Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

2

1989. április 29.

Az új igények szellemében

Fontolva vagy radikálisan?

Vita után javaslat született a reformkörben

Belpolitikai életünk egyik jellemzője, hogy megnőtt az érdeklődés a politikai intézményrendszer működése iránt. Míg az elmúlt évtizedekben, az 1960-70-es években a társadalom érdeklődésének középpontjában a gazdasági reformfolyamatok álltak, addig napjainkban ezzel azonos, sőt fokozottabb figyelemben részesülnek a párt, az állam és a társadalmi szervezetek is. Az egypártrendszerű politikai intézményrendszer változásokon megy át, és - ha jogilag még nem is - gyakorlatilag egy többpártrendszerű társadalomépitéssel, mint realitással kell számolnunk. A politizáló emberek nap mint nap tapasztalhatják, a múltból örököltén még sok a működésbeli, szervezeti és személyi összefonódás a politikai intézményrendszeren belül. Döntő és elsődleges a feladatok elhatárolása, a világosabb és egyértelműbb hatásköri illetékesség. Úgy vélem, a munkamegosztás „tisztítását” a pártszervek döntési konpe- tenciájába tartozó kérdéseknél kell elkezdeni. Bár az utóbbi időben van ebben is változás, de ez még további rendezést, vele a pártirányítás elemeinek módszereinek a pontosítását, továbbfejlesztését igényli. A megyei pártértekezletre készülve többen szóvá tették - jogos kívánalomnak is tartom - hogy az MSZMP szabadítsa fel a progresszív erőket bontsa le a fejlődés korlátáit és serkentse megújulásra a politikai rendszer más elemeit.

A felgyorsult folyamatokat látva nem a türelmetlenkedők soraihoz kívánok ezzel csatlakozni, sőt ellenkezőleg! Azt vallom, hogy éppen az időben megfontolt lépések adhatnak védelmet a kényszerítő körülmények kiváltotta ideges kapkodással és al- kdtmazott döntésekkel szemben.

Napjainkban egyre többször kerül szóba a hatalom és a szakszervezet viszonya. Egyesek szerint a szakszervezeteknek ki kellene lépniük a hatalomból, mondván, így lehetnek igazán függetlenek, így tudják befolyásolás nélkül képviselni a tagság érdekeit. A mozgalom soha nem lesz a néphatalom ellenzéke. Az más kérdés, hogy ezen a szakszervezetek a nép valóságos hatalmát és nem a politikai intézményrendszerben részt vevő szervek vagy szervezetek hatalmát értik. Akik azt hirdetik, hogy lépjen ki a hatalomból, megfosztanák a mozgalmat a politikai, az állami gazdasági döntések alakításának, befolyásolásának a lehetőségétől. Ehhez a munkához nagyobb önállóságra és mozgástérre van szükség. Ezt az

önállóságot azonban többen összetévesztik a függetlenséggel. A szervezet függetlenségét jogi értelemben feltétlen meg kell teremteni, mert alá- és fölérendeltségi viszonyban, diktátumok között nem képzelhető el partneri viszony. Politikailag azonban a szakszervezetek nem lehetnek függetlenek, mert dönteniük kell abban, hogy milyen politikai platformon állnak. A politikát lehet támogatni vagy elutasítani, de ez mindenféleképpen politikai döntést jelent. A tagság alapvető érdekeit kifejező politikát pedig támogatni kell és ez egyben a politika melletti elkötelezettséget is jelenti. A szak- szervezeti mozgalom érdekelt egy olyan tagolt politikai intézményrendszer kialakításában, amely a valós érdekviszonyokat tükrözi, s amely alkalmas ezek elkülönítésére. Úgy ítélem meg, hogy a megye lakossága, s így a szakszervezetek is érdekeltek abban, hogy a valóságos többpártrendszer kialakítása demokratikusan, anarchiamentesen menjen végbe. A mozgalom ezért összefog ajózan politikai erőkkel. Támogatja azokat, akik a társadalmat nem szétzilálni, hanem hibáitól megszabadítani akarják.

Meggyőződésem ha ebben a most formálódó politikai rendszerben - mint egyik alrendszer - ha független lehet minden párttól, ha sikeresen ellent tud állni annak, hogy a pártharcok színtere legyen, ha ugyanakkor képes minden mértékadó párttal egyenrangú partneri viszonyt kialakítani, akkor képes lesz érdekérvényesítési feladatát magas színvonalon eredményesen megvalósítani. Az elmúlt időszak kezdeményezéseit nyomon követve - úgy tapasztalom - megindultak azok a változások a szakszervezeti mozgalomban, amelyek szükségesnek látszanak ahhoz, hogy egy korszerűsített, demokratizált, többpártrendszerben működő politikai mechanizmusban jól tölthesse be funkcióját.

Ma még nem lehet megjósolni, hogy milyen pártok jönnek létre. Abban biztos vagyok, hogy az egyes pártok akkor számíthatnak a dolgozók, így a szakszervezetek támogatására, ha elkészülő programjuk a széles tömegeket szolgálja. A mozgalom számára az a pártpolitika lesz a legvonzóbb, amely leginkább képes kifejezni a munkavállalók érdekeit. Mi tisztségviselők pedig a kerékasztal-tárgyalásokon a munkavállalók közvetlen gazdasági szociális érdekeit szem előtt tartva kívánunk részt venni. PÉTI IMRE

Kétségtelen, hogy társadalmunk a világot, gazdaságot, politikát illető véleményeket tekintve rendkívül tagolt. Nagy a különbség az MSZMP és a különböző alternatív szervezetek által képviselt platform között, de még ennél is nagyobb szakadék választja el az MSZMP-n belüli - elterjedt, bár szinte mindenki által bírált szóhasználat szerint a fundamentalista, a centrumot képviselő és a reformer - csoportok tagjait egymástól. Nos, ehhez képestaszekszárdi reformkörnek a héten megtartott összejövetele alapján meg kellett állapítanom, hogy a magukat reformereknek vallók is sokszor csak abban vannak közös nevezőn, hogy a jelenlegi helyzet aligha tartható fönn sokáig. De, hogy milyen gyorsan kell cselekedni, mely területen kell végre radikálisan lépni, egyáltalán mennyire legyenek radikálisak a lépések, milyen szerepe lehet a kezdeményezésben a reformköröknek, ebben a jelenlévő mintegy negyven érdeklődő nem tudott igazán megegyezni.

Az összejövetel célja az volt, hogy megvitassa a mai megyei pártértekezletre kerülő, a Népújságban is közzétett vitaanyagot, javaslatokkal segítse és jobbítsa az ott folyó munkát, illetve válaszoljon az április 12-én alakult Tolna megyei Ellenzéki Kerekasztal közleményére.

A négyórás vita kezdetben az ügyrend körül folyt. Elhangzott, hogy a múltra mutogatást, a hibák hosszas fölhánytorgatását célszerű lenne elkerülni és inkább az előremutató javaslatoknak, az új vezetést inspiráló gondolatoknak tágabb teret engedni. Ennek érdekében javasolták, hogy formabontó módon a ma leköszönő elsőtitkár beszámolója után közvetlenül a választásra kerüljön sor. A vita során végül fölerősödtek a javaslat ellen szóló érvek és az eredeti változatot hagyta jóvá a reformkör.

Elhangzott, hogy az írásos beszámolóban szépen megfogalmazott kerek gondolatok a valóságtól igen messze esnek. Példaként említette a fölszólaló, hogy a „támogatjuk a tanácsok önállóságát” csak üres szólam, amikor a tanácsok szinte önmagukat fönntartani, a legalapvetőbb feladataiknak megfelelni is képtelenek.

Vita alakult ki a főtitkár által nyilvánosan

megfogalmazott gazdasági szükségállapot mibenlétéről. Abban egyetértettek a kör tagjai, hogy ennek a lehetőségét is el kell vetni. Megoszlottak viszont a nézetek a gazdasági változások fölgyorsításának követelését illetően. A „radikálisokkal” szemben volt, aki úgy vélte; a pártértekezlet nem gazdaságpolitikai fórum, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzék, különösen most, amikor a pártnak a gazdaságból való kivonulását hirdetjük. Elhangzott az is, hogy nyitott kapukat dönget, aki a struktúraváltást követeli.

A program lényegében ugyanolyan, mint legalább 15 éve minden hasonló dokumentum; nincs benne semmi sajátosság, s teljesen hiányzik belőle a megyei jelleg - vélték néhányan. A velük vitába szállók szerint a megyének sincs igazi sajátossága, speciális gondja. Mások szerint igenis van; a megyei tanácsi, párt-, érdekképviseleti stb. szervezetek leépítésében lényegi lépés még nem történt, senki sem vizsgálta még, hogy a sokszor valóban megfeszített munkára tényleg szükség van-e? Az agrárjelleg miatt a mezőgazdasági ágazat helyzetének javítása érdekében is hathatósan föl kellene lépni.

Többeket a párton belüli mozgás megindulása érdekelte legjobban, s a belső ügyek kérdésében kezdeményeztek vitát. Hány fős legyen a megyei pártbizottság? Az elhangzott számok 20 és 100 között szóródtak. Legyen-e végrehajtó bizottság? Úgy tűnt, abban mindenki egyetért, hogy ne legyen, de fölhívták néhányan arra is a figyelmet, hogy a V. B. intézményének mellőzése még nem zárja ki, hogy kis csoportok, vagy egy-két személy továbbra is magához vonja a valódi döntési jogokat. Ennek elkerülése, a párt hatékonyabb működése érdekében bővülnie kell az információáramlásnak - s ez utóbbi fogalom jegyében megint hosszas eszmecsere folyt.

Valami újat mutatni a párttagságnak! Bizonyítani, hogy nem kell lesütött szemmel járniuk, jól döntöttek, amikor a párt soraiba léptek! Ezt várják sokan a pártértekezlettől - vetődött föl. A reagálások szerint ennek az elvárásnak biztosan nem lesz képes a pártértekezlet megfelelni. A hosszas vitat- kozgatást többen felszínesnek, nem a lényeget érintőnek gondolták. A gyökerekig kellene menni, kimondani például azt, hogy semmi sem történhet addig, amíg különböző lobbik vezetői ülnek a Központi Bizottságban... Konkrétan és gyorsan kellene reagálni, a tévedés jogát is fönntartva... Afontolva haladás nem megy... A reform lényege éppen a fontolva haladás... - így az ellenvélemény. A vita eredményeként a reformkör résztvevői a következő dokumentummal fordulnaka párt- értekezlethez.

A szekszárdi reformkor javaslatai a pártértekezletnek: Az MSZMP Szekszárdi Reformköre az elmúlt napokban alakult meg. Az itt csoportosuló és tenni akaró párttagok véleménye, gondolkodása sokszínű, számos kérdésben nem tudunk még egységes álláspontot kialakítani. Alakuló csoportként is kötelességünknek tartottuk azonban, hogy a nyilvánosságra hozott pártértekezleti vitaanyaghoz véleményt fűzzünk. Álláspontunkat az alábbi öt pontban fogalmaztuk meg.

1. A megyei pártbizottság további működésében az egytestületes felállást támogatjuk. A pártapparátus létszámának jelentős csökkentésével egy magas politikai műveltségű, kis létszámú, függetlenített munkacsoport biztosítsa a testület érdemi működésének feltételeit.

2. Szükségesnek tartjuk a helyi nyilvánosság további gyors bővítését! Ennek sorában a testületek, döntést hozó szervek munkájáról szóló információk, általános hozzáférhetőségét, a vitákban megjelenő álláspontok, kisebbségi vélemények részletes bemutatását azonnal megteremthető és megteremtendő lépésnek tartjuk.

3. Határozott kormányzással el kell kerülni, hogy Magyarországon sor kerüljön a gazdasági szükséghelyzet bevezetésére.

4. A határozott kormányzati lépéseknek alapfeltétele, hogy az MSZMP-ben ma meglévő álláspontok, platformok közül a reformgondolkodás jusson meghatározó szerephez. Ennek eléréséhez szerintünk egy rövid időn belül összehívottországos pártkongresz- szus adhat leginkább biztosítékot

5. Országos és megyei szinten is határozott lépéseket kell tenni a reálisérdekviszonyokat torzító és elfedő elvtelen lobbizás és érdekkijárás felszámolására.

Egy pártalapszervezet gondolatai

a megyei pártértekezlethez

Mit gondol

a bonyhádi reformkor?

Interjú Vanya György városi titkárral

A megyei pártértekezlet küldötteként alapszervezetünk képviselője kétszer vett részt a jelölést előkészítő bizottság által tartott csoportos megbeszéléseken. E konzultációkon mi, az alapszervezet tagjai adtuk a biztatást hogy gondolatainkat közreadja.

Javaslatainkkal, elképzeléseinkkel bizonyára vitát váltunk ki. Úgy gondoljuk azonban, hogy a jobbítás, a tenni akarás és a gyökeres változtatás szándéka vezérel az MSZMP-ért és a reformok megvalósulása érdekében.

Ott kezdenénk, hogy számunkra az összehívott megyei pártértekezlet nem vezetőségválasztó tanácskozás, hanem az MSZMP egészének megváltoztatására irányuló munka egyik lépcsője. Ehhez fel kell használni a múlt, a nagyon közeli múlt tapasztalatait a társadalomban, a gazdaságban végbemenő mozgásokat szükebb környezetünk és szervezetünk állapotait.

Dr. Gazdag László elvtársunk által az utóbbi hetekben megjelentetett szép számú publikációval egyetértve, az abban ostorozott tények, folyamatok más metszetét vizsgálva a következőket látjuk kicsit rövidre fogva és nem elvtelenül leegyszerűsítve.

Azelmúlt40 év „szívós munkájával” nagyot vétettünk az alap és felépítmény egészséges viszonyai ellen. Ezért a mai napig keményen bűnhődünk, s ha nem változtatunk, a súlyos terhet lavinaszerűen megnövekedve tovább cipelhetjük a kifulladásig. Az történt ugyanis, hogy a gazdasági és a politikai viszonyok szerencsétlenül összekeveredtek. Ahol gazdasági eszközök kellettek volna, ott „következetesen" politikai síkra terelődtek a dolgok és sok esetben viszont. E tény konkrét megjelenési formát is öltött Az MSZMP-ben és általa indukálva a társadalomban is összefonódott és eggyé volt a politikai és gazdasági hatalom. Nézzük csak meg a mai döntéshozó párttestületek személyi összetételét bármely szinten! A kialakult gyakorlat következménye az volt hogy az egyik szférában hozott hibás döntések mindig feloldozást nyertek a másikban. Ez nem is történhetett másként, hiszen ugyanazok az elvtársaink(?) ültek az egyik székben is és a másikban is (akik lassan milliomosokká váltak). Ha két elektromos fázisvezeték összeér, zárlatot okoz. Ma egy ilyen zárlatban élünk. Megoldás csak az ösz- szeégett vezetékek kicserélése és elválasztása lehet. '

A gazdasági vezető ré (tudatosan nem a gazdasági menedzser- kifejezést használtuk, mert ma még ner ok) foglalkozzon a gazdasági alkalmazkouassal, az expanzív

gazdaság megteremtésével. (Közbevetőlegesen: akkor nem lesznek foglalkoztatási gondok, lesz elég lakás, nem látens szociálpolitika, hanem hatékony szociálpolitika, és igazi gazdaságot állandóan gerjesztő korszerű oktatás, és ami fontos, elkerülhető egy sor olyan politikai döntés jó vagy rossz, amelyekre így semmi szükség nem lenne.) A politikát pedig csinálják a politikusok teljes személyi felelősséggel!

Olyan politikát, amely megteremti az előbbiekben említett expanziv gazdaság társadalmi esélyeit kereteit Természetesen fenntartva az állandó kommunikációt a célok mielőbbi elérése érdekében, de nem a régi értelmezésben.

Ahhoz, hogy ez valóság legyen, és a bajainkból kilábalás élére állhassunk, egy teljesen átalakult önmagát lassan romjaiból újjáépítő MSZMP-re van szükség.

Miként gondoljuk? Szakítanunk kell a demokratikus!?) centralizmus elvével. Az MSZMP döntő és meghatározó erejének az alapszervezeteket tekintjük. Legyen az lakóhelyi vagy üzemi alapszervezet. (Bár megjegyzendő, hogy egy piacgazdaságban az üzemi pártszervezetek jelentőségüket vesztik, sőt nemkívánatosak. A munkahelyeken az odaadó, értelmes, jól szervezett jól irányított, valós teljesítmények alapján, tisztességesen megfizetett munkáé az elsődleges és egyetlen szerep. Atermelés nem demokrácia kérdése.) Természetesen az alapszervezeteknek politikai munkájukat, a múlttal szakítva új felfogásban, új módszerekkel kell végezniük. S ennek az újnak ott helyben, az alapszervezetekben kell megszületniük és nem felülről várni azt A mi szervezeti felfogásunkban a városi, községi pártbizottságok az alapszervezeti tagság érdekeinek, tevékenységének koordinátorai, az értük! hozott döntések színterei, a közéletben képviselői. Nem irányítói, és nem a központi akarat levezény- lői! '

Legdemokratikusabbnak azt az összetételt tekintjük, melyben a bizalmat kapott alapszervezeti titkárok alkotják a testületet.

Ezzel is kiküszöbölve az előzőekben említettösszefonódási lehetőséget. Erre ellenpélda a Szekszárd városi testület, a megyei pb delegáltjai. Egy politikai testület ne legyen egyenlő igazgatók, vezérigazgatók, tsz-elnö- kök, parancsnokok tanácsával.

Továbblépve igy szükségtelennek tartjuka kéttestületes pártbizottságokat A végrehajtásért, a külső képviseletért személyesen a választott vezetők feleljenek. Erre vegyék igénybe a rendelkezésre álló apparátust,

melynek tagjai nem előadók, hanem valamilyen szakmához is értő politikusok. Továbbá a vezetők alakítsanak ki szűkkörű tanácsadó teameket gyakorló szakemberekből. Ez lenne a mai említett gazdaság és politika egyik lehetséges kommunikációja.

Csakis a felismert, közös érdekeket képviselve megyénként artikulálva a párttagság akaratát. Itt is kizárólag egy testületben gondolkodva, a megyei pártbizottságot a városi, nagyközségi bizottságok által választott első számú vezetők alkotnák. A tanácsadó csoport létrehozását itt is indokoltnak tartjuk. E testületnek is lennének választott vezetői. (A vezetőket általában az adott szintnek megfelelő legszélesebb plénum választaná.) Azap- parátust pedig hasonlóan fogjuk fel mint az előzőekben, de apparátus nem irányit apparátust. A végrehajtásért, a képviseletért a vezetők felelősek, és számadással tartoznak választóiknak. A területenként kialakított arculat - mely természetesen az adott területen betöltött szerep szerint erősen differenciált - integrálódna központi szinten. Egyrészről az önálló megyék által alkotott politikai platformmal, más részről a területi testületek vezetőiből álló központi bizottsággal. Ez utóbbi nem irányit, hanem a konszenzussal meghozott lényegi döntések végrehajtását és a’csúcs- szintű politikai képviseletet végzi. A tanácsadó csoportokat itt is kialakítandónak tartjuk. Ez a nyersen vázolt struktúra úgy működhet demokratikusan, ha a választott vezetők időről időre számot adnak tevékenységükről annyiszor és akkor, amikor és ahányszor azt választóik kérik. Továbbá, ha lényeges „nagypolitikai” kérdésekben és a cselekvések mikéntjében megvalósítjuk a párton belüli népszavazás intézményét az alternatívák alapján, és nem az „agyonfésült”, „kikérjük a tagság véleményét” módszerét alkalmazzuk. A változásnak természetesen személyi garanciái is szükségesek. Csak olyan vezetőink legyenek, akik felkészültek szakmailag, rendelkeznek azzal az eséllyel, hogy jó politikusokká váljanak, erkölcsi és etikai értelemben teljesen feddhetetlenek, akik sokat mozognak a tagság körében, és sikereket nem a vadászatokon, horgásztanyákban és a szőlőkben aratnak. Végezetül pártunk nevének apropóján: Magyar - amennyiben nemzetünk felemelkedéséért fog munkálkodni; Szocialista - amennyiben végre tisztázzuk e fogalmat és annak tartalmát; Munkás - Elvtársak! Megkérdeztük őket?; Párt - amennyiben valós politikát formáló erő tud maradni!

Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége pártalapszervezete- A közelmúltban felgyorsult politikai-gaz- dasági-társadalmi események nyomán Bonyhádon is megalakult az MSZMP reformköre. Mit várnak a reformerek az MSZMP-től, milyen arculatot, programot és politikát?- Az első összejövetelünkön éppen a munka sürgősségére való tekintettel nem szervezeti és ügyrendi kérdésekkel hanem a munkával foglalkoztunk. Megvitattuk, értékeltük a megyei pártértekezletre készült vitaindító anyagot. Érezzük hogy szükség van a kibontakozást óhajtó emberek összefogására, legyen szó akár párttagról, akár párton kívüliről ez esetben. Szeretnénk jobb élet- színvonalat gyermekeinknek, magunknak, a nyugdíjasainknak pedig a nyugellátásuk reálértékének megőrzését kívánjuk nyújtani. Mindezt viszont nem óhajtjuk a párt szakadásához visszavezetni. Sőt tiszteletben tartjuk aztis, hogy sok ember évtizedeken át másfajta szocializmusképpel élt. Megbízottunk képviselni fogja a megyei pártértekezleten azt az álláspontot ami egy előrehozott pártkongresszus összehívását szorgalmazza, éppen az MSZMP választási programjának kialakítása érdekében. Legyen valódi alulról építkező programkialakítású kongresszus, amely ha kell, újítsa meg a vezetését is.- Mit vár a bonyhádi reformkör a megyei pártértekezlettöl?- Feltétlenül azt, hogy ne csupán sok egymásra halmozott nagyszerű gondolat és eszme legyen. Ennek sikerét abban látom, hogy gazdasági-társadalmi változásokat hozzon az élet különböző területein, s mindez a válság közeléből való elmozdulást szolgálja. Gazdasági, művelődési, oktatási és egészségügyi területen épp úgy, mintáz állami költségvetés rendszerében, vagy a politikai pártunkban. A gazdaságban nő a munkanélküliség, csökken a nyereségesség, ugyanakkor növekszik az állami támogatás, nincs műszaki fejlesztés, de van piacvesztés... Az oktatás szemléletével van gond, nem szolgálja gazdasági kitörésünket, pedig mindezt az oktatásnak kellene generálnia. Egy szakközépiskolában már új középfokú szakmákat kellene tanítani, úgy mint marketing és szervező... ugyanakkor ma még mindig az ötvenes évek vállalati gazdálkodásaihoz igazítottan képesített könyvelőket nevelünk?! Negyven év telt el, s ezt észre kell venni végre! A költségvetésből gazdálkodók ne csak fogyasszanak, de gazdálkodjanak is. Legyenek községi, városi tulajdonok, amit működtessenek, s belőle profitáljanak is. Ha nem igy lesz, a párt

könnyen elveszítheti a tömegekre gyakorolt hatását- A reformkör összetétele, szellemi potenciálja, teremtő és átformáló típusú gondolkodásmódja a fundamentalista radikálisok elképzeléseivel nem feltétlenül egyezik. Érez- hetö-e visszahúzó erő, politikai gáncsosko- dás?- Változásokra van szükség, olyanokra, ami agazdaságunkra pozitívan hat s mindezt politikai ráhatással kell elérni. Ha ennek eleget tesz a történelmi jelentőséggel bíró megyei értekezlet, s az MSZMP Tolna megyében társadalmi-gazdasági fordulatot tud hozni a folyamatokba, újra tekintélyt szerezhet.

A vitaindító anyagból erőteljesen sugárzik, hogy felülről, és kívülről kívánja megtalálni, várni a megoldást és elenyésző a száma a saját tennivalók sorolásának és annak módozatainak. Értetlenséget tapasztaltam, akadnak akik úgy fogalmaznak, az egész MSZMP reformpárt, minek különüljünkel? Ez nem elkülönülés, csupán új munkaforma és gondolkodásmód közügyeinkről. Ma kissé elszigetelten ugyan, de „forradalmi” gondolkodású emberek összejövetele a reformkor, ami újat és többet kelt, hogy adjon. Önkéntes, ingyen és bérmentve végzett társadalmi munka, szabad időben. Gáncsoskodástnem tapasztaltam, de az egyet nem értőknek is lehetőségük van a reformkörben kifejteni nézeteiket, hiszen minden nyilvánosan zajlik. Összetétele? A munkások, szövetkezetiek még nem találtak utat hozzánk, de reméljük megértik és ráéreznek arra, mindez az érdekükben történik.- Szeptemberben városi pártértekezletre kerül sor Bonyhádon. Milyen változásokat hozhat ez a város életében?- A térségre vonatkoztatottan, a siker reményével kecsegtető és a széles lakossági igényeket felkaroló választási programmal kell majd rendelkezni feltétlenül.- Ön közismerten és elismerten is reformpárti, amit gondolkodásmódjával és munkájával igazol is. Nem érik ezért negatívan értékelhető impulzusok?- Érnek negatív impulzusok. Érzem, érzékelem őket, és újabb erőt és lökést adnak abbéli hitemnek, hogy jó utat járok. Még aktívabbá tesznek ezek az impulzusok, éppen a válaszképesség okán. Nekem el kell hitetnem a hitetlenkedökkel, hogy ez az út járható, és ez az, amit mi a kilábalás útjának tekintünk.- szs -