Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-28 / 99. szám
2 Képújság 1989. április 28. A gazdálkodás korszerűsítéséről tárgyalt a kormány (Folytatás az 1. oldalról.) mentes átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól. Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos jogszabály módosítását, illetve megalkotását. így például módosul az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. . Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a célja, jiogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényessé- ’gi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálja, a tagság vagyonérde- keltségének erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét is, amennyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonat- , kozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezek lényege a kötöttségek oldása, illetve az államigazgatási eljárások egyszerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése szükségessé teszi a vagyonértékelésről, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok va- gyonérdekeltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egyesületek felügyeletéről szóló jogszabály módosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét, szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó rendelkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás - ahogy a szóvivő fogalmazott - a parlamenti felkészülés egy „közbülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen álláspontot képvisel majd a kormány a nagyberuházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figyelembe vevő tudományos elemző munka során lehet felmérni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlatilag megkezdődött. Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből Rendkívüli pártkongresszus Az országos pártértekezlet határozatát a felgyorsult társadalmi és politikai változások már túlhaladták, ezért a Sopiana Gépgyár kommunistái rendkívüli párt- kongresszus összehívását kezdeményezi. Hosszabbítsák meg a párttörvény vitáját Az MSZMP Budapesti Reform Köre megvitatta a párttörvénytervezetét. Elengedhetetlennek tartják politikai tárgyalások megkezdését az érdekelt felek között e tervezetről, és - már csak ezért is - a képtelenül rövid határidő módosítását. Érdemi véleményüket későbbi időpontban teszik közzé. Reform a szociálpolitikában Az MSZMP Budapesti Reform Köre a hagyományos baloldali szociális szolidaritás szellemében szükségesnek tartja felemelni szavát a nélkülözők érdekében. Magyarországon a gazdaságpolitikai hibák és a szociális támogatás elégtelensége miatt hónapról hónapra gyarapszik azok száma, akik még szállásukról és étkezésükről sem tudnak gondoskodni. Égetően szükséges a szociálpolitikának a realitásokkal számot vető, átfogó és radikális reformja, ám addig sem halasztható a legszegényebb rétegek kilátástalan helyzetének enyhítése. Május 1-je megünnepléséről A SZOT és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa (SZBT) képviselői részt vesznek a népligeti nagygyűlésen és majálison is, egyben sajnálatukat fejezik ki, hogy a Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőit nem üdvözölhetik a Felvonulás téri nagygyűlésen. A SZOT képviselői úgy vélik, nem lehet és nem is szabad egy, a munkásság érdekeit kifejező megmozdulásról, demonstrációról formai kifogást keresve távolmaradni. Az orosz nyelv oktatásáról A Republikánus Kör elfogadhatatlannak és minden tekintetben károsnak tartja a Művelődési Minisztériumnak azt a tervét, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően is érvényben marad az orosz nyelv kötelező oktatása. Illetve, hogy az csak annyiban módosul: az általános iskolák negyedik és a középiskolák első évfolyamai számára már nem lesz kötelező az orosz nyelv tanulása. Ennek a tervnek képtelenségét csak annak indoklása múlja felül: azért szükséges az orosz nyelv kötelező oktatása még hosszú ideig, mert sok az orosztanár. Hangsúlyozni szeretnénk: nem általában az orosz nyelv tanítása, csak annak politikailag anakronisztikus, nemzeti önérzetet sértő, gazdaságilag káros és - nem utolsósorban - az iskolai túlterheltséghez jelentősen hozzájáruló formája ellen vagyunk; nem az oroszul tanító pedagógusok egzisztenciális fenyegetettségét akarjuk elérni, csupán a magyar közoktatás jelenlegi lezüllött állapotáért felelős döntéshozatali mechanizmus ellen kívánunk tiltakozni. A közélet hírei Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap fogadta Jorge Seníprun világhírű spanyol Írót, Spanyolország kulturális miniszterét. A szívélyes, kötetlen légkörű megbeszélésen az MSZMP főtitkára szólt az európai népek együttműködésének szükségességéről, kifejezte hazánk készségét kulturális, tudományos kapcsolatok bővítésére, az emberek közötti érintkezés gyakoribbá tételére. =k Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap fogadta Edward Pearce angol újságírót, a Daily Express munkatársát és interjút adott számára. * Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Országházban fogadta Félix Ponst, a spanyol képviselőház elnökét. * Reformkor alakult szerdán Nagydoro- gon, a nagyközségi pártbizottság titkárának és néhány tagjának a kezdeményezésére. Az első ülésen a pártbizottság tagjai, pártalapszervezeti titkárok és helyi vezetők vertek részt. * A termőföldek védelmének és hasznosításának helyzetéről hangzott el beszámoló tegnap a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén Szekszárdon. Mint dr. Ferenczy József vizsgálatvezető előadásának-összegzéseként a MNEB - többek között - megállapította, a jelenleg érvényes jogszabályok földforgalmat korlátozó röndelkezései nem szolgálják a hatékony földhasználatot, ezért annak részleges vagy teljes feloldása szükséges. Zenetanárok VII. országos zongoraversenye Tisztelet Liszt Ferencnek- Szekszárd irodalmi, zenei, történelmi emlékekben gazdag város. Már hagyománynak számít az az országos verseny, amit zenetanárok részére rendeznek a megyeszékhelyünkön. Idén ez április 27- 30. között van. Tekinthető olyan szakmai fórumnak, mely a zongoratanárokat az előadóművészi munkára inspirálja?- Igen! - válaszol Thész László, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója, a verseny házigazdája. Amint a programunk köszöntőjében is olvasható, az eddigi hat országos zongoraverseny is azt igazolta, hogy zenei műveltségünk első számú letéteményesei az alsó fokon tanító zeneiskolai tanárok. Pedagógiai munkájuk mellett óriási a jelentősége előadóművészi elhivatottságuknak is, hiszen ismereteik elmélyítése, szakmai fejlődésük, zenei látókörük szélesítése a rendszeres gyakorlás nélkül elképzelhetetlen.- A mostani VII. országos zongoraverseny is Liszt Ferences Szekszárd kapcsolatára emlékeztet?- A zeneköltőt - mint ismeretes - Augusz Antal báróhoz, Tolna megye egykori alispánjához fűzte barátság. Négy alkalommal volt Liszt Ferenc Szekszárdon. E barátságot tekinthetjük Liszt Ferenc hazaszeretetét, megvallott magyarságát bizonyító ténynek, amely művészetében nyilvánult meg leginkább.- Kik vehetnek részt ezen a versenyen?- Mindazok, akik a Zeneművészeti Főiskola hároméves tanárképző tagoza. tán szereztek oklevelet.- Kik értékelik a versenyzők teljesítményét, produkcióját?- Ezt a munkát négytagú zsűri végzi: Baranyay László zongoraművész, Forrai Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, Nagy Olivér zenetudós, Sólymos Péter zongoraművész, valamennyien a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárai.- Beszélne a verseny dijairól?- Az első díj tízezer forint, a második nyolc-, a harmadik hat-, a negyedik négyezer. A zsűrinek jogában áll a díjak összetételét módosítani, megosztani, vagy esetleg egyes dij kiosztásától eltekinteni.- Versenyprogram 27-én, csütörtökön 19 óra 30 perckor nyitóhangversennyel kezdődött.- Ezen a korábbi versenyek győztesei léptek fel és utána sorsoltuk a versenybeosztást. Pénteken, április 28-án délelőtt 10 órakor az első elődöntő, 15 órakor a második és 19 óra 30-kor lesz a harmadik. Szombaton délelőtt 10 órakor a negyedik elődöntő, este hét órakor az elődöntők eredményhirdetése és előtte a résztvevők megkoszorúzzák Liszt Ferenc szobrát. A verseny helyszíne Szekszárdon a Művészetek Háza. Vasárnap délután négy órakor tartjuk a díjkiosztást követően, a gálahangversenyt.. Előtte természetesen döntő is lesz, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel.- Ahhoz, hogy egy ilyen országos verseny létrejöhessen összefogásra, együttgondolkodásra van szükség. Milyen szerveket lehet a rendezők közé sorolni?- A Tolna Megye Tanácsa V. B. művelődési osztályát, Szekszárd Város Tanácsa, Liszt Ferenc Társaság, a Zeneművészek Szakszervezete, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa, a szekszárdi Művészetek Háza és a Liszt Ferenc Zeneiskola.- Bízunk benne, hogy Liszt, Babits, Garay és Illyés városára emlékezve tovább •gazdagodnak élményekben azok akik versenyzőként, előadóművészként lépnek fel a városban és azok is, akik ez országos zongoraverseny hallgatóiként lesznek jelen. DECSI KISS JÁNOS Hazánk számára létfontosságú a nemzetközi viszonyok stabilitása Kovács László külügyminiszter-helyettes a Nemzetközi Tanulmányok Felsőfokú Intézete és a Kelet-Nyugati Biztonságkutató Intézet által szervezett nemzetközi konferencia-sorozat keretében tegnap előadást tartott Genfben Magyarország kül- és biztonságpolitikájáról. Politikánk külső és belső feltételrendszerével foglalkozva Kovács László kifejtette, hogy Magyarország számára lét- fontosságú a nemzetközi viszonyok stabilitása, a kelet-nyugati kapcsolatok kiegyensúlyozott és sokoldalú fejlődése. Rámutatott, hogy a jelenlegi kedvező nemzetközi helyzetben saját biztonságunkat, stabilitásunkat elsősorban nem egy tömbközi konfliktus, hanem a globális társadalmi-gazdasági, technológiai, ökológiai és a fegyverkezési versenyből eredő kihívások veszélyeztetik. A magyar fiiplomata hangsúlyozta, hogy a hazánkban egyre jobban kiteljesedő reformfolyamat megköveteli az alkalmazkodást, a szoros kapcsolódást a gyorsan változó világpolitikai és világ- gazdasági feltételekhez, a felzárkózást az emberiség jövőjét, fejlődését meghatározó folyamatokhoz. Reformjaink megvalósításához, a demokratikus szocialista piacgazdaság kialakításához nélkülözhetetlenek a külső pénzügyi és műszaki-tudományos erőforrások, elengedhetetlen az együttműködés új, hatékony formáinak alkalmazása, érdemi bővítése elsősorban a fejlett ipari országokkal, integrációs szervezetekkel. A reformpolitika és a nemzetbiztonság összefüggéseiről szólva kiemelte, hogy olyan biztonságpolitikai reformot kívánunk végrehajtani, amely előmozdítja az európai biztonság és együttműködés, a leszerelés ügyét, s amely reálisan vet számot hazánk biztonsági igényeivel, fokozott mértékben veszi figyelembe gazdasági helyzetünket, teherbíró képességünket, csökkenti a társadalomra, a gazdaságra nehezedő katonai terheket. Olyan védelemre orientált haderőstruktúra kialakítását tervezzük, amely lehetővé teszi fegyveres erőink, fegyverzetünk és katonai kiadásaink jelentős csökkentését. Kovács László miniszterhelyettes hangsúlyozottan'szólt arról, hogy kül- és biztonságpolitikánk szerves részének tekintjük a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos, a kulturális és a humanitárius együttműködés fejlesztését, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok bővítését. Aláhúzta, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítunk az összeurópai együttműködési folyamatnak, s ezen belül a bécsi hagyományos leszerelési, illetve biztonság- és bizalomerősítési tárgyalásoknak, amelyeken hazánk aktív, kezdeményező politikával kíván hozzájárulni a kelet-nyugati párbeszéd és együttműködés kiszélesedéséhez, a leszerelési folyamat előreviteléhez. Tisztelt megyei pártértekezlet! Az újjászerveződött megyei ifjúsági szövetség március 23-án Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége néven alakult meg. Programunkban kinyilvánítottuk, hogy az MSZMP-vel stratégiai szövetségre törekszünk. Erre választ ez ideig nem kaptunk, a pártértekezlet előzetes dokumentumaiban a szövetségünkhöz való viszony kérdésében állásfoglalásra nem került sor. Az április 29-ei pártfórum jelentős döntésekre készül. Véleményünk szerint ebből a folyamatból ifjúsági szövetségünk képviselői, illetve az itt megválasztandó testület további munkájából az általuk képviselt 7000 fős ifjúság véleményének megjelenítésére is szükség van. Olyan testület létrehozását támogatjuk, amely szakít a konzervatív hagyományokkal; a párttagság felé szolgáltató és mozgalmi jellegű, a központ felé állásfoglaló és a tagság valós érdekeit képviselő tevékenységet végez. A fiatal párttagok részvételének növelésére és szövetségünk érdekeinek megjelenítésére személyi javaslatokat tettünk a jelölést előkészítő bizottságnak. Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége Szekszárd, 1989. április 26. Küldöttközgyűlés a Kiszöv-ben Napirenden az intenzív vagyonérdekeltség A korábbiakhoz képest kevesebb küldött, s ami még szembetűnőbb volt, alig néhány fős elnökség. Létszámoldalról ez jellemezte a Tolna megyei ipari szövetkezetek tegnap délután, a Kiszöv székházában megtartott I. félévi küldöttközgyűlését. Az új időket azonban nemcsak az jelezte, hogy a megszokott számban nem képviseltették magukat a párt és társadalmi szervezetek képviselői, hanem a felszínre került témák is. Fodor Tibor, a szövetség elnöke szólt arról, hogy az ipari szövetkezeti mozgalomban fölgyorsultak az események, napirenden van az intenzív vagyonérdekeltség megteremtése - ehhez progresszív javaslataikkal a szövetkezetek is hozzájárulnak - s várhatóan 1990.1. félévében rendkívüli kongresszust tart az Okisz. Ez utóbbi esemény olyan, várhatóan nagy horderejű kérdéseket is tárgyal majd, mint az új szövetkezeti törvény, az érdekképviselet reformja és bizonyos személyi kérdések (például szükség van-e az országos tanácsra, nem kellene-e az Okisz elnökségének összetételében jobban kifejezésre juttatni a területi elveket). A megye ipari szövetkezeteinek 1988. évi gazdálkodását részletes írásos anyag ismertette meg a küldöttekkel, de az ország szövetkezeti iparában való elhelyezkedésük néhány mondatban szóban is elhangzott. A szövetkezetek számát illetően - 47 működik a megyében - a középmezőnyben van a megye, a négymilliárdos termelési értékkel pedig nyolcadikak vagyunk, a 10,5 százalékos árbevételarányos eredménnyel pedig hetedikek. A dollárelszámolású export növekedési üteme meghaladta az országos átlagot. Az ismertetett mutatókon fölül az elért jó eredményeket jelzi az is, hogy pályázat útján - és minden eddiginél objektívebb elbírálás után - a Simovill, az Elektroco és a dombóvári Építő- és Szerelőipari szövetkezetek elnyerték a kiváló szövetkezet címet, a Renova és a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet az ipari miniszter és az Okisz elnöksége elismerő oklevelét, további három szövetkezet - a duna- földvári Fa- és Építőipari, a Dombcalor, a Color - pedig a Kiszöv elnökségének vándorzászlaját. Némi bonyodalmat okozott az az első pillanatra jónak tűnő ötlet, hogy a tegnap délelőtti minisztertanácsi ülésen történt, a szövetkezeteket érintő eseményeket Köveskuti Lajossal, az Okisz elnökével lebonyolított telefonbeszélgetés alapján azonnal ismertetik. A küldöttek a természetszerűen csak részleges tájékoztatást bizonyos pontjain félreértették, így bővebb tisztázásra szorul majd, hogy hogyan is foglalt állást részleteiben a Minisztertanács például az intenzív vagyonérdekeltség kérdésében. A beszámoló és a szóbeli kiegészítések fölött vita tulajdonképpen nem,alakult ki. Strack János, az Okisz jelen lévő főtitkárhelyettese a rendkívüli kongresszus előtt álló feladatokról szólt részletesebben, a küldöttek közül - leszámítva az említett, félreértések miatti felszólalásokat - csupán Tóth Attila, a Color elnöke jelentkezett. Javasolta, hogy a központi műszaki fejlesztési alapban külön kezeljék a szövetkezetek általi, igen számottevő befizetést, mert a „nagy kalapból” töredéke sem jut vissza a pénznek azokhoz, akik megtermelik. Ha élni - s ez egyúttal azt is jelenti: fejleszteni - akarnak a szövetkezetek, akkor ez elkerülhetetlen lépés lenne. A küldöttgyűlés szavazással, illetve a szavazás eredményének ismertetésével ért véget: néhány választott tisztségbe új tagok kerültek. -ri-