Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

­Világ proletárjai, egyesüljetek! t r AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 101. szám ARA: 4,30 Ft 1989. május 2., KEDD Több mint hatszáz kommunista tanácskozott Szekszárdon A reformaondolatok áttörése jellemezte az MSZMP megyei értekezletét Hatvanöt tagú, egytestületes pártbizottság - Dr. Jánosi György az első titkár, a titkárok: dr. Gazdag László, Herczig Ferenc, Lipovszky Gyula ­Nyílt levél a KB-hoz ­Állásfoglalás az Ellenzéki Kerekasztal 12 pontjáról Minden reform annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani. Tettekkel igazol­juk a szándékot!” Ez a felirat fogadta szom­baton a megyei pártértekezlet résztvevőit Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. Dr. Péter Szigfrid első titkár köszöntötte az 571 párt- alapszervezet 559 küldöttét és a 95 meghí­vottat köztük az új testületbe delegált párt­bizottsági tagokat, a még funkcionáló párt- bizottság küldöttnek nem választott tagjait a megye állami és társadalmi szerveinek kommunista vezetőit és más pártok, szer­vezetek megyei képviselőit. Az első titkár a pártértekezlet céljáról a következőket mondta: „A pártbizottság - a párttagság véleményének ismeretében - azt tűzte célul, hogy a pártértekezlet olyan alkotó eszmecsere legyen, amely biztosítja a pártmunka megújítását. Előttünk a lehe­tősége annak, hogy a mai pártértekezlet szellemi produktuma meghaladja egy ta­nácskozás hozzászólásainak gondolati kapcsolatok nélküli egymásutániságát. Azt hiszem, csalódást okoznánk önmagunk­nak is, ha most akarnánk munkahelyünket egymásnak bemutatni, ha pártértekezle­tünk termelési tanácskozás jelleget öltene, vagy csak a múltat boncolgatnánk. Azt kívánom, hogy a pártról, a pártért gondolkodva és vitázva sikerüljön olyan programot és személyi feltételeket kialakí­tani, amely alkalmassá teszi a pártot arra, hogy másokkal együttműködésben, a többpártrendszerre való áttérés folyamatá­ban és azt követően is sikeres legyen.” Dr. Péter Szigfrid javaslatot tett a pártér­tekezlet elnökeire. Dr. Bábel Ernő, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola igazgató­ja, Cserép Imre, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottságának első titkára, Piszker Ferenc, az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet üzemrendésze és Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat osztályvezetője látta el az elnöki teendőket a tanácskozáson. Cserép Imrének jutott az a feladat, hogy a nem éppen könnyűnek ígérkező ügyren­di kérdéseket „vezényelje”. Mindenekelőtt a nap folyamán ugyancsaksok munkát ka­pott 14 tagú szavazatszámláló bizottságot választották meg, amelynek elnöke Stróbl József, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet elnöke lett Ezután következett a csaknem másfél órás ügyrendi vita. Az eredeti előterjesztés­hez a küldöttek reggel a paksi, valamint a szekszárdi csoport elképzelését is kézhez kapták, igy nem voltak híján az alternativ ja­vaslatoknak. Végül is döntöttek arról, hogy a küldöttek mandátuma a XIV. pártkong­resszussal összefüggő megyei pártérte­kezletig tart. Az új testületbe delegáltak a pártértekezleten teljes szavazati jogot, míg az akkor még funkcionáló pártbizottság se nem küldött, se nem delegált tagjai tanács­kozási jogot kaptak, a meghívottakhoz ha­sonlóan. Külön szavazott a pártértekezlet a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége megyei képviselőinek pártértekezleti jogosítvá­nyairól. A többség a tanácskozási jog mel­lett voksolt. A napirendről szóló vitában a többség úgy döntött, - elfogadva a paksi javaslatot -, hogy a megyei program teljesítéséről szóló jelentés felett nem nyitnak vitát és szóbeli kiegészítés se hangozzék el. Meg­köszönték a pártbizottság eddigi munkáját és tudomásul véve a jelentést, ezzel a testü­let mandátuma megszűnt. A pártértekezlet napirendjeként a követ­kezőket fogadták el: 1. Vita a párt előtt álló feladatokról. 2. Választás. 3. Az új pártbizottság első ülése. 4. Állásfoglalás a párt feladataira. A pártértekezlet munkabizottságait egy­hangúlag megválasztották. A 21 tagú jelölőbizottság - amely meg­egyezett a jelölést előkészítő bizottsággal <- elnöke dr. Izsák Gyula, a bátaszéki Búzaka­lász Termelőszövetkezet elnöke lett. Bajszné Kiss Magdolna a hattagú szer­kesztőbizottságot vezette, a jegyzőkönyv hitelesítésével pedig dr. Antal Pált, a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság igazgatóját és dr. Simon Jánost, a madocsai községi tanács elnökét bízták meg. A pártértekezlet - a választások idejére elrendelt zárt ülés kivételével - megszavaz­ta a teljes nyilvánosságot, igy akit érdekelt, Szekszárdon a városi televízió jóvoltából otthonában is nézhette a tanácskozást. A vita BÉRES JÁNOS (Tamási) hozzászólá­sának egyik lényeges megállapítása, hogy szükségesnek tartja a pártkongresszus zá­ros határidőn belül történő összehívását. Ennek feladata lehetne többek között a vá­lasztásokra történő felkészülés, az elmúlt negyven esztendő értékelése, új, elsősor­ban szolgálatot vállaló és kevésbé irányító szerepet betöltő vezető testületek megvá­lasztása, az állami és párt hatáskörök, fel­adatok szétválasztása. Szükségesnek tart­ja, hogy a pártvagyon azon részét, amely nem kifejezetten pártbevételekből keletke­zett, adják át a tanácsoknak. A pártkáderek kiválasztásánál a felkészültség, a konfliktu­sok vállalásának képessége számítson. Szóit még a megyei pártprogram kidolgo­zásánál figyelembe veendő szempontok­ról, a pártköltségvetés elosztásának elvei­ről, a vezetői prémiumok kérdéséről, a ma­gas nyugdíjak felső határának megszabá­sáról. POGÁCSA ALAJOS (Bonyhád) úgy jel­lemezte a mai helyzetet, hogy „a félhomály­ból kimegyünk a fénybe”, határozottan állí­totta: „Nem a passzív párttagok vannak többségben”. Az elkötelezettségről szólva megállapította, hogy azoknak az emberek­nek a jó, akik hisznek valamiben még akkor is, ha tudják, hogy nincs mindenben iga­zuk. Annak ellenére is válságban van a párt, hogy tavaly májusban elindult egy fo­lyamat, aminek az az eredménye, hogy a vélemények eljutnak az emberekhez. Java­solta: 2-3 évenként legyen kongresszus, vagy kongresszussal felérő pártértekezlet, évente, amennyiben szükséges, tartson a párt országos értekezletet. Feltétlenül előre kell hozni a kongresz- szust, mert igy nem állhatunk neki a válasz­tásnak, szükséges meggyorsítani az átala­kulást és valóban olyan MSZMP „jöjjön lét­re”, amely az embert állítja a középpontba és kitörési lehetőséget biztosít számára. TAMÁS ÁDÁM (Szekszárd) megyei ta­nácselnöki funkciójából adódóan elsősor­ban arról szól, hogy a megyei tanács, a me­gye tanácsai hogyan kívánnak megújulni. Mint mondotta, a kétszintű igazgatásra való áttérés lehetővé teszi, hogy a döntési pon­tok oda kerüljenek, ahol az ügyek keletkez­nek. A megyei tanács kész szót váltani min­den haladó nézetet és cselekvést vállaló szervezettel. Atanácsi munkában most kü­lönösen az oktatásügy, az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakáshelyzet szférájában nőnek a feszültségek. Ezek feloldására a rendelkezésre álló összegek részben vagy egyáltalán nem elégségesek, csak közös erőfeszítéssel, együttműködéssel oldhatók meg a gondok. A bányászatban keletkezett (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly ünnepi beszéde Újat, többet és másképp így ünnepeltük május 1-jét Körkép megyénk városaiból A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel sza­kítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május elsejei fel­vonulást Budapesten. A szervezők párt­állásától függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünne­pelni, részeseként a baloldali haladó tö­rekvéseket összefogó és kifejező ese­ménynek. A nemzetiszínű zászlókkal és a mun­kásmozgalom vörös zászlajával fellobo­gózott felvonulási téren rendezett nagy­gyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevői­hez, majd a fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjú­sági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lé­pett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképze­lésekről, reagáljon a sokakat foglalkozta­tó kérdésekre. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára be­szédében leszögezte: az MSZMP egy­szerre nemzeti és internacionalista párt. Az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállalunk sorsközösséget, miközben nemzeti ér­dekeinket maradéktalanul képviseljük. Ma már világosan látjuk, hogy hosszú éveken keresztül a csendes felszín alatt hatalmas feszültségek gerjedtek, megol­datlan problémák halmozódtak egymás­ra. A korábbi vezetés részben nem vette észre, részben szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a társadalom alap­vető gyengeségeit, köztük a szellemi munka leértékelődését, a növekvő bü­rokráciát, a csoportérdekek alkuját. így felbecsülhetetlen politikai-erkölcsi károk keletkeztek, nagy lehetőségek maradtak kihasználatlanul: már-már kezelhetetlen, hatalmas külföldi adósság, szinte üres államkassza, elavult termelési eszközök nagy száma, mérséklődő nemzetközi ér­deklődés, stagnáló, majd csökkenő élet- színvonal, széles körű társadalmi elége­detlenség és kiábrándultság lett az örök­ség. A múlt összes következményét vi­selve kell átjutnunk a mélyponton. Az út hosszú lesz, mert 15 év hibáinak a kija­vítása nem lehetséges egy-két év alatt. Tagadjuk a politika elsődlegességének, azt a torz értelmezését, amely a gazdasá­gi törvények, érdekek ellenében akar hatni. Határozottan ellenezzük, hogy a politikai szervezetek közvetlenül beavat­kozzanak a gazdasági folyamatokba. Azt akarjuk, hogy minden vezető - dolgoz­zék bármilyen beosztásban - naponta bizonyítsa alkalmasságát. Támogatjuk a végzett munka valóságos értéken törté­nő elismerését. A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdemé­nyezzük. Figyelmünk középpontjában a dolgozó, alkotó ember áll. Elsőrendű fel­adatunknak tekintjük a munkájára felké­szülő fiatalok támogatását, az idősekkel való foglalkozást. Újat, többet, másképp! A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk, hanem intézményes garanciákat aka­runk kiépíteni. Soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Az MSZMP teendőit a helyi lehetőségekre összpontosítja. A stabilizáció és a kibon­takozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom gondolkodását a realitás hatja át - hangsúlyozta Grósz Károly. Hűvös, szeles, esős idővel köszön­tött be 1989 májusa. Gazdag prog­rammal készültek megyénk települé­sein május 1 -je megünneplésére, saj­nos a kedvezőtlen idő miatt a politikai és kulturális programokat idén tető alatt, művelődési házakban és sport- csarnokokban kényszerültek meg­nézni az érdeklődők. Idén a hagyo­mányos napfényes tavaszünnep, a tavaszi forgatag elmaradt, azonban így is sokan indultak el a paraplék alatt, esőköpenyekbe burkolózva a rendezvények színhelyeire. Szekszárd Kissé pikáns dalocskákkal próbálta tegnap csalogatni vendégeit a céllövöl- dés és a körhintás Szekszárdon, azon­ban a bankház mögötti üres, elhanyagolt területen megtelepedett mutatványos bódéjához a sáros tócsákon át nemigen tolongott a szórakozni vágyó publikum... A szemerkélő, időnként zuhogó eső­ben csak kevesen bátorkodtak be a vá­rosközpontba, hogy részt vegyenek azo­kon a programokon, amelyeket ezúttal az eső a Kiskorzóról és Prométheusz park­ból „bemosott” a Babits Mihály megyei művelődési központba. Az éppen működő óra és hőmérséklet­jelző készülék a déli órákban plusz tíz Celsius-fokot mutatott a Korzó Áruház előtt - nem éppen majálisozni való idő. Idős szekszárdiak szerint május elsején legutóbb huszonhét évvel ezelőtt esett az eső, de akkor is csak délután. A vártnál mégis jóval többen voltak már a délelőtti programokon is. A művelődési ház föld­szintjén az Ellenzéki Kerekasztal alapító szervezetei és pártjai kínálták program­jukat az érdeklődőknek. Az MHSZ számí­tógépes játékprogramjain, a sakkon, az ügyességi versenyen és a célbalövésen is benn a házban játszhattak a gyerekek. A márványteremben fotó- és kézimunka­kiállítást láthatott a kora reggeli órákban már mintegy kétszáz fős forgatag, árultak itt zsákbamacskát, könyvet, az egyik sa­rokban pedig kukoricacsuhéból, ron­gyokból, fonalakból érdekes figurákat, játékokat készíthettek a gyerekek, s talál­kozhattak Lippai Tamás festőművésszel is. A délelőtt egyik kedves eseménye volt a dunaföldvári játékszín előadása: a zárt helyre szorult felnőttek is szívesen néz­ték Csalóka Péter huncutságait. Az ere­deti program szerint - ha szép az idő - ez lett volna a szekszárdi Montmartre... A közös dolgainkról rendezett fórum - ahol 150-200-an vettek részt - is beszo­rult a Kiskorzó szabadtéri színpadáról a művelődési ház színháztermébe. A fórum résztvevői az MSZMP Tolna Megyei Bi- (Folytatás az 5. oldalon.) Sportcsarnoki majális Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents