Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. május 27. Ezerkétszáz éves kisváros az Enz partján Ma írják alá a testvérvárosi okiratot Képek Bietigheim-Bissingenből Haza, reform, honvédelem Megjegyzés a Münnich Ferenc Társaság nyilatkozatához A program szerint ma délelőtt írja alá a testvérvárosi okiratot Manfred List, Bietigheim-Bissingen főpolgár­mestere és Kovács János, Szek- szárd tanácselnöke. Az 57 ezres lakosságú Enz-parti kisváros, amely az NSZK legfejlet­tebb tartományában, Baden-Würt- tembergben fekszik, most ünnepli fennállásának 1200. évfordulóját. A Egy lassan feledőbe menő kisebbségi kultúra, a német nemzetiségi hagyomá­nyok megőrzése, példamutatás az Euró­pával összekötő híd pilléreinek építése - e nemes célok vezérelték a szekszárdi IV. Számú Általános Iskola pedagógusait és diákjait, amikor tavaly - hagyományte­remtő szándékkal - első ízben megren­dezték a német nyelvet tanuló gyerekek találkozóját. A kezdeményezés sikerrel járt, így tegnap újra összegyűltek növen­jellegzetes középkori német építé­szet hagyományait őrző favázas épületek teszik hangulatossá a törté­nelmi városrészt. Az újonnan épülő lakóházak, középületek, üzletek il­leszkednek ebbe a városképbe, a modern és a régi harmonikus ötvö­zete határozza meg a látványt. dékek és nevelőik, hogy bemutassák egymásnak ének- és tánctudásukat, szüleik, tanáraik segítségével elsajátított gazdag szókincsüket. Messzire hangzó harmonikaszó, csa­logatta a szinpompás népviseletbe öltö­zött csoportokat - a szekszárdi Honvéd utcai óvoda, a kettes és ötös, valamint a nagymányoki, a tolnai egyes számú, a bátaszéki és a gyönki általános iskola kis németeseit. Közéleti • hír Hétfőn (május 29-én) este fél 7 órai kezdettel Gyönkön, a művelődési házban bemutatkozó és tagtoborzó estet tart a Magyar Néppárt. A szervezők Gyünkről és a környe­ző községekből várják az érdeklődő­ket, köztük az egykori Nemzeti Pa­rasztpárt és a jelenlegi Veres Péter Társaság tagjait, a néppárti program részleteire kiváncsi helyi lakosokat, gazdálkodókat és értelmiségieket, mindenkit, aki a népi-nemzeti gon­dolatjegyében hisz az ország kibon­takozásában. A rendezők örömmel fogadják más pártok, szervezetek tagjainak véleményét és érdeklődé­sét is. A bemutatkozó est keretében kap­ható a Tolna Megyei Néppárti Minde­nes című kiadvány, amely jól eligazít a Magyar Néppárttal kapcsolatos tudnivalók között. A helyszínen belépési nyilatkozat is tehető. Jöjjön el ön is a bemutatkozó estre, vitassuk meg közösen, hogy lehet-e Gyönk az ezredfordulóra a Tolnai Hegyhát virágzó „minivárosa”... Magyar Néppárt Tolna megyei szervezőbizottsága Először mindannyian a színpadra vo­nultak, majd egyenként léptek a közön­ség elé. Játszottak, daloltak, kedves kis díszle­tekkel is illusztrált mesejelenetekkel szó­rakoztatták egymást, s bár a mikrofon néha rakoncátlankodott, a nézőtéren nem lankadt a figyelem. Vitathatatlan bi­zonyítékát adva annak, hogy a találkozó­nak nemcsak rövid múltja, hanem bizo­nyára hosszú jövője is van. A haza ügye népünk jövője a politikai és gazdasági reformok együttes gyors megvalósulásán múlik'. Ma minden józa­nul gondolkodó embernek a maga pozí­ciójában erre kell törekedni és a megva­lósulás érdekében szellemi és fizikai ké­pességeit a köz javára kamatoztatni. A külpolitikai körülmények kedvezőb­bé váltak. Ez lehetővé tette gazdasági gondokkal küzdő kormányunknak hogy a honvédelemre szánt összegből történő elvonással más tárcák gondjain enyhít­sen. A védelmi kiadások csökkentése nem jelenti a honvédelemről történő lemon­dást vagy a Honvédelmi Minisztérium tu­lajdonában lévő'és általa üzemeltetett és fenntartott intézmények és objektumok „jóváírással’’-történő átruházását. Valószínűleg a rosszul informáltság következménye a Tolna Megyei Münnich Ferenc Társaság egyébként jóhiszemű, jóindulatú, de minden hiteles alapot nél­külöző elképzelése, hogy a szekszárdi Budai Nagy Antal laktanya, valamint a HM tulajdonában és kezelésében levő la­kások ily módon átkerüljenek a városi ta­nácshoz. (Tolna Megyei Népújság 1989. május 24.) Néhány politikai, gazdasági és etikai kérdést is szeretnék tisztázni. Az ország védelmi képességét, a tár­sadalom műveltségi szintje, a gazdaság ereje határozza meg. A hon védelme - békében és háború­ban - az egész társadalom egységes po­litikai nézetek és elvek alapján össze­hangolt és irányított tevékenységének összessége. A Magyar Néphadsereg e védelmi politika egyik eszköze. Az a nemzet, amely lemond honvédel­méről, megteszi az első lépést az „öngyil­kosság" felé. Sajnos 1918 őszén ezt a hi­bát a Magyar Köztársaság kormánya el­követte. A hadsereg feloszlatásával véd­erő nélkül maradt ország nem volt képes érvényt szerezni a fegyverszüneti egyez­ménynek, így az antanthatalmak fegyve­res erői a kijelölt demarkációs vonalak­nál nem álltak meg. Ma a kormány reformpolitikájának, a gazdaság megújításának - mint e társa­dalom fontos része - a Magyar Néphad­sereg, annak minden tagja teljes ismerő­je, támogatója és tevőleges résztvevője mind országos, mind helyt viszonylatban. Áprilisban már a Tolna Megyei Népúj­ságban, a rádióban megjelent és elhang­zott nyilatkozat a szekszárdi laktanya, va­lamint a lakások sorsával kapcsolatos el­képzelésekről, azt követően a Honvédel­mi Minisztérium álláspontja is nyilvános­ságot kapott. A Münnich Ferenc Társaság által kö­zölt adatok, amelyek a lakásokra vonat­koznak, tévesek, de alkalmasak arra, hogy a honvédséggel szemben hangula­tot teremtsenek a megyei lap olvasóiban. Ezért szükséges lett volna a társaság képviselője által e publikáció előtt a hely­őrségparancsnokság megkeresése, a pontos információ beszerzése érdeké­ben. A szekszárdi Budai Nagy Antal lakta­nya nem üres, jelenleg is mint kiképző bázis integrálódik a Magyar Néphadse­reg össztevékenységében, és továbbra is fontos honvédelmi érdekeket szolgál. A nyilatkozatban 29 lakás hasznosítá­sáról is szó van. Ezen adatok is tévesek. Mert a HM-tulajdonú lakásokból 14 meg­üresedett, lett átadva Szekszárd Város Tanácsának, további 5 már polgáriak ál­tal lakott tanácsi tulajdonú lakás bérleti jogáról a HM lemondott. A fennmaradó 7 lakás a szolgálati te­vékenységre idehelyezettek számára van biztosítva. Az is igaz, hogy az állami tulajdon mind a magyar nép tulajdona, tehát népi va­gyon. De az valamely állami intézmény kezelésében van és fenntartásáról az il­letékes tárca gondoskodik. A kiadott nyilatkozat alapján akár más állami vállalat és annak szolgálati laká­sainak sorsa felett is lehetne társadalmi vitát nyitni és hangulatot kelteni. Az a véleményünk, hogy mindenki sa­ját lehetőségeinek birtokában - nem má­sok helyett gondolkodva - tegyen meg mindent reformtörekvéseink megvalósí­tása érdekében. Mi őszintén reméljük, egyszer eljön az az idő is, amikor minden laktanyából is­kolát, lakást, kórházat lehet majd létesíte­ni ERDŐS LÁSZLÓ ezredes helyörségparancsnok A háromnapos testvérvárosi ün­nep keretében Bietigheim-Bissingen japán, francia, an­gol és sziléziai testvérvárosai után Szekszárd kőbe vésett címe­re is felkerül a vá­rosháza falára. Itt, Szekszárdon ősz­szel, a szüreti na­pokon rendeznek ünnepséget új testvérvárosunk tiszteletére. - áa ­Der brüderlich die Hand Építők „imateremben” Úttalan utakon a közmegegyezésig?! (Folytatás az 1. oldalról.) Ki keresse meg a megoldást? A ta­nács. Kivel kell ehhez szót érteni? A la­kosság egy részével. Készült egy tanul­mányterv, melyben három verziót dol­goztak ki, ami a 13 utcát belátható időn belül úthoz juttathatja. Stencil... kikül­dés... a 13 utca képviselőinek összehívá­sa... Csakhogy egyesek szerint a tanács ígérete ellenére sem tart sorrendet, vagy­is nem a szerint épültek utak, hogy az adott utcában arra mióta várnak már. Hanem: - „Elég volt a kivételekből, abból, hogy melyik utcában éppen ki lakik...” Vagy: - „Én 20 éve várok, akkor négy­ezer-ötszázért vártam útra, ma meg húszezret várnak tőlem. Nem fizetek! Csak négyezer-ötöt!" A tanács által ösz- szehivott megbeszélésen parázs volt a hangulat. A tetejébe ezen a napon még az eső is zuhogott. A szegény embert még az ág is húzza...(?!) A13 utca lakói - a választópolgárok ültek a művelődési ház tanácstermében és sorolták érveiket. Nem tetszett nekik az a megoldás, hogy a tanács pénzügyi nehézségekre * hivatkozva éppen az ő utcájukban nem építtetett szilárd burkolatú utat. Az-sem tetszett, hogy most ezzel a háromverziós megoldással, no meg a jelzéssel - „ha most nem fognak össze, és nem fizetnek” belátható időn belül nem lesz út!” - ala­posan feladták a leckét, majd félezer családnak. Most mi legyen? Erre időköz­ben kiderült, hogy a 13 utcából 9 eseté­ben útépítési társulással és közmeg­egyezéssel még csak el lehetne jutni va­lahová... De a 13., a Mónus Illés utcában lakók nem akarnak fizetni. Mert mint mondják, az OTP-konstrukcióban vásá­rolt házukhoz ők közművesített telket vá­sároltak. Azt ki is fizette helyettük az OTP, lakásonként 54 ezer forinttal. A városi közművesített telek pedig úttal jár együtt. A tanács szerint ez nem ilyen egyértelmű. Ugyan az ötvennégyezres befizetés va­lós, csakhogy abból útra nem futotta. Ab­ból villany-, víz-, csatorna- és gázveze­ték, no meg járda létesült. A tanácskozá­son így 12 utca „leválasztotta” magáról a Mónus utcaiakat, s próbált tovább egyezkedni, hogy melyik változat alapján építsenek utat maguknak. Még az elválás előtt elhangzott, hogy a tanács nem járt el tisztességesen, mert összegyűjtött 13 utcát, bedobta közéjük a javaslatot, s most marakodjanak az em­berek egymás között: döntsenek ők, hogy hol, milyen út, milyen áron és idő­rendi sorrendben épüljön. Újabb fórumot hívott össze a tanács (még tanácsülés előtt), melyen már azt is elmondták, hogy a 9 utcában megvan a kétharmados többség, ami alapján megépülhet az út. Az egyet nem értők pedig kötelezhetők a fizetésre, így a harmadik verziós megol­dás látszik elfogadhatónak. Vagyis belát­va az indokokat, hogy nem az elmaradott utak megépítésére,, de még újak, frissen épült utcák úttal történő ellátására sincs pénzügyi forrása a tanácsnak - a lakos­ság nagy része hajlandó zsebbe nyúlni, hogy útja legyen. A Mónus utcai kérdés mégsem oldó­dott meg ezzel egy csapásra? Parrag Fe­renc, az OTP Tolna Megyei Igazgatósá­gának beruházási csoportvezetője: - „Az OTP és a tanács által aláírt alapjegyző­könyvben rögzítetteket a Bonyhádi Váro­si Tanács részben teljesítette - lásd hiányzik az út -, ugyanakkor a megálla­podás mindkét félre nézve kötelező. Az OTP a lakók helyett kifizette a telekárat és az egyszeri közműfejlesztési hozzájáru­lást...” A városi tanács nem vitatja, hogy a Mó­nus Illés utcaiaknak igazuk van, viszont a pénzügyi lehetőségekre hivatkozva el­mondják, hogy előre nem látható, mikor kaphat utat az utca. Minthogy az sem lát­ható előre, hogy a többi 12 utcában mi­korra teremtődhet meg a feltétele az út­építésnek - csupán tanácsi erők felhasz­nálásával. A tanácstestület döntése: - „Az útépítésijén érdekeltek bevonásával építőközösséget kell szervezn(... (A Benczúr, Fazekas, Károlyi, Korányi, Li­get, Lotz, Marx, Mónus, Móra, Radnóti, Semmelweis, Veres és Zalka utcákban)... ehhez a városi tanács 1989-ben 2,5 mil­lió, 1990-ben 6 millió, 1991-ben pedig 3 millió - összesen 11,5 millió forint támo­gatást biztosit pénzügyi alapjából. Az építők imádkoznak... Legyen anyag a Tüzépen... Pénz az OTP-ben a folyta­táshoz... Jöjjön a kőműves... Ne jöjjön az eső... Egyik azért is, hogy a szomszéd is fizessen az útért, a másik azért, hogy a szomszéd se fizessen... Elfogyott a tűrőképessége sok ember­nek. Sokszor vélt sérelem is harcba indít­ja őket. Máskor, ha igazuk is van, sem mernek szólni. Úttalan utak vezetnek a közmegegyezésig?! Pénz nincs. Sem a tanácsi kasszában, sem az építkezők zsebében. Útnak viszont lennie kell. So­kan attól tartanak, hogy a család teherbí­róképessége (törlesztések) már a maxi­mum terhelésen is túl van. Ahol nincs szilárd burkolatú út, „imád­koznak”: úgy mint: - csak ne ázzon fel az út, hogy bejöhessen a teherautó a téglá­val... Vagy: nehogy infarktust kapjon a mama, mert a mentő nem tud bejönni ér­te... Vagy... SZABÓ SÁNDOR Fotó: KISPÁL MÁRIA Eszterlánc Rt. és az érettségi tételek Eszterlánc néven diákszövetkezeti rész­vénytársaság alakult. Országos hálózat, mely az iskolaszövetkezeteken keresztül értékesít minden olyan tárgyat, mely a taní­tással összefügg. Tartótáblát, füzeteket, íróeszközöket, szépirodalmi könyveket, de számítástechnikát, mikroelektronikai esz­közöket, videomagnót, fénymásolót is lehet vásárolni. Ezen túlmenően pedagógiai módszerek továbbítására is vállalkoznak. Ha kell, anyagilag támogatják azokat az öt­leteket, ahol például oktatóprogramot, szemléltető eszközt újításként adnának közre, hasznosítanának, de pénz hiányá­ban ez nem lehetséges. A társaság tizenegy részvényese 16 mil­lió forintos alaptőkét hozott létre. Az üzlet- politikát alapvetően a kis összeggel jelen­levő iskolaszövetkezetek határozzák meg. Ök nyereségérdekeitek, természetesen. A tervek szerint az iskolaszövetkezetek létre­hoznak egy közcélú alapítványt, ahova be­fizetik a „termelt” pénzt, ami adómentessé válik, így megteremtődik a vásárlóerő is. Ugyanis gyerekek szülei, ha az iskolánál vásárolnak videót, számítógépet, bármit, akkor ebből a pénzből képződött nyereség az alapítványt szolgálja, amit az iskolai cé­lokra fordítanak. Az iskolaszövetkezeti munkából a felnőttek sem zárhatók ki. Az elképzelések szerint az e területen dolgo­zó pedagógusok tevékenységét tisztes­séggel lehet honorálni. Hogy miként kapcsolódik ez a részvény- társaság az érettségi vizsgákhoz? Az Ötlet című hetilap olyan újsággá for­málódik a jövőben, hogy a középiskolás korosztálynak nyújt érdekes információkat. Első lépésként, a Művelődési Minisztérium­tól megvásárolta az érettségi-felvételi ki­dolgozott, megoldott fizika,-biológia, mate­matika és kémia tételek közlési jogát. Az Öt­let az Eszterlánc Rt.-t használja terjesztői hálózatként. Aki tehát érdekelt, vagy akit ér­dekel a helyes eredmény, ezeket a lapokat megvásárolhatja az Eszterlánc Rt. területi igazgatóságán, Szekszárd, Tartsay lakóte­lep 52-ben, vagy a 16-078-as telefonon is érdeklődhetnek, a dél-dunántúli régió - Somogy, Tolna, Baranya - szekszárdi köz­pontjában az iménti címen. dkj. A Benczúr utcában autózni... kész „hancúr”- Hát nincs elég bajuk az építőknek...?!

Next

/
Thumbnails
Contents