Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
V 4 Képújság 1989. április 13. Találkozó párhuzamosok Kultúra és idegenforgalom Ismét forog az idegen Magyarországon, ahogyan azt már nálunk törvényszerűnek tekintik. Mindjárt az év elején kulturális eseménnyel hívjuk fel magunkra ország és világ figyelmét: a Budapesti Tavaszi Fesztivállal. Tiszteletre méltó előrelátással most már jó előre kiküldték a rendezők a programokat, a külföldi kulturális intézmények és sajtóorgánumok kezdik - de ne áltassuk magunkat, bizony csak kezdik - a jelentős európai kulturális rendezvények között emlegetni a fesztivált. A mérleg rendszerint pozitív, s remélhető, hogy az idén még inkább az lesz. Hiszen egyre növekszik a nemzetközi érdeklődés Magyarország iránt. Am tegyük gyorsan hozzá: ennek ma sokkal inkább politikai és gazdasági változások, a reformról és nyitásról szóló hírek az okai, semmint a kulturális események. Jóllehet a fesztivált záró jelentések mind magasabb külföldi vendégszámokat mutatnak, korántsem biztos, hogy az egyikmásik rendezvényt megnéző-meghallgató külföldi ezért jött hozzánk. Valószínűbb, hogy oda is elmegy - ha már egyéb dolga miatt felkereste Budapestet. Mindez a legkevésbé sem csökkenti a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak sem a jelentőségét, sem rendezőinek érdemeit. Csak éppen az jut eszébe róla a magyar idegenforgalom „szurkolójának”, hogy jó lenne egész éven - vagy legyünk tárgyila- gosabbak: egész idegenforgalmi idény - át ilyen, de legalább nem sokkal-alacsonyabb színvonalú kulturális programokkal várni a Magyarországra érkező külföldieket. S az is, hogy a művelődési házak és otthonok egész sorának - anyagiak hiányában - bezárása, a költségvetésben a kultúra „hátra-, sorolása” rossz szolgálatot tesz az idegenforgalomnak is. Nem utolsósorban azért, mert külföldi útlevéllel mind több magyar születésű-anyanyelvű vendég érkezik, s nekik itthon nem csak a zene jelenti a kultúrát. Sőt nem egy hazalátogató magyar mondta el az elmúlt évben, hogy színházat, televíziót Magyarországon szeret nézni igazán, mert az idegenben tanult nyelven nem tudja annyira élvezni, érteni a költészetet, de a prózát sem, mint magyarul. Máris fel kell készülni a balatoni szezonra. A hazai lakosság csökkenő életszínvonalát figyelembe véve alighanem - legalábbis egyelőre - a magyar tenger sokkal inkább nemzetközi lesz a nyáron. S ha van színházi társulatunk - amely némi devizaszerzés reményében kitűnően meg tud tanulni egész színműveket németül külföldi vendégszereplésre - előadhatja ugyanazt „hazai pályán” is németül, a Balaton partján nyaraló osztrák és német turisták szórakoztatására. S a példát követni is érdemes. Gyorsan terjed manapság a hír, az itt nyaralóktól újabb százezrek tudják meg, hogy lehet Magyarországon „külföldiül” szórakozni. Magas színvonalon. Ma valahogy úgy állunk a kultúrával, hogy ami itthon irodalomban, színházi bemutatókon, filmben a közönség elé kerül, annak nagy része világviszonylatban is megállja a helyét. S ez valóban elegendő a magyar - és a magyarul beszélő külföldi - közönségnek. De a földrajzi távolságok rohamosan csökkennek, s talán már az idén, jövőre vagy azután ezrek jönnek hozzánk a földteke túlsó feléről is, nem utolsósorban kulturális érdeklődéssel. Nagyon messziről indult el - vagy jó évtizeddel ezelőtt - egymás felé az idegenforgalom és a kultúra. Mostanára már elérkeztek odáig, hogy útjaik párhuzamosan, egymás közelében vezetnek. Jó lenne, ha ezek a párhuzamosok nemcsak a végtelenbe találkoznának. VÁRKONYI ENDRE A Kincskereső áprilisi száma „Április, április, bolondok hónapja! Szeretlek én téged...” - Tóth Árpád versével „nyit" a Kincskereső áprilisi száma. A derűs, bizakodó verset követi Fekete István hangulatos állatéletképe (Áprilisi emlék) - barázdában baktató nyulakról, faluba lopakodó rókáról... A tavasz illata, hangjai áradnak Tóth Bálint Tavaszi eső és Borisz Paszternák Tisztuló idő cimű költeményéből is. Krúdy Gyula novellája (Sárga csizma) a kuruckort villantja fel - a fejedelem palotás vitézeinek virtusát mutatja be. A folytatásos regény (Annus József: Igazándi) újabb részében az „imperialisák által becsempészett” kolorádóbogarak elleni harcról olvashatunk, de szóba kerül az ötvenes évek másik szégyenletes botránya, a gyapottermesztés, s egy róla készült hazug filmhíradó is. Befejeződik a képregény - a foetusokból (embriókból) felnőtt alteraiakat gonosz uraik visszakényszerítik a mi XX. századi világunkat idéző magzatlétbe, ám - az űrbéliek távozása után - már érlelődik a felkelés... A szám legnagyobb meglepetése a Kutyavilág című összeállítás. Az ember hű társát, segítőjét mutatják be az itt közölt írások, regényrészietek, versek. Kassák Lajos a kutya szemszögéből láttatja ember és eb viszonyát, Sheila Hocken saját vakvezető kutyájáról ír a hála és szeretet hangján, a nagy etológus, Konrad Lorenz tudós létére elámul négylábú barátai hűségén. Szergej Jeszenyin és Baka István lírai kutyaportréi egészítik ki a mini antológiát. Gorin-Akcele- ráció című novellája a megváltozott apa-fiú kapcsolatot ábrázolja megbocsátó humorral. Az ÉDES ANYANYELVŰNK rovat igen fontos művet közöl - Sütő András írását a „megfélemlített nyelviről. A Kincskereső áprilisi számát Csala Károly, Balogh Péter, Szegszárdy Ildikó, Berta Róbert és Würtz Ádám illusztrálta. A Kisgaléria Papp György grafikáját mutatja be. Könyvritkaságok féláron a IS Április 17-én 11 órakor antikvár könyvvásár nyílik Szekszárdon, az SZMT-székház aulájában. A három napig tartó börzén - melyet azzal a céllal szervez a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat, hogy az olvasni szerető közönség egyre szűkülő könyvre fordítható anyagi lehetőségei mellett is hozzájuthasson az információk, a kultúra egyik alapvető hordozójához - antikvár- és féláras könyveket kínálnak, s nemcsak eladnak, vesznek is. Táncszínház Bartina a sorozat záró együttese Három korosztály a színpadon A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Táncszínház sorozatáról folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat. Április 14-én 19 órai kezdettél a művelődési központ színháztermében a Bartina Néptáncegyüttes mutatja be műsorát, az utóbbi tíz év legsikeresebb számaiból válogatott összeállításban. Az estén az együttes mindhárom korosztályának táncosai fellépnek. A gyermek- csoport vezetője Palkovics Józsefné, az utánpótlásé Steiner Józsefné, a nagy együttesé Jankó Klára, Ősz- né Murzsa Andrea és Szabó László. A zenekar vezetője: Szabó József. Szakmai tanácsadó: Szabadi Mihály. A Táncszínház ezzel a műsorral zárja sorozatát. Török kori lepénysütő Az egri ferencesrendi plébánia templomában a mozaikburkolat cseréje közben régészeti feltárási munkálatokra is mód nyílott. A szakemberek tevékenységét szerencse kísérte: a török hódoltság idejéből való égetett agyagedényt - feltehetően lepénysütőt - találtak. A leletet a Dobó István Vármúzeum restaurátorainak jóvoltából felújítva, az altemplomban állították ki. * Racionalitás és érzelem Leposa Dezsővel (Folytatás az 1. oldalról)- Köszönöm, hogy beleegyeztél ebbe a beszélgetésbe, hisz tudom, csak a barátaid és a családod körében „teríted” ki igazán gondolataidat.- Ha a munkámról és az általam fontosnak tartott dolgokról tudok olyat mondani, ami másokat is érdekel, szívesen- teszem.- Milyen sorrendben vált fontossá számodra az életedet meghatározó két dolog: a matematika és a zene?- Mindkettőnek szülői indíttatása volt. Zenetagozatos óvodába jártam, majd nyolc évig tanultam zongorázni. A zene szeretete és ismerete innen indult. A 60- as évek beat rajongása után a jazz lett, ami igazán megkapott. Mostanában kezdem felfedezni és igazán érezni a népi zenét, ezen keresztül azt, hogy a négerek által játszott jazz azért utánozhatatlan, mert a gyökerekből táplálkozik. A szekszárdi jazz-klubnak 1976-ban alapító tagja voltam, a klub több mint 10 éves sikeres működését az is bizonyítja, hogy a fiatalabb korosztály - nagy örömünkre - egyre nagyobb számban képviselteti magát.-És a matematika, amely kenyérkereső foglalkozásod lett, vele hogy kezdődött?- A Garay Gimnáziumban abban az évben először induló matematika-fizika szakra Írattak be a szüleim. A gimnáziumi éveimből a legemlékezetesebb élményem, hogy Kaszás Imre tanítványa lehettem. Azok közé a ritka tanárok közé tartozott, akiktől nemcsak fizikát, hanem kultúrált magatartást, emberséget is tanulhattunk. Az egyetemet alkalmazottmatematika szakon végeztem el.- Hogyan indult a pályád?- Az Egészségügyi Minisztérium 1974- ben a szekszárdi kórházban egy számítóközpontot hozott létre, a számítógépek kórházi alkalmazásának, illetve lehetőségeinek kipróbálására, bevezetésére. Ez az év meghatározó volt életemben. Állást kaptam a kórházi számítóközpontban, aztán lakást. Az év úgy vált igazán teljessé, hogy megszületett Balázs fiunk. Szóval: állás, lakás, Balázs.- Úgy tudom, egy másik egyetemen doktori címet is szereztél?- Igen. Szükségét éreztem, hogy a rendszerszervezés tudományával, gyakorlatával is közelebbi kapcsolatba kerüljek, ezért lettem számítástechnikai szakközgazdász. Záródolgozatomat doktori értekezésként is elfogadták.- Mivel foglalkozol jelenleg?- A világban a ’60-as évek vége óta kísérleteznek az orvosi döntéseket, vagyis a diagnózis megállapítását, a megfelelő vizsgálati sorrend és az adekvát terápia kiválasztását támogató matematikai modellekkel. Mi 1976-tól kezdhettük el az orvos-gép párbeszéden alapuló, kezdetben orvosi adminisztrációt - kórlap és zárójelentés Írást. Jelenleg már az orvosi döntéseket is támogató számitógépes rendszerekkel foglalkozunk. Munkacsoportunkkal az orvosi tudás számítógépes modellezésére jól használható, a mesterséges intelligenciakutatásokból ismert eljárásokkal foglalkozunk. Célunk, hogy olyan számítógépes „szakértő rendszereket” hozzunk létre, amelyek döntési helyzetben az orvosi agy meghosszabbításaként szolgálhatnak. Meggyőződésünk, hogy ezek a rendszerek soha nem fogják helyettesíteni az orvost, viszont előbb vagy utóbb éppen olyan természetes segédeszközévé válhatnak, mint egy laboratóriumi vizsgálatokat végző automata. Egyik gyermekkori álmom volt, hogy orvos leszek, ezzel a munkámmal közel kerültem hozzá, talán ezért is szeretem annyira.- Szerinted igaz-e, hogy a matematikának és a zenének valami kapcsolata van egymással?- Magam is hallottam erről, szerintem arról van szó, hogy a matematika a tiszta racionalitás, a zene a tiszta érzelem meg-. testesítője. Talán emiatt vonzzák egymást. Mindenesetre bizonyos dallamoknál tisztán felismerhetők matematikai ösz- szefüggések. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a komputerzene sohasem fog igazán örömet szerezni, hisz lelketlen, érzelmektől mentes.- A matematikán és a zenén kívül úgy tudom, még sok más dolog is foglalkoztat. Kérlek, mesélj ezekről!- Talán a nyelvtanulásról először, hisz az szorosan kapcsolódik a zenéhez és a matematikához. Nagyon fontos számomra, mert a külföldi szaklapok és a dalok szövege többnyire angol nyelvű.- Mesélted,- hogy volt még egy gyermekkori álmod. Kultúrház igazgató is szerettél volna lenni. Ebből az álmodból mi valósult meg?- Ami a jazz-klubbon kivül most a legjobban foglalkoztat, az a közel egy éve a főiskolán működő színházi társulat. Olyan fiatalok vesznek részt benne, akik az önkifejezésnek és az összetartozásnak ezt a formáját választották, minden értéket felvállalva. A színházi társulat prózai és kontakt tánctagozattal, táncházzal - erdélyi és magyarországi táncok tanításával - működik. Az Art-Kon- takt nevet azért választottuk, mert szerintünk a legjobban fejezi ki a művészeti ágak, az előadók és befogadók, valamint a főiskola és a város közötti kapcsolatot. A társulat jelszavát „A kultúra nem áru” szó szerint érti. Az előadások nagy része ingyenes, vagy minimális a belépődíj. Műsor-összeállításunk ars poeticája: európainak, magyarnak, Tolna megyeinek lenni.- Sokoldalú érdeklődésed nemcsak abban merül ki, hogy te művelsz bizonyos dolgokat, hanem erőd és időd van ahhoz is, hogy tehetséges fiatalokat segíts érvényesülni, munkára ösztönződ őket. Miért csinálod?- Legtöbbjük nem alkalmas arra, hogy saját magát menedzselje. Tehetségesek, szükségük van az indításra, arra, hogy valaki megmondja nekik, jó amit csinálnak. Segíteni őket nekem örömet jelent, a jó tanácsok pedig nem kerülnek pénzbe, sem nekik, sem nekem.- Nem aprózod el magad? Győzöd idővel, energiával?- Számomra a családom, a hivatásom, a hobbijaim egyformán fontosak. Mindig ott használom fel a legtöbb időt és energiát, ahol a legnagyobb szükség van rá. Egyik nélkül sem tudnék élni, igy aztán ha nehezen is, de összehangolom őket. Egyik a másikat erösiti, kiegészíti, formálja és segíti.- Mindig közösségi ember voltál és vagy, aki több egymástól független közösségben él és dolgozik. Mit jelent számodra ez a szó, barátság?- Sokat. Rengeteg embert ismerek, és ezek közül sokkal igazán közeli kapcsolatban állok. Az első számú barátom a feleségem, akivel mindig, minden problémámat, örömömet és gondomat megbeszélem. Barátaink nagy része közösen szerzett barát. Van egy tágabb külső baráti körünk és egy szűkebb belső kör - ez jórészt az egyetemi évek alatt alakult ki. Ezek a körök persze tágulnak, szűkülnek, a változásokat az élet hozza. A közös programok akár tágabb, akár szűkebb körben, mindig felüdülést hoznak, erőt adnak a további munkához. Hisz nincs annál jobb érzés, mint sok jókedvű, jóindulatú, közös gondolkodású, szépért, jóért tenni akaró, egymást segítő emberrel beszélgetni, együtt lenni. Számomra ez a barátság.- Elmúltál negyvenéves, elértél abba a korba, amikor az ember élete első számvetését elkészíti. Te megtetted-e már?- Igen, mostanában egészen váratlanul és meghatározhatatlan időközönként jönnek rám ezek a gondolatok. Az első ilyen után mondtam ki az első nemet a munkahelyemen, amikor olyan feladatot kaptam, amit a kijelölt rövid idő miatt nem tudtam volna megfelelő minőségben elvégezni. Azóta többször kimondom, ha szükségesnek látom. Sok problémám van persze ebből. Amikor először láttam Leposa , Dezsőt, azt hittem, valami művészféle. Aztán hallottam, hogy kitűnő matematikus. Ma már tudom, hogy mindkettő. Aki két diplomájával soha ki nem mondott és le nem írt doktori címével, a művészeteket szerető és értő ember sokoldalúságával itt él közöttünk. KERÉNYI VIKTOR
