Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

t 1989. április 1. /tolnaA népújság 3 Reflektorfényben az uborkatermesztés helyett békeszövetség fTUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna Megyei Tanács VB. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztá­lya, a Paksi Konzervgyár és a Mé­szöv közös rendezésében uborka­termesztési ankét volt az áfészek ter­melésszervező dolgozói, valamint a kistermelők részére a megyei szö­vetség székházában. * Az érdeklődőket Ferencz Vilmos megyei főkertész üdvözölte. Beveze­tő szavaiban utalt a zöldségtermesz­tés jelentőségére, ezen belül is az. uborkaelőállitás fontosságára a ha­zai fogyasztásban és az exportlehe­tőségek kihasználásában egyaránt. Ezt követően Pach Ferenc, a kon­zervgyár osztályvezetője értékelte az üzem 1988. évi felvásárlásának eredményeit és prognosztizálta az ez évi kilátásokat. Elmondta, hogy a feldolgozó üzem 3748 tonna uborkát vett meg, ezenbelül a megyéből 1071 tonnát. Az összes felvásárlá­suk közel 30%-a származott Tol­nából. A felkínált nyersanyagot 99%-ban elfogadták, ha az minőségileg meg­felelt. Gondot okozott, hogy túlkínálat volt uborkából. 1989 igen nehéz év­nek ígérkezik a konzerviparban. A rubelelszámolású piac 15-20%­os csökkenésével számolnak. Re­mélik, hogy sikerül növelni a tő­kés relációban való értékesítést. Számolni kell mindkét irányban a mi­nőségi követelmények növekedésé­vel., A Paksi Konzervgyár a Szovjet­unióval közvetlen árucserét is tervez. A gyárban elsősorban külföldi uborkafajtákat dolgoznak fel, a hazai fajtákat ki kell próbálni a megyé­ben. A konzervgyári tájékoztató után dr. Milotay Péter a Kecskeméti Zöldség­termesztési Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa tartott színes, dia­vetítéssel illusztrált előadást az ubor­katermesztési technológiákról, az in­tézetben nemesített fajtajelöltekről. Külön kiemelte a támrendszeres mű­velésre és a síkművelésre ajánlott legjelentősebb hibrideket. Szólt az előadó az uborka szedé­séről, válogatásáról, osztályozásá­ról, szállításáról és végül növényvé­delemmel összefüggő tudnivalókat közölt. Az előadásokat konzultáció követ­te. A kistermelők, termelésszerve­zők, értékesítést bonyolítók több kérdést tettek fel, melyre az előadók szakszerű válaszokat adtak. LEM LE ZOLTÁN Megújuló békemozgalom Béketanács i (Folytatás az 1. oldalról.) A nyilvános békeprogramok résztvevői között gondolatgazdag, helyenként érzel­mektől sem mentes, felelős párbeszédek alakultak ki. A viták tapasztalatai azt igazol­ták, hogy szükség van tartalmi változások­ra, nyitottabb, befogadókészebb béke­mozgalomra. Fontos a múlt értékeinek megőrzése, a haladó hagyományok ápolá­sa, de az is, hogy elhatárolják magukat mindattól, ami idegen egy önálló békemoz­galomtól. Legtöbben a javasolt szövetség politikai platformját hiányolták és annak adtak kifejezést, hogy bár egyetértenek a változásokkal, de ennek hiányában nem csatlakoznak a mozgalomhoz. * Vita elsősorban a szervezeti kérdések körül, az egyéni tagsággal járó tagdíjbefi­zetéssel, az átalakulás ütemével, az újon­nan szerveződő szövetség programjával kapcsolatban bontakozott ki. „Minek a cégért átfesteni?” Az OBT jelenlegi szervezeti keretével kapcsolatban voltak olyan vélemények, hogy ne változzon a régi szervezeti keret, hanem az új szerveződések szövetségbe tömörülve csatlakozzanak hozzá. Az egyik . hozzászóló szerint nem érdemes a cégért átfesteni, a hatalomosztozkodás, a pártok létrejötte előtt mozdulni nem érdemes. Má­sok szerint az Országos Béketanács jelen­legi centralizált felépítése nem teszi lehető­vé, hogy a helyi problémákkal foglalkoz­zon, túlzottan fővároscentrikus, Magyaror­szág pedig nem egyenlő Budapesttel. A je­lenlegi 400 fős OBT nem reagálóképes, a gyorsan változó feltételekhez nem tud iga­zodni. Hazai munkája gyenge, kampány­szerű. Viszont vitathatatlanul nagy érdeme, hogy fórumot biztosított a különböző felfo­gású, gondolkodású, világnézetű emberek számára. Mélyebb, reálisabb önértékelés­re van szükség - hangzott el -, hogy érték­álló következtetéseket lehessen levonni. Javaslatok az új szervezeti keretekre Az átalakulás létkérdés, a ma még meg­lévő szervezeti bizonytalanságokat tisztáz­ni kell - vetették fel többen -, a mozgalmat meg kell fosztani bürokratikus elemeitől. Nem szabad, hogy a békemunka függvé­nye legyen az aktuális politikai döntések­nek. Önálló, független békemozgalomra van szükség, a mozgalom hovatartozását egyedül a programja határozza meg. Emel­lett szükséges az önálló arculat kialakítása is. Az országos vezetőtestület mellett létre kell hozni a szövetség területi tagozatait, melyek segíthetik a helyi kérdések megol­dását, a különböző rétegek bekapcsolódá­sát a mozgalomba. Készüljön szervezeti szabályzat - hangzott a felvetés -, az ope­ratív testület kis létszámú legyen. Területi szervezők szükségesek, de titkárság létre­hozása nem. Tisztázni kell az újonnan létre­jövő szövetségnek társadalmi szervezetek­hez, de különösen a Hazafias Népfronthoz való viszonyát. A Magyar Békeszövetség ne a parlament külügyi bizottságával, ha­nem magával a parlamenttel álljon kapcso­latban. Távlatban a szövetségnek önfinan­szírozóvá kellene válnia. Vita alakult ki arról, hogy a mozgalomban legyen-e tagdíj, ille­tőleg tagsági viszony. Volt aki inkább párto­ló tagság bevezetését javasolta és az egyé­ni felajánlás alapján fizetett hozzájárulást Többen nem támogatták a tagok regisztrá­lását, a tagkönyv bevezetését, mivel ez a mozgalom bürokratizálódásához vezetne, ez pedig nem célszerű. Önálló, független, koalíciós mozgalmat! A nyilvános békefórumok résztvevői a Magyar Békeszövetség politikai platformja kialakításával kapcsolatban elmondták, hogy a programban minősíteni kell a szö­vetség alapállását a mai magyar társada­lom helyzetéről és megfogalmazni a szö­vetség hitvallását Olyan program kell, ami vonzód nagy tömegeket mozgósító, a köz­véleményt foglalkoztató kérdéseket fogal­maz meg. A szövetségnek önálló, függet­len, koalíciós jellegű mozgalomnak kell lennie. Feladatul kellene kitűzni párbeszéd szorgalmazását a két katonai szövetség között, egy katonai szövetségektől mentes Európa megteremtésére. Szorgalmazni kell az alkotmányban rögzített nemzeti bé­ketörekvések társadalmi megvalósítását is. A vélemények sokszínűségének teret adó társadalmi nyilvánosság melletti elkötele­zettséget. Az emberi jogok érvényesülésé­nek segítését és társadalmi ellenőrzését a jogállamiság keretei között. Legyen a bé­kemozgalomnak állásfoglalása a határain­kon túl élő magyarság megítélésének kér­désében, támogassák a szuverén magyar külpolitikát. A hangsúlyt a hazai, belső munkára kell helyezni elsősorban és nem a nemzetközi tevékenységre. A nemzeti megbékélésért az ország felemelkedéséért kell küzdeni. A mozgalom fő céljává a magyar-magyar párbeszéd konfliktusmentes lebonyolítá­sát a belső, az egyéni béke megteremtését kell célul kitűzni. - fké ­Tűzre, vízre vigyázzatok... Fekete kerámia, fekete füst, fekete bárány Összefogással bővítenék a bonyhádi tűzoltómúzeumot Ötezer óra társadalmi munka Egykor Hőgyész nagyközség főterén állt egy tűzoltószertár, melynek hű mását most a megye egyetlen tűzoltómúzeumában egy romos épületrészből, társadalmi összefogással építették újjá Bonyhádon. A század eleji mintára épült, és egykor az ön­kéntes tűzoltók által használt szertárba olyan féltett kincsek ke­rültek, mint az az 1890-ben Szekszárdon készített kocsifecs­kendő, melynek Wágner Károly szekszárdi harangöntőmester készítette szivatytyúit. Magát a kocsit Tímár János kocsikészítő­mester műhelyéből vitték „Jilk László Szegzárdi kereskedő­höz”, aki aztán eladta. A bonyhádi tűzoltómúzeum Csöglei István nyugalmazott me­gyei tűzoltóparancsnok-helyettesnek és lelkes csapatának ösz- szefogásával 1985-ben létesült, s most a bővítésével már a kö­zépkortól a XX. század kezdetéig terjedő időszakról, s benne a tűzvédelmi fejlődésről nyújt keresztmetszetet. A bővítést a tűzol­tóság államosításának 40. évfordulója tiszteletére 130-an, 5200 óra társadalmi munka elvégzésével, több cég és vállalat segítő közreműködésével hozták létre. így most a bonyhádi tűzoltómú­zeum e jeles évfordulót követően újabb épületrésszel és sok fél­tett, ám egykor jó szolgálatot tett szerkocsival, kocsifecskendő­vel, vizeslajttal és tűzoltó eszközzel kiegészülve valódi látvá­nyossága a városnak. A csütörtök délutáni ünnepélyes átadáson részt vett dr. Héra Attila tűzoltó vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltóság országos pa­rancsnoka és Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke.- szs ­Videotex és Minitex a postán A zsebre dugható Minitex-terminál Folyamatosan bővíti szolgáltatásait a Magyar Posta. Februártól 30 ezer oldal­nyi információhoz juthatnak az előfize­tők az újonnan bevezetett Videotex- rendszerből. Megkezdte működését a Minitex üzenettovábbító-rendszér is, amely zsebre tehető termináljával akár az utcai telefonokon keresztül is hasz­nálható Füstölgő szomszédok a A nyugdíjas néni - özvegy Bese Jó- zsefné - meglepődve fogad, hiszen nem tőle hallottam, kívülálló mondta el az ese­tet. De aztán örül jöttömnek, és gyorsan belemelegszik a történet előadásába.- Az emberek azért költöztek ide, Szek- szárd szélére, a zöldövezetbe, és építettek milliókért szép házakat, hogy jó levegőt, csendet nyugalmat találjanak. De egy ke­ramikus házaspár is itt épített, és már vagy másfél éve keseríti a környéken lakók éle­tét. Tudniillik fekete kerámiát gyártanak, és a kiégetéséhez gumihulladékokat használ­nak, mert abból sok korom keletkezik és így lesz szép fekete a fazekasholmi.- Rengeteg a beteg felnőtt, gyerek a kör­nyéken, nekem is gégegyulladásom van ettől a mérgező füsttől. Elsorolni is hosszú lenne, hogy hány rendelőt, kórházat jártam meg Pesttől Pécsig, mire kiderítették, hogy mi a bajom. Próbáltunk mi egyezkedni ve­lük, hogy legalább annyit tegyenek meg, hogy hétköznap munkaidőben égetnek, amikor az emberek dolgoznak, a gyerekek pedig iskolában vannak, de hiába.- így aztán tavaly nyár vége felé a Kö­jálhoz fordultunk panasszal. Hát kérem, azóta tart az ügy, voltak kint a Köjáltól, a tanácstól, mindenféle határozatok szü­lettek, de nem változott semmi. Kérdem én, hogyan lehetséges az, hogy nap mint nap mérgeznek bennünket, korommal, pernyével, fojtó füsttel árasztja el szom­szédunk a környéket, és az illetékes ha­tóságok nem tesznek semmit, azon kívül, hogy papírokat gyártanak? A panaszáradat közben megérkeznek a néni gyermekei a munkából, majd egy szomszéd is betéved. Megerősítik mind­azt, amit eddig hallottam. De hallgattas­sák meg a másik fél is: átmegyek a szom­szédba, a keramikus házaspárhoz, Schmauzerékhez, a Kilián út 36-ba. Gya­nakodva fogadlak, kérdezgetik, hogy mit mondtak a szomszédaik. Aztán leültet­nek és előkerül egy vaskos papírköteg, a hivatalos levelek, határozatok.- Itt volt a Köjál ellenőre, körülnézett, jegyzőkönyvet készített, végül a Köjál átadta az ügyet a városi tanácsnak. Az ipari osztálytól kaptunk egy határozatot, amelyben felszólítottak, hogy azonnali hatállyal szüntessük be a fekete kerámia készítését. Természetesen fellebbez­tünk. A megyei tanács hatályon kívül he­lyezte a városi tanács határozatát, mert ebben olyan jogszabályra hivatkoztak, amely már nincs érvényben. A városi ta­nács műszaki osztálya is bekapcsolódott az ügybe, kaptunk tőlük egy határozatot, hogy bontsuk le a kemencénket, mert engedély nélkül készült.- Mi halasztást kértünk a bontásra, mert szerettük volna megméretni, hogy valójában mennyire ártalmas ez a füst, szerintünk ugyanis ettől függ, hogy érde- mes-e erre a technológiára egy új, „hiva­talos” kemencét építeni. Mert, ha a régit lebontjuk és nagy költséggel, teljesen szabályosan építtetünk egy újat, attól még megismétlődhet az a probléma, amelyből ez az egész ügy kiindult. És itt akadt el a dolog, a mi jó szándé­kunk ellenére. A méréseket a Köjál nem vállalta, igy a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatósághoz fordul­tunk. Ők először azt mondták, hogy 23 ezer forintért megcsinálják a szükséges méré­seket. Később kaptunk tőlük egy levelet, amelyben közük, hogy a várható költség 77 ezer forint, de ezt mi nem fizethetjük ki, ha­nem csak az eljárást kezdeményező ható­ság. Mi hajlandóak lettünk volna áldozni ar­ra, hogy végre tisztázódjon, ártalmas-e a környezetre ez a technológia. De nem le­het. Hát kérdem én: miért nincs egy olyan hatóság, amely állást foglalna, esetleg mé­réseket végezne egy ilyen vitás ügyben? Tényleg, miért nincs? A tanácsnál ta­nácstalanok a jövőt illetően, patthelyzet alakult ki, és ezzel senki sem elégedett. A két szemben álló fél mindegyike a hatósá­gokat, a bürokráciát szidja. Az egyik azért, mert gyakorlatilag nem történt semmi, to­vább folytatódik felfüstöltetésük, a másik pedig azért, mert nincs olyan hozzáértő ha­tóság, amely eldöntené, hogy ez a techno­lógia alkalmas-e a további üzemeltetésre. Persze, ez nem mentesíti a keramikus házaspárt az alól, hogy az engedély nél­kül készült kemencét le kell bontaniuk. Az új kemence terveztetése, engedélyez­tetése során feltehetőleg tisztázódnak a környezetvédelmi kérdések is. Termé­szetesen a legszakszerübben tervezett és elkészített kemencében sem szabad gumit, vagy egyéb veszélyes hulladékot égetni. Ha mégis ez történik, akkor nem a kemencét kell lebontatni, hanem a tulaj­donosát keményen megbüntetni, hiszen mindannyiunk környezetét, egészségét veszélyezteti. - áa -

Next

/
Thumbnails
Contents