Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
2 "iVÉPÜJSÁG 1989. május 31. Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 29-ei javaslatai a politikai érdekegyeztető tárgyalások előkészítésére Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyatások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: ,- a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel;- az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek;- a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében;- a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy - a tárgyalófelek egyetértése esetén - elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein;- a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezetvezető képviselője Írja alá. A Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. Az MSZMP Központi Bizottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Felszólít minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Úgy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megteremtésének nehéz időszaka az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyi kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosítja, hogy az átmenet békés úton, a politikai stabilitás fennmaradása mellett menjen végbe. A parlament ma folytatja munkáját Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter expozéjában a többi közt azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi, csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros, kvázi átalakulásokat. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac-felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. E törvények nélkül egy valódi piac- gazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű tel* jes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási - az önkéntes átalakulást lehetővé tevő - törvényt terjeszt az Országgyűlés elé - szögezte le. Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről, szóló jelentést a képviselők megkapták. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák. A napirend vitájában 18-an szólaltak fel, köztük KOVÁCS SÁNDOR (Tolna m. 8. vk.), a dunaföldvári Áfész elnöke. Kovács Sándor helyeselte, hogy új, egységes szövetkezeti törvény megalkotását iktatták be az Országgyűlés kodifi- kációs programjába. Addig is azonban, amíg az új törvény elkészül, szükség van a jelenlegi módosítására. A szövetkezeti vagyon tulajdonosairól szólva a képviselő kijelentette: tulajdonosok csak a szövetkezeti tagok lehetnek, hiszen az eddig oszthatatlannak nevezett vagyon az ő anyagi eszközeik felhasználásával, forgatásával s személyes közreműködésükkel jöhetett létre. Hiányolta a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetekre vonatkozó szabályozás kellő rugalmasságát. Véleménye szerint ezek a szabályok nem adnak lehetőséget a szövetkezeti ágazatoknak arra, hogy országos tanácsaikat szabadon alkossák meg. A felszólalások után Kulcsár Kálmán vitaösszefoglalója, majd határozathozatal következett. Számos képviselői módosító javaslat elfogadása után az Országgyűlés törvényerőre emelte a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat módosításáról, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló jogszabálytervezeteket. Ezzel az Országgyűlés befejezte keddi munkanapját, és ma folytatja munkáját. Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről kedden a KB székházában. Major László, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a testület napirendjén az új agrárpolitikai koncepció kidolgozása, valamint a párt legfelsőbb fórumának összehívása szerepelt. A különfélék között megtárgyalták az Ellenzéki Kerékasztal által kezdeményezett új javaslatokat, a Nagy Imre és társai temetésével összefüggő kérdéseket, s döntöttek személyi ügyekben is. Ezután a Központi Bizottság szakértői vették át a szót. Először Kovács Imre, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője röviden ismertette az agrárpolitikai koncepcióról kialakult vita tanulságait. Kongresszusi dokumentumokat hoznak nyilvánosságra Domonkos László, a KB pártpolitikai osztályának helyettes vezetője a párt- kongresszusról tájékoztatva utalt arra, hogy a KB a párttagság kérését figyelembe véve módosította korábbi döntését, amikor a párt legfelsőbb fórumának összehívása mellett határozott. A kommunisták, a pártszervezetek nagy része úgy ítélte meg, hogy az MSZMP előtt álló feladatok olyan jellegűek, amelyek megoldásához pártkongresszus megtartása szükséges. Emlékeztetett arra is, hogy a Politikai Bizottság május 20-án a Népszabadságban közzétette javaslatát a pártértekezlettel összefüggő elképzeléseiről. Ezek a párttagság korábbi véleményére, javaslataira támaszkodtak, amelyek jelezték: a párttagok közvetlen részesei kívánnak lenni a politikai, s küldötteik útján a személyi kérdések eldöntésének is. A szervezeti előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a Központi Bizottság júniusi ülésén határoz. Domonkos László felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban nyilvánosságra kerül a kongresszus előkészítését szolgáló dokumentum, amelyről várják az MSZMP tagjainak véleményét. Hozzátette: az elképzelések szerint a tanácskozás megkezdéséig a tagság véleményének alapján megválasztják a párt elnökét és főtitkárát. Döntöttek abban is, hogy nyilvánosságra hozzák azt a tervet, amely a pártszavazással, mint új, demokratikus intézménnyel foglalkozik. Nagy Imre kivégzése jogilag törvénytelen volt Már az újságírók kérdéseire válaszolva mondta el Major László: a KB-ülésen széles körű vita bontakozott ki Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja személyének, politikai pályafutásának megítéléséről. Utalt arra, hogy bizonyos dokumentumok külföldön lelhetők fel, s az igazságügyi szervek sem fejezték még be munkájukat, így nem ismeretes a periratok tartalma. Azonban ezek ismerete nélkül is eldönthető ma már, hogy koncepcioKibővltett ülést tartott tegnap délután a paksi városi pártbizottság,-amelyen részt vettek a közbenső pártbizottságok tagjai, valamint az alapszervezetek titkárai is. Először Lipovszky Gyula első titkár tartott tájékoztatót a megyei pártértekezletről, ahol - mint ismeretes - a megyei pártbizottság titkárává választották. Az ezután következő szavazással felmentették az első titkári valamint a városi pártbizottsági tagság alól. Ezután Faller Dezső, a városi pártbiA Tolna megyei MSZMP-reformkörök második közős összejövetele 1989. június 1 -jén, csütörtökön 18 órakor kezdődik Pakson, a városi pártbizottságon. Vitatémák: a szegedi reformköri tanácskozás platformtervezete; a megyei pártbizottság és a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzottak, elfogadott dokumentumok, határozatok; egyéb aktuális politikai kérdések. Az összejövetelre nemcsak a reformkörök képviselőit, hanem minden érdeklődőt várnak a szervenált politikai perről van szó, s Nagy Imre kivégzése jogilag törvénytelen volt. A testület úgy vélekedett: soha többé nem szabad megengedni, hogy politikai nézetekért bárkinek elvegyék az életét. Tekintettel a temetés közelgő napjára, a KB tagjai úgy határoztak, hogy az MSZMP- nek az ezzel kapcsolatos mondandóját nyilatkozatban rögzítik, amelyben összefoglalják a hétfői vita politikai tanulságait is. A dokumentumot egy bizottság készíti Nyers Rezső vezetésével. A sajtótájékoztatón egyébként számos kérdés szólt a Nagy Imre-ügyről. Ezekre reagálva elhangzott: a KB-ülésen senki nem vitatta, hogy ezt a kérdést más szemszögből kell látni, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen kiemelték azt, hogy az egykori miniszterelnök elkötelezett kommunistaként halt meg, s azt is, hogy személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani Magyarországon, eszmei örökségét viszont nem vállalják. Nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülésen, inkább arról volt szó, ami a magyartár- sadalmat foglalkoztatja: június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valóban a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Az MSZMP azt szeretné, ha valóban a megbékélés győzne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazság- tétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. Elhangzott az is: a KB-ülésen egyes testületi tagok úgy nyilatkoztak, hogy ezt nem tartanák ildomosnak. ‘ Felvetették, hogy vajon Rajnai Sándor lemondása KB-tagságáról, összefüggésbe hozható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A válasz szerint a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete indoklás nélkül nyújtotta be kérését. Major László félhivatalos értesülésre hivatkozva elmondta: Rajnai Sándor korára és hosszú, immár 12 esztendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje szorgalmazta, hogy váltsák fel nagyköveti posztján. Egy Grósz Károly személyére vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző ülésén politikai bizottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár benyújtotta lemondását. Ennek ellenére újraválasztották. Véleménye szerint Grósz Károlynak nincsenek hatalmi ambíciói, s bármilyen szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzelni aktív életét. Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak. Ezzel összefüggésben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a KB tagjai között is, hiszen sok újszerű megfogalmazást tartalmazott, amely testületi ülésen korábban nem hangzott el. Felvetődött: érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint az érintett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. zottság titkára tartott tájékoztatót a tisztségviselők felkészültségéről, munkájuk megítéléséről. Következő napirendi pontként a megüresedett első titkári posztra titkos szavazással Faller Dezsőt választotta meg a pártbizottság. Ez a megbízatás a következő városi pártértekezletig szól, amely a jelenlevők elhatározása szerint meg kell, hogy előzze a pártkongresszust, azaz, mintegy két hónap múlva esedékes. A Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetei tájékoztató és tagtoborzó nagygyűlést szerveznek Tolnán. A meghívott előadók: Bogárdi Zoltán ésdr. Szabó Tamás, az MDF Országos Elnökségének tagjai. A nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezvény nem az eddigi falragaszokon feltüntetett művelődési házban, hanem a Tolna Városi Sportcsarnokban kerül lebonyolításra június 2-án 19 órakor. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM megyei szervezetei Szabó János mégis visszaadta mandátumát Szabó János, a Zala megyei 2. számú országgyűlési választókerület (Zalaegerszeg) képviselője, aki néhány napja mint pótképviselő lépett a mandátumáról lemondott Varga Gyula helyére, kedden az alábbi levelet juttatta el Szűrös Mátyáshoz, az Ország- gyűlés elnökéhez: „Tisztelt Szűrös Elvtársi A kialakult súlyos politikai válság miatt az Országgyűlés munkájában nem kívánok részt venni. Ezért mandátumomat visszaadom.” Az ügy előzményeként - mint ismeretes - a Magyar Demokrata Fórum zalaegerszegi szervezetének vezetői személyesen, az MSZMP Zalaegerszegi Reformkörének tagjai pedig nyílt levélben javasolták Szabó Jánosnak, hogy ne fogadja el, illetve adja vissza mandátumát. A pótképviselő azonban, arra hivatkozva, hogy nincs joga kételkedni a négy éve reá szavazottak bizalmában, május 23-án - megbízó levelét átvéve - vállalta a képviselői munkát. Pontosan egy héttel később viszont mégis meggondolta magát... Sámliról kompra (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) „Legközelebb sámlit hozok” - mondta dr. Tallósy Frigyes a Tisztelt Ház derültsége közepette. A legkevésbé sem magas honatya ugyanis nem érte föl a mikrofont, amikor kiállt a pulpitusra, hogy beszámoljon a jogi bizottság véleményéről. Bizony, rég elmúlt az az idő, amikor a mikrofont eredetileg is alacsonyra szerelték. Az akkori legfontosabb szónok ugyanis alig nyúlt magasabbra másfél méternél, s így hallgatói csak egy duzzadt kugligolyót láttak a szószék mögül kiemelkedni. Ő azonban nem sámliról beszélt annak idején, hanem épp ellenkezőleg: azt bizonygatta, hogy a felső határ a csillagos ég... Ma sűrű köd takarja el a csillagos eget, Tallósy Frigyes sem emelte tekintetét olyan magasra. Azzal zárta beszédét, hogy az átalakulási törvény egy szimbolikus komp. Fontos jármű, de nem a rajta ülőktől függ, hogy mi történik a két parton. A honatyának igaza van. Arra azonban nekik, a törvényalkotóknak kell vigyázni, hogy a kompszerkezetbe ne konstruáljanak kisebb-nagyobb lékeket, amelyek miatt az átkelők belevesznének a vizbe. MOLNÁR PÁL Hamarosan pártértekezletet tartanak 4l|l ft Faller 0ü$§ lett á paksi első titkár Közéleti hírek
