Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

1989. május 20. , TOLNA \ “rtÉPÜJSÁG 3 Ki a felelős? Helyreigazítjuk tegnapi közlésünket Helyreigazítás Mint a Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztal soros elnöke, a Kerekasztal nevében tiltakozásunknak adok kifejezést, azzal a tekxntélyrombolással kapcsolatban, amit lapjuk tegnapi számának. 3» oldalán "A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei által közösen elfogadott célok" oimü közleményüket aláíró szervezeteinket ért» Az MSZMP a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal tagja soha nem volt, és a jövőben sem lesz! így az a felsorolás, ami a közlemény alatt megjelent torz, hamis és valótlan, A közvélemény nyugtalanitására viszont nagyon is alkalmas. Ha ez tévedés — mint amivel a szerkesztőség szóban védekezett - akkor kérem, bogy a vizsgálatuk, eredményé­ről olvasóikat és az Ellenzéki Kerekasztalt tájékoztassák Szekszárd, 1989, május 19, Tegnapi lapunk 3-ik oldalán örömmel közöltük az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Ellenzéki Ke­rékasztal 12 pontját. A közlésbe sajnálatos, politikainak is mondható hiba került. A helyreigazítást kérte az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága és az Ellenzéki Kerekasztal soros elnöke is. A helyreigazí­tással lapunk szerkesztősége is egyetért. Kijelentjük, a hibát nem mi követtük el. Az alábbiakban közöljük az eredeti kézirat másolatát, amit mi a Szekszárdi Nyomdához eljut­tattunk. A fenti 12 pont alapja lehet a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetéi és a Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna Megyei Bizottsága közötti tárgyalások folytatásának. Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei.: Független Kisgazda ás Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata párt Szalad Demokraták Szövetsége Magyar „zocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága Azt beszélik... Kolostorból szálloda Símontomyaí változások ( (Folytatás az 1. oldalról.)- Egymillió forintot és a templom mel­letti telket adtuk, ahol új plébánia épül - mondja Cserháti Péter tanácselnök. - A VÁTI kapott megbízást tőlünk az építési terv elkészítésére. Elgondolásaink sze­rint az egyik szárnyban kap helyet a nap­közis étkezde, felül pedig a lánykollé­gium. A másik szárnyban az étterem, az emeleten pedig kilenc szobát alakítanak ki. A konyhát a pincébe terveztük, onnan két étellift segítségével lehetne ellátni kü- lön-külön az.éttermet és a napközit, úgy, hogy ne zavarják egymást, de azért a * konyha kapacitása kihasznált legyen. Ez annál is fontosabb, mert csupán a kony­ha berendezése, felszerelése 2 millió fo­rintba kerül. Az idén Simontornyán a tornacsarnok építése mellett a nagyközségi közös ta­nácsnak ez a legfontosabb beruházása. A kollégiumi épületrész és a napközis ét­kezde felújítása éppúgy halaszthatatlan volt, mint szállóvendégek fogadására al­kalmas szobák kialakítása, hiszen az ide­látogató turisták, vendégek, legközelebb csak Tamásiban találnak szállodát.-fké-gk­(Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak lelkiismereti problémát okozott a Művelődési Minisztérium mate­matika érettségivel kapcsolatos dönté­se, amelyről előzetesen sem kérték ki vé­leményünket, s e döntésről hivatalos for­mában sem kaptunk tájékoztatást és ma­gyarázatot arról, hogy miért éppen ezt a megoldást tartották optimálisnak. A hír­közlő szervek útján tudomásunkra jutott döntést elhamarkodottnak, meggondo­latlannak tartjuk. Módját hasonlóan er­kölcstelennek, mint a labdarúgásban a „bundák” elintézését. Ez az intézkedés csak megerősítheti azt a közhangulatot, amely szerint „bolond, aki becsületes”. Bünteti a lelkiismeretesen dolgozókat, a közös érettségi-felvételi dolgozatot író­kat, komolytalanná teszi az érettségit. Közvetlenül árt a pedagógusok amúgy is megfogyatkozott erkölcsi tekintélyének - nem beszélve lelki-idegi tartásuk egyéb okok miatt is kritikus állapotáról. Mi is csak végzőseinkre való tekintet­tel léptünk vissza attól az elkeseredé­sünkben és felháborodásunkban szüle­tett első reagálásunktól, hogy ilyen kö­rülmények között ne vállaljuk az érettsé- giztetést. Az érettségi a mi szemünkben - mindezek ellenére - önmagában is ér­tékhordozó: úgy is mint a szellemi konti­nuitás része, úgy is, mint sok ifjú ember életében az első komoly megmérettetés. Meg nem történtté tenni a botrányosan indult érettségit nem áll módunkban, de javasoljuk a Művelődési Minisztérium döntésének fölülvizsgálatát, mert azok­ban a gimnáziumokban, ahol nem ta­pasztaltak szabálytalanságokat, vissza­éléseket - ilyen volt a mi iskolánk is -, a döntés demoralizáló hatású az érett­ségiző, a központi Írásbelit író és a követ­kező években érettségiző diákok köré­ben is. Javasoljuk, hogy vagy megnyugtató indoklással és pontosítással tegyék min­denki számára elfogadhatóvá döntésü­ket, vagy rendeljék el - talán ez lenne a legtisztább megoldás - a matematika írásbeli érettségi dolgozatok újraírását még a szóbeli vizsgák megkezdése előtt. Ezzel - sajnos, már csak részben - visz- szaállítható lenne az idei és a következő évek érettségi vizsgáinak megtépázott hitele. Ezenkívül követeljük, hogy a botrány­ban vétkesek nevét hozzák nyilvános­ságra, és azt is, hogy milyen büntetést szabtak ki rájuk. A közvélemény meg­nyugtatására a Művelődési Minisztérium közölje, milyen biztosítékot tud nyújtani, hogy ilyen visszaélések soha többé meg ne ismétlődjenek. Bátaszék, 1989. május 18. II. Géza Gimnázium Tantestülete Bátaszék Megalakult az Orvosi Kamara Tolna Megyei Szervezete Régi népfrontbútorok nyomában Szenzácrómentes titkok? „Az egészségügy nem egy szűk körű vezetés magánügye” (Folytatás az 1. oldalról.) A FINF egykor Budapestről, a központ­ból kapott irodáiba berendezést. A FINF tehát költözött, a bútorok maradtak a fel­újításra szoruló, vizes, penészes rakás­ban. A tanács - a terveknek megfelelően - nekilátott a felújítási munkáknak. A bú­tor - köztük szép, míves kolóniái íróasz­tal, szekrénysor, fotelok... - maradt, s sínylette a megkezdett munkákat, hiszen le sem takarták... A faragott, farátétes bútornak a jobb érzés először egy garázst szereztetett ideiglenes tárolóhelyként, de ezt a FINF munkatársai egyszerűen nem tartották jónak. Jött az újabb javaslat; a költségve­tési üzem ll-es telepének kazánháza... No, ez azért mégsem - hangzott az újabb ellenvélemény, így a bútort szétszedve, (hogy kiférjen az ajtón) Vaszari Tibor vá­rosi népfronttitkár szuterénjába szállí­tották megőrzésre. Időközben az a döntés született, hogy a bútort csak felújítás után lenne érde­mes az új HNF-irodában elhelyezni. No­sza utánajártak, hogy mibe is kerülne mindez? Kiderült, úgy negyvenezer forint körül alakulnának a költségek. A felújítási munkákat a fővárosban vállalták volna, így az új irodákba új bútort vettek. A régit a Bizományi Áruház Vállalat becsüse „felértékelte”. Két szék, két fotel, egy ka­napé, egy íróasztal, egy kerek asztal, egy szekrény és két fogas értéke: 13 ezer 500 forint - hangzott a becsüs ítélete. (Az új berendezésre és berendezkedésre a HNF országos szervezete 400 ezer forin­tot adott a bonyhádiaknak.) Újabb dilemma következett, mert arról is dönteni kellett, hogy a BÁV által felérté­kelt régi bútort beszállítsák-e Szekszárd- ra, netán helyben, tehát Bonyhádon is akad rá vevő? Ez utóbbira került sor, mert Vaszari Tibor városi népfronttitkár - mondván, ha másoknak is megérne ennyit - a bútort megvásárolta. 16 ezer 500 forintért. (A különbözet a BÁV hasz­na.) A titkár építkezett, bútora is kevés volt, s gondolta, majd csak akad arra is pénze egyszer, hogy az egyébként szak­szerűtlenül lelakkozott bútort helyrepo­fozhassa. * Bonyhádon azt beszélték az emberek, hogy ez a bútor egykor a Perczel-csalá- dé volt. Nem így van, a fővárosból került Bonyhádra. Azt is hallani lehetett, hogy a lengyeli érdekeltségű Apponyi-féle ha­gyatékból származik. Ez sem igaz. Volt, aki azt javasolta, ha már a népfront a felújítás mellett döntött, legalább adta volna a Völgységi Múzeumnak. Megint más azt hiányolta, miért nem tartottak ár­verést, ahol esetleg többet is adtak volna a bútorért? Akad olyan is, aki azt mondja, minden selejtezést követően először a „tűzhöz közel ülők” vásárolhatnak, s ez nem bűn. * Vaszari Tibor pedig azt mondja: - Ha hiba volt, hogy a bútorTmegvettem, ám én vállalom... Szabó S. A Tolna Megyei Tanács Kórház-Ren- delöintézet könyvtárában tartotta alakuló küldöttgyűlését az Orvosi Kamara Tolna Megyei Szervezete. A jelentkező orvosok a korábban meg­rendezett küldöttjelölő gyűléseken 12 küldöttet választottak a megyében. A kül­döttek maguk közül a Tolna megyei szer­vezet élére dr. Hulin Istvánt választották, míg titkár dr. Gergely Sándor (dombóvá­ri kórház) lett. Az Orvosi Kamara célul tűzte ki, hogy a jobb betegellátás érdeké­ben az orvosok érdekeit minden fórumon képviseli, ezenkívül részt kíván venni az egészségügyet érintő döntésekben. Az első összejövetelen már élénk eszme­csere alakult ki, több kérdést megvitattak a résztvevők. Leglényegesebbnek te­kinthető az a törekvés, melynek értelmé­ben az Orvosi Kamara feladatának tekinti az egészségügyi reform szellemében végrehajtandó változások mielőbbi be­vezetését. Ezek a változások többek kö­zött a kórházi ágyak jelentős átszervezé­sén keresztül nyilvánulnak meg első­sorban. Szakítani kell azzal a felfogással is, hogy a jobb egészségügyi ellátás több ágyat jelent. Az Orvosi Kamara véle­ménye szerint az egészségügyben (kór­házban, alapellátásban) történő esemé­nyek nem az ott dolgozók, vagy egy szűk körű vezetés magánügye, ezért kü­lönösen a kórházak irányítását, társadal­mi felügyelet alá kell helyezni, a kórháza­kon belüli döntéshozást pedig demokra­tikus alapokon kell megszervezni. A ka­mara napirendre kívánja tűzni az orvosi fizetések, ügyeleti dijak és fizetésemelé­sek arányát elszámolását. Foglalkozni akar a 40 órás munkahéttel kapcsolat­ban felmerülő problémákkal. Több kollé­ga véleménye szerint a szakszervezettel való viszony az érdekképviseletet illetően még részletes egyeztetésre, megvitatás­ra szorul. Az Orvosi Kamara tevékenysé­ge csak most indul. Kizárólag tagjain mú­lik, milyen érdekérvényesítésre lesz ké­pes, mennyire lesz hatékony. Természe­tesen: sok kétség, ellenvélemény, érdek­telenség van még az orvosok között, de egy hivatást az Önszerveződés és ön­igazgatás képessége különít el az alkal­mazotti minőségtől. Itt az Ideje, hogy ezt megvalósítsuk. Dr. Témák Gábor osztályvezető főorvos Kapitány Feronc / a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnöke Boltív boltív hátán Nyílt levél

Next

/
Thumbnails
Contents