Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

1989. május 18. 2 NÉPÚJSÁG Grósz Károly látogatása a nyugati határon (Folytatás az 1. oldalról.) kaszon. A kezdeti tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a bontást saját erőből is végre tudják hajtani. Ugyanakkor a honvédség, és különféle gazdasági szervezetek is ér­deklődnek a munkába való bekapcsoló­dás iránt. A bontást egyébként 1990 végéig befe­jezik; ezzel egyidejűleg korszerűsíteni kí­vánják az egész határőrizeti tevékenysé­get. Tervezik a különböző korlátozó intéz­kedések megszüntetését, igya határsáv el­törlését is. A látogatás következő állomása a fertő- rákosi határőrőrs volt. Ezt követően a ven­dégek a régi soproni közúti határátkelő- helyre látogattak. Grósz Károly a kora délutáni órákban a soproni határőrkerület-parancsnokságon parancsnokokkal, politikai munkásokkal találkozott és aktívaülésen válaszolt kérdé­seikre. A követelés nem teljesíthető (Folytatás az 1. oldalról.) A Pécsi Kesztyűgyár a bőrkesztyűkön kívül bőrruházati cikkekét, táskákat és cipőfel­sőrészt állít elő gyáregységeiben. Az évi 2,5 millió pár bőrkesztyű közismerten kelendő a világpiacon és nem is akármilyen áron. Szerte Európában, Kanadában, s az Egye­sült Államokban is a legmagasabb áron vá­sárolják meg termékeiket, igen kedvező 46 forintos dollárkitermelési mutatóval dol­goznak. A kesztyű azonban nagyon mun­kaigényes, 800 periférikus (otthon dolgo­zó) munkaerőt alkalmaznak kesztyűvar­rásra. Világszínvonalú terméket állítanak elő, s az eladási árban is a legmagasabbat sikerült elérniük. Nagy veszteséget a szo­cialista piac jelent számukra. Ötszázezer pár kesztyűt szállítanak, s a szovjetunióbeli export kirívóan alacsony hozama nagy megpróbáltatás a vállalat üzletpolitikája számára. E veszteség pótlására hosszú évek óta árkiegyenlítésben részesültek. Ez azonban 1988-tól megszűnt, illetve évről évre csökkenő tendenciát mutatott. Ennek arányában a vállalat nyeresége is évről év­re kisebb, s a helyzet egyre aggasztóbbá válik. Idén először kell szembenézniük a veszteségességgel, a fizetésképtelenség­gel. A vállalat vezetőinek többféle terve van a nehézségek áthidalására. Egyik lehető­ség valamelyik gyáregység eladása, s a vállalat kapacitásának leépítése. (Erre azonban a dombóvári gyáregység haszno­sítása sem volna elég.) Másik lehetőség a termékszerkezet-váltás, szem előtt tartva, hogy csakis könnyűipart telepítsenek. Eh­hez partner kellene és ha nem is pénz, de korszerű gépek egy leendő közös vállalat­hoz. Intézkedéseik, erőfeszítéseik a dolgo­zók érdekében történnének. Pesti mana­gement intézetet is megkerestek már, hogy megfelelő munkát kutassanak fel számuk­ra, illetve partnert egy megfelelő profilú te­vékenységváltáshoz. Bérfejlesztéseik a bizalmi testület, illetve a vállalati tanács egyetértésével történtek az elmúlt években is, jóllehet ez nem talál­kozott mindig és időben a dolgozók elvárá­saival. A tervezett 9,9 százalékos, emelést ma is tartani tudják, s ha nagyobb nyeresé­get tuda vállalat kigazdálkodni, ez a mérce is magasabb lehet. Már történtek lépések és terveznek is olyan intézkedéseket, me­lyek néhány plusz milliót hoznak a konyhá­ra. Például az óvoda megszüntetése, az üres épületek bérbe adása, létszámleépí­tés, illetve átcsoportosítás némi megtakarí­tást jelent. A dombóvári szabászokat Fürdős Ernő és Marton János képviselte a megbeszé­lésen. Megjegyezték, hogy a vállalat ve­zetése sokáig halogatta a döntést: a már korábban is érezhető nehézségek elle­nére nem történtek időben intézkedések az új elképzelések beindítására, s a ter­mékszerkezet-váltásra. Sérelmezték, hogy a március 31-ével megszüntetett túlmunka-lehetőség (igaz, 10-12 órai munkával, de jóval több keresethez jutot­tak) időben közel esett a vállalati vezetők prémiumának elosztásához, s túl nagy volt a kontraszt az ő<szerény keresetük, s a magas vezetői jutalékok közt. Szubjek­tív tényezők is belejátszottak tehát dönté­seikbe. A munkabeszüntetésben részt­vevőket a vállalat vezetősége nem kíván­ja szankcionálni, ezért senkit nem bo­csátanak el. A vezérigazgató azonban a munkaügyi bírósághoz fordult, kérve vizsgálják felül a sztrájk jogosságát. Ha az intézmény a munkaleállás jogtalansá­gát állapítja meg, úgy az összes dolgozó, aki az akcióban részt vett, igazolatlan mulasztást kap erre az időre. Ha lesz köztük olyan, akinek nem ez az első mu­lasztása, akkor ellen a kollektív szerző­désben foglaltak szerint járnak el. CSEFKÓ JUDIT­Koncepciós ügyek felülvizsgálata (Folytatás az 1. oldalról.) A részvevők ezt követően az újságírók kérdéseire válaszoltak. László Jenő el­mondta: azért 1962-ig vizsgálják a bün­tetőügyeket, mert koncepciós perek nagy tömegben ezt kővetően nem fordul­tak elő. Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emeit. Rövi­desen elrendelik a perújitási nyomozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitro- kémia- és Ferrotechnika-ügy iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et si­került tanulmányozniuk. A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva - egyebek között - kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumen­tumokat várnak a Szovjetunióból. A közélet hírei A Bonyhádi Városi Tanács tisztségvi­selői és az MDF helyi szervezetének egyeztető beszélgetésére került sor 1989. május 15-én a tanácsnál. A felek véleményt cseréltek az együttműködés lehetőségeiről, a várospolitikai nyilvá­nosság, a tervezés előkészítésének te­rén, a társadalmi ellenőrzés gyakorlatá­ról, a jövőbeni lehetőségek tükrében. * A Független Kisgazda és Polgári Párt szekszárdi szervezete ma este 7 órakora Babits Mihály művélődési központ föld­szinti társalgójában nyilvános taggyűlést tart. Részletes tájékoztatást adnak töb­bek között a pártot érintő időszerű kérdé­sekről, a Tolna Megyei Ellenzéki Kerék­asztal ténykedéséről, az MSZMP megyei pártértekezletéröl, és a megye politikai életének teljesen új alapokra helyezésé­ről. Előadás hangzik el megyénk termé­szetvédelmi problémáiról is. * A Független Kisgazda és Polgári Párt simontornyai szervezete holnap este 6 órai kezdettel nyilvános taggyűlést tart. A megye időszerű kérdéseiről ad tájékoz­tatást Kapitány Ferenc megyei vezető, aki jelenleg a Tolna Megyei Ellenzéki Ke­rékasztal soros elnöke. Megalakult a Magyar Pedagógus Kamara (Folytatás az 1. oldalról.) összegezte. Általában nem szerették, ha egy tanár kiemelkedik a tantestületből - akár szakmailag, akár egyéniségként -, igyekeztek visszanyomni. E felfogás szerint a jó pedagógus úgy 32 éves kora körül „ment nyugdíjba”, utána már nem fejlődött, nem fejlődhetett. Sok volt a csendőre a pedagógusnak - mondta dr. Kiss Elemér - a különböző felügyelőkön át az igazgatóig. Most azonban minden értelmiségi réteg érzékeli, hogy szabad­ságfoka van és alulról próbál önszerve­ződő csoportokat létrehozni. Szüksége van a pedagógusnak is egy szervezetre, mely szakmai érdekeit, személyiségi jo­gait védelmezi. A mi minisztériumunk so­ha nem volt olyan erős, mint hittük, hogy gondjainkra megoldást talál. Nekünk magunknak kell lépnünk, s szervezetünk önállóságát megtartva sok horizontális kapcsolatot kíván teremteni felsőbb in­tézményekkel. A programbeszéd gondolataival az ifjú­sági házban megjelent mintegy 300 peda­gógus - a tanítótól az egyetemi tanárig - mélyen egyetértett. 1989. május 17-én Pé­csett 234 bejegyzett taggal immár megala­kult a tanárok önszerveződő csoportja, a Magyar Pedagógus Kamara is. Határozott, célratörő, arculattal rendelkező népfrontot! (Folytatás az 1. oldalról.) Hangzottak el tegnap Szekszárdon, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsá­gának ülésén, ahol a bizottsági tagok Var­jas János titkárnak az előterjesztésében a megyei népfrontértekezletre szánt beszá­moló és programtervezet anyagát vitatták meg. A népfrontbizottság munkáját elismerő hozzászólások mellett többen javasolták a programtervezet kibővítését. Dr. Hulin Ist­ván főorvos hiányolta a programból a dek­larálását annak, hogy kit is képvisel tulaj­donképpen ez az újjáalakuló népfrontmoz­galom. Ezt azért fontos megtenni, mondta a hoz­zászóló, nehogy ismét csatlós szerepre kényszerüljenek. Péti Imre, az SZMT vezető titkára az el­hangzott beszámolóval egyetértett. Az elő­terjesztett népfrontprogrammal kapcsolat­ban viszont kérte, hogy ne olyan „langyos megfogalmazások” legyenek, mint az, hogy „részt kívánunk venni, együtt kívá­nunk működni...”, hanem határozottan fo­galmazzák meg a HNF céljait, és egy prog­resszív, előremutató a különböző rétegér­dekeket rögzítő programot. Konkretizálni kell a dolgokat, többek között azt, miben, hogyan változik a megyei bizottság, és hogy a jelenleg folyó társadalmi-politikai változásokból mit kíván felvállalni a HNF. Csajbók Kálmán szerint a falusi közössé­geknek a népfrontra továbbra is szüksége van, de a mozgalmon belül meglévő alá-fö- lérendeltséget el kell törölni, és a HNF-nek mindenképpen a demokráciát kell képvi­selnie. Határozott, célratörő, arculattal rendel­kező népfront mellett vőksolt Palkó Sándor is, aki még azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a HNF tegye le névjegyét a közélet tisztasága mellett. Hiányzik a hazafias népfront koncepció­ja itt helyben és országosan is - jelentette ki Temesi Ágnes, a TIT Tolna megyei szerve­zetének titkára. Ne személyes torzsalko­dással foglalkozzon a HNF Országos Ta­nácsa, hanem mondja ki végre, mit akar, mert e nélkül Tolna megye hiába deklarál bármit is, ha az országos értekezlet más­ként dönt. Ezért is tartja a TIT titkára álde­mokratizmusnak azt, hogy az alulról jövő javaslatokra vár, azokat gyűjti a népfront­mozgalom. Vida Jánosné arról szólt, hogy a német nemzetiségi mozgalom a népfront keretén belül kíván továbbra is működni, de nem­csak azt várják a HNF-től, hogy deklarálja a nemzetiségek jogait, hanem hatékony in­tézkedéseket is. Foglaljon állást a népfront a Szekszárdi .Német Bemutató Színpad ügyében is. Varjas János a felvetett kérdések egy ré­szére azonnal válaszolt, így többek között arra, hogy a népfront mindazokkal együtt akar működni, akik hajlandók erre, így el­sősorban a hagyományos szervezetekkel. A kérdések másik felére a HNF OT-nak kell válaszolnia, igy javasolta, a népfrontér­tekezlet fogalmazzon majd meg egy felhí­vást, hogy mit kívánnak az országos testü­lettől és azt továbbítsák az illetékeseknek. Az ülés résztvevői szerkesztőbizottságot bíztak meg a már elkészült program és az elhangzott javaslatok, vélemények össze- szerkesztésére.-fké­Paksi válasz az ófalui tüntetésre (Folytatás az 1. oldalról.) A telephely alkalmassága szakmai vita forrása lett. A vita végére az MTA elnök­sége tett pontot 1989. május 2-án, ami­kor megállapította, hogy a terület alkal­matlanságát kimondó álláspont tartha­tatlan. A létesítmény ellenzői látva, hogy szakmai síkon további érvelésük re­ménytelen, a vitát politikai síkra terelték. A tüntetésen kétségbe vonták az MTA illetékességét, és a szakmai vélemény erkölcsi tisztaságát. A hazai tudományos élet legmagasabb fóruma több tiszteletet érdemel. Téves volt a tüntetők azon követelése . is, hogy minden megye helyezze el saját területén saját hulladékait. Az atomerő­mű - a magyar villamosenergia-rendszer részeként - az egész ország ellátásának érdekében működik. Országos érdek te­hát, hogy kis és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékainak biztonságod elhe­lyezése megoldódjék, mint ahogy ezt más országokban is megoldják. Magyar- országon a radioaktív hulladékok végső elhelyezésére kevés alkalmas terület ta­lálható. Egy ilyen terület nemzeti kincs, felhasználásáról egy kis közösség nem dönthet. Néhányan igyekeznek az ügyet nem­zetiségi kérdéssé tenni, mivel Ófalu, Fé­ked és Véménd lakossága nagyrészt né­met nemzetiségű. E törekvésnek szak­mai alapja nincs, hiszen a sugárvédelmi követelmények nemzetiségi hovatarto­zástól függetlenek, azonosak akár ma­gyar, akár német, vagy más nemzetiségű magyar állampolgárról van szó. Kérjük az ország közvéleményét, hogy a kialakult helyzetben szakmailag kifo­gástalan, országos érdeket szolgáló megoldást fogadják el még akkor is, ha ez a helyi lakosok egy részének ellenke­zésével találkozik, főleg ha fenntartásaik alaptalanok. Paks, 1989. május 17. A Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) magánvállalkozók. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdálkodók bizakodóak, és élni kívánnak a vásár nyújtotta üzleti lehető­ségekkel. Hangsúlyozta: külgazdasági kapcso­lataink sokoldalú, intenziv fejlesztése napjainkban meghatározó jelentőségű. Az eddigieknél nagyobb és gazdaságo­san elért exportteljesítmény szükséges ahhoz, hog továbbra is eleget tegyünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeink­nek, sőt - s ez a kormányzat határozott törekvése -, megteremtsük a fejlődéshez az előrelépés feltételéit. Mindezek előmozdítására, s azért is, hogy a magyar gazdaság intenziven kapcsolódjék a világgazdaság prog­resszív áramlataiba, fontos lépéseket tet­tünk és teszünk a külföldi működőtőke magyarországi bevonására. Nemcsak a társasági törvény, hanem a külföldi beruházásokra vonatkozó törvény, valamint a kölcsönös beru­házásvédelmi megállapodások is ezt célozzák. A városon Tolna, megyei kiállítók is szép számban vonultak fel. Róluk és ter­mékeikről későbbi számainkban adunk hírt. Hozzászólás a Tüntetéssel fenyegetőzve íráshoz Adjunk egy évet gyermekeinknek! „1988-ban a 0-3 éves korosztály 12 százaléka járt bölcsődébe. Ez azt jelenti, hogy az abszolút gyereklétszám csökkent, de a bölcsőde iránti igény nem na­gyon, legfeljebb az életkorok tolódtak el.” Dr. Polonyi Erzsébet Bölcsődék Orszá­gos Módszertani Intézet. A gyermeklétszám a szülőképes korosztály létszámától függően változó. Szek­szárdon 1973-76-ban volt egy kiemelkedő csúcs. Jelenleg mélyponton vagyunk, mely a bölcsődei korosztály létszámában jelentkezik. Jutkusz Győző általános elnökhelyettes adatait kívánom kiegészíteni, mely adatok a valóságnak megfelelnek, de nem részletezettek. Az egészségügyi ága­zat nevében felajánlottam, hogy az eleve évvesztes korosztály bölcsődei gondo­zásával a jelenlegi óvodai férőhelyek túlzsúfoltságát meg tudnánk oldani, és nem kellene bölcsődét megszüntetni. Adataim a következők: 1986. szeptember 1. és 1986. december 31. között szü- - letett gyermekek száma 160,1987. január 1. - február 28. között 72. Jelenleg ezen gyermekekből bölcsődés 72. A szülők gyese lejár, tehát gyermekük közösségi el­helyezését biztosítani kell, s amennyiben óvodába kerülnek, csoportot kell ismé­telniük. A tervezettek szerint a jelenleg megszüntetésre kerülő bölcsőde 80 férő­helyes lenne, de nem számoltak fent említett újonnan közösségbe kerülő 160 gyermekkel. Kiegészítő adatként 40 a létszáma az úgynevezett nyári gyermekeknek, me­lyeknél a szülő kizárólagos joga a beiskolázás eldöntése, s ebből a korosztályból a megszüntetésre ítélt bölcsődéből 8 szülő jelezte a bölcsőde meg nem szűnése esetén a visszatartást. Érzésem szerint javaslatom a jelenlegi helyzeten könnyítene, és nem okozna gondot majd a 3-4 év múlva születendő gyermeknél, hogy lesz-e megfelelő számú bölcsődei férőhely és gondozónő. DR T^MyLY JÓZSEF körzeti gyermekorvos A kormány és a SZOT párbeszéde Németh Miklós miniszterelnök és Nagy Sándor főtitkár vezetésével tegnap kora délután ültek tárgyalóasztalhoz a szak- szervezetek székházában a kormány és a SZOT képviselői. Megjelentek az előzetesen egyeztetett napirendek tárgyalásában érintett mi­niszterek, államtitkárok, a szakszerveze­tek delegációjában pedig a SZOT titkárai és osztályvezetői foglaltak helyet. Nagy Sándor köszöntötte a vendége­ket, majd Németh Miklós miniszterelnök szólt arról: a találkozót korábban azért halasztották el, 'hogy a költségvetés egyensúlyának javítására a kormány el­készíthesse csomagtervét, amelyhez a szakszervezetek észrevételeit is várják. A pénzügyi szanálási programban foglal­tak az éves tervben elhatározottakon túl­menően a lakosságot közvetlenül már nem, vagy csak alig terhelik, s a költség- vetési kiadások csökkentése nem érinti az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt. Utalt arra, hogy a cso­magterv szociálpolitikai szempontokra is figyelemmel van. ^Rámutatott: a csomagtervben szereplő jó néhány Intézkedés, így például a vállalkozások élénkítése, az útalap létrehozása, a foglalkoztatási helyzetet is javítja, újabb munkaalkalmakat teremtve.

Next

/
Thumbnails
Contents