Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. május 27. Ezerkétszáz éves kisváros az Enz partján Ma írják alá a testvérvárosi okiratot Képek Bietigheim-Bissingenből Haza, reform, honvédelem Megjegyzés a Münnich Ferenc Társaság nyilatkozatához A program szerint ma délelőtt írja alá a testvérvárosi okiratot Manfred List, Bietigheim-Bissingen főpolgármestere és Kovács János, Szek- szárd tanácselnöke. Az 57 ezres lakosságú Enz-parti kisváros, amely az NSZK legfejlettebb tartományában, Baden-Würt- tembergben fekszik, most ünnepli fennállásának 1200. évfordulóját. A Egy lassan feledőbe menő kisebbségi kultúra, a német nemzetiségi hagyományok megőrzése, példamutatás az Európával összekötő híd pilléreinek építése - e nemes célok vezérelték a szekszárdi IV. Számú Általános Iskola pedagógusait és diákjait, amikor tavaly - hagyományteremtő szándékkal - első ízben megrendezték a német nyelvet tanuló gyerekek találkozóját. A kezdeményezés sikerrel járt, így tegnap újra összegyűltek növenjellegzetes középkori német építészet hagyományait őrző favázas épületek teszik hangulatossá a történelmi városrészt. Az újonnan épülő lakóházak, középületek, üzletek illeszkednek ebbe a városképbe, a modern és a régi harmonikus ötvözete határozza meg a látványt. dékek és nevelőik, hogy bemutassák egymásnak ének- és tánctudásukat, szüleik, tanáraik segítségével elsajátított gazdag szókincsüket. Messzire hangzó harmonikaszó, csalogatta a szinpompás népviseletbe öltözött csoportokat - a szekszárdi Honvéd utcai óvoda, a kettes és ötös, valamint a nagymányoki, a tolnai egyes számú, a bátaszéki és a gyönki általános iskola kis németeseit. Közéleti • hír Hétfőn (május 29-én) este fél 7 órai kezdettel Gyönkön, a művelődési házban bemutatkozó és tagtoborzó estet tart a Magyar Néppárt. A szervezők Gyünkről és a környező községekből várják az érdeklődőket, köztük az egykori Nemzeti Parasztpárt és a jelenlegi Veres Péter Társaság tagjait, a néppárti program részleteire kiváncsi helyi lakosokat, gazdálkodókat és értelmiségieket, mindenkit, aki a népi-nemzeti gondolatjegyében hisz az ország kibontakozásában. A rendezők örömmel fogadják más pártok, szervezetek tagjainak véleményét és érdeklődését is. A bemutatkozó est keretében kapható a Tolna Megyei Néppárti Mindenes című kiadvány, amely jól eligazít a Magyar Néppárttal kapcsolatos tudnivalók között. A helyszínen belépési nyilatkozat is tehető. Jöjjön el ön is a bemutatkozó estre, vitassuk meg közösen, hogy lehet-e Gyönk az ezredfordulóra a Tolnai Hegyhát virágzó „minivárosa”... Magyar Néppárt Tolna megyei szervezőbizottsága Először mindannyian a színpadra vonultak, majd egyenként léptek a közönség elé. Játszottak, daloltak, kedves kis díszletekkel is illusztrált mesejelenetekkel szórakoztatták egymást, s bár a mikrofon néha rakoncátlankodott, a nézőtéren nem lankadt a figyelem. Vitathatatlan bizonyítékát adva annak, hogy a találkozónak nemcsak rövid múltja, hanem bizonyára hosszú jövője is van. A haza ügye népünk jövője a politikai és gazdasági reformok együttes gyors megvalósulásán múlik'. Ma minden józanul gondolkodó embernek a maga pozíciójában erre kell törekedni és a megvalósulás érdekében szellemi és fizikai képességeit a köz javára kamatoztatni. A külpolitikai körülmények kedvezőbbé váltak. Ez lehetővé tette gazdasági gondokkal küzdő kormányunknak hogy a honvédelemre szánt összegből történő elvonással más tárcák gondjain enyhítsen. A védelmi kiadások csökkentése nem jelenti a honvédelemről történő lemondást vagy a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő'és általa üzemeltetett és fenntartott intézmények és objektumok „jóváírással’’-történő átruházását. Valószínűleg a rosszul informáltság következménye a Tolna Megyei Münnich Ferenc Társaság egyébként jóhiszemű, jóindulatú, de minden hiteles alapot nélkülöző elképzelése, hogy a szekszárdi Budai Nagy Antal laktanya, valamint a HM tulajdonában és kezelésében levő lakások ily módon átkerüljenek a városi tanácshoz. (Tolna Megyei Népújság 1989. május 24.) Néhány politikai, gazdasági és etikai kérdést is szeretnék tisztázni. Az ország védelmi képességét, a társadalom műveltségi szintje, a gazdaság ereje határozza meg. A hon védelme - békében és háborúban - az egész társadalom egységes politikai nézetek és elvek alapján összehangolt és irányított tevékenységének összessége. A Magyar Néphadsereg e védelmi politika egyik eszköze. Az a nemzet, amely lemond honvédelméről, megteszi az első lépést az „öngyilkosság" felé. Sajnos 1918 őszén ezt a hibát a Magyar Köztársaság kormánya elkövette. A hadsereg feloszlatásával véderő nélkül maradt ország nem volt képes érvényt szerezni a fegyverszüneti egyezménynek, így az antanthatalmak fegyveres erői a kijelölt demarkációs vonalaknál nem álltak meg. Ma a kormány reformpolitikájának, a gazdaság megújításának - mint e társadalom fontos része - a Magyar Néphadsereg, annak minden tagja teljes ismerője, támogatója és tevőleges résztvevője mind országos, mind helyt viszonylatban. Áprilisban már a Tolna Megyei Népújságban, a rádióban megjelent és elhangzott nyilatkozat a szekszárdi laktanya, valamint a lakások sorsával kapcsolatos elképzelésekről, azt követően a Honvédelmi Minisztérium álláspontja is nyilvánosságot kapott. A Münnich Ferenc Társaság által közölt adatok, amelyek a lakásokra vonatkoznak, tévesek, de alkalmasak arra, hogy a honvédséggel szemben hangulatot teremtsenek a megyei lap olvasóiban. Ezért szükséges lett volna a társaság képviselője által e publikáció előtt a helyőrségparancsnokság megkeresése, a pontos információ beszerzése érdekében. A szekszárdi Budai Nagy Antal laktanya nem üres, jelenleg is mint kiképző bázis integrálódik a Magyar Néphadsereg össztevékenységében, és továbbra is fontos honvédelmi érdekeket szolgál. A nyilatkozatban 29 lakás hasznosításáról is szó van. Ezen adatok is tévesek. Mert a HM-tulajdonú lakásokból 14 megüresedett, lett átadva Szekszárd Város Tanácsának, további 5 már polgáriak által lakott tanácsi tulajdonú lakás bérleti jogáról a HM lemondott. A fennmaradó 7 lakás a szolgálati tevékenységre idehelyezettek számára van biztosítva. Az is igaz, hogy az állami tulajdon mind a magyar nép tulajdona, tehát népi vagyon. De az valamely állami intézmény kezelésében van és fenntartásáról az illetékes tárca gondoskodik. A kiadott nyilatkozat alapján akár más állami vállalat és annak szolgálati lakásainak sorsa felett is lehetne társadalmi vitát nyitni és hangulatot kelteni. Az a véleményünk, hogy mindenki saját lehetőségeinek birtokában - nem mások helyett gondolkodva - tegyen meg mindent reformtörekvéseink megvalósítása érdekében. Mi őszintén reméljük, egyszer eljön az az idő is, amikor minden laktanyából iskolát, lakást, kórházat lehet majd létesíteni ERDŐS LÁSZLÓ ezredes helyörségparancsnok A háromnapos testvérvárosi ünnep keretében Bietigheim-Bissingen japán, francia, angol és sziléziai testvérvárosai után Szekszárd kőbe vésett címere is felkerül a városháza falára. Itt, Szekszárdon őszszel, a szüreti napokon rendeznek ünnepséget új testvérvárosunk tiszteletére. - áa Der brüderlich die Hand Építők „imateremben” Úttalan utakon a közmegegyezésig?! (Folytatás az 1. oldalról.) Ki keresse meg a megoldást? A tanács. Kivel kell ehhez szót érteni? A lakosság egy részével. Készült egy tanulmányterv, melyben három verziót dolgoztak ki, ami a 13 utcát belátható időn belül úthoz juttathatja. Stencil... kiküldés... a 13 utca képviselőinek összehívása... Csakhogy egyesek szerint a tanács ígérete ellenére sem tart sorrendet, vagyis nem a szerint épültek utak, hogy az adott utcában arra mióta várnak már. Hanem: - „Elég volt a kivételekből, abból, hogy melyik utcában éppen ki lakik...” Vagy: - „Én 20 éve várok, akkor négyezer-ötszázért vártam útra, ma meg húszezret várnak tőlem. Nem fizetek! Csak négyezer-ötöt!" A tanács által ösz- szehivott megbeszélésen parázs volt a hangulat. A tetejébe ezen a napon még az eső is zuhogott. A szegény embert még az ág is húzza...(?!) A13 utca lakói - a választópolgárok ültek a művelődési ház tanácstermében és sorolták érveiket. Nem tetszett nekik az a megoldás, hogy a tanács pénzügyi nehézségekre * hivatkozva éppen az ő utcájukban nem építtetett szilárd burkolatú utat. Az-sem tetszett, hogy most ezzel a háromverziós megoldással, no meg a jelzéssel - „ha most nem fognak össze, és nem fizetnek” belátható időn belül nem lesz út!” - alaposan feladták a leckét, majd félezer családnak. Most mi legyen? Erre időközben kiderült, hogy a 13 utcából 9 esetében útépítési társulással és közmegegyezéssel még csak el lehetne jutni valahová... De a 13., a Mónus Illés utcában lakók nem akarnak fizetni. Mert mint mondják, az OTP-konstrukcióban vásárolt házukhoz ők közművesített telket vásároltak. Azt ki is fizette helyettük az OTP, lakásonként 54 ezer forinttal. A városi közművesített telek pedig úttal jár együtt. A tanács szerint ez nem ilyen egyértelmű. Ugyan az ötvennégyezres befizetés valós, csakhogy abból útra nem futotta. Abból villany-, víz-, csatorna- és gázvezeték, no meg járda létesült. A tanácskozáson így 12 utca „leválasztotta” magáról a Mónus utcaiakat, s próbált tovább egyezkedni, hogy melyik változat alapján építsenek utat maguknak. Még az elválás előtt elhangzott, hogy a tanács nem járt el tisztességesen, mert összegyűjtött 13 utcát, bedobta közéjük a javaslatot, s most marakodjanak az emberek egymás között: döntsenek ők, hogy hol, milyen út, milyen áron és időrendi sorrendben épüljön. Újabb fórumot hívott össze a tanács (még tanácsülés előtt), melyen már azt is elmondták, hogy a 9 utcában megvan a kétharmados többség, ami alapján megépülhet az út. Az egyet nem értők pedig kötelezhetők a fizetésre, így a harmadik verziós megoldás látszik elfogadhatónak. Vagyis belátva az indokokat, hogy nem az elmaradott utak megépítésére,, de még újak, frissen épült utcák úttal történő ellátására sincs pénzügyi forrása a tanácsnak - a lakosság nagy része hajlandó zsebbe nyúlni, hogy útja legyen. A Mónus utcai kérdés mégsem oldódott meg ezzel egy csapásra? Parrag Ferenc, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának beruházási csoportvezetője: - „Az OTP és a tanács által aláírt alapjegyzőkönyvben rögzítetteket a Bonyhádi Városi Tanács részben teljesítette - lásd hiányzik az út -, ugyanakkor a megállapodás mindkét félre nézve kötelező. Az OTP a lakók helyett kifizette a telekárat és az egyszeri közműfejlesztési hozzájárulást...” A városi tanács nem vitatja, hogy a Mónus Illés utcaiaknak igazuk van, viszont a pénzügyi lehetőségekre hivatkozva elmondják, hogy előre nem látható, mikor kaphat utat az utca. Minthogy az sem látható előre, hogy a többi 12 utcában mikorra teremtődhet meg a feltétele az útépítésnek - csupán tanácsi erők felhasználásával. A tanácstestület döntése: - „Az útépítésijén érdekeltek bevonásával építőközösséget kell szervezn(... (A Benczúr, Fazekas, Károlyi, Korányi, Liget, Lotz, Marx, Mónus, Móra, Radnóti, Semmelweis, Veres és Zalka utcákban)... ehhez a városi tanács 1989-ben 2,5 millió, 1990-ben 6 millió, 1991-ben pedig 3 millió - összesen 11,5 millió forint támogatást biztosit pénzügyi alapjából. Az építők imádkoznak... Legyen anyag a Tüzépen... Pénz az OTP-ben a folytatáshoz... Jöjjön a kőműves... Ne jöjjön az eső... Egyik azért is, hogy a szomszéd is fizessen az útért, a másik azért, hogy a szomszéd se fizessen... Elfogyott a tűrőképessége sok embernek. Sokszor vélt sérelem is harcba indítja őket. Máskor, ha igazuk is van, sem mernek szólni. Úttalan utak vezetnek a közmegegyezésig?! Pénz nincs. Sem a tanácsi kasszában, sem az építkezők zsebében. Útnak viszont lennie kell. Sokan attól tartanak, hogy a család teherbíróképessége (törlesztések) már a maximum terhelésen is túl van. Ahol nincs szilárd burkolatú út, „imádkoznak”: úgy mint: - csak ne ázzon fel az út, hogy bejöhessen a teherautó a téglával... Vagy: nehogy infarktust kapjon a mama, mert a mentő nem tud bejönni érte... Vagy... SZABÓ SÁNDOR Fotó: KISPÁL MÁRIA Eszterlánc Rt. és az érettségi tételek Eszterlánc néven diákszövetkezeti részvénytársaság alakult. Országos hálózat, mely az iskolaszövetkezeteken keresztül értékesít minden olyan tárgyat, mely a tanítással összefügg. Tartótáblát, füzeteket, íróeszközöket, szépirodalmi könyveket, de számítástechnikát, mikroelektronikai eszközöket, videomagnót, fénymásolót is lehet vásárolni. Ezen túlmenően pedagógiai módszerek továbbítására is vállalkoznak. Ha kell, anyagilag támogatják azokat az ötleteket, ahol például oktatóprogramot, szemléltető eszközt újításként adnának közre, hasznosítanának, de pénz hiányában ez nem lehetséges. A társaság tizenegy részvényese 16 millió forintos alaptőkét hozott létre. Az üzlet- politikát alapvetően a kis összeggel jelenlevő iskolaszövetkezetek határozzák meg. Ök nyereségérdekeitek, természetesen. A tervek szerint az iskolaszövetkezetek létrehoznak egy közcélú alapítványt, ahova befizetik a „termelt” pénzt, ami adómentessé válik, így megteremtődik a vásárlóerő is. Ugyanis gyerekek szülei, ha az iskolánál vásárolnak videót, számítógépet, bármit, akkor ebből a pénzből képződött nyereség az alapítványt szolgálja, amit az iskolai célokra fordítanak. Az iskolaszövetkezeti munkából a felnőttek sem zárhatók ki. Az elképzelések szerint az e területen dolgozó pedagógusok tevékenységét tisztességgel lehet honorálni. Hogy miként kapcsolódik ez a részvény- társaság az érettségi vizsgákhoz? Az Ötlet című hetilap olyan újsággá formálódik a jövőben, hogy a középiskolás korosztálynak nyújt érdekes információkat. Első lépésként, a Művelődési Minisztériumtól megvásárolta az érettségi-felvételi kidolgozott, megoldott fizika,-biológia, matematika és kémia tételek közlési jogát. Az Ötlet az Eszterlánc Rt.-t használja terjesztői hálózatként. Aki tehát érdekelt, vagy akit érdekel a helyes eredmény, ezeket a lapokat megvásárolhatja az Eszterlánc Rt. területi igazgatóságán, Szekszárd, Tartsay lakótelep 52-ben, vagy a 16-078-as telefonon is érdeklődhetnek, a dél-dunántúli régió - Somogy, Tolna, Baranya - szekszárdi központjában az iménti címen. dkj. A Benczúr utcában autózni... kész „hancúr”- Hát nincs elég bajuk az építőknek...?!
