Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1989. május 17. Ceausescu testvére revansizmussal vádolja hazánkat (Folytatás az 1. oldalról.) A román altábornagy megítélése sze­rint Magyarország felerősítette a területi revíziós politikáját, Ilié Ceausescu ezzel kapcsolatban újólag a Horthy-korszak- hoz hasonlította a mai magyar politikát, azt állítva, hogy több területen még túl is tesz rajta. A román nemzetvédelmi miniszterhe­lyettes eszmefutattása végén arra a kö­vetkeztetésre jutott, miszerint Magyaror­szág jelenlegi súlyos társadalmi és gaz­dasági helyzetében egyetlen megoldást lát, mégpedig azt, hogy a lakosság figyel­mét a más országokban élő kisebbségek problémáival tereljék el saját gondjaikról. Szovjet-kínai csúcs Teng-Gorbacsov találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) kozóval helyreállították a pártközi kap­csolatokat. Gorbacsov mosolyogva fo­gadta ezt az értékelést, mondván: minél előbb, annál jobb. Délután jó hangulatban kezdődött meg Mihail Gorbacsov és Li Peng eszmecse­réje. A kínai kormányfő a sajtó képviselői előtt üdvözölve a szovjet vendégeket, elégedetten szólt arról, hogy a Teng Hsziao-pinggel lezajlott délelőtti tárgya­lás végérvényesen lezárta a múltat, s tel­jes mértékben helyreállította a kínai­szovjet kapcsolatokat. Li Peng és Mihail Gorbacsov - kínai tá­jékoztatás szerint - baráti, nyílt, őszinte légkörben folytatott mély, széles körű eszmecserét nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról. A találkozó végén Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében hivatalos szov­jetunióbeli látogatásra hívta meg Li Pen­get, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. MSZMP reformkörök országos tanácskozása Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) kozást munkaértekezletnek - tekintik, amelyre várják a reform híveit, az ország politikai, gazdasági, társadalmi megúju­lásáért tenni akaró embereket, s nem­csak MSZMP-tagokat. Az elmúlt héten megjelent a Délma- gyarország című szegedi városi napilap különkiadása, a „Platform”, amelyben közreadták a reformkörök véleményét, javaslatait arra vonatkozóan, hogy miről tárgyaljanak a konferencián. Ezt az újsá­got a jelentkezők már megkapták, igy tájékozódhattak egymás álláspontjáról és felkészülhettek a hét végi rendezvény­re. ' Az előzetes felmérések, tervek szerint a legfontosabb vitatémák a pártkongresz- szus kérdése, delegálási rendje, a vá­lasztásra Való felkészülés, válaszkere­sés a jelenlegi válságra, a válságkezelés demokratikus módja, formája. A tanácskozás szervezői nem diag­nosztizálni akarják a kialakult helyzetet - hangzott el a tájékoztatón -, hanem a válságból való kilábalás irányait térképe­zik föl. Szeretnék, ha körvonalazódhatna a reformkori mozgalom platformja, a min­denki által elfogadható konszenzus. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, akkor is hasznos munkaértekfezletnek, fontos eszmecserének tekintik a tanács­kozást, amely segítheti az MSZMP meg­újulását. A reformkorok három-öt képviselőjét várják az ország minden részéből, meghív­ták az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jait is. Az eddigi visszaigazolások szerint részt vesznek a tanácskozás munkájában Pozsgay Imre és Nyers Rezső államminisz­terek, valamint Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. A két nap programja a következő lesz: Szombaton délelőtt 10 órakor nyitó plenáris ülés kezdődik az újszegedi bio­lógiai központban. A szekcióülések há­romnegyed tizenegy órától délután öt óráig zajlanak a biológiai központban, il­letve a pártiskolán öt szekcióban. Témák: 1. Múltunk a jelenben. 2. Milyen pártot akarunk? 3. A gazdaság és a tulajdon re­formja. 4.Társadalmi állapotaink és a re­form. 5. Átmenet a demokratikus jogál­lamba. A záró plenáris ülés este fél hét órakor kezdődik. Vasárnap tíz órakor az újszegedi sza­badtéri színpadon. Ezt követően „Az MSZMP reformja és a társadalom” cím­mel kezdődik a nagygyűlés, amelyen a tanácskozás szóvivői, valamint Pozsgay Imre és Nyers Rezső szólnak a jelenlé­vőkhöz. Ezt a programot a Csongrád me­gyei reformkör a szegedi városi pártbi­zottsággal közösen rendezi. Változtasson nevet a Hazafias Népfront! Az MDF látványosan kivonult Városi népfrontértekezlet volt Tolnán Vége az unalmas értekezéseknek, a társadalmi változások szele elérte megyénket is - állapíthatták meg hétfőn este Tol­nán, a Hazafias Népfront városi értekezletének résztvevői, ami­kor a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének két képvi­selője kivonult a tanácsteremből. Történt ez azután, miután egyikük Novoth Zoltán felszólalásában elutasította a HNF városi bizottságának minden újonnan alakuló párt, szervezet számára felajánlott együttműködését mondván, hogy a népfront ne terel­je egy akolba az ellenzéket azért, hogy föléjük telepedjen. A kijelentésre többen reflektáltak. Kárpáti András, a Kisgaz­dapárt helyi képviselője, az ellenzéki kerekasztal tagja szerint a népfrontnak, mint történelmi kategóriának lejárt az ideje, nincs már szerepe. Éppen ezért arra tett javaslatot, hogy a HNF változtasson nevet és közösen, helyileg alakítsanak ki cselek­vési programot, ha már erre országos szinten nem képesek a különböző nézeteket valló emberek. Mint mondta, az ellenzéki kerékasztalnak van programja és bár a népfrontbizottságba nem kívánnak delegálni soraikból senkit, de bizonyos feladatok elvégzésében alkalmanként részt kivánnak venni. Papp Endre szerint a népfront helyi szervezetének nem kelle­ne felvállalnia az ország összes gondját, hanem a helyi problé­mák gondok megoldására kellene koncentrálni erőit. Javasolta, hogy eszerint szűkítsék a városi HNF programját, valamint azt, hogy a feladatok megoldásához határozzák meg az eszközöket és minden esetben a végrehajtás mikéntjét is. A népfront nem szándékozik egy akolba terelni senkit, párt­semleges akar lenni - mondotta Varjas János, a Hazafias Nép­front Tolna Megyei Bizottságának titkára. Az elhangzottakhoz hozzászólva még megjegyezte, hogy a kritikákat meg kell tanul­ni elviselni és törekedni kell konszenzus kialakítására. A Haza­fias Népfront-mozgalomban elindult egy lentről újra építkező folyamat, ezt kell erősíteni és az új szerepkört megtalálni. Ehhez kellenek a függetlenített városi népfronttitkárok a megyei lét­szám terhére. Ez utóbbit látszott igazolni az is, hogy az eddigi társadalmi munkásként tevékenykedő népfronttitkár helyett függetlenített, főállású titkárt választottak a tolna-mözsiek Mohai András, a HNF Tolna Megyei Bizottságának munkatársa személyében. Tették ezt annak reményében is, a többnyire idősebb és közép- korosztályt képviselő résztvevők, hogy a jövőben a településen ne csak „látszatszervezet” legyen a népfront, hanem egy olyan aktív mozgalom, amely a város előrelépéséért, szebbítéséért tenni akarókat, a közösen cselekedni vágyókat tömöríti.- fké ­Uj helyen a Malév pécsi irodája A belföldi járat ma még illúzió A közélet hírei Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, bíboros, érsek, a közeli napokban a Szovjetunióba utazik. A katolikus egyház vezetője Csáti József munkácsi esperes meghívására kárpátaljai magyarlak­ta településeket keres fel, ismerke­dik a terület mintegy 60 ezer katoli­kus hívőjének életével. A látogatás alkalmával Kijevbe szóló meghívás­nak is eleget tesz. A Tambov Megyei Területi Szak- szervezeti Bizottság két képviselője - Alekszej Minyin, területi szb-elnök és Girgorij Petrovics, testületi tag - megyénkbe érkezett. A szovjet ven­dégek ötnapos itt-tartózkodásuk el­ső állomásaként Szekszárdon tájé­koztatót hallgattak meg Péti Imrétől, az SZMT vezető titkárától, majd megtekintették a TÁÉV saját értéke- sítésű lakásait és egy bátaszéki áfészegységet. A tervek szerint a delegáció Tamásiba, Högyészre és Paksra is ellátogat. A Hazafias Népfront országos kongresszusára készülve a hét vé­gén megyénk két városában is nép­frontértekezletet tartottak - válasz­tással egybekötve. Pakson kettős je­lölés keretében népfronttitkárnak az eddigi titkárt, Nándori Lajost válasz­tották meg. Tamásiban egy jelölt volt - szintén az eddigi titkár - Palo­tai Józsefné, akinek ugyancsak bi­zalmat szavaztak a résztvevők to­vábbi munkájához. Reprezentatív helyen, reprezentatív külsővel várja mától az utazni szándéko­zókat a Malév Dél-dunántúli Igazgatósá­ga. A város főterén, a Széchenyi téren megnyílt új iroda belsőépítészeti megol­dása és külső homlokzata is elegáns, a történelmi belváros hangulatához jól il­leszkedik. Az iroda hat dolgozójának tevékeny­sége a számitógépes helyfoglalásra, a repülőjegy-eladásra, Airtours-társas- utak szervezésére és értékesítésére, va­lutaváltásra és Air cargo szervezésére terjed ki. Munkájukban nagy súlyt fektetnek a négy dél-dunántúli megye vállalataival, intézményeivel kiépített folyamatos kap­csolataikra, szolgáltatásaikról szinte minden gazdálkodó szervezetet tájékoz­tatták. Csoportos utazás esetén a hely­színre viszik a repülőjegyeket, s a helyi ügyintézés könnyítése érdekében a vízu- moztatást is vállalják. Munkájukat a Gáb­riel helyfoglalási rendszer egyik termi­nálja segíti, ezáltal a világ bármely tájá­val kapcsolatot tudnak létrehozni. Céljuk a négy megye területén a repülőjegy-ér­tékesítést összefogni, összehangolni, s ennek érdekében az idegenforgalmi szervezetekkel új típusú alügynöki szer-* ződéseket kötöttek. A belföldi légijáratok indításával kap­csolatban elmondták, hogy a repülőterek kialakítása, illetve a repülőgépek vásár­lása olyan óriási összeget emésztene fel, hogy ehhez képest a gazdaságos üze­meltetés, az egész évben igényt jelentő belső piac megszervezése már gyerek­játék lenne. Egy ilyen típusú gazdasági vállalkozás csak közös üzletként képzel­hető el az adott várossal, ahol a repülőtér beruházási, üzemeltetési és fenntartási költségeihez a Malév is hozzájárulna. Azonban olyan nagy volumenű össze­gekről van szó (dollármilliókról), hogy ma nemigen akadna vállalkozó erre. A Malév Dél-dunántúli Igazgatóságá­nak pécsi irodája az utóbbi években át­lagban 100 százalékkal növelte bevéte­lét. Ami a világútlevél bevezetésével a kormánynak, s az államkasszának nem jött be, az náluk haszonként jelentkezett: szinte megduplázódott a forgalmuk. Az ünnepélyes avatáson, illetve a sajtótájé­koztatón bejelentették, hogy 100. vásár­lójuk részére visszatérítik a repülőjegy árát. CSEFKÓ JUDIT Megyei pártértekezlet-vélemény Letapsolt pluralizmus Csaknem teljes egészében idős ko­rúakból összetevődő 56 tagú alapszer­vezet bízott meg azzal, hogy gondjukat, véleményüket, jogos kívánságukat tol­mácsoljam a pártértkezletnek. Annál is inkább szívesen vállaltam ezt, mert néze­tük megegyezett az enyémmel. Arra gondoltam - naivan -, hogy most a pluralizmus mindenkinek egyenlő jo­gokat ad véleménye nyilvánításához, a platformszabadság jegyében tényleg én is beszélhetek arról, hogy nemcsak hi­bák voltak az elmúlt 40 esztendő alatt. Hogy a beszolgáltatást, az állatvágás korlátozását, de még az internálást is egy kényszerhelyzet tette szükségessé kor­mányrendeletekkel, jogi paragrafusok­kal körülbástyázva. És nem azok voltak a hibásak, akik egy torz politika végrehajtói voltak, illetve ennek az időszaknak ré­szesei voltak. Akikre a ma Janus-arcújai és a konkrét helyzetet nem ismerők la­páttal szórják a sarat. Nem illik megfeled­kezni arról a lehetőségről, melynek alap­ján húszas-negyvenes korúak sok ezren diplomát kaphattak, hogy sok diploma mellé a szülők a gépkocsi kulcsát, az önálló lakás kulcsát, a nyaraló, a* hor­gásztanya, a hétvégi ház kulcsát is tudták adni, hogy ne soroljam tovább. Azt is szerettem volna elmondani, hogy a Sztálin-, a Rákosi-, de még a Kádár­korszaknak is a mai 60 és 80-asok több­sége nem lett élvezője. A ma kézhez ve­hető 3000-4000, esetleg 5000 Ft-os nyugdijával. De meg lehetne nézni, hogy az akkor tapsolok, az akkor is szájtépő és ma is ezt folytató néhány magas beosztá­sú ember mennyit visz haza a hónap vé­gén. Én nem hiszem el, hogy azok között, akik a második világháború után, akik az 1956-os ellenforradalom után újból fel­építették az országot, akik közvetlen vet­tek részt a gazdasági életünk helyreállí­tásában, annak érdekében dolgoztak és hem a boríték vastagságától tették füg­gővé éjt-nappallá tevő munkában, hogy azok között vannak sztálinisták-rákosis- ták-kádáristák, hogy azokat a módszere­ket, gyakorlatot visszasírják. Ha van, azt mutassák meg személy szerint és ne ho­mályba veszően. Még akkor sem, ha ma ez a sikk és nem az igazság, az egyenes beszéd és ezzel szembe nézni ma sem elismerés sokak részéről. Közölni kívántam, hogy küldőim és magam is elhatároljuk magunkat az 1956-ig és azt követően elkövetett tör­vénytelenségektől, az emberi mivoltot meggyalázó tevékenységektől, megnyil­vánulásoktól, a valóban koncepciós pe­rektől. Ezekben az eseményekben nem intézményi elmarasztalást, hanem konk­rét személyre szóló feltárást kérünk. Nem fejeket kívánunk venni, de akik most is idevezették az országot, azok ne élvez­zenek magas nyugdíjat - Hegedűs And­rástól Lázár Györgyön át, Váncsa Jenőig senki sem. Szerintünk hálásak lehetné­nek a15-20, esetleg 25 ezer Ft-tal. De el­határoljuk magunkat a korrupt, erkölcs-* télén a bundázásban bármilyen formá­ban részt vett politikai, állami, társadalmi vezetőktől is. Követeljük, hogy ne kap­hassanak korkedvezményt, illetőleg von­ják meg tőlük és dolgozzanak azon ké­pesítésük és tehetségük szerint munka­helyeken a tényleges nyugdíjkorhatárig. Mindezt annak jegyében, a szocialista alapelvektől nem alkudva tesszük. Egyetértünk azzal, hogy töröltessék el a politikai bűncselekmények esetében a halálbüntetést. Mindezt nem tudtam elmondani, most, amikor mindenütt azt lehet hallani, hogy „teljes szólásszabadságot, mindenkinek, személyre való tekintet nélkül meg kell adni a lehetőséget, hogy a saját, vagy a csoportja által képviselt véleményét meg kell hallgatni, vele vitatkozni, különböző nézeteket vitával feloldani”. Most, amikor a pluralizmusról, a platformszabadságról szónokolnak sokan. Javasolni akartam küldőim és a ma­gam nevében:- Pártunk apparátusa olyan létszámú legyen, amelyet a tagdíjból el lehet visel­ni, a feltételek biztosításával együtt.- Az így feleslegessé váló pártlétesít­ményeket, irodákat, laktanyákat alkal­masságuktól függően adják át közhasz­nálatra ellentételezés nélkül. Azokat a rendeleteket, melyek ezt gátolják hatály­talanítani kell. Egyébként is állami, társa­dalmi tulajdonról lévén szó, csupán a hasznosítója lesz más.- Azokat az intézményeket haladékta­lanul számolják fel, melyek felett az idő eljárt, a bürokráciát szolgálják és nem a haladást. Az objektumaikat adják lakás céljára, hisz sok egykori lakásban fész­kel. Az ilyen tényként felszabaduló költ­ségvetési összeget fordítsák oktatásra, művelődésre, szociális célra. Az ipar szerkezetében radikálisan csökkentsék a kohászatot, olyan bázisra, mely a ma­gyar ipar belső felhasználását kielégíti. Vizsgálják felül, tegyék mérlegelés tár­gyává a vegyipari kapacitást szem előtt tartva a hazai nyersanyagkészletet. Mér­legelés tárgyává kell tenni a nyersbőrfel­dolgozást. Jelenleg jelentős az import, ugyanakkor a kikészített bőrt nem tudjuk exportra hasznosítani, vagy ha igen, csak ráfizetéssel.- Hozzák létre a magyar mezőgazda­ságot ellátó erő- és munkagépgyártást. Erre a termékre a magyar mezőgazda­ságnak mindig szüksége lesz.- Állítsák helyre a vasúti járműgyártást - metró, villamos, személy- és teherkocsi - növeljék az elektromos vontatást. Ez lég- szennyezést csökkent és környezetkímélő.- A mezőgazdaságot emeljék arra a szintre, amit hazánkban elfoglal, amilyen súlya a népgazdaságban van. Emeljék az árakat, de ne a fogyasztó terhére, ha­nem az agrárollóéra. Ne az állam fene­ketlen zsákja, a spekuláns gazdagodjon belőle, hanem a termelő.- APEH- és egyéb irodaház építése helyett, fiatal házasoknak építsenek gar­zonlakásokat, ez megyénkben 60-80- 100 lakást is jelenthet. Megyei vonatkozásban:- Célszerű lenne, megyénkben cellu­lózgyár és növényolajgyár építését fel­mérni. Mindkét termeléshez megvannak a megyének és közvetlen környezetének az adottságai.- A munkanélküliséget elutasítjuk, a szerkezetváltás ne felszabaduló munka­erőt jelentsen, hanem igényt és erre kell fel­készíteni a dolgozókat, új munkavállalókat is értve ez alatt. A városi tanács a régi me­gyeházából vonuljon ki és adja át a mú­zeumnak képtárlétesítésre a helyiségeket, a Polgári Védelmet is ideértve.- A laktanyát egyértelműen ellentéte­lezés nélkül középiskolai oktatásra adja át a HM, és az üresen álló 26 lakást is a város rendelkezésére. Ezekután kérdezem: hogy is állunk a pluralizmussal? Az egyenlő vélemény­nyilvánítással, a platformszabadsággal, amiről napjainkban mindenki szónokol? Ki a konzervatív, a fundamentalista, ráko­sista, kádárista, reformista? HALMOSI ISTVÁN küldött Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents