Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
1989. május 22. Képújság 3 Új műanyag termékek A BNV-n láttuk A BVK Szekszárdi Gyáregységének termékei A Borsodi Vegyi Kombinát Szekszárdi Gyáregysége esztétikus műanyag termékeit mutatja be a Budapesti Nemzetközi Vásár „B” pavilonjának 7-es standján és a pavilon melletti szabad területen. A BVK fennállásának 40. évfordulója külön jelentőséget ad a kiállításnak. Jó alkalom ez arra, hogy a vállalat reprezentálja és bemutassa a 40 év során kifejlesztett és legyártott magas színvonalú és jó minőségű termékeinek egy részét. A szekszárdi gyáregység termékei közül megtalálhatók itt a különböző műanyag nyílászáró szerkezetek, a Tangoplast harmonikaajtó, a műanyag zsalugáterek, a festéssel és fafóliával esztétikusabbá varázsolt falburkoló elemek, redőnyök, polcok, álmennyezetek, dréncsövek, és a gyáregység saját szerszámkészítő üzemében kéA szekszárdi gyáregység egyik újdonsága a műanyag zsalugáter szült műanyag-feldolgozó szerszámok is.- áa A BVK szabadtéri kiállítása Egy 56-os ügyirat már előkerült Szükség volt erre a halálbüntetésre? Decsen történt 33 évvel ezelőtt- Romvári József Nagykónyiban született 1911-ben, de 56-ban már Decsen lakott - lapoz bele az iratokba dr. Vass Gábor. - Ügyében a pécsi megyei bíróság különtanácsa járt el, ezért kaptuk meg ebből a városból a fénymásolt példányokat.- Mit követett el, amiért halállal kellett bűnhődnie? .- Tény, hogy az úgynevezett 56-os cselekedetei miatt ítélték el, ám ez még nem jelenti azt, hogy egyértelműen a mártírok közé sorolhatnánk. A rendelkezésre álló adatok szerint Romvári József többszörösen büntetett előéletű volt, 1948-ban lopásért, 1949-ben tiltott határátlépésért ítélték kisebb-nagyobb idejű szabadságvesztésre. A váci fegyház- ból 1956 szeptemberében került feltételesen szabadlábra, ekkor költözött Decs- re egy börtöntársához. ■ - Az '56-os események tehát már ezen a településen érték Romvárit.- Igen. Gyakorta együtt iszogatott ismerőseivel, köztük V. Jánossal, aki egy alkalommal - ’56 október 25-én - szóba hozta, hogy a helybeli rendőr őrmester őt egy alkalommal megverte, s ezért bosz- szút akar állni rajta. Felmerült a kérdés, hogy ehhez honnan lehetne fegyvert szerezni. Közben a több személlyel kibővült társaság a tanácselnök házában talált egy sörétes és egy golyós vadászpuskát, ezeket magukhoz is vették. Később behatoltak a tanácsházára is, ahol a korábban összeszedett és elzárt fegyvereket tárolták. Innen végül is nyolc vadászfegyvert, egy karabélyt, két kézigránátot és rengeteg lőszert vittek el. A felszerelést később két pisztollyal egészítették ki.- Milyen erőszakos cselekedeteket hajtottak végre, mert bizonyára ehhez kellett a rengeteg fegyver?- Lényegében semmiféle különösebb erőszakos, vagy államellenes cselekményt nem követtek el. Őcsény és Decs környékén csoportosan járták a határt, néha bementek magángazdákhoz, egyiküket például arra kényszerítették, hogy lovas kocsival egyik helyről a másikra szállítsa őket. Esetenként igazoltatták a járókelőket, de testi sértést nem okoztak senkinek. Elmaradt a tervezett leszámolás is a rendőrrel. A mai értelemben véve útonálló módon garázdálkodtak, bár ez nem büntetőjogi terminológia.- Végül is a kézrekerülés után mivel vádolták Romvárit és társait?- A népi demokratikus államrend és népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettével. Ezért a pécsi bíróság különtanácsa Romvárit tizennégy évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész azonban fellebbezett, s a Legfelsőbb Bíróság nép- blrósági tanácsa 1957. június 11-én a börtönbüntetést halálbüntetésre változtatta. Hogy társaival mi történt, arra nézve egyelőre nincs adatunk.- Mai szemmel nézve megdöbbentően kemény ez az ítélet...- Az engedély nélküli fegyvertartás, az azzal való fenyegető magatartás a konszolidált viszonyok között is hosszan tartó börtönbüntetést vonhat maga után. A jelenlegi felfogásunk szerint az ez esetben alkalmazott halálbüntetés mindenképpen szigorú. Kétségtelen, hogy az akkori jogszabályok ezt lehetővé tették, tehát formális szempontból teljességgel törvényes ez az ítélet. Az már persze más kérdés, hogy erre mennyiben volt szükség...- Hol és mikor végezték ki Romvári Józsefet?- Ezt még nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy a többi kivégzett ügyiratai hol rejtőzhetnek! Lehetséges, hogy a Belügyminisztérium irattárában, de ez természetesen csak feltételezés. SZERI ÁRPÁD Vélemények, viták - közügyben A szakemberek döntsenek Nem vagyok energetikai szakember, nem vagyok semmilyen pártnak tagja, csupán hazájáért aggódó, paksi illetőségű, magyar állampolgár vagyok. A Bős-Nagymaros, Ófalu (vannak egyéb tiltakozások, követelések, amelyek nem az ország felemelkedését, hanem önös érdekeket, szereplési mániát igyekeznek kielégíteni) vitához szeretnék gondolatokat hozzáfűzni. 1. Ha minden nagyberuházást népszavazással kellene eldönteni, nem a szakértelem, ésszerűség, hanem a véletlen döntene. Az állampolgárok nem tudhatják - még felvilágosítás után sem -, mi a lényegesebb. Ezt minden párttól, szervezettől függetlenül szakembereknek kell eldönteni. Sajnos, hogy eddig sok esetben nem így történt! Most viszont amikor szabadságról, szabad véleménynyilvánításról beszélhetünk, egyes hangadó szervezetek uralják a nyilvánosságot, szólamokkal még tömegeket is gyűjtenek. Ezek a szervezetek - Duna Kör, Természetbarátok stb. (biztosan nem a tagság egésze, tisztelet a kivételnek) önös érdekeit (pl. Dunakanyarban kisajátított ingatlanaik érdekében) esetleg szakértelmük hiánya miatti elgondolásaikat akarják szólás- szabadság ürügyén ráerőltetni a kormányra. 2. Miért nem halljuk az ellenvéleményt elég hangosan? Igaz, Simon Péter képviselő nagyon szépen, értelmesen - mint szakember! - elmondta már egyszer, de miért csak egyszer, és miért csak ő? Ha tényleg népszavazást kényszerítenek ki, akkor az ellenvéleménynek is ugyanany- nyi nyilvánosságot kell biztosítani! 3. Ófalunak üzenem: ha minden megye temesse el a maga szemetjét, akkor minden megye lássa is el magát energiával! Mi az, hogy „mars Paks”. Talán Paks csak saját részére ad áramot?! A MTV sem tette fel a kérdést mielőtt sugározta a műsort! Ha valaki, valakik ellen hangot kap a sajtó, az ellenfelet is szóhoz kell juttatni, ez így tisztességes. Különben, ha az atomerőművet is népszavazással hagyták volna jóvá, nem valószínű, hogy felépül. 4. Egy nagyberuházás - bármilyen körültekintéssel építik is meg, - mindig sért érdekeket, ez így volt és lesz a legdemokratikusabb országokban is. (Autópályák, víztározók, nagyobb épületek - akár kórházak, iskolák - építése csak úgy lehetséges, hogy helyükről előbb lerombolják ami ott volt.) Szakemberek, és nem a hozzá nem értök hangoskodása kell, hogy döntsön. 5. Jó, hogy alakulnak körök, egyesületek... de azért valami törvényt kellene hozni, hogy programot ismertessenek előbb, vagy valami demokratikus, de mégis törvényes formát, mert haladunk az anarchia felé! Ha bizalmat kapott az államfő, hatalmat is kell neki adni, különben a gondoskodók belekényszerítik nem az akaratának megfelelő döntésekbe. A megalakult körök, pl. MDF jó szándékú, az ország érdekeiért küzdő, de a vidéken alakuló hasonló nevűek, sokszor csak nevükben azonosak. Egy-egy fórum, kör csak akkor engedhetné meg az ő nevével működő szervezetet, ha ismeri is, és azonos a programja. Nagyon kérem adjanak lehetőséget, hogy véleményem - amellyel nem vagyok egyedül - hangot kapjon itt, Pakson is, és ne csak Pakson! Féltem, nem magamat, hanem az országunkat. BALOGH ISTVÁN Bölcskei utca 20. Ordas Iván: Bőrtönélmények 1956-57-bőt 19. A választás ezúttal az elképzelhető legjózanabb körülmények között zajlott. A nagy műhely egyik oldalát zsúfolásig megtöltötték a traktorosok-szerelők, egyedül csak az igazgató hiányzott. Jelenléte nem volt éppen alaki kelléke a választásnak, de tüntető távollétéből már sejteni lehetett, hogy ezúttal majd nem nyugszik olyan könnyűszerrel bele egy törvényesen mellérendelt szerv választásába, mint ahogy egy hónappal korábban belenyugodott az alkoholgözben fogant törvénytelenbe. Nehéz lenne ma már kideríteni, hogy a jelen voltak fejében milyen gondolatok motoszkáltak. Hittek-e abban, hogy a munkástanács megválasztásának az 0 szempontjukból egyáltalán van valamilyen jelentősége? Talán. Bár egy országban, ahol nincsenek igazán parlamentáris, demokratikus hagyományok, az ilyesmiben nyugodtan lehet kételkedni is. Az tagadhatatlanul óriási felháborodást szült, amikor a még csak gyülekező traktorosok között felbukkant Molnár Miska, egy községbeli pártember, aki ekkor már valamilyen segédrendőrféle tisztet viselt és puskával a vállán szaladgált. Mervelán Zoli, a műhelyfőnök, rövid úton el is küldte olyasféle irányba, amit némileg nyomdaképesen „melegebb tájaknak” lehet nevezni... A gyűlés éppen olyan kínosan indult, mint a régi röpgyűlé- sek, melyeken az előadó rendszerint verejtékezve igyekezett rábírni a jelen voltakat legalább egy icipici hozzászólásra. Az elnöklő üb-elnök most ugyanígy gyötrődött, amikor a munkástanács tagjainak kijelölésére hivatott bizottságba kellett volna a jelenlévőknek neveket javasolniuk. Kétségtelenül volt némi feltűnési viszketegség a mélyén (ez sok hibám egyike), de nem bírtam elviselni a feszélyezett, kínos csendet és elsőként én szólaltam meg:- Javaslom Baár Bélátl Baár Béla az egyik brigádvezetö volt, telt, kocaképű, bőbeszédű és rendkívül ravasz ember. Jóformán még ki se mondtam a nevét, tüstént visszhangozta az enyémet. Cserébe 0 engem javasolt. Ilyesformán voltunk már ketten. Az első nevekkel szokás szerint gátja szakadt a némaságnak és a többi, ha jól emlékszem, nyolcat már percek alatt kiválasztottuk. Félrevonultunk a műhelyfönök irodájába és viszonylag hamar elkészítettük a tervezetet. Tizennégy tagot jelölhettünk, melyek egy része a távoli Dunakörtésen lévő brigádszállásnak jutott, így azokkal foglalkozni se igen kellett. A helyiek személyében pedig köny- nyü volt megegyezni. A többieknek - mert én egyetlen nevet se javasoltam. Elsőnek és azonnal mindenki Holló Pista bácsit, a főmezőgazdászt kívánta. Ó régi főintéző volt, akinek ilyetén múltjával azonban a traktorosok édeskeveset törődtek és személyes magatartása, óriási szaktudása miatt ő volt a gépállomás legnépszerűbb embere. Egyébként egyszer megérné valakinek a fáradtságát, annak kikutatása, hogy a mai mezőgazdaság felvirágoztatásában mekkora resztvettek ki régi - sokszor gondolkodásukban is régi - szakemberek. Egykori fizetett alkalmazottak, ismét fizetett, noha sokkal rosz- szabbul fizetett és összehasonlíthatatlanul kevésbé megbecsült alkalmazotti minőségükben... Holló bátyánk fényes bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a népszerűség érdekében egyáltalán nem szükséges bratyizni, vagy - mint az igazgató tette - együtt pálinkázni a beosztottakkal. Következett még Mervelán, a csavaros eszű műhelyfőnök, Baár, egy Tatár nevű traktoros és még egy-két név. Aztán nagy csönd, melyet bevált, de igen rossz recept szerint én törtem meg. Az utolsó jelölendő nevén töprengtünk:- Azt mondom, kartársak, ez az ember már ne legyen traktoros. Agronómusok is vannak szép számmal a gépállomáson, és idáig csak egy vezetőségi tagot, Holló Pista bácsit választottuk meg... Rendkívül szerencsétlen vélemény volt. (Folytatása következik.) Őr az udvaron
