Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

2 Képújság 1989. április 28. A gazdálkodás korszerűsítéséről tárgyalt a kormány (Folytatás az 1. oldalról.) mentes átalakulása. Ezt teszi majd lehe­tővé a Minisztertanács ülésén első napi­rendi pontként megtárgyalt törvényterve­zet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól. Az új törvény elfogadása egyben szük­ségessé teszi számos jogszabály módo­sítását, illetve megalkotását. így például módosul az állami vállalatokra és a szö­vetkezetekre vonatkozó szabályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont keze­lő szervezetekről szóló törvény, s miha­marább ki kell alakítani a vagyonértéke­lés rendszerét is. . Az állami vállalatokra vonatkozó jog­szabályok módosításának az a célja, jiogy lehetővé tegyék, illetve ösztönöz­zék átalakulásukat gazdasági társaság­gá, intézkedjenek az állami törvényessé- ’gi felügyelet reformjáról, s feloldják a vál­lalati tanácsok működésében rejlő el­lentmondásokat. A szövetkezetekről szó­ló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének ja­vítását szolgálja, a tagság vagyonérde- keltségének erősítésével. Biztosítani kí­vánják számukra a gazdasági társaság­gá való átalakulás lehetőségét is, amennyiben a tagok többsége így hatá­rozna. Törvényességi felügyeletüket pe­dig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kor­mány a földről szóló törvény és a vonat- , kozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezek lényege a kötöttségek oldása, il­letve az államigazgatási eljárások egy­szerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése szükségessé teszi a vagyonérté­kelésről, valamint az ipari szövetkezetek­ről szóló törvényerejű rendeletek módo­sítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok va- gyonérdekeltsége, aminek alapvető for­mája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egyesü­letek felügyeletéről szóló jogszabály mó­dosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadal­mi szervezetek tevékenységét, szerveze­tét, illetve felügyeletét szabályozó ren­delkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüg­gő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás - ahogy a szóvivő fogalmazott - a parla­menti felkészülés egy „közbülső állomá­sa” volt. Még nem dőlt el véglegesen, mi­lyen álláspontot képvisel majd a kor­mány a nagyberuházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figyelembe vevő tudomá­nyos elemző munka során lehet felmérni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlati­lag megkezdődött. Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből Rendkívüli pártkongresszus Az országos pártértekezlet határozatát a felgyorsult társadalmi és politikai válto­zások már túlhaladták, ezért a Sopiana Gépgyár kommunistái rendkívüli párt- kongresszus összehívását kezdeménye­zi. Hosszabbítsák meg a párttörvény vitáját Az MSZMP Budapesti Reform Köre megvitatta a párttörvénytervezetét. Elen­gedhetetlennek tartják politikai tárgyalá­sok megkezdését az érdekelt felek között e tervezetről, és - már csak ezért is - a képtelenül rövid határidő módosítását. Érdemi véleményüket későbbi időpont­ban teszik közzé. Reform a szociálpolitikában Az MSZMP Budapesti Reform Köre a hagyományos baloldali szociális szoli­daritás szellemében szükségesnek tartja felemelni szavát a nélkülözők érdeké­ben. Magyarországon a gazdaságpoliti­kai hibák és a szociális támogatás elég­telensége miatt hónapról hónapra gya­rapszik azok száma, akik még szállásuk­ról és étkezésükről sem tudnak gondos­kodni. Égetően szükséges a szociálpoli­tikának a realitásokkal számot vető, átfo­gó és radikális reformja, ám addig sem halasztható a legszegényebb rétegek ki­látástalan helyzetének enyhítése. Május 1-je megünnepléséről A SZOT és a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa (SZBT) képviselői részt vesznek a népligeti nagygyűlésen és ma­jálison is, egyben sajnálatukat fejezik ki, hogy a Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőit nem üdvözölhetik a Felvonulás téri nagygyűlésen. A SZOT képviselői úgy vélik, nem lehet és nem is szabad egy, a munkásság érdekeit kife­jező megmozdulásról, demonstrációról formai kifogást keresve távolmaradni. Az orosz nyelv oktatásáról A Republikánus Kör elfogadhatatlan­nak és minden tekintetben károsnak tart­ja a Művelődési Minisztériumnak azt a tervét, melynek értelmében az új tanévtől kezdődően is érvényben marad az orosz nyelv kötelező oktatása. Illetve, hogy az csak annyiban módosul: az általános is­kolák negyedik és a középiskolák első évfolyamai számára már nem lesz köte­lező az orosz nyelv tanulása. Ennek a tervnek képtelenségét csak annak indoklása múlja felül: azért szük­séges az orosz nyelv kötelező oktatása még hosszú ideig, mert sok az oroszta­nár. Hangsúlyozni szeretnénk: nem álta­lában az orosz nyelv tanítása, csak an­nak politikailag anakronisztikus, nemzeti önérzetet sértő, gazdaságilag káros és - nem utolsósorban - az iskolai túlterhelt­séghez jelentősen hozzájáruló formája ellen vagyunk; nem az oroszul tanító pe­dagógusok egzisztenciális fenyegetett­ségét akarjuk elérni, csupán a magyar közoktatás jelenlegi lezüllött állapotáért felelős döntéshozatali mechanizmus el­len kívánunk tiltakozni. A közélet hírei Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap fogadta Jor­ge Seníprun világhírű spanyol Írót, Spa­nyolország kulturális miniszterét. A szí­vélyes, kötetlen légkörű megbeszélésen az MSZMP főtitkára szólt az európai né­pek együttműködésének szükségessé­géről, kifejezte hazánk készségét kultu­rális, tudományos kapcsolatok bővítésé­re, az emberek közötti érintkezés gyako­ribbá tételére. =k Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap fogadta Ed­ward Pearce angol újságírót, a Daily Exp­ress munkatársát és interjút adott szá­mára. * Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke tegnap az Országházban fogadta Félix Ponst, a spanyol képviselőház elnö­két. * Reformkor alakult szerdán Nagydoro- gon, a nagyközségi pártbizottság titkárá­nak és néhány tagjának a kezdeménye­zésére. Az első ülésen a pártbizottság tagjai, pártalapszervezeti titkárok és helyi vezetők vertek részt. * A termőföldek védelmének és haszno­sításának helyzetéről hangzott el beszá­moló tegnap a Tolna Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésén Szekszárdon. Mint dr. Ferenczy József vizsgálatvezető előadásának-összegzéseként a MNEB - többek között - megállapította, a jelenleg érvényes jogszabályok földforgalmat korlátozó röndelkezései nem szolgálják a hatékony földhasználatot, ezért annak részleges vagy teljes feloldása szüksé­ges. Zenetanárok VII. országos zongoraversenye Tisztelet Liszt Ferencnek- Szekszárd irodalmi, zenei, történelmi emlékekben gazdag város. Már hagyo­mánynak számít az az országos verseny, amit zenetanárok részére rendeznek a megyeszékhelyünkön. Idén ez április 27- 30. között van. Tekinthető olyan szakmai fórumnak, mely a zongorataná­rokat az előadóművészi munkára inspi­rálja?- Igen! - válaszol Thész László, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igaz­gatója, a verseny házigazdája. Amint a programunk köszöntőjében is olvasható, az eddigi hat országos zongoraverseny is azt igazolta, hogy zenei műveltségünk első számú letéteményesei az alsó fokon tanító zeneiskolai tanárok. Pedagógiai munkájuk mellett óriási a jelentősége előadóművészi elhivatottságuknak is, hi­szen ismereteik elmélyítése, szakmai fej­lődésük, zenei látókörük szélesítése a rendszeres gyakorlás nélkül elképzelhe­tetlen.- A mostani VII. országos zongoraver­seny is Liszt Ferences Szekszárd kap­csolatára emlékeztet?- A zeneköltőt - mint ismeretes - Augusz Antal báróhoz, Tolna megye egy­kori alispánjához fűzte barátság. Négy alkalommal volt Liszt Ferenc Szekszár­don. E barátságot tekinthetjük Liszt Fe­renc hazaszeretetét, megvallott magyar­ságát bizonyító ténynek, amely művésze­tében nyilvánult meg leginkább.- Kik vehetnek részt ezen a verse­nyen?- Mindazok, akik a Zeneművészeti Főiskola hároméves tanárképző tagoza­. tán szereztek oklevelet.- Kik értékelik a versenyzők teljesítmé­nyét, produkcióját?- Ezt a munkát négytagú zsűri végzi: Baranyay László zongoraművész, Forrai Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, Nagy Olivér zenetudós, Sóly­mos Péter zongoraművész, vala­mennyien a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárai.- Beszélne a verseny dijairól?- Az első díj tízezer forint, a második nyolc-, a harmadik hat-, a negyedik négyezer. A zsűrinek jogában áll a díjak összetételét módosítani, megosztani, vagy esetleg egyes dij kiosztásától elte­kinteni.- Versenyprogram 27-én, csütörtökön 19 óra 30 perckor nyitóhangversennyel kezdődött.- Ezen a korábbi versenyek győztesei léptek fel és utána sorsoltuk a verseny­beosztást. Pénteken, április 28-án dél­előtt 10 órakor az első elődöntő, 15 óra­kor a második és 19 óra 30-kor lesz a harmadik. Szombaton délelőtt 10 órakor a negyedik elődöntő, este hét órakor az elődöntők eredményhirdetése és előtte a résztvevők megkoszorúzzák Liszt Ferenc szobrát. A verseny helyszíne Szekszár­don a Művészetek Háza. Vasárnap dél­után négy órakor tartjuk a díjkiosztást kö­vetően, a gálahangversenyt.. Előtte ter­mészetesen döntő is lesz, vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel.- Ahhoz, hogy egy ilyen országos ver­seny létrejöhessen összefogásra, együttgondolkodásra van szükség. Mi­lyen szerveket lehet a rendezők közé so­rolni?- A Tolna Megye Tanácsa V. B. műve­lődési osztályát, Szekszárd Város Taná­csa, Liszt Ferenc Társaság, a Zeneművé­szek Szakszervezete, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja, a Szakszer­vezetek Tolna Megyei Tanácsa, a szek­szárdi Művészetek Háza és a Liszt Fe­renc Zeneiskola.- Bízunk benne, hogy Liszt, Babits, Ga­ray és Illyés városára emlékezve tovább •gazdagodnak élményekben azok akik versenyzőként, előadóművészként lép­nek fel a városban és azok is, akik ez or­szágos zongoraverseny hallgatóiként lesznek jelen. DECSI KISS JÁNOS Hazánk számára létfontosságú a nemzetközi viszonyok stabilitása Kovács László külügyminiszter-he­lyettes a Nemzetközi Tanulmányok Fel­sőfokú Intézete és a Kelet-Nyugati Biz­tonságkutató Intézet által szervezett nemzetközi konferencia-sorozat kereté­ben tegnap előadást tartott Genfben Ma­gyarország kül- és biztonságpolitikájá­ról. Politikánk külső és belső feltételrend­szerével foglalkozva Kovács László kifej­tette, hogy Magyarország számára lét- fontosságú a nemzetközi viszonyok sta­bilitása, a kelet-nyugati kapcsolatok ki­egyensúlyozott és sokoldalú fejlődése. Rámutatott, hogy a jelenlegi kedvező nemzetközi helyzetben saját biztonsá­gunkat, stabilitásunkat elsősorban nem egy tömbközi konfliktus, hanem a globá­lis társadalmi-gazdasági, technológiai, ökológiai és a fegyverkezési versenyből eredő kihívások veszélyeztetik. A magyar fiiplomata hangsúlyozta, hogy a hazánkban egyre jobban kitelje­sedő reformfolyamat megköveteli az al­kalmazkodást, a szoros kapcsolódást a gyorsan változó világpolitikai és világ- gazdasági feltételekhez, a felzárkózást az emberiség jövőjét, fejlődését megha­tározó folyamatokhoz. Reformjaink meg­valósításához, a demokratikus szocialis­ta piacgazdaság kialakításához nélkü­lözhetetlenek a külső pénzügyi és mű­szaki-tudományos erőforrások, elen­gedhetetlen az együttműködés új, haté­kony formáinak alkalmazása, érdemi bő­vítése elsősorban a fejlett ipari országok­kal, integrációs szervezetekkel. A reformpolitika és a nemzetbiztonság összefüggéseiről szólva kiemelte, hogy olyan biztonságpolitikai reformot kívá­nunk végrehajtani, amely előmozdítja az európai biztonság és együttműködés, a leszerelés ügyét, s amely reálisan vet számot hazánk biztonsági igényeivel, fo­kozott mértékben veszi figyelembe gaz­dasági helyzetünket, teherbíró képessé­günket, csökkenti a társadalomra, a gaz­daságra nehezedő katonai terheket. Olyan védelemre orientált haderőstruk­túra kialakítását tervezzük, amely lehető­vé teszi fegyveres erőink, fegyverzetünk és katonai kiadásaink jelentős csökken­tését. Kovács László miniszterhelyettes hangsúlyozottan'szólt arról, hogy kül- és biztonságpolitikánk szerves részének te­kintjük a politikai, a gazdasági, a műsza­ki-tudományos, a kulturális és a humani­tárius együttműködés fejlesztését, az emberi jogok és alapvető szabadságjo­gok bővítését. Aláhúzta, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítunk az összeuró­pai együttműködési folyamatnak, s ezen belül a bécsi hagyományos leszerelési, illetve biztonság- és bizalomerősítési tár­gyalásoknak, amelyeken hazánk aktív, kezdeményező politikával kíván hozzájá­rulni a kelet-nyugati párbeszéd és együttműködés kiszélesedéséhez, a le­szerelési folyamat előreviteléhez. Tisztelt megyei pártértekezlet! Az újjászerveződött megyei ifjúsági szövetség március 23-án Tolna Megyei Ifjú­sági Szervezetek Szövetsége néven alakult meg. Programunkban kinyilvánítot­tuk, hogy az MSZMP-vel stratégiai szövetségre törekszünk. Erre választ ez ideig nem kaptunk, a pártértekezlet előzetes dokumentumaiban a szövetségünkhöz való viszony kérdésében állásfoglalásra nem került sor. Az április 29-ei pártfórum jelentős döntésekre készül. Véleményünk szerint ebből a folyamatból ifjúsági szövetségünk képviselői, illetve az itt megválasztandó testület további munkájából az általuk képviselt 7000 fős ifjúság véleményének megjelenítésére is szükség van. Olyan testület létrehozását támogatjuk, amely szakít a konzervatív hagyomá­nyokkal; a párttagság felé szolgáltató és mozgalmi jellegű, a központ felé állásfog­laló és a tagság valós érdekeit képviselő tevékenységet végez. A fiatal párttagok részvételének növelésére és szövetségünk érdekeinek megjelenítésére személyi javaslatokat tettünk a jelölést előkészítő bizottságnak. Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége Szekszárd, 1989. április 26. Küldöttközgyűlés a Kiszöv-ben Napirenden az intenzív vagyonérdekeltség A korábbiakhoz képest kevesebb kül­dött, s ami még szembetűnőbb volt, alig néhány fős elnökség. Létszámoldalról ez jellemezte a Tolna megyei ipari szövetke­zetek tegnap délután, a Kiszöv székházá­ban megtartott I. félévi küldöttközgyűlé­sét. Az új időket azonban nemcsak az je­lezte, hogy a megszokott számban nem képviseltették magukat a párt és társa­dalmi szervezetek képviselői, hanem a felszínre került témák is. Fodor Tibor, a szövetség elnöke szólt arról, hogy az ipa­ri szövetkezeti mozgalomban fölgyorsul­tak az események, napirenden van az in­tenzív vagyonérdekeltség megteremtése - ehhez progresszív javaslataikkal a szö­vetkezetek is hozzájárulnak - s várha­tóan 1990.1. félévében rendkívüli kong­resszust tart az Okisz. Ez utóbbi esemény olyan, várhatóan nagy horderejű kérdé­seket is tárgyal majd, mint az új szövetke­zeti törvény, az érdekképviselet reformja és bizonyos személyi kérdések (például szükség van-e az országos tanácsra, nem kellene-e az Okisz elnökségének összetételében jobban kifejezésre juttat­ni a területi elveket). A megye ipari szövetkezeteinek 1988. évi gazdálkodását részletes írásos anyag ismertette meg a küldöttekkel, de az or­szág szövetkezeti iparában való elhe­lyezkedésük néhány mondatban szóban is elhangzott. A szövetkezetek számát il­letően - 47 működik a megyében - a kö­zépmezőnyben van a megye, a négymil­liárdos termelési értékkel pedig nyolca­dikak vagyunk, a 10,5 százalékos árbe­vételarányos eredménnyel pedig hetedi­kek. A dollárelszámolású export növeke­dési üteme meghaladta az országos átla­got. Az ismertetett mutatókon fölül az elért jó eredményeket jelzi az is, hogy pályázat útján - és minden eddiginél objektívebb elbírálás után - a Simovill, az Elektroco és a dombóvári Építő- és Szerelőipari szövetkezetek elnyerték a kiváló szövet­kezet címet, a Renova és a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet az ipari miniszter és az Okisz elnöksége elismerő okleve­lét, további három szövetkezet - a duna- földvári Fa- és Építőipari, a Dombcalor, a Color - pedig a Kiszöv elnökségének vándorzászlaját. Némi bonyodalmat okozott az az első pillanatra jónak tűnő ötlet, hogy a tegnap délelőtti minisztertanácsi ülésen történt, a szövetkezeteket érintő eseményeket Köveskuti Lajossal, az Okisz elnökével lebonyolított telefonbeszélgetés alapján azonnal ismertetik. A küldöttek a termé­szetszerűen csak részleges tájékoztatást bizonyos pontjain félreértették, így bő­vebb tisztázásra szorul majd, hogy ho­gyan is foglalt állást részleteiben a Mi­nisztertanács például az intenzív va­gyonérdekeltség kérdésében. A beszámoló és a szóbeli kiegészíté­sek fölött vita tulajdonképpen nem,ala­kult ki. Strack János, az Okisz jelen lévő főtitkárhelyettese a rendkívüli kong­resszus előtt álló feladatokról szólt rész­letesebben, a küldöttek közül - leszámít­va az említett, félreértések miatti felszóla­lásokat - csupán Tóth Attila, a Color el­nöke jelentkezett. Javasolta, hogy a köz­ponti műszaki fejlesztési alapban külön kezeljék a szövetkezetek általi, igen szá­mottevő befizetést, mert a „nagy kalap­ból” töredéke sem jut vissza a pénznek azokhoz, akik megtermelik. Ha élni - s ez egyúttal azt is jelenti: fejleszteni - akar­nak a szövetkezetek, akkor ez elkerülhe­tetlen lépés lenne. A küldöttgyűlés szavazással, illetve a szavazás eredményének ismertetésével ért véget: néhány választott tisztségbe új tagok kerültek. -ri-

Next

/
Thumbnails
Contents