Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. április 7. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat tegnap az autópálya-használati díj és az útalap bevezetésének részletkérdéseiről. Elmondta: a díj bevezetését kényszerhelyzet indokolja. Egyre fejlődik a motorizáció, ugyanakkor a 60-as években megindult hazai autópálya-építés - pénzhiány miatt - csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1 -jei, igen közeli határidő oka: el kívánták kerülni a folyamatban lévő út- és hídépítések munkálatainak leállítását. A szerdai bejelentésnek megfelelően a nyári idegenforgalmi idénydíj (július-au- gusztus-szeptemberre) 800 forint lesz személygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700-700 forint. A telAutópályadíjak jes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A tehergépkocsikra és az autóbuszokra különböző tarifákat állapítottak meg. A legmagasabb éves dij összege 18 ezer forint lesz. A motorkerékpárosok éves dija 500 forint. A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel, fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. A tájékoztatón felvetődött a kérdés: vajon mi lesz azokkal az autósokkal, akik a magas használati díj miatt leszorulnak az Az MSZMP budapesti reformkörének nyilatkozata Az MSZMP budapesti reformköre az alábbi állásfoglalás nyilvánosságra hozatalára kérte az OS-t. 1. Támogatjuk az MSZMP vezetésének tárgyalási szándékát minden demokratikus, az erőszakot elutasító politikai szervezettel, párttal. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy a tárgyalások előfeltételek nélkül, az egyenjogú partneri viszony jegyében folyjanak. 3. Helytelenítjük, hogy az MSZMP vezetése április 8-i tárgyalásokra szóló felhívását nem hozta nyilvánosságra. Elvárjuk, hogy a továbbiakban a megbeszélésekről a közvélemény folyamatos, tényszerű tájékoztatást kapjon. Tájékoztató az 1989. április 8-tól bekövetkezett vámjogszabály változásáról Folyó év április 8-tól az érdekelt pénzügyi és kereskedelmi tárcák módosítják a hatályos vámjogszabályt. A változások érintik mind a külkereskedelmi, mind a magánforgalomban behozott vámáruk vámkezelési feltételeit, melyek közül kiemelten a legszélesebb körű érdeklődésre számot tartó és a turistaforgalmat érintő leglényegesebb változásokra kívánom a lakosság figyelmét felhívni. A jogszabályi változások bevezetésével egyidejűleg a vámszervek korszerűbb eljárást és egyszerűbb, áttekinthetőbb adminisztrációt vezetnek be, hogy a határátlépést gyorsítsák. Az új rendelkezések életbelépését követően a magánforgalomban beérkező vámáruk (minden külföldről behozott áru), kivéve a gépkocsi vámkiszabásának alapját - nemzetközi követelményeknek megfelelően - a külföldi érték, a vételár képezi. A külföldi vételárat számlával kell igazolni, ennek hiányában (pl. ajándék esetén) az utas értéknyilatkozatot adhat a vámáruk külföldi értékéről. A külföldi vételárból a visszatérített adó levonásba helyezhető. Számla hiányában, vagy ha az utas értéknyilatkozatot adni nem tud, a vámszervek becslés útján, az általuk ismert. külföldi eladási ár (külföldi árkatalógusokban feltüntetett ár) figyelembevételével állapítják meg a vám kiszabásának alapját. Ez a korábbi ártól (belföldi fogyasztói ár) sokkal kedvezőbb, annak fele, egyharmada. A használt vámáru külföldi árának megállapításánál a használtság mértékét figyelembe vesszük. A módosított vámjogszabály a korábbi Utas- és Ajándék Vámtarifa helyett egységes Magánforgalmi. Vámtarifát alkalmaz, melynek az árubeszerzés körülményeitől függetlenül - gépkocsit kivéve - egységes vámtétele 45% lesz. A vámkedvezmény minden belföldi utast minden beutazáskor megilleti 5000 Ft értékben, a 14 éven aluli gyermekek vámkedvezménye 1000 Ft lesz. Ez a kedvezmény az 5000 Ft egyedi értéket meghaladó vámáru vámkezelésénél nem alkalmazható, tehát a vámalapból nem vonható le és az együtt utazó családtagok személyenkénti kedvezményének összevonására a jövőben a jogszabály nem nyújt lehetőséget (a kisebb értékű vámáruk esetén 5000 Ft-ig vámmentes). Az utasok új formátumú „Vámáru- és valutanyilatkozat” kitöltésével adnak írásbeli árunyilatkozatot. A közös háztartásban élő családtagok a behozott vámáru vámkezelésére közös árunyilatkozatot is adhatnak. Családtagnak tekintjük: házastársat, egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülőt, valamint a testvért és az élettársat. A vámáru- és valutanyilatkozat 100 forintos illetékbélyeggel ellátva érvényes. Az árunyilatkozat kitöltése kötelező minden olyan esetben:- ha a vámáruk mennyisége kereskedelmi mennyiségnek minősül;- ha á vámáruk egyedi - vagy összértéke az 5000 Ft-ot (14 éven aluli gyermeknél az 1000 Ft-ot) meghaladja;- ha az utas az útiholmi mennyiségén felül (1 liter égetett szeszes ital; 2 liter bor, 250 db szivarka, 50 db szivar, 250 gr dohány) szeszes italt, vagy dohánygyártmány hoz magával. Tiszta szesz nem vámkezelhető!- ha az áru vámkezeléséhez állam- igazgatási szerv engedélye szükséges (lőfegyver, CB-rádió, stb.);- ha az utasnak feladott poggyásza van (külföldi tartózkodása alatt fuvarozásra feladott). A hatályos Magánforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősür az a vámáru, amely az alábbi mennyiségi keretet meghaladja: 500 Ft egyedi értékig fajtánként 10, 2000 Ft egyedi értékig fajtánként 5, 5000 Ft egyedi értékig fajtánként 2, 5000 Ft egyedi érték felett fajtánként 1. A fajtánkénti megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységét, kiskereskedelmi kiszerelés szerinti mennyiségét (db, kg, pár, liter, méter, doboz, stb.) kell érteni. A behozott vámáruk vámkezelésének feltétele, hogy a vámkezelést kérő a vásárlás valutafedezetével el tudjon számolni. A 10 000 Ft összértéket meghaladó vámáru csak legális valutafedezet esetén vámkezelhető. Valutafedezetként szolgál:- a magáncélú valutaellátás keretében vásárolt,- a devizaszámláról, vagy ,- utazási - BC - számláról felvett és kiviteli engedéllyel külföldre kivitt valuta, továbbá a személyenként birtokban tartható és engedélymentesen kivihető, 4000 Ft-ot meg nem haladó külföldi fizetőeszköz. A külföldön ajándékba kapott vámáru, vagy pénzösszeg esetében a hitelesített ajándékozási okiratot kell benyújtani. Az új jogszabályi rendelkezések életbelépésével egyidejűleg az árunyilatkozatok feldolgozása, a vám kiszabása, a vámközlő határozat elkészítése számítógépen történik. A vámkiszabási határozatot a befizetendő vám feladására szolgáló átutalási utalványt a vámkezelést kérő postán kapja meg. Az esedékes vámot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni, ennek elmulasztása esetén a késedelem minden napjára napi 1% késedelmi kamatot kell fizetni. A vámkiszabási határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni, melyet a vámkiszabást végző vámhivatalnál kell benyújtani. A gépjárművek vámkezelésére vonatkozó és 1989. január 1-jén életbe lépett rendelkezések nem változnak. KENDE ERNŐ pénzügyőr ezredes \ megyei parancsnok A közélet hírei Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt tegnap a Parlamentben esküt tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára azok a római katolikus segédpüspökök, akiket II. János Pál pápa a közelmúltban nevezett ki. dr. Dékány Vilmos és dr. Várszegi Asztrik esztergomi, Ács István egri, Mayer Mihály pécsi, valamint dr. Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök kinevezéséhez az Elnöki Tanács az előzetes hozzájárulást megadta. Az ünnepélyes eseményen jelen volt dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. * Beszámoló és tisztújító gyűlést tartanak a Hazafias Népfront Szekszárdi Városi Bizottsága mellett működő körzeti népfrontbizottságok. Április 10-én - hétfőn - 18 órakor a Herman Ottó lakótelepi körzeti bizottság a Csapó Dániel u. 12/a szám alatt, a felsővárosi a Kálvin téri könyvtárban, a Délikertvárosi a IV. Számú Általános Iskolában, a Keleti városkörzeti pedig a Kölcsey lakótelep 24/25. szám alatt tartja gyűlését. Április 17-én - ugyancsak hétfői napon - szintén 18 órakor kezdődik az újvárosi körzeti népfrontbizottság gyűlése a Rákóczi utca 85/87. alatt, az Alisca lakótelepié az V. Számú Általános Iskolában, a belvárosié a Mikes utca 24-ben és a városközponti bizottságé a Kölcsey lakótelep 24/25-ben. A rendezvényekre minden állampolgárt tisztelettel várnak. * A Független Kisgazda és Polgári Párt simontornyai szervezete ma este 7 órai kezdettel tagtoborzó gyűlést tart a Vár étterem helyiségeiben. Vidéki érdeklődők megjelenésére is számítanak. Vendégeik Kapitány Ferenc, aki az 1945-46-47. években volt a párt megyei titkára és Halmosi József agrármérnök a párt mezőgazdasági szakértője, szekszárdi lakosok. *- A KISZ Tolna Megyei Bizottságának jogutódja, a Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége a napokban költözött el eddigi helyéről, a megyei pártbizottság ötödik emeletéről. A jelenleg tizenöt tagú apparátus a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának épületébe (Béla király tér 6.) tette át székhelyét: Telefonszámuk: 11-928, 12- 928, illetve 16-613. A városi KISZ-bi- zottság ugyanezeken a számokon hívható. * '- A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének megyei tagjai találkoztak tegnap Szekszárdon a város, a megye párt-, és állami vezetőivel. A veteránok szokásos évi összejövetelén élénk, érdekes eszmecsere alakult ki a mai hazai viszonyokról. autópályákról. A válasz: az autópályákkal párhuzamos utakon ingyen lehet autózni. A címkéket egyébként a Magyar Autóklub értékesíti majd, több mint négyszáz helyen, egyebek között határátkelő- helyeken, benzinkutaknál, sőt az országhatárokon kívül is. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a május, júniusi csonka negyedévre 400 forintos dijat kell fizetni. Aki az idén már májusban megvásárolja az egész évre, azaz a július 1-jétől 1990. június 30-ig szóló bérletet, az 14 hónapra fizeti az 1500 forintos évi átalányt. Az úgynevezett útalap létrehozásáról is döntött legutóbbi ülésén a kormány. Az útalap végleges konstrukciójáról ez év június 30-áig döntenek, s várhatóan jövő év január 1 -jén vezetik be. Brit-szovjet megállapodások „Nagyon-nagyon jó megbeszélésnek” minősítették brit részről Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tegnap délelőtt lezajlott két és fél órás véleménycseréjét, amelynek központjában az európai biztonság és együttműködés, illetve a fegyverzetcsökkentésről folyó kelet-nyugati párbeszéd legidőszerűbb kérdései álltak. A csúcsmegbeszéléseket követően Eduard Sevardnadze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter három egyezményt írt alá a miniszterelnöki rezidencia dísztermében. Közülük kiemelkedő fontosságú a tőkeberuházások kölcsönös kormánygaranciáiról intézkedő megállapodás, amelytől mindkét fél a közös vállalkozások jelentős bővítését reméli. Sajtótájékoztató a (Folytatás az 1. oldalról.) 301-es parcellájában a Nagy Imre-per vádlottam kívül további öt, nem prominens személy (Nagy József hentessegéd, Bárány János szerszámkészítő, Szabó Lajos gépmunkás, Békési Béla orvostanhallgató és Péch Géza mérnök) földi maradványait is tárják fel a szakértők, hogy mind a tízüket együtt temethessék el. Erről az Igazságügyi Minisztériummal tárgyaltak, de mivel Bo- rics Gyula államtitkár úgy nyilatkozott, hogy ez meghaladja hatáskörét, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága szerdán a kérését tartalmazó telexet küldött Németh Miklós miniszterelnökhöz. Ebben kérik: hasson oda, hogy az igazságügyi kormányzat az eddig tanúsított gondossággal folytatssa az exhumálásokat a TIB által kért egyszerű személyek esetében is. A tájékoztatás után az újságírók kérdéseire válaszoltak a TIB jelenlévő képviselői. Elhangzott, hogy az öt exhumált holttest azonosítása rövidesen megkezdődik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, valamint az említett másik öt személyt június 16- án kívánják nyilvánosan eltemetni a szomszédos 300-as parcellában, mivel a 301 -esben további jeltelen sírok vannak. A tervek szerint az ünnepélyes gyászszertartás alkalmával történne meg a kivégzettek emlékművének szimbolikus alapkőletétele. 301-es parcellánál Az emlékmű megalkotására pályázatot ír ki a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. Az emlékműre fel kívánják vésni az 1956 után kivégzett személyek neveit. A TIB a későbbiekben szorgalmazza egy másik emlékmű felállítását, amely 1956 valamennyi áldozatának emlékére készülne. Szó volt arról is, hogy Nagy Imre és négy társa koporsóját a 301 -es parcella legutolsó sorában találták meg, négy sírhelyen. Gimes Miklóst és Maiéter Pált ugyanis külön-külön két koporsóban, de egy sírba temették el. Csaknem biztosnak tűnik, hogy a holttestek koporsói később, 1961-ben kerültek a 301-es parcellába. Addig valamelyik büntetésvégrehajtási intézmény közelében voltak mind az öten elhantolva. Erre utal egyebek között, hogy a most megtalált koporsók össze voltak drótozva. Megerősítették azt is, hogy a holttestek arccal lefelé fekve voltak a koporsókban. Elmondták továbbá, hogy a sírok feltárása és kihantolása során rendkívül gondos régészeti munkát végeztek a szakemberek. Egy kérdésre válaszolva elhangzott: nagy a valószínűsége, hogy a börtönben sokhetes éhségsztrájkot folytató Losonczy Géza mesterséges táplálás következtében halt meg 1957 decemberében. * Vélemények, viták Pártról, pártban gondolkodva 1. Egy nyilvános eszmecsere részeként Meggyőződésem szerint a megújuló MSZMP nyitott, reformelkötelezett program- és (részben) választási párt lesz. Rendelkezni fog azokkal a képességekkel, amelyek a politikai küzdőtéren a problémák megoldására másokkal együttműködve képessé teszik. Nincs könnyű helyzetben. Programjával, stratégiájával nem csak új utakat kell törnie, hanem az elkövetett hibákkal, saját rossz gyakorlatával is le kell számolnia, azoktól mielőbb el kell határolnia magát. Mindezt szinte egyszerre! A gazdasági problémák megoldásának dominanciáját elismerve most azonban csak néhány olyan kérdést vetek fel, amely a szervezetiszervezési és személyi feltételekhez kapcsolódik szorosabban. Lehet-e a tegnapi - több elemében az illegalitás körülményeiből, majd a monolitikus hatalomgyakorlás örököseként „itt maradt" szervezeti megoldásokkal eredményesen dolgozni, a holnapi politikai pluralizmus, piaci viszonyok, a vállalkozási munkaszervezetek, a többpártrendszer körülményei között? A válasz csakis nem lehet! Már ma sem elégítik ki a feltételek maradéktalanul a célok eléréséhez szükséges követelményeket. A korszerűsítéshez a jelenlegi struktúrát részben le kell bontani és újra, újat kell építeni úgy, hogy a párt párt maradjon. Mert: feloldódhat-e a szervezet a mozgalomban? Szabad-e a mozgalmi jelleget túlhangsúlyozni a szervezet működésének rovására? Úgy gondolom, ez hiba lenne. A különböző szervezeti-tartalmi megoldások azonban nem lehetnek csak a mai elemek egyszerű továbbfejlesztései. Véleményem szerint az alapvető kérdések közé tartozik valódi mozgalmi szervezetek kialakítása, amelyek nem kapcsolódnak sem feladatkörükben, sem szervezeti kereteik kialakításában közvetlenül a termeléshez, a szolgáltatáshoz, a különböző állami intézményekhez. Ne a párt, mint eszmei-politikai közösség és ne a párttag vonuljon ki a munkahelyekről, hanem a szervezeti „rátele- pülés kényszere” szűnjön meg! Természetesen ez minden pártra vonatkozna. A vállalatok, üzemek, intézmények biztosíthatnak meghatározott feltételek mellett - esetleg térítés ellenében - a pártszervezeteknek helyiséget, de már nem értelmezhető például a mai hatásköriség, a beszámoltatás,' az üzemi „sokszög”. Egyáltalán: nem létezhet semmiféle direkt ráhatás a termelésre, az állami szakigazgatásra, vagyis közvetlen pártirányítás nem kell. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármelyik párt lemondana a politikai befolyásolás lehetőségeiről, eszközeiről. Az új szervezetek talán lakóterületinek is nevezhetők, de nem azonosak a mai így nevezett alapszervezetekkel. Jellemzőjük lehetne, hogy egy városon belül szerves, horizontális kapcsolatrendszert is alkotva a helyi önigazgatási kisegysé- gek (például tanácstagi választói körzet) szerint szerveződnének. Itt zajlana a szervezeti élet (taggyűlés, tagfelvétel, tagdíjfizetés, vezetőség választás), és a szakmai elkötelezettségtől, munkahelyi beosztástól független, az egzisztenciális függőségtől mentes politizálás. Ilyen működési feltételek között a költségek fedezésének módját is újra kell gondolni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a pártmozgalom - ugyanúgy, mint más, nem politikai jellegű körök és mozgalmak - üzemek, intézmények és kollektívák által anyagilag is támogatott legyen - az önkéntesség és az ellenőrizhetőség maradéktalan biztosításával. A fő bevételi forrás, a tagdíj egy hányada maradhatna működési költség címén az alapszervezeteknél, illetve a párt költségvetéséből
