Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
II. évfolyam, 18. szám 1989. május 20. SbÉÉÉÉ Generációváltás Pálfán Borzongással vegyes kíváncsisággal nézek körül a kórtermekben, foglalkoztató helyiségekben. Betegnek, egészségesnek látszó alakokat, lekötözött kézzel fekvő vagy szabadon járkáló gyerekeket, felnőtteket látok. Fura érzések kavarognak bennem.- Kívülállónak szokatlan, felkavaró látvány ez, de mi nap mint nap itt élünk, dolgozunk közöttük, próbáljuk elviselhetővé tenni az életet számukra - mondja Bakonyi Józsefné, a pálfai Állami Gyermekotthon vezető nővére. - Két, hároméves korban kerülnek ide azok a gyerekek a csecsemőgondozóktól, akiket értelmi fogyatékosnak ítéltek. A továbbiakban mi foglalkozunk velük, és próbáljuk megtanítani őket mindarra, amit csak képesek befogadni, elsajátítani.- Képességeikben persze óriási eltérések vannak. Egy részük megtanítható az életvitel alapvető dolgaira gyógypedagógiai módszerekkel, és felnőttként szociális foglalkoztatókban munkavégzésre is képesek lesznek, de ez a kisebbik hányad. Nagyobb részük középsúlyos, vagy súlyos értelmi fogyatékos, képezhetetlen, esetleg örökre ágyhoz kötött, az alapvető életfunkciók koordinálására sem képes, egész életében gondozni, ápolni kell.- Bármennyire furcsa, ezeket a gyerekeket, minden fogyatékosságuk vagy első látásra talán visszataszító voltuk ellenére sajátjainkként szeretjük. Nevelésük - ha nem is túl gyakran - azért ad sikerélményt is. Más persze a sikerélmény itt, mint normális gyerekek esetében. Mi annak örülünk, ha egy képezhetetlen diagnózissal érkező kisgyereket évekig tartó kemény munkával meg tudunk tanítani a szobatisztaságra, a beszédre, az önálló evésre, járásra.- Eddig egyetlen olyan esetünk volt, aki ebből az intézetből kikerült a nagybetűs életbe. Az iskola tanárai bejártak ide tanítani őt, és elvégezte a nyolc osztályt. Ma Szekszárdon él, megnősült, portásként dolgozik és tartja a kapcsolatot veltfhk. Sok a túlkoros gondozott- Elvileg 18 éves korig maradhatnának itt a gyerekek - mondja dr. Gellért Ádám, az intézet igazgatója. - Ezután egy részük, azok, akiket sikerült itt megtanítanunk egyszerűbb munkaműveletekre - foglalkoztató intézetekbe kerülnének dolgozni. A többi gondozottunkat pedig, akik képezhetetlen- nek bizonyultak, speciális szociális otthonokban kellene elhelyezni. Azért a feltételes mód, mert kevés a férőhely a szociális otthonokban, foglalkoztatókban, így a gyerekeink nagy része itt marad 18 éves kora után is. Ma már ott tartunk, hogy a_190 gondozottból 103 túlkoros. - Egyébként lassan csökken a gondozottak száma. A 60-as évek közepén, amikor kialakult a mai formájában ez az épületegyüttes, 315 ággyal üzemeltünk. Akkoriban az országnak szinte minden részéből kerültek ide beutaltak, ma már többnyire Tolnából. De azért vannak még itt jócskán más megyebeliek is.- Elképzelhető, hogy a jövő évtől szociális otthon leszünk. Ennek nem nagyon örülüpk, hiszen a gyerekekkel való foglalkozás azért könnyebb, több örömet, sikert nyújt, mint a felnőtt értelmi fogyatékosok gondozása. Egyébként nagyon jól együtt él a falu és az intézet. A pálfai asszonyoknak szinte az egyedüli munkalehetőség. Nehéz, áldozatos, gyakran embert próbáló munka ez - természetesen három műszakban -, de bizony ezekben a családokban előfordul, hogy az asszony nagyobb fizetést tesz le az asztalra, mint a tsz-ben dolgozó férj. Nem kevésbé meghatározó az intézet ■ számára az itteni munkaerő, hiszen egy ilyen eldü- gott helyre, ilyen munkára szinte lehetetlen kvalifikált embereket - például gyógypedagógust - találni. Az utánpótlást csak helyben tudjuk megoldani: az itt rendezett tanfolyamokon már 68 gondozónőnk szerzett szakképesítést. Fiatal vezetők a falu élén A foglalkoztatási helyzetről á tanácsházán érdeklődöm.- Mintegy 900 a munkaképes felnőtt az 1800 lakosú Pálfán, és ebből 600-an rendelkeznek munkaviszonnyal - sorolja az adatokat Balogh László tanácselnök. - Körülbelül 200-an dolgoznak a gyermekotthonban, 200-an a tsz-ben, 100-an egyéb intézményekben: az iskolában, a tanácson, a boltokban. Jelentős az ingázók száma is, akik elsősorban az atomerőműbe járnak dolgozni. Van Pálfán egy 20- 25 fős munkanélküli réteg is, ezek az emberek alkalmi munkából élnek, alacsony szakképzettségük miatt sem tudnak elhelyezkedni. Közben az újságíró érkeztének hírére egyre többen jönnek és kapcsolódnak be a beszélgetésbe. Meglep, hogy a falu vezetése milyen fiatal. Vinklár László községi MSZMP-titkár, az általános iskola tanára, Lakos Gyula, a tsz elnöke, de Balogh László is 40 alatti. Ez nyilván segíti az együttműködést, összhangot.- Nálunk már megtörtént a vezetésben a generációváltás, átvettük a hatalmat - folytatja mosolyogva a tanácselnök. - Meg is van az összhang közöttünk, és azt hiszem, hogy ez a falunak mindenképpen jó. Felgyorsultak az események az utóbbi időben, már látszik némi eredménye a munkánknak. A régi vezetést természetesen nem akarjuk bírálni, megtagadni, de a mai világban korszerűbb módszerek, dinamikusabb vezetők kellenek, hogy előrelépjünk.- Nem vállalkozunk tűzoltómunkára, csak perspektivikus, reálisan megvalósítható feladatokat tűzünk célul. Inkább kevesebbet vállalunk, de az biztosan meglegyen és jól működjön. A pénzhiány persze itt is korlátozza a mozgásteret, de ezt azért ellensúlyozhatja a tenni akarás. Biztató eredmények- De lássunk néhány konkrétumot, amiben már előreléptünk. A falu régi vágyát és jogos igényét sikerül hamarosan megvalósítanunk egy ABC-áruház formájában . Egy betéti társaságot tudtunk összehozni, amely a 6,8 milliós beruházást finanszírozza. A tsz 2,1 millióval, a tanács 800 ezerrel szállt be. Március elején kezdődött az építkezés és augusztus 20-án át akarjuk adni. A szokatlan gyorsaság titka a jó szervezés és a helyesen megválasztott kivitelező, aki esetünkben a dombóvári Domép Kisszövetkezet.- Ehhez kapcsolódóan feltétlenül el kell mondani, hogy öt munkanélkülit alkalmazunk az építkezéseken közhasznú munka keretében. Az állam adja a bérköltségek 70 százalékát, a többit mi. Azt hiszem, hogy ez mindenképpen hasznos, hiszen így a közösség számára, javára végeznek munkát.- Elkezdtük a tornaterem építését is, és ebben az évben 4 milliót költünk rá, de úgy néz ki, hogy csak jövőre tudjuk befejezni. A10 milliós épülethez szükséges többi pénz előteremtésére egyelőre csak elképzeléseink vannak, az anyagi források még bizonytalanok. Pedig ez is egy fontos ügy, hiszen 200 gyerek várja már türelmetlenül. Egyébként a gyerekeink nagyon jó sporteredményeket értei el már eddig is. A néhány éve padlóra került sportegyesületet átszerveztük, és most a megyei bajnokságban igen jól szerepel a focicsapat. A színvonalas sport sok pénzbe kerül, hiszen pálya kell, öltözők, fürdők, sportszerek. Bele is kezdtünk egy kétmilliós beruházásba és a nyáron átadjuk a sportcentrumot. Tanácsi pénzből 750 ezret költöttünk, a többi a tsz-től és a lakossági társadalmi munkából jött össze.- A nehézségek nagyok, a lehetőségek kicsik, de tenni mindig lehet és kell is. Aki akar, az talál értelmes célt, tennivalót, és erre a többi embert is mozgósítani tudja. Ehhez persze nyíltság, állandó tájékoztatás, jó kontaktus, párbeszéd kell a faluval. Ezért havonta közösségi tájékoztatót adunk ki, amiből az emberek tudomást szerezhetnek közös dolgainkról. Békés egymás melleit élés- Azt hiszem, érdemes megemlíteni a pálfai cigányság ügyét - szól közbe Németh Miklósné, az iskola igazgatója. - Az átlagnál magasabb, 15-16 százalékos a cigányok aránya a faluban. A hetvenes évektől a faluszéli putrikból - persze anyagi támogatással - fokozatosan betelepültek a magyar lakosság közé elszórtan, és ma a többségük rendezett anyagi körülmények között él. Az iskolában még nagyobb, 25 százalékos a cigánygyerekek aránya, és nincs velük több gond, mint a többiekkel, 20 éves tudatos küzdelem eredménye ez a jó együttélés. Sajnos nem mindenhol ilyen a helyzet. A jófejű cigánygyerekek nem egyszer azért hagyják abba a továbbtanulást, mert például a kollégiumban nem tudják elviselni az önérzetüket sértő cigányellenes légkört, amihez itt nem szoktak hozzá.- Azt hiszem, a cigányok sorsának rendeződésében fontos szerepe volt annak, hogy a tsz-ben mindig találtak állandó munkát - szól a fiatal tsz- elnök, aki nemrég vette át apjától, Lakos Józseftől ezt a tisztet.- Egyébként is mindenben - régen is és ma is - segít a tsz a falunak. Most különösen jó az együttműködés. De hát nem is lehet ez másként, hiszen a világtól eléggé elzártan élünk, céljaink csak közösek lehetnek. Szerencsére az esztelen gazdaságirányítás ellenére még viszonylag stabil a gazdálkodásunk, beruházásokra is futja. Talán furcsa, hogy beruházunk most, amikor erre semmi sem ösztönöz, de nekünk gondolnunk kell a jövőre is. Mert egyszer vége kell szakadjon a tsz-ek nyú- zásának, az értelmetlen, ésszerűtlen beavatkozásoknak, a kistelepülések hátrányos megkülönböztetésének. És akkor nagyon megbánnánk, ha most a legkisebb lehetőséget is elmulasztanánk a kényelmes önsajnáló kivárás légkörében. ÁRKI ATTILA A régóta várt ABC szinte hihetetlen gyorsasággal épül Gyönyörű kézimunkákat készítenek az ügyesebb kezű gondozottak