Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

1989. április 22. 4 NÉPÚJSÁG Javaslat a nártértekezlet idő- és vi tarendjére 8.00-tól 17.30-tól Megnyitó A szerkesztőbizottság összegzése- A pártértekezlet tisztségviselőinek a vitaanyaggal kapcsolatos vélemé­és munkabizottságainak megválasztó­nyékről és felvetésekről. sa. 18.00- A pártértekezlet ügyrendjének, A jelölőbizottság jelentése. munkarendjének elfogadása. Választás (2. napirend)- Vitaindító az 1. napirendhez. A szavazatszámláló bizottság jelentése.- Vita az 1. napirend felett. A pártbizottság első ülése. 10.30-11.00 Állásfoglalás a párt feladataira (3. napi­- Szünet. rend.) a pártbizottság előterjesztése alap­11.00-13.00-ig ján.- A vita folytatása. A pártértekezlet értsen egyet azzal, 13.00-14.00 hogy a hozzászólólások sorrendjében Ebédszünet. a szerkesztőbizottság döntsön. 14.00-16.00 A hozzászólások időtartama maxi­A vita folytatása. műm 7 perc legyen, ésa hozzászólások­16.00-16.30 hoz kapcsolódó 1 perces reagálásokra ­Szünet. korlátozott számban - legyen mód. 16.30-17.30 MSZMP Tolna Megyei Bizottsága A vita folytatása. Szekszárd, 1989 április 19. Javaslat a pártértekezlet munka- és ügyrendjére Javasoljuk, hogy az MSZMP Tolna me­gyei értekezlete (a továbbiakban pártér­tekezlet) az ügyrendi és a munkájával kapcsolatos személyi kérdésekben - nyílt szavazással, szótöbbséggel - dönt­sön: A pártértekezlet értsen egyet azzal, hogy az alapszervezeteknek biztosított küldötti mandátum az MSZMP XIV. kong­resszusával összefüggő megyei pártér­tekezletig tartson. A delegált pártbizottsági tagok a párt­értekezleten teljes joggal vegyenek részt. A küldöttnek nem választott és a testü­letbe nem delegált jelenlegi megyei párt­bizottsági tagok a testület mandátumá­nak lejárta után a) teljes joggal vagy b) tanácskozási joggal vegyenek részt a pártértekezleten. A meghívottként jelen lévő párttiszt­ségviselők, az állami és társadalmi szer­vek kommunista vezetői, valamint a jelö­lést előkészítő bizottság nem küldött tag­jai és a jelölést előkészítő bizottság által pártbizottsági tagnak vagy tisztségvise­lőnek javasolt személyek tanácskozási joggal vegyenek részt a pártértekezleten. A megyében működő más pártok, al­ternatív szervezetek egy-egy képviselője meghívottként, megfigyelői minőségben vehessen részt a megyei pártértekezle­ten. A pártértekezlet napirendjének java­soljuk: 1. Az országos pártértekezlet állás- foglalásából adódó feladatok végrehaj­tására elfogadott megyei program telje­sítésének helyzete. Javaslat a párt feladataira. Vitaindítót mond: Dr. Péter Szigfrid MB első titkár 2. A pártbizottság első titkárának, tit­kárainak és a pártbizottság nem delegált tagjainak megválasztása. Előadó: jelölőbizottság elnöke 3. Állásfoglalás a párt feladataira. Előadó: MB első titkára Javasoljuk, hogy a pártértekezlet vá­lassza meg:- A pártértekezlet elnökeit: akik felvált­va töltik be tisztségüket.- A szerkesztőbizottság elnökét és tagjait, akik a vita alapján:- összegzik és a pártértekezlet elé ter­jesztik a vitaanyaggal kapcsolatos véle­ményeket és felvetéseket;- javaslatot tesznek a megalakuló pártbizottságnak a párt feladataival kap­csolatos állásfoglalásra.- A jelölőbizottság elnökét és tagjait: akiknek feladata a pártbizottság tisztség- viselőire - első titkár, három titkár - és nem delegált tagjaira szóló személyi ja­vaslatok kialakítása.- A szavazatszámláló bizottság elnö­két és tagjait: akik folyamatosan közre­működnek a pártértekezlet döntéseikor a szavazatok számlálásában és a választá­sokban.- A pártértekezlet jegyzőkönyvének hitelesítőit. Javasoljuk, hogy a pártértekezlet ért­sen egyet azzal, hogy a jelenleg működő pártbizottság mandátuma beszámolójá­nak elfogadásával szűnjön meg. A megalakuló pártbizottság létszáma 65 fő körüli legyen, 45 fő delegált és kb. 20 fő választott taggal. A pártértekezlet vegye tudomásul az alapszervezetek és a pártszervek által delegált pártbizottsági tagok mandátu­mát. Javasoljuk, hogy a pártértekezlet titkos szavazással első titkárt, három titkárt és a tisztségviselőkkel együtt kb. 20 fő pártbi­zottsági tagot válasszon. A megválasztott pártbizottság és a tisztségviselők mandátuma a XIV. kong­resszussal Összefüggő pártértekezletig szóljon. Foglaljon állást abban, hogy a végre­hajtó bizottság és a fegyelmi bizottság el­nökének, valamint tagjainak megválasz­tására a pártbizottság kapjon felhatalma­zást. Értsen egyet azzal, hogy a pártbi­zottság hatásköre terjedjen ki két pártér­tekezlet között a tisztségviselők saját kérésre történő felmentésére, a válasz­tott pártbizottsági tagok felmentésére és kooptálására. Javasoljuk, hogy a személyi kérdéseket a pártértekezlet zárt ülésen tárgyalja meg, melyen a teljes jogú mandátummal rendel­kezőkön kívül a jelöltek, a pártértekezleti tisztségviselők és munkabizottságok tag­jai, valamint a párttag meghívottak tanács­kozási joggal vehessenek részt Javasoljuk, hogy a pártértekezlet mun­kájáról a megyei sajtó részletesen szá­moljon be. Az értekezletet - a zárt ülés ki­vételével - közvetítse a Szekszárdi Váro­si Televízió, s az érdeklődők a társalgó­ban (volt ifjúsági presszó) elhelyezett tv- készülékeken kísérhessék figyelemmel. A pártbizottság tagjai és a tisztségvise­lők megválasztásának főbb elveiként a következőket javasoljuk:- A választás titkos szavazással történ­jen.- Az MSZMP valamennyi tagja bármely tisztségre választható, tekintet nélkül ar­ra, hogy a pártértekezleten jelen van-e vagy sem.- Többes jelölés esetén a választást indokolt szakaszosan végrehajtani:- először a pártbizottság első titkára,- ezt követően a titkárok,- majd a pártbizottság nem delegált tagjainak megválasztására kerüljön sor.- A választás előtt ismét meg kell álla­pítani a döntésképességet. A pártérte­kezlet akkor döntésképes, ha a teljes jo­gú résztvevők legalább kétharmada jelen van és szavaz.- Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét elnyerte. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Szekszárd, 1989. április 19. A közélet hírei- Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője lesz a szekszárdi orvosklub újabb ven­dége. A rendezvény április 24-én, hétfőn 18.30 órakor kezdődik az SZMT Beloiannisz utcai székházának első emeleti klubtermében. * A szekszárdi reformkör 1989. április 25-én 17 órakor, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottság épületének 2. emeleti társalgójában tartja összejövetelét. A fórumon a megyei pártértekezlet dokumentumainak vitája szerepel, amelyre minden párttagot és párton- kivüli érdeklődőt tisztelettel várnak. Javaslat a tisztségviselőkre és a megyei pártbizottság tagjaira (Folytatás a 3. oldalról.) Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült. Pakson lakik, ál­landó lakása Szekszárdon van, nős, két gyermekük van. * A jelölést előkészítő bizottság, mérle­gelve a megyei pártértekezlet által meg­választandó megyei pártbizottsági ta­gokra érkezett 45 javaslatot, az alábbiak jelölését javasolja a tisztségviselőkkel együtt - a már delegáltakon túl - a meg­közelítően 20 helyre. 1. Andráskó Pál, az MSZMP Simontor- nya Nagyközségi Bizottsága titkára. Kül­dött. 2. Bajnok Istvánná, a Patex Tolnai Gyára leányszálló vezetője. Küldött. 3. Balogh László, a pálfai községi ta­nács elnöke. Küldött. 4. Balogh Tamás, a Bátaszéki Fém­ipari Szövetkezet művezetője. 5. Belina Lászlóné, a hőgyészi Hunyadi János Általános Iskola tanára. Küldött. 6. Béres János, a Tamási Egyesült Közművelődési Intézmények igazgatója. Küldött. Április 25-én megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása (Folytatás az 1. oldalról.) Iakov vezérezredes, a déli hadseregcso­port parancsnoka tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában. Összesen 22 egységet vonnak ki; köz­tük június végéig egy teljes létszámú harckocsi-hadosztályt, egy kiképző harckocsiezredet, egy légvédelmi raké­taezredet, több szakalegységet, majd az év végéig egy vadászrepülő-ezredet. Jö­vőre pedig egy deszant rohamzászlóalj hagyja el Magyarországot. A kivonás eredményeként a szovjet alakulatok átadnak tíz laktanyát, köztük műemlék, il­letve műemlék jellegű épületeket, vala­mint 900 lakást, illetve lakássá átalakított helyiséget. Mórocz Lajos elmondta, hogy a csa­pat- és fegyverzetkivonás időpontjáról, rendjéről a közeli napokban részletesen tájékoztatják valamennyi érintett megye, város és település tanácsát. A kivonás je­lentős közúti és vasúti mozgással jár együtt. A szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága a vasúti szállításokat a MÁV illetékeseivel egyeztette, s a közúti szállítást is igyekeztek úgy előkészíteni, hogy a lehető legkisebb kellemetlensé­get okozzák a lakosságnak. Úgy tervezik, hogy a szállítókonvojok csak az éjszakai órákban közlekedjenek majd. Erről az érintett települések lakossága a megyei sajtó útján időben részletes információt kap. A kivonás zökkenőmentes lebonyo­lítására egyébként a minisztérium koor­dinációs bizottságot hozott létre. Burlakov vezérezredes azt hangsú­lyozta, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájának érvényesítése céljából az osztrák-magyar határ mintegy 100 kilo­méteres sávjában szovjet részről csak légvédelmi csapatok maradnak, a Varsói Szerződés egységes légvédelmi rend­szerének részeként. Kiemelte, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mo­sonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből jó példa a biztonsági övezet gyakorlati megvalósítására, illetve az elégséges vé­delem ésszerű elvének érvényesítésére. 7. Brányi Béla, a kustánszegi Göcsej Termelőszövetkezet ipari és szolgáltató főágazat dombóvári részlegének vezető­je. A megyei pártbizottság tagja. Küldött. 8. Cserép Imre, az MSZMP Dombóvá­ri Városi Bizottságának első titkára, a me­gyei pártbizottság tagja. Küldött. 9. Fiáth Attila, az MSZMP Tamási Vá­rosi Bizottságának első titkára. Küldött. 10. Gébért Imre, a szekszárdi gyakor­lóiskola tanára. Küldött. 11. Herczig Ferenc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője. 12. Horváth Ferencné, a pincehelyi gáztöltő állomás gazdasági vezetője. Küldött. 13. Horváth János, a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet halásza. Kül­dött. 14. Kamarás Györgyné, a Tolna. Me­gyei Népújság főszerkesztője. Tagja a megyei pártbizottságnak. Küldött. 15. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Vállalat műszaki és tudományos főmér­nöke. 16. Lóki István, a Tolna Megyei Víz- és Mind nagyobb számban alakulnak meg a különböző pártok, szerveze­tek, egyesületek, szövetségek, tár­saságok, klubok. Tegnap délután Szekszárdon megalakult a munkásőrök baráti kö­re. Céljuk, hogy becsületes fegyel­mezett munkával folyamatosan vég­zett agitációs és propaganda tevé­kenységgel elősegítsék az MSZMP által meghirdetett - megújulást hozó - kibontakozási program megvalósí­tását. Megalkuvás nélküli politikai harcot folytatnak a szocializmus ellenzőivel, Csatornamű Vállalat dunaföldvári üzem­egysége vezetője. 17. Lückl János, a gyönki általános is­kola igazgatóhelyettese. 18. Orbán László, a kisvejkei községi közös tanács vb-titkára. Küldött. 19. Péter Mihály, a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola igaz­gatója. 20. Sikabonyi Miklós, a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet el­nöke. Küldött. 21. Dr. Simon János, Madocsa községi tanács elnöke. Küldött. 22. Takács Imre, a tengelici Petőfi Ter­melőszövetkezet termelési főmérnöke. Küldött. 23. Tibay Leventéné, a dunaföldvári Oxigén- és Dissousgázgyár készülékke­zelője. 24. Vanya György, az MSZMP Bony- hád Városi Bizottságának titkára. 25. Viirányi József, a Tolna Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazgatója. Tagja a megyei pártbizottságnak. Szekszárd, 1989. április 20. Jelölést előkészítő bizottság ugyanakkor készek az őszinte, nyílt párbeszédre, a törvényesség, az al­kotmányosság, a szocialista plura­lizmus talaján álló szervekkel. Ápol­ják a Munkásőrség hagyományait és erősítik a Szekszárdon szolgáló fegyveres erők és testületek tagjai közötti barátságot, együttműködést. Részt kívánnak venni az ifjúság ha­zafias internacionalista szellemű ne­velésében. A munkásőr baráti kör tagja lehet az, aki célkitűzéseikkel egyetért, programját, alapszabályát elfogad­ja. A KISZ története véget ért (Folytatás az 1. oldalról.) ság nevében a 854 küldött közül 813-an vannak jelen, így a kongresszus határo­zatképes. Majd a küldöttek döntő több­séggel elfogadták a napirendet és a munkarendet. Beszámolójában Nagy Imre első titkár hangsúlyozta: a kongresszus célja az, hogy a résztvevők egy ifjúságpárti szo­cializmus megvalósításáért szövetkezze­nek. Ehhez azonban a KISZ-nek szembe kell néznie múltjával, számot kell vetni mai állapotával. Nagy Imre beszédében bírálta a kormányt, személy szerint is megnevezett néhány felelős vezetőt. Az ifjúsági szövetség megújulásával kap­csolatosan javasolta: a KISZ - vállalva múltjának értékeit - új néven működjön tovább. A felszólalók véleménye szerint a kü­lönböző politikai csoportok nem figyel­nek az ifjúságra, pedig napjaink politikai küzdelmeiből csak az a szervezet kerül­het ki győztesen, aki a fiatalságot maga mellé tudja állítani. A várhatóan vasárnap estig tartó kong­resszus több dokumentumot vitat meg, il­letve dönt elfogadásáról. Határoznak a küldöttek a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentéséről, az együttműködés alapelveire és szabályaira, valamint a ha­tározatra vonatkozó javaslatról, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolóról. Megvi­tatják az MSZMP március 29-i állásfog­lalását, a KISZ továbbfejlesztésének irá­nyairól. A szövetség megalakítását és nevének megválasztását követően a kongresszus személyi kérdésekben is dönt. Munkásőr baráti kör Szekszárdon Nőtt az állampolgárok közéleti tevékenysége Ülésezett a Közjogi Munkabizottság A HNF IX. kongresszusára készülve a megyei népfrontbizottságok mellett mű­ködő Közjogi Munkabizottság is értékelte az eltelt időszakban végzett munkáját. Mint dr. Hegedűs János, a munkabizott­ság elnöke a legutóbbi ülésen szóbeli előterjesztésében elmondta, alapvető feladatuknak tekintették az elmúlt négy évben a szocialista demokrácia fejlesz­tését, az állampolgárok közéleti tevé­kenységének növelését. Ezen belül a népfront és a tanácsok, elöljáróságok együttműködésének javítását, a közigaz­gatás korszerűsítését, a jogpropaganda és az alkotmányjogi tevékenység végzé­sét. Az országgyűlési képviselők, tanács­tagok választópolgáraikkal való kapcso­latáról szólva elhangzott, hogy egyre ne­hezebb a képviselők, tanácstagok hely­zete, az utóbbi időben felerősödött kriti­kák miatt. Nem sikerült megvalósítani az állampolgárok jogkövetésének segíté­sét, a törvények széles körű megérteté­sét sem, mivel az állandóan változó jog­szabályok követése még a jogban jártas szakembereknek is gondot okoz. Dr. Hegedűs János pozitívan értékelte a Közjogi Munkabizottság tagjainak köz­reműködését az egyesülési és gyüleke­zési, illetve a választójogi törvényterve­zetek társadalmi vitáinak lebonyolításá­ban, illetve a vitán elhangzott javaslatok értékelésében, összegzésében. Ugyan­csak sikeresnek nevezte az utóbbi idő­ben létrehozott közéleti klubok működé­sét, és a falugyűlések szervezését is. A továbbiakban a Közjogi Munkabi­zottság elnöke szólt arról, hogy a társa­dalmi-politikai változások a közjogi mun­kát végzőktől is nagyobb rugalmasságot, naprakészséget követeltek, ezért az utóbbi két évben a bizottság munkájára csak kerettervek készültek. Mint mon­dotta, a bizottság a reformfolyamatokat támogatva segítette a jogállamiság, a po­litikai pluralizmus kialakulását. A mai magyar társadalomban zajló gyors politikai változások miatt: a nép­front közjogi funkciói várhatóan jelentő­sen módosulni fognak - hangzott el - a többpártrendszerre való áttérés folya­matában és a következő választásokra való felkészülésben, illetve részvételben.- fké -

Next

/
Thumbnails
Contents