begyakorolt anyagról. Lopással, csalással csak a gyerek, a vizsgázó lesz becsapva! S mi lesz, ha ez a becsapott gyerek mérnök, orvós, tanár lesz? Hogyan állja meg az életben a he­lyét? Ott már nem lehet tételeket lopni! Az élet nem tartalmaz mindig, minden helyzetben alkalmazható tételeket! Ott mindenkinek saját magának kell boldogul­nia, s vállalni is tetteiért a felelősséget! Mi, pedagógusok is törődjünk többet a jelen tanulóifjúságával. Ebben segítse­nek nekünk a szülők is. Fordítsunk nagy gondot a ma iskolásaira! Szerezzük visz- sza a tanulás, a tudás értékét, becsületét. Az alsó tagozatosok próbálják minél jobban megtanítani a gyerekekkel az alapokat, hogy a felső tagozatban, s majd középiskolában legyen mire építeni. Ne azon vitatkozzunk, hogy tanítsunk-e orosz nyelvet, vagy sem, hanem adjuk meg a lehetőséget a minél többféle nyelvta­nulás lehetőségére. S tegyünk meg mindent a gyermekekért, mint ahogy értünk is mindent megtettek volt tanáraink. \ így talán nem lesz majd szükség a vizsgatételek „ellopására”. A 2000-re felnövőkön is csak így segíthetünk! BOGNÁR GYÖNGYI A nagy lövés Gézaváryegyetlen szenvedélye a vadászat volt. Meg is döbbent, amikor a gégészeten súlyos halláskárosodását állapította meg az orvos. Hogyan veszi majd észre a közeledő vad lépteit az erdőben? Szerencsére találtak megoldást. A hallásjavító készülékkel távolról meghallotta az avarban csörtető vadak neszét, ami egyre jobban erősö­dött. Hatalmas örömmel töltötte be az izgalom a szívét. Amint felbukkant előtte a vaddisznó, rögtön célzott. Pont a szemei közé. Elsütötte a fegyvert. A vállához emelt puska durranását a hallókészülék - amit közben elfelej­tett kikapcsolni - úgy felerősítette, mintha ágyú szólt volna... A termetes vadkanról azonnal megállapították, hogy ez sem makkol többet! Nem szenvedett, azonnal kimúlt. Gézaváry hallása szintén. A nagy lövéaannyira hatásosnak bizonyult, hogy a sors már életében ki­tüntette hősünket az örök vadászmezők csendjével. Talán már nem is emlékszik, milyen hangot hallatnak a makkoló vaddisznók. Az utolsó lövés telibetaiált! ZSIRAI LÁSZLÓ A jogellenesen külföldön tartózkodók ingatlantulajdonának újraszabályozása A földről szóló törvény már hatály­ba lépésekor ismertetésre került. Egy fejezetére azonban szeretnék visszatérni, ami a régihez képest új rendelkezést tartalmaz, a jogellene­sen külföldön tartózkodók ingatla­naira vonatkozóan. Nem kívánom a jogszabályt rész­letesen ismertetni, erről az érdekel­tek bármikor felvilágosítást kaphat­nak az eljárás megindítására és le­folytatására illetékes tanácsnál, illet­ve közjegyzőnél. Azért tartom szükségesnek visz- szatérni a jogszabályban szereplő határidőkre, mert a törvény hatályba lépése - 1987. szeptember 1. - óta több jogosult kezdeményezett eljá­rást a határidőn túl, amelynek befeje­zéseként az ingatlan állami tulajdon­ba került. ■ A jogellenesen külföldön tartózko­dó ingatlana arra a belföldi magán- személyre száll át, aki azt a törvé­nyes örök|ésre vonatkozó szabályok szerint örökölné. Az eljárás hivatalból indul, az in­gatlan tulajdonosának utolsó ma­gyarországi lakóhelye szerint illeté­kes tanács igazgatási osztálya indít­ja. Ha hivatalból nem indult eljárás, azt bármelyik érdekelt kezdemé­nyezheti. Lényeges azonban, hogy az eljá­rás megindításának határideje - akár hivatalban, akár kérelemre in­dul - a jogellenesen külföldön tartóz­kodás kezdetétől számított egy év. Azok ingatlanaira, akik 1987. szep­tember 1. előtt távoztak külföldre, a kérelem előterjesztésének határide­je 1989. szeptember 1. A határidők elmulasztása jogvesz­téssel jár, nincs lehetőség a mulasz­tás igazolására. Ha a jogszabályban biztosított ha­táridő alatt nem indult eljárás, az in­gatlant a földhivatal - kártalanítás nélkül - állami tulajdonba veszi. Vicze Lászlóné Dr. Koleszár Olga közjegyző Fotó: TILINGER SÁNDOR Szennai képek

Next

/
Thumbnails
Contents