Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

• AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • ■ ............ : ■■ ■■ ■ '■ ’ ' ..... ■ -____eJi________■ ■ ■■ ------i_____________________________________________—-------»-------------I— XX XIX évfolyam, 125. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. május 30., KEDD Az agrárpolitika megújításáról tárgyalt az MSZMP Központi Bizottsága Tegnap reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. Az ülésen meghívottként részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottsá­gok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság - nem testületi tag - titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét Grósz Károly a Politikai Bizottság ne­vében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanács­kozás napirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpolitikai koncep­ciójának megújításáról szóló állásfogla­lás kialakítása - előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szer­vezeti feladatokról - előadó Grósz Ká­roly főtitkár; 3. Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hegy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Áz elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intéz­ményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzé­seikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak ah­hoz, hogy a szakmai közvélemény érték­ítéletét, véleményét messzemenően fi­gyelembe vehessék.- Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmi­szeriparban a korábban is nyomott jöve­delmi helyzet a nyolcvanas évtized má­sodik felében folyamatosan romlott - mutatott rá Iványi Pál.- Az 1988. évi nyereségtömeg össze­ge folyó áron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Jól érzékel­teti a helyzetet a búza jövedelmezőségé­nek alakulása, amelynek költségarányos nyeresége tíz éve még 25-30 százalékos volt, 1987-re ez 3 százalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is alig több mint harmadát teszi ki az 1980. évinek. Következménye mindennek, hogy a me­zőgazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982. évinek csupán há­romnegyedét éri el. Általános a tőkesze­génység, elavult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait fi­gyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpoli­tika is. Miközben a rövid lejáratú mező- gazdasági hitelek kamata az 1980-81. évi 10 százalékról 1988-ra 17-18 száza­lékra nőtt, addig az alaptevékenység jö­vedelmezősége 12 százalékról 5 száza­lékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat elért ered­ményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmiszerhiánytól, annak összes társa- dalmi-gazdasági-politikai következmé­nyétől.- Szinte minden tanácskozáson napi­renden volt az érdekképviselet megújítá­sa, a falusi értékek felkarolása. Ez nap­jainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a pa­rasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet pályázik. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agárágazat helyzetével és az ott dol­gozók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizo­nyítja. Sok évszázados történelmében a magyar mezőgazdaságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmeneti­nek tekintjük. Célunk továbbra is a pa­rasztság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszergazdaság stabilitásának hely­reállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP tehát nem­csak eddig tartotta fontosnak a paraszt­ság, a vidéki lakosság érdekeinek képvi­seletét, hanem őzt kívánja tenni aj jövő­ben is. Éppen ezért támogatjuk a szövet- (Folytatás a 2. oldalon.) Negyven éve eltérítve a valóságtól Teszöv küldöttközgyűlés f addon Megyei agrárkamarát - öntörvényekkel! Faddon tartott tegnap küldöttközgyű­lést a Teszöv 98 küldöttnek, Eleki János­nak, a TOT főtitkárának és Tamás Ádám megyei tanácselnöknek a részvételével. A küldöttközgyűlés elfogadta a szövetke­zetek 1988. évi gazdálkodásáról és a 89- es tervkészítés tapasztalatairól szóló be­számolóját, az ellenőrzési iroda munká­ját, az ellenőrző bizottság beszámolóját, valamint a költségvetési tervezetet és az 5. napirendi pont felett valóban érdemi vitában alakította ki közös álláspontját. A napirend szóbeli előterjesztője, dr. Izsák Gyula, a szövetség elnöke a követ­kezőket mondhatta az előtanácskozások összegzéseként: - A mezőgazdasági ter­melés feltételei egyre nyomasztóbbá vál­tak. Leértékelődött a paraszti munka, szinte a jobbágyságig visszacsúszva. El­vonások és jövedelmezőség egymást messze kerülő arányok, az agrárollóból lassan „agrárkasza” lesz. Illúziókra épí­tett gazdaságpolitikánk iszonyatos csőd­tömeget produkált, felszámolásából a mezőgazdaság csak a rá eső részt haj­landó vállalni. Forintleértékelés, a rövid lejáratú hitelek elértéktelenedése csak növelte a bajt. A téeszek a mezőgazdasá­gi termelés 70 százalékát adják, ugyan­akkor az 5 milliárd támogatás csak ígéret maradt. A kormány reagálásképtelensé­ge elképesztő, pedig az ágazat a stabili­zator szerepét tölti be. A kormány vál­ságprogramja, az agrártézisek nem ad­nak fogódzót. A politikai „földindulás” a zárt és még egységes szövetkezeti moz­galmat nem érintette, de szükség van ér­dekképviseleti szervre. Ugyanakkor ma sok szervezet és mozgalom kívánja a fa­lut, a vidéket maga mögött tudni, mert ér­zik, itt dől el a közeljövőben az ország sorsa. Ahol indokolt, más tulajdonformát kell alkotni, ahol nem, maradjon a jól mű­ködő nagyüzem. Az állami gazdaságok, kombinátok által alakított kamarához a megyében kevesen csatlakoztak. Egy biztos: szilárd, közös gazdasági és politi­kai érdekképviselet kell. Hatalom nélkül nincs érdekképviselet, de a hatalomba be kell kerülni a szövetkezeti mozgalom képviselőinek. A hatalmi centrum a párt­ból átkerül a Parlamentbe. Ha az MSZMP, mely életre hívta a téeszeket, most nem menedzseli azokat, akkor új pártra van szükség. A TOT, a Teszöv nem alakulhat párttá, a,vagyon nem lehet pártvagyon, de megújulásuk segítheti a jövőt. Az ér- (Folytatás a 2. oldalon.) Ma Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Or­szággyűlés ülésszaka. A parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. Az elmúlt hónapok magyar belpolitiká­jának markáns vonásává vált a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik a parlament ma megkezdődő tanácskozásával. A május hónapban immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdé­sekre összpontosítja a figyelmet, ame- (Folytatás a 2. oldalon.) . Ismét Ofaluról A központi lapok egy részében MTI- közlemény jelent meg, mely szerint „Ófa­lu térsége alkalmas a radioaktív hulladék befogadására”. E megállapítást a Veszp­rémben tartott, az MTA Veszprémi Aka­démiai Bizottságának és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának együttes ülé­séről származtatták. Az ülésről kézhez vett, nem hivatalosan érkezett meghívó tartalma szerint a tudományos ülés elő­adói egy részről a Paksi Atomerőmű Vál­lalat alkalmazottai, más részről az izotóp- temető előkészítésével megbízott intéz­ményi képviselők. A Veszprémi Akadé­miai Bizottság tudósain kívül a Pécsi Akadémiai Bizottság soraiból csak az el­nök, dr. Tigyi József vett részt, mint a tu­dományos ülés összefoglalója. Az együttes akadémiai bizottsági ülé­sen a Pécsi Akadémiai Bizottság így csak képviselve volt, az ülés nem a témában érintett területen, Baranyában zajlott, nem vettek részt a független szakértői bi­zottság tagjai, s az érintett közösségek képviselői sem. A tudományos ülésre ak­kor került sor, amikor még nem ismert az MTA elnökségének hivatalos határozata a tervezett izotóptemető minősítéséről. Mivel a Baranya Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályának szakható­sági állásfoglalása a független szakértői bizottság 27 pontban rögzített vélemé­nyén is alapult, ezért amennyiben az MTA elnökségének állásfoglalása ezeket tété-., lesen cáfolja, úgy szakhatósági állásfog­lalásunkat - tiszteletben tartva az Akadé­mia kompetenciáját - felülvizsgáljuk. (OS) Moszkva Lukjanov és Jelcin célba ért Tegnap délelőtt tíz órakor Mihail Gor­bacsov elnökletével megkezdte negye­dik munkanapját a szovjet Népi Küldöt­tek Kongresszusa. A megnyitó után elsőként Anatolij Luk­janov kapott szót, hogy válaszoljon kép­viselők kérdéseire, amelyeket még szombaton tettek fel neki, aztán, hogy Mi­hail Gorbacsov őt javasolta a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettesi tisztébe. Érezhetően megélénkült a küldöttek fi­gyelme, amikor Gorbacsov a szónoki emelvényre hívta Telman Gdljan ügyész­ségi nyomozót, s bejelentette, hogy utá­na kollégája, Nyikolaj Ivanov nyomozó kap szót. Emlékezetes, hogy kettejük ügyében vizsgálat folyik nyomozási módszereik miatt. A válaszok után Nyikolaj Ivanov nyo­mozó, leningrádi küldött folytatta a Lukja- novhoz szóló kérdéseket. Úgy véleke­dett, hogy a társadalom demokratizáló­dásában az utóbbi időkben jobbratoló- dás figyelhető meg, amit az úgynevezett Jelcin-ügy is bizonyított. Rój Medvegyev történész - aki Sztálin bűneinek leleplezéséért csaknem két év­tizedig számkivetettként dolgozott hazá­jában, s csak nemrég tért vissza a köz­életbe - úgy vélekedett, az elnöknek meg kell adni a jogot arra, hogy megválaszt­hassa saját közvetlen munkatársait. Arra persze ügyelni kell, hogy olyan gárda ve­gye körül, amely a kapitány távollétében sem viszi más irányba a hajót. Medvegyev ezzel összefüggésben fel­idézett több esetet, amikor Gorbacsov külföldi utazásai, szabadsága alatt az átalakítás politikájával ellentétes politi­kai, ideológiai tartalmú publikációk jelen­tek meg. Például Gorbacsov washingtoni (Folytatás a 2. oldalon.) Csak egy kapcsolót kellene lenyomni... Mikor nézhetik a szekszárdiak zavartalanul a pécsi körzeti stúdió műsorát? írásunk a 3. oldalon olvasható. NATO-csűcs Bush új leszerelési javaslata Bush amerikai elnök jelentős leszere­lési kezdeményezést jelentett be a ha­gyományos fegyverzet terén a NATO brüsszeli csúcsértekezletének tegnap délelőtti ülésén. Ebben először fogadja el az Európában állomásozó amerikai erők, továbbá a'földi bázisú NATO-légierő tá­madó- és szállítókapacitása csökkenté­sének elvét - 20, illetve 15 százalékkal, feltéve, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés jóval nagyobb arányú csök­kentések révén azonos szintre redukálja megfelelő erőit. Ezzel az indítvánnyal Bush egyöntetű megítélés szerint vissza akarja szerezni a NATO számára a kez­deményezést a leszerelés terén, s 1992-93-ra időzítve a tervezett leszere­lési intézkedéseket a harcászati atom­fegyverek korszerűsítéséről folyó belső NATO-vita politikai robbanótöltetét is ha­tástalanítani igyekszik - anélkül, hogy megoldást hozna magára az amerikai- (Folytatás a 2. oldalon.) KEMENYEK BATASZEKEN Felvétel: KISPAL MARIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents