Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
1989. május 13. *■ SZÖVETKEZETI IPAR 5 / Monopolhelyzetben Megújulóban, átalakulóban a Dunaföldvári Faipari 14 év titán nyerték ei a Kiszőv elnökségének vándorzászlaját A kisbútorok közöl egy', azaz... három 14 év kellett ahhoz, hogy a Dunaföldvári Faipari Kisszövetkezet ismét elnyerje az ipari szövetkezetek megyei elnökségének Vándorzászlaját. Hogy mi történt ez alatt a közel másfél évtized alatt, arról Baracskaié Kovács Júlia a szövetkezet elnöke beszél. ‘ - Huszonöt éve exportálunk, gyártunk különböző kisbútorokat nyugati piacra, de eddig ennek a tevékenységnek jobbára csak a hátrányát éreztük, hisza romló piaci helyzetben kiszorultunk a holland és a belföldi piacról is. Alig öt éve olyan kritikus helyzetben volt szövetkezetünk, hogy felvetődött egy másik szövetkezethez való „csatlakozás kérdése is.- Mikor volt a mélypontról való elmozdulás?- Valószínűleg akkor, amikor tíz évvel ezelőtt kaptunk a Kiszövtől a megyei KFA- alapból 5 millió forintot gépek vásárlására - folytatja az elnök asszony. - Ebből az összegből kezdtük felújítani gépparkunkat és alapvető famegmunkáló gépeket vettünk fejlett nyugati országoktól. Három éve, hogy elkezdtünk kizárólag angol piacra, rusztikus kiegészítő kisbútorokat gyártani. Jelenleg 12 féle tömör tölgy kisbútort készítünk exportra, az angol partner évről évre többet rendel. Nekünk előnyös, hogy elértük, ebben a termékcsaládban monopolhelyzetben vagyunk. Ilyen tömör tölgyfatetővel készült kisbútorokat, ilyen alacsony áron csak mi tudunk gyártani. A Dunaföldvári Fa- és Építőipari Kisszövetkezet összes termelésének 96 százaléka faipari termék. A 33 milliárdos faipari termelésből 25,5 millió Ft a tőkés árbevétel. Ebben a profilban az Artex Külkereskedelmi Vállalat exportjának egyharmadát a kisszövetkezet termékei teszik ki. Két éve ismét folytatták a szövetkezet gépparkjának felújítását. A szövetség segítségével nyugati faszárító berendezéseket vettek, a szárítókamrákat maguk építették meg. Ezek eredményeképp rezsiköltségeiket több mint 20 százalékkal sikerült csökkenteni. Ezenkívül - mint Baracskainé elmondta - jobban meg tudnak felelni a magasabb minőségi termékekkel a kényes angol igényeknek. Hogy mi a gond mégis?- Katasztrofális az anyagellátás - jelenti ki az elnök asszony -, mivel hazai erdőgazdaságok is exportálnak. így ahhoz, hogy biztosítsuk termelésünk alapanyagszükségletét, kénytelenek vagyunk átengedni rtekik az exportárbevételünk egy részét. Ezenkívül az áremelkedéseket - ami az utóbbi időben nem ritkaság ebben az országban - nem tudjuk a vevőre áthárítani, mert részükről érthető okokból ők csak a világpiaci ármozgásokra vannak tekintettel. Mindenesetre az, hogy a szövetkezet már 25 éve exportra termel, több pozitív hatást is gyakorolt ránk, mivel mi már régen rákényszerültünk arra, hogy elsősorban a vevő igényeit - minőség, ár, szállítási határidőt kell figyelembe vennünk. Beszélgetés Fodor Tibor Kiszöv-elnökkeí A küldöttgyűlésről készült tudósításból is kiderül, hogy megyénk ipari szövetkezeteinek életében - mondhatnám, hogy természetesen, hiszen nem függetleníthetik magukat környezetüktől, a gazdaság és a társadalom egészétől - a legfontosabb fogalmak közé tartozik manapság a megújulás, a reform, az átalakulás, a jogszabályok változása. Fodor Tibor Kiszöv-elnököt arra kértük, hogy mindezekről a kategóriákról beszéljen kicsit bővebben: ahogy azokat 1989 májusában érdekképviseleti és szövetkezeti szemmel látni lehet.- A múlt év gazdálkodásának eredményéről a lapban is tájékoztatjuk röviden az olvasókat, a saját szövetkezete mutatóival pedig ki-ki bővebben is megismerkedhetett. Ezért arra kérem, hogy azokról a tapasztalatokról, tendenciákról ejtsünk szót, amelyek elsősorban nem a gazdasághoz kötődnek!- A tavaly május óta bekövetkezett változások egyre határozottabban érintik a megye szövetkezeteit is, mindenekelőtt az érdekképviselet reformja vonatkozásában. Elnökségi üléseken és az elnökökkel való egyéb beszélgetéseken megerősítést nyert, hogy a Kiszövben bizonyos területeket fejleszteni kell, mert szolgáltatásaikra fokozott igény jelentkezik, míg más területek munkájára a jövőben kevésbé lesz szükség. A jövő évi kongresszusra készülődés jegyében - de már addig is, folyamatosan - egyes munkaterületek bővítését, mások visszafejlesztését fogjuk megoldani. Példaként említhetném, hogy legutóbb - az ellenőrzési iroda anyagának tárgyalásakor - több szövetkezeti elnök is fölvetette: kifizetődő az iroda bővítése, hiszen számos, esetenként komoly anyagi vonzattal járó problémára hívják föl a figyelmet. Magyarul: az iroda jelzése nyomán például elkerülhetőek azok a súlyos büntetések, amelyeket az APEH szab ki, ha revizorai hiányosságot tárnak föl a számvitel vagy éppen az adózás területén. Összességében munkánkban a konzultációnak, szolgáltatásnak, tanácsadásnak kell túlsúlyba kerülni, mert az igények fokozottabban jelentkeznek pénzügyi és közgazdasági területen, ugyanakkor kevésbé'egyes szövetkezetpolitikai - például szocialista munkaversennyel, ifjúsági és nőpolitikával kapcsolatos - kérdésekben. Az oktatással, műszaki problémákkal foglalkozó osztályaink nagyságrendileg megfelelnek, de náluk is döntően a vezetői munkát, a piacorientált termelést segítő szövetségi munkavégzésre kell összpontosítani.- Az elmúlt hetekben döntött az Okisz elnöksége és az országos tanács arról, hogy 1990 I. félévében rendkívüli korigresz- szust hiv össze. Milyen jelentősége lehet ennek a szövetkezetek jövője szempontjából?- A rendkívüli kongresszuson három fő témakör szerepel. Egyik az új szövetkezeti törvény, amely az alkotmány elfogadása után kerülhet a parlament elé. Másik az érdekképviselet reformja, a következő pedig a személyi kérdések, ezen túlmenően a meglévő testületek működésének és szükségességének felülvizsgálata. Mindhármat rendkívül fontosnak tartom a szövetkezetek jövője szempontjából, mert szinte megcsontosodott szövetkezeti alapelvek felülvizsgálatát jelentik annak érdekében, hogy a szövetkezetek működéséhez új pályafeltételeket lehessen kidolgozni (feltétlenül vita tárgya lehet például az 1 tag = 1 szavazat elve, vagy a szövetkezeti fórumrendszer - közgyűlés-küldöttgyűlés - hatásköre). Összességében véleményem szerint a szövetkezeti fórumok önállóságának növelésére kell törekednünk.- Amikor érdekképviseleti reformról beszélünk, szinte mindig a Kiszöv munkájáról ejtünk szót. Van-e valamilyen sajátossága ebben a vonatkozásban az Okisznak?- Nagyon fontosnak tartom, hogy a kongresszuson az érdek- képviseletek jelenlegi bizonytalan helyzete nyugvópontra kerüljön, és megfogalmazódjon, hogy az országos központtól - ami lehet az Okisz, de mindegy, hogy minek nevezzük - a szövetkezeteink, illetve a szövetségek milyen munkavégzést, érdekképviseletet, szolgáltatást várnak el. Az elmúlt hetek vitájában az ország különböző részeiben sok elképzelés elhangzott, ezek közül eggyel hitem és eszem szerint teljes mértékben azonosulok: ha eredményesen akarjuk szolgálni a szövetkezetek munkáját, akkor a kormánnyal és más országos hatáskörű szervekkel való konzultációkon, egyeztetéseken - nélkülözhetetlen az országos központ. De ott szintén változásokra van szükség, elsősorban a tartalmi munkát kell felülvizsgálni, és ahhoz rendelni a szervezetet (és nem fordítva!). Valószínű, hogy ott is elsősorban a közgazdasági, pénzügyi, műszaki területek fejlesztésére tartanak a szövetkezetek igényt, bár ezt nehéz prognosztizálni.- Említette, hogy a társasági törvény adta lehetőségek kihasználására, a szövetkezetek önállóságának növelésére kell törekedniük. Érzése szerint mennyire fogadókész a kormány a szövetkezeti célok megvalósítására?- Május óta a kormány fogadókészsége hol így, hol úgy minősíthető. Általában - döntően az Okisz elnökségében végzett munkám alapján - úgy látom, hogy a kormány egyre inkább igényli az érdekképviseletek javaslatait. Példaként említem, hogy a Pénzügyminisztériumra, mint támogatóra, az intenzív va- gyonérdekeltség kidolgozásában jobban számíthattunk, mint a másik két szövetkezeti ágazatra. Ugyanakkor esetenként teljesen érthetetlen módon véleményünket figyelmen kívül hagyva hoznak döntéseket szövetkezeteket érintő kérdésekben is. Ez utóbbi ellen mi mindig föllépünk.- Előző számunkban tájékoztattuk is az olvasót a Minisztertanács elnökéhez írt tiltakozó levélről! Végezetül arra kérem, hogy a közeljövőben napvilágot látó átalakulási törvény és a szövetkezetek viszonyáról mondjon pár szót.- Az utóbbi hónapokban több esetben véleményeztük az átalakulási törvénytervezetet és megpróbáltuk prognosztizálni a társasági törvény ipari szövetkezetekre várható hatását. Tolna megyei szövetkezeti szakemberekkel folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a szövetkezetek többsége nem tervezi a más társasági formába való átalakulást. A jelenlegi ismeretek birtokában csak olyan átalakulások támogatása célszerű, ahol a szövetkezeti vagyon egy részét külföldi befektető vásárolja fel, illetve hajlandó azt saját tőkével kiegészíteni. A gazdasági társaságot ugyanis csak akkor illetik meg bizonyos adókedvezmények, ha az alapító vagyonban a külföldi részesedés hányada legalább húsz százalék. Az átalakulás külföldi befektető nélkül nem jár előnyökkel sem a csoport, sem az egyén szempontjából, ugyanakkor hátrány, hogy az átalakuló szervezet lemond vagyona egy része felett a rendelkezési jogáról.- Várhatóan júniusban kerül a parlament elé a törvényjavaslat. A fejleményekre természetesen a lap hasábjain - esetleg egy újabb beszélgetés formájában is - visszatérünk!- rostás A tízezres a milliós nyereségig állampolgári jogon 23-an alapították Négy éve, 1985. március 21-én 23 bonyhádi gondolt egyet, összefogott és állampolgári jogon megalapította a Re- nova Kisszövetkezetet. Nem fúzió volt, nem is váltak ki, önállóan, saját felelősségre és kockázatra részjegy és célrészjegy jegyzésével indultak. A több évtizedes szövetkezeti múlttal rendelkező alapító tagok továbbra is szövetkezeti formában és elven 10 ezer forint részjegygyei és 130 ezer forint célrészjeggyel valamint egy Zuk kisteherkocsival indult a jövőnek. A város és a városkörnyék elsősorban építőipari jellegű szolgáltatásaiban kívántak újat és pluszt nyújtani úgy, hogy a kis konyha festésétől a kéményrakásig mindent elvállaltak. Ekkor még élt és persze csábított is a szolgáltatások terén nyújtott adókedvezmény, és ez volt az a terület, amire úgy igazából senki sem akart betörni. Később a kis munkák mellett jöttek a nagyobb megbízások, a Zöldért, az áfész környékbeli üzleteinek felújításai. Az első évben 10 millió Ft árbevételből 2 millió 300 ezres nyereséget produkáltak, s mivel komolyan vették a szövetkezést, hát fejlesztettek is. Gépeket, állványokat vásároltak, a jövőt alapozgatták. A bérelt autókat kezdték felváltani a saját kocsik, egyik munka hozta a másikat és a következő évre már 52-en lettek, árbevételük már 21 millió fölé ugrott. Ebből a fogyasztói szolgáltatás 12 millió forintot tett ki, s a lakossági munka 3,5 milliót. A nyereség szépen alakulva megközelítette az ötmilliót. Közben 900 ezerért megvásárolták és felújították a Vörösmarty téri székházukat. A dolgozók jövedelme a végzett munkával arányosan nőtt, a kezdeti hatezerről nyolcezerre emelkedett, amihez az év végi eredményelszámolásnál még szétoszthattak 2 millió 230 ezret is, ami dolgozónként 30 ezer forint körüli átlagot jelentett. így az átlagjövedelem elérte a tízezer forintot, ami 1986-ot alapul véve nem minősült rossz keresetnek. 1987-re addig jutottak, hogy a telephelyükön berendezett asztalosmühely üzemelt, teherautókat is vettek és a létszámuk már 60-ra emelkedett. Az árbevétel 34 millió, míg a nyereség ebben az évben 7 millió 780 ezer Ft volt. Lényegesnek tűnő számadat lehet az is, hogy ez évben 455 munkahelyen fordultak meg a Renova Kisszövetkezet munkatársai, és már milliós beruházásokon is munkálkodtak. A 34 millióból 18 milliót tett ki a fogyasztói szolgáltatás, s hogy a lakosság körében is egyre népszerűbbek lettek, azt a 8 milliónál is magasabb lakossági bevétel bizonyítja. Az egy főre jutó anyagfelhasználás nélküli termelési érték elérte a 342 ezer forintot. Ekkor nyerték el a Tolna Megyei Kiszöv elnöksége által adományozott vándorzászlót. Az 1988-as év gazdálkodása is további töretlen fejlődést mutat, s így a szövetkezet rövid történetének legjobb évét zárták vele. A Renova bekapcsolódott a sor- és családi házas építkezésekbe, könnyű- szerkezetes ABC áruházat épített Nagy- mányokon és dolgozóinak száma már 69 lett. A nyereség megközelítette a tízmillió forintot, és az egy főre jutó anyagmentes termelési érték meghaladta a 400 ezer forintot. Eközben a szövetkezet dolgozóinak jövedelme átlagosan elérte az évi kettőszázezer forintot. A városban és a városkörnyéken itt-ott tapasztalható feszültség, ami a vezetői prémiumok kifizetése körül kialakult, elkerülte a Renovát, mert a tagok és alkalmazottak is 40-50 ezer forint közötti részesedést és prémiumot vehettek fel, ami jó hangulatot teremtett. Kétmillió forintot tartalék alapra helyeztek, a korábban bérelt telephelyüket megvásárolták, stabil pénzügyi helyzet jellemzi őket, amit bizonyíthat; egyetlen fillér hitelt sem vettek fel. Vállalt munkáik határidejével sem voltak gondjaik. Tartós betétre helyeztek el pénzükből, így is több mint 100 ezer forintot profitáltak. A tavalyi gazdálkodási eredményük elismeréseként az Okisz ÉVM Elismerő oklevelét vehették át március 28-án, egy rövid kis ünnepség keretében.- szs Többek között ezen a négylakásos sorházon dolgoznak jelenleg „Megvásárolták és felújították...”
