Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

Június 27. ÚTKÖZBEN Ölben, kézen fogva jönnek velünk. Visz- szük magunkkal őket. Még kicsik. Még nem tudják, merre in­dulunk. Az apró, me­leg tenyerek puhán si­mulnak kezünkbe, pu­hán és engedelme­sen, még csak bimbó­zik bennük a külön akarat, de egyelőre bennünk bíznak, ben­nünk, akik ölünkben visszük, kézen fogva veretjük őket saját út­jainkon. Ismertem egy kis­fiút, akinek azt mondta az apukája, hogy mindenkinek köszönni kell. Ezért a kisfiú óvodába menet min­dennap megállt egy kerítésnél és udva­riasan beköszönt: kezét csókolom, ku­tya. Tőlünk tanulják tisztelni a víisrgot. Azt a világoLamit mi adunk nekik. Amit mi teszünk olyanná, amilyen. t Persze kényelmes lenne most így kö­szönni rá erre a világra: Jó reggelt, nem­zetközi. gyermeknap - és ajándékkal adózni a teljes felelősség helyett. Kényel- '«mes volna. És jelképes. De a tartozás nem ennyi. Minden gyer­meknek tartozunk a gyermekkorával. Azon a napon, amely nemzetközi meg­állapodás szerint az övék, amikor ke­nyeret szelünk, gondoljunk arra: az em­beriség alapvető kötelessége lenne min­den gyermek számára biztosítani a bete­vő falatot. Amikor frissen vasalt ingecskét adunk rájuk, jusson eszünkbe: ennyi nem elég, fel kell ruháznunk őket egész életútjukra. S nemcsak ruhával, de életképességgel Amikor megfésüljük őket, gondolatban fé­süljük meg összeku- szálódott életünket is, és ne büntessük gyer­mekeinket azért, mert mi vagyunk fáradtak, elhasználtak, idege­sek. És amikor újabb és újabb játékot követel­nek, mert látták az ovi­ban, hogy a másiknak már van, ahelyett, hogy azon méltatlan­kodnánk, mennyibe kerül a ruha, a táplá­lék, a játék, nézzünk magunkba: vajon nem a nekik szentelt figyelmünket, rájuk irá­nyuló szeretetünket szeretnék valamivel pótolni? Vajon nem mi rontottuk el a dolgot? Móra Ferenc Zengő Ábécéjével talán gazdagabbak lettek volna, mint a né­ha Ezresekbe is belekerülő mechanikus divatjátékokkal... Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk a társadalomra, hiszen azon az úton, ame­lyen elindultunk, ölben, kézen fogva visz- szük őket is. DOMCKOS ESZTER Uttalan utakon a közmegegyezésig?! Akad olyan bonyhádi Mónus utcai lakos, aki fontolgatja már a hirdetés szövegét, melyben autóját gondolára cseréfné. Egy kiadós záport köve­tően se ki, se be... Fogy a türelem az állampolgárokban, már nem érdekli őket, hegy a tanácsi VII. ötéves tervi költségvetésben mi élvez prioritást, ha nincs az utcájukban szilárd útbur­kolat. Először azt akarnak. A tanács hiá­ba várta a plusz pénzt, az csak nem jött, sőt, az útépítésre fordítható keret még csökkent is. Bonyhádon 108 utca van, ebből 13-ban nincs szilárd útburkolat. Az arány nem is rossz. Csupán azoknak a hangulata, akik éppen e 13 egyikében laknak. Pénz nincs, megoldás viszont kell! (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták az Országgyűlés júniusi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. június 27-én 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan a következő napirendeket tárgyalja meg:- törvényjavaslat az alkotmány módosítására, a Köztársasági Elnöki intézmény be­vezetésére;- törvényjavaslat a pártokról;- törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;- törvényjavaslat a honvédelmi törvény módosításáról; az alternatív katonai szolgá­lat bevezetéséről;- törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról;- törvényjavaslat az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról;- tájékoztató a költségvetési reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról;- jelentés az adórendszer működésének felülvizsgálatáról. Amennyiben az Országgyűlés május 30-án kezdődő ülésszaka június elején is foly­tatódik, úgy júniusban is kétszer tart ülést a törvényhozó testület. Ezerkétszáz éves kisváros az Enz partján Ma íiják alá a testvérvárosi okiratot 2. oldal Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság., Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke tájékoztatta a testületet a meghívá­sára május 21. és 24. között hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózkodó Geor-t giosz Vasziliuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásáról. A láto­gatás jól szolgálta a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztését. Teljes volt az egyetértés a gazdasági kapcsolatok korszerű for­mák révén történő erősítésének szüksé­gességében. Konkrét lehetőség van a vegyes vállalatok alakítása, a közel-ke­leti és észak-afrikai harmadik piaci együttműködés, a korszerű kapcsolatok fejlesztése, az idegenforgalom terén. Egyetértés volt a helsinki folyamat to­vábbfejlesztése, az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanácskozás mun­kája és a kelet-nyugati együttműködés elősegítése kérdésében. Kifejezésre ju­tott, hogy támogatjuk az önálló, egysé­ges, el nem kötelezett Ciprus megterem­tésére irányuló erőfeszítéseket. A kétol­dalú kormányközi és gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok további fejlesztése érdekében Nicosiában magyar nagykö­vetség felállítására kerül sor, Ciprus pe­dig kereskedelmi kirendeltség budapesti megnyitásának gondolatával foglalkozik. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyet­értéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozott időközi vá­lasztás kiírásáról. A Csongrád mégyei 1. számú, a Bács-Kiskun megyei 3. számú és a Pest megyei 4. számú országgyűlési vá­lasztókerület képviselői helye megürese­dett, s mivel e választókerületeknek nincs pótképviselője, új képviselő választása vált szükségessé. Az Elnöki Tanács e választó- kerületekben az időközi országgyűlési képviselő-választást 1989. július 22-re, szombatra tűzte ki. A testület határozatot hozott az eddig Budapesten működő Bu- dakörnyéki Ügyészség székhelyének Bu­daörsre való áthelyezéséről. Az Elnöki Tanács nagyköveteket és ál­lamtitkárokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ko­vács Lászlótés dr. Somogyi Ferencet kül- ügyminisztériumi államtitkárrá, dr. Surányi Györgyöt és dr. Szerdahelyi Pétert orszá­gos tervhivatali államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gecse Attilát, Bardócz Bélát, dr..Demus Lászlót, Göbölyös Gábort, dr. Nagy Gábort és dr. Várkonyi Pétert rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetté kinevezte. Szükségállapot a dombóvári .. r~ v— ­lakásszövetkezetben Szerencsére ügyfélfogadási időn kívül érkezem a Dombó Pál Lakásépítő-és Fenntartó Szövetkezet irodájába, így csak néhány panaszt kell meghallgatnia, pár ügyben intézkednie ottlétem alatt Szebényi Lászlónak és Bükkösdi Irénnek. Mondják, hogy egyébként nagy a jövés-menés, ami nem is csoda, hiszen ezerháromszáznál több lakás tartozik a szövetkezethez. Most a hibaelhárítás, a csekkek kiadása, a bank­kal való kapcsolattartás, a hátralékosok sürgetése megy viszonylag zökkenő nél­kül, mintha nem is lenne különösebb prob­léma a szövetkezet háza(i) táján. Pedig van, már hónapok óta. (Folytatás a 3. oldalon.) Rugalmasabb együttműködés a nyugati cégekkel Részvénytársaság lesz a BVK Szekszárdi Gyáregysége Interjú Baltavári István igazgatóval A Borsodi Vegyi Kombinát Szekszárdi Gyáregysége részvénytársasággá alakul. Erről kérdeztük Baltavári István igazgatót:-^Megfelel-e ez a hír a valóságnak?- Igen, az Országos Kereskedelmi és Hitelbankkal közösen alapítottunk rész­vénytársaságot 250 millió forintos alap­tőkével, június elsejével. Anyavállala­tunk, a BVK rendelkezik a.részvények 90 százalékával, a többi tízzel pedig a bank.- Milyen előnyöket várnak ettől?- Azt, hogy ezzel nagyon egyszerűvé és gyorssá válik a tőkés partnerek bevo­nása, gyártási és üzleti tevékenységünk rugalmasabb lesz. Nem függünk annyira az anyavállalattól, mint eddig, kapcsola­tunkat tisztán üzleti alapokra helyezzük.- Vannak már konkrét elképzeléseik a külföldi kapcsolatokat illetően?- Igen, mintegy 7-8 nyugati vállalattal és bankkal tárgyalunk, ezektől két hóna­pon belül eredményt várunk.- Elsősorban kereskedelmi vagy in­kább technológiai együttműködésre tö­rekednek?- Legfontosabb most a kereskedelmi te­rület. Mi úgy gondoljuk, hogy itt Szekszár- don világszínvonalú termékeket gyártunk, de ez még kevés a jó üzlethez. Nagyobb eredményre számíthatunk, ha egy nagy nyugati vállalat jól csengő neve alatt forgal­mazhatjuk gyártmányainkat Ezenkívül ter­mészetesen technológiai együttműködést is szeretnénk kialakítani. - áa ­Megyei borverseny - ’89 Hagyományosan nagy várakozás előzi meg a Tolna megyében termelt borok ver­senyét mind a termelők, mind a szakértő bí­rálók részéről - mondta tegnap délelőtt a megyei borverseny résztvevői előtt Kele­men István, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője. Megtudtuk azt is, hogy nemcsak az 1988-as évjáratú bo­rok bírálatára kerül sor, mert - nem lévén a tavalyi év a minőségre túl kedvező - mára városi és körzeti borbírálatokra is 30-50 százalékban óborokkal neveztek a terme­lők. A megyei borversenyre 107 termelőnek összesen 279 bormintája érkezett be -- ezek a borok a városi és körzeti bírálatokon ezüst- vagy aranyérmet kaptak - 28 hibás illetve beteg bort azonban kizártak a ver­senyből. A bírált 251 minta között 117 fe­hér- és 134 vörösbor szerepelt, az összes minta mintegy 30 százaléka óbor volt. Korábbi borversenyektől eltérően teg­nap nemcsak a termelő neve, de a bor faj­tája sem volt ismeretes a bírálók előtt, a szervezőknek ugyanis az volt a célja, hogy a bor, ne pedig a fajta minősége legyen a bírálat tárgya. Szintén újdonságnak számí­tott, hogy az óborokat - fehéreket és vörö­seket is - külön bizottság bírálta. A zsűri döntése alapján 58 borminta arany-, 117 ezüst-, 50 pedig bronzérmes lett, 26 oklevélben részesült. Nagydíjat fe­hér óborok kategóriájában Kelemen Lajos 1985-ös évjáratú Chardonnay, illetve a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát 1987. évjáratú Chardonnay bora kapott. A fehér újborok kategóriájában Éhl Henrik kistermelő Rizlingszilvánija és a felsőnyéki Egyetértés Tsz Chardonnay-ja lett nagydi- jas. A vörös óborok között Nagy Sándor 1987-es Kékfrankosa és a szekszárdi Aranyfürt Tsz 1981-es évjáratú Cabernet Franc-ja, a vörös újborok közül pedig Nagy Sándor Kékfrankosa és a bátaszéki tsz Ca­bernet Sauvignon-a kapott nagydíjat. Különdíjjal jutalmazta a zsűri a legered­ményesebben szereplő nagyüzemet, a zombai Egyesült Erővel Tsz-t, és a legered­ményesebb kistermelőt, a tolnai Saramó Jánost.- ri - gk ­Talán ez lesz a nagydíjas? XXXIX. évfolyam, 123. szám ÁRA: 5,30 Ft 1989. május 27., SZOMBAT

Next

/
Thumbnails
Contents