Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. május 22. MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden Egyetemi nap az alma materban Megáll az idő... (Folytatás az 1. oldalról.) ságának tagja, miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a reformkörök tanácskozását. A Délmagyarország című szegedi városi napilapban pedig az alternatív szervezetek négy szegedi csoportja intézett nyílt levelet a fórumhoz. Ugyancsak levelet küldtek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői is. A konferencia a plenáris ülést kővetően öt szekcióban folytatta munkáját. Ezek té­mái: Múttunkajelenben; Milyen pártot aka­runk?; A gazdaság és a tulajdon reformja; Társadalmi állapotaink és a reform; Átme­net a demokratikus jogállamba. A milyen pártot akarunk? elnevezésű szekcióban e kérdésre a legtöbben úgy vá­laszoltak, hogy elsősorban pártot akarnak. Az MSZMP ugyanis jelenleg nem párt, mi­vel sem nemzeti programja, sem akcióké­pes vezetése, sem az előbbiekkel meg­győzhető tagsága nincs, így párttá kell ala­kítani. Többek szerint a párt megújításának lehetősége a reformszárny kezében van, s a fordulat egyik eszköze lehet az előreho­zott pártkongresszus. Szinte minden fel­szólaló egyetértett abban, hogy a párt- kongresszust őszig meg kell tartani. Politizáló és demokratikus pártra van szükség, mivel - hangsúlyozta az egyik résztvevő - az MSZMP-ben igazán demok­ratikus viszonyok soha nem működtek. Eb­ben a szekcióban általában nem követelték az azonnali pártszakadást. Ugyanakkor, többen kifejtették, hogy nem zárható ki az MSZMP-nek egyfajta békés úton történő ketté, vagy többfelé válása sem. Az egyik felszólaló szerint - jóllehet hosszú távon ez jelentene megoldást -, a pártszakadás most nem időszerű, mert ottmaradna egy lefejezett párt fundamentalista csoporttal, s a hatalom minden eszközével. Javaslatok hangzottak el az MSZMP ne­vének megváltoztatására is. A vita robbanásszerűen akkor élesedett ki, amikor egy felszólaló javasolta: mondja ki a tanácskozás, hogy 1956. október 23- án forradalom kezdődött, amelyet a no­vember 4-én történt külső beavatkozás megakasztott Ezzel több hozzászóló egyetértett, többen aktuálpolitikai okok miatt nem tartották szerencsésnek, hogy most ebben a kérdésben egyértelműen ál­lásfoglalás szülessen, mig mások árnyal­tabb megfogalmazást javasoltak. A szekció javasolta, hogy a reformkörök országos ta­nácskozása kezdeményezze Nagy Imre politikai rehabilitálását. Javasolta továbbá, hogy az MSZMP reformkörök vegyenek részt Nagy Imre és társai temetésén és kér­jék a szervezőket, hogy elhelyezhessék a síron koszorúikat. A modellváltást csak békésen, tárgyalá­sok útján szabad megvalósítani -, ezt fo­galmazták meg a demokratikus jogállamba való átmenet fő követelményeként az át­meneti időszak problémáit elemző szekció tagjai. Véleményük szerint a kiegyezéshez nélkülözhetetlen a hatalom és a társada­lom közötti párbeszéd, aminek fettételei azonban most még hiányoznak. Szombaton a késő esti órákban még ja­vában tartott a tanácskozás, amikor Pozs- gay Imre és Vastagh Pál nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartott. A külföldi újságírók ne­hezen akarták visszaengedni a tanácsko­zásra az államminisztert, kérdések sokasá­gát tették fel a párt és a reformkörök jövőjé­vel, valamint az 1956-os események meg­ítélésével kapcsolatban. A legtöbben az­iránt érdeklődtek, hogy egyetért-e Pozsgay Imre egy novemberi rendkívüli pártkong­resszussal, a választások idei megtartásá­val. Az államminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: maga még csak most mérle­geli a különbséget egy esetleges pártkon­ferencia és egy előrehozott kongresszus között, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a párttagság, s most már a hi­vatalos pártszervek jelentős része párt- kongresszust követel. Ez a kérdés valószí­nűleg a KB jövő heti ülésén is szóba kerül. Az államminiszter szerint az MSZMP egyol­dalúan nem mondhatja ki a választások ki­írását, s nem fűződik érdeke ahhoz sem, hogy még ki nem fejlett gyenge partnerpár­tokkal vagy ellenfelekkel induljon a követ­kező választásokon. Ez ugyanis - vélemé­nye szerint - nem oldana meg semmit, to­vább folytatódna a legitimációs válság. Vasárnap délben nagygyűlésen fejező­dött be Szegeden az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása. Az újszegedi szabadtéri színpad háromezer személyes nézőtere zsúfolásig megtelt. A nézőtéren helyet foglaltak Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titká­ra, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. A szombati plenáris ülések, valamint az öt szekcióban végzett munka alapján va­sárnap reggelre a szerkesztőbizottság ösz- szeállította a platformtervezetet Ezt a nagy­gyűlésen technikai okok miatt nem ismer­tették teljes terjedelmében. Ehelyett Lová­szi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője olvasta fel a tanácskozáson el­fogadott közleményt. Eszerint a tanácsko­zás érdemi eszmecserét folytatott közös platformtervezet kimunkálása érdekében. A további vitára bocsátandó tervezetet és a tanácskozáson elhangzott hozzászóláso­kat teljes egészében nyilvánosságra hoz­zák. A reformkörök meggyőződése szerint a szegedi konferencia újabb lendületet ad az MSZMP-n belüli reformmozgalomnak, elősegíti a párt megújulását. Ösztönzést ad a reformkörök és a különböző politikai mozgalmak, szervezetek közötti kapcsolat- építéshez. A tanácskozás résztvevői kinyil­vánították szándékukat, hogy az elövetke- zendő hónapokban szorosan együttmű­ködnek egy valódi reformprogram kimun­kálásában. A platformtervezet szerint Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politi­kai koncepciós per áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanács­kozása a felelősök helyett is megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-i gyászszertartás előtt ebben a szellem­ben foglaljon állást. A reformkörök képvi­selői részt kívánnak venni Nagy Imre és tár­sai temetésén. A továbbiakban a platform­tervezetben a reformerek leszögezik: fel kell lépni a teljes megbénulást, és erre hi­vatkozva a hatalomátvételt célzó törekvé­sekkel szemben. Az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötelezettségű, baloldali közösségi párt­tá, amely merít a huszadik századi szocia­lista mozgalmak és a polgári progresszió értékeiből is. Szakítson a demokratikus centralizmus­sal, működését a teljes pártdemokrácia jel­lemezze. Szükségesnek tartják a reform­körök a névváltoztatást. Az új névben tükrö­ződjön a megújult pár* demokratikus szo­cialista jellege. Az évfolyamtalálkozók alkalmat adnak kötetlen, jóízű beszélgetésekre, a közös élmények felelevenítésére. Ilyenkor mint­ha kicsit megállna az idő, sőt visszape­regne évekkel, évtizedekkel korábbra. A rendezvényen minden évben illuszt­ris vendéget is üdvözölhetnek a résztve­vők. Ez évben dr. Kilényi Géza igazság­ügyi miniszterhelyettest hívták meg, az előadása „Új alkotmány - új Magyaror­szág” címmel már előzetesen nagy ér­deklődést keltett A miniszterhelyettes kö­tetlenül „sztorizott” az utóbbi 5-6 év jogal­kotási mechanizmusainak tükrében. El­mondta, hogy a magyar alkotmányozás nem a közelmúltban kezdődött, ha ezt a tényt nem is tárták a közvélemény elé. Tu­dományos előzménye a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor dr. Kilényi Gé­za az államtudományi kutatások program- irodáját vezette. Nem volt nagy „cég” - mondta -, rajta kívül csak egy titkárnő dol­gozott az irodában. Ám olyan anyagi esz­közök felett rendelkezett, hogy épületestül megvásárolhatta volna a jogtudományi in­tézetet „No de mit kezdhettem volna ennyi kiégett, hadra képtelen emberrel?” - tette fel a kérdést. Hosszú időn keresztül nálunk nemcsak a másként gondolkodó, hanem a gondol­kodó ember sem volt kívánatos - mondta a miniszterhelyettes -, s bízzunk benne, hogy ennek a szemléletnek egyszer s min­denkorra vége szakad. Bár még ma is van­nak politikai kalandorok, akik arra játsza­nak, hogy „minél rosszabb, annál jobb”, ám az utóbbi években s nyolcvankilencben Új párt jött létre Horvátországban. A szociál-liberális szövetség szomba­ton megtartotta alakuló gyűlését Zágráb­ban. A Tanjug hírügynökség jelentése sze­rint az új párt a többpártrendszer beveze­tését tűzi ki céljául. A szervezet programjából részletek különösen érzékelhetővé vált, hogy politi­kai intézményrendszerünkben egyénisé­gekre, gondolkodókra van szükség. A re­form át kell hassa a társadalom minden szögletét, s nemcsak a gazdasági refomról van szó, mert amaz a politikai rendszer to­vábbfejlesztése nélkül pusztulásra van ítél­ve. Az új alkotmányozási szándékokat is a politikai intézményrendszer megújulásá­nak törekvései hívták életre, s ha a kuta­tások nem is kaptak időben publicitást - 1987-ben a vezetőkhöz eljutva jobb felső szögletükbe a szigorúan bizalmas vagy épp a szolgálati használatra címkével lát­ták el e tanulmányokat -, ma már eléggé érettnek tartják hivatalosan is a magyar népet ezek megismerésére. Dr. Kilényi Géza adatokkal alátámaszt­va igazolta, hogy a magyar országgyűlés gyakorlatilag soha nem volt kizárólagos letéteményese a hatalomnak. (A pártál­lam keretei között minden lényeges dön­tés az MSZMP berkeiben született) Ezt követően az országgyűlés előtt álló né­hány fontos feladatot ismertetett: pl. a köz- társasági elnöki intézmény bevezetése, legfelsőbb állami számvevőszék, a nép­szavazásról szóló törvény, a választójogi törvény vonatkozásai. Az előadás után emléklapokat és jutal­makat adtak át majd márványtáblát he­lyeztek el az egyetemen a második világ­háború hőseinek emlékére. Este rektori fogadásra került sor, melyen mintegy 350- en vettek részt, többségük Baranyából, Tolnából, Somogyból. CSEFKÓ JUDIT nem ismeretesek, az AFP francia hírügy­nökség a szövetség vezetőit idézve csak annyit közölt, hogy „demokratikus vi­szonyok között már régen meg lehetett volna oldani az országot sújtó válságot”. . Jugoszláviában alternatív pártok és csoportosulások eddig csak Szlovéniá­ban jöttek létre. Uj párt Horvátországban A közélet hírei Az MSZMP bonyhádi reformköre május 24-én (szerdán) délután négy órakor tartja soron következő nyilvános ülését a városi pártbizottság üléstermében, melyen tájé­koztató hangzik el a reformkörök első országos tanácskozásáról. * Szombaton véget ért Budapesten az a háromnapos nemzetközi találkozó, amelyen az Országos Béketanács meghívására a helsinki folyamatban részt vevő országok békemoz­galmainak képviselői ismerkedtek a magyarországi bizalomerősítő lépésekkel. PANORÁMA MOSZKVA - Az új szovjet teherszállító óriás repülőgép, a Mrija fedélzetén pén­tek este Bajkonurból Kijevbe szállították a Burán űrrepülőgépet. A tervek szerint további néhány próbarepülés után a Bu- ránt innen szállítják Franciaországba, a Le Bourget-i légiszalonra. Az Antonov re­pülőgéptervező iroda saját repülőterén landoló AN-225-ös összsúlya megköze­lítőleg 560 tonnát tett ki, ami 40 tonnával marad el a Mrija tervezett maximális te­herbíróképességétől. Ez egyelőre a ma­ga nemében egyedülálló teljesítmény a világon. A Szovjetunióból kiutasítottak 11 brit diplomatát és újságírót, miután London­ban Nagy-Britannia elhagyására szólí­tották fel szovjet diplomatákat és újságí­rókat. Az érintettek két hetet kaptak a tá­vozásra a Szovjetunióból. Minderről Nagy-Britannia moszkvai nagykövete számolt be a Reuter brit hírügynökség­nek. Közölte, hogy pénteken szovjet dip­lomatákat és újságírókat utasítottak ki Nagy-Britanniából, de az erről szóló dön­tést nem hozták nyilvánosságra. Lon­donban a külügyminisztérium szóvivője megerősítette a szovjet állampolgárok kiutasításáról szóló hírt. Azt állította, hogy az intézkedést azért hozták, mert az érin­tettek „státusukkal összeagyeztethetet- len tevékenységet” fejtettek ki. MOLDÁVIA A Moldáviai SZSZK Legfel­sőbb Tanácsa a helyi sajtóban vasárnap közzétette azt a törvénytervezetet, amely a köztársaságban a latin betűs írásmód bevezetéséről rendelkezik. A nyelvtudó­sok szerint a keleti román nyelvek csa­ládjába tartozó moldován nyelv fonetikai és nyelvtani szabályainak egyaránt meg­felelőbb a latin betűs írásmód, mint a cirill betűs. BELGRÁD - A Vajdasági írószövetség vitaesten látta vendégül a 78 éves Milo- van Gyilaszt, az elmúlt három évtized legismertebb jugoszláv ellenzéki politi­kusát abból az alkalomból, hogy Újvidé­ken kiadták „Njegos a költő, Crna Gora-i fejedelem és egyházfő” című könyvét. Tolnai Ottó költő, a Vajdasági írószövet­ség elnöke, Európa legnagyobb disszi- denseként, üdvözölte a vendéget. Ju­goszláviában még mindig furcsa csönd, izoláció övezi, amit mi is megéreztünk, szervezve ezt az estét - mondta beszé­dében. - Gyilasz 1953-ban leirt gondola­tai napjainkban talán időszerűbbek, mint bármikor. Akkor azt írta, hogy a forrada­lom ma tulajdonképpen reform, békés haladás előre. Tehát már az ötvenes évek elején megvoltak ezek a varázsszavak: reform, demokrácia. ANKARA - Törökország vasárnap visz- szaadta a Szovjetuniónak a Batumiból elrabolt MIG-29-es katonai repülőgépet. Alekszandr Zujev, a „géprabló” pilóta Tö- rökországban maradt. Mivel az akció közben megsebesült, egy trabzoni klini­kán megműtötték. Kotorékverseny Kakasdon A szurkolók vajon „kinek” szorítanak Kezdődik a küzdelem Szombaton és vasárnap országos kotorékver­senyt rendeztek Kakasdon. A rossz idő ellenére is nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt az ország különböző részéből több mint ötven kutyát hoztak el, hogy megmérkőzzön a rókával. Általában a ra­vaszdiak voltak az ügyesebbek, sok kutya vérzett. Az Állatvédő Uga még nem képviseltette magát az eseményen... Fotó: G. K. Fogás Alku

Next

/
Thumbnails
Contents