Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
1989. április 22. ^PÜJSÁG 3 Javaslat a tisztségviselőkre és a megyei pártbizottság tagjaira saink kialakításának folyamatában célul tűzzük a rendszeres vitát és vélemény- cserét a különböze platformokat képviselő csoportokkal. A megye párttagságát, a lakosság nagy csoportjait érintő’ kérdések megítéléséhez álláspontunk kialakítását megelőzően helyi pártvitákat szervezünk. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a párt agitációs és propagandatevékenységében a dogmákra és fegyelemre alapozott meggyőzést váltsa fel az elemzéseken alapuló tények bemutatása, az összefüggések és tendenciák felismertetése. A párttagság vitakészségének és politikai kultúrájának fejlesztése érdekében új típusú politikai fórumok megteremtését tartjuk indokoltnak. Rétegtalálkozók, aktívák, vitaklubok, új tanfolyamok szervezésével, felkészült előadói és vitavezetői csoportok létrehozásával segítjük a párttagság eredményes részvételét a napi politikai harcokban. A megyei pártszervek nem korlátozzák határozatokkal a pártszervek, az alapszervezetek önálló munkáját, kezdeményezéseikkel és javaslataikkal segítik elő az országos és helyi politika formálását.- Az MSZMP tavalyi országos értekezlete óta eltelt közel egy évben a politikai munka nyilvánosságában „gátszakadások” sorozata következett be. Ma már a párt tudatos törekvése, hogy szervei és szervezetei a széles körű nyilvánosság bevonásával, társadalmi kontroll mellett, a párton belül is a szólás- és vélemény- szabadság érvényesülésével végezzék munkájukat. Ma is helytállónak, a reformtörekvések megvalósítását segítőnek ítéljük a megyei pártbizottság 1988 szeptemberében elfogadott határozatát a pártmunka nyilvánosságára. Ennek megfelelően továbbra is szándékunk és érdekünk, hogy politikai döntéseinket a tagság érdemi közreműködésével hozzuk és annak széles körű nyilvánosságot biztosítsunk. Fontosnak tartjuk, hogy a megyei pártértekezlet személyi kérdéseinek előkészítésében biztosított nyilvánosságot és demokráciát kádermunkánk követendő gyakorlatává tegyük az elkövetkező időszakban. A pártmunka nyilvánossága fontos bázisainak tekintjük a megyében a helyi sajtót, városi televíziókat, a regionális tömegkommunikációs eszközöket. Számunkra alapkérdés, hogy az MSZMP megyei lapja, a Tolna Megyei Népújság eredményesen működjön. Új helyzetet teremt ebben az a tény, hogy hamarosan más szervezetek, jogi személyek kiadói felelősségével új lap vagy lapok jelennek meg a megyében. A kialakuló versenyhelyzetben is vállaljuk, hogy a megyei pártlap a lakosság széles körének érdeklődését kielégítő és informálását biztosító újság marad. Ezzel együtt meghatározónak tekintjük, hogy a párt politikájának, a helyi pártszervek álláspontjának, döntéseinek sokoldalú bemutatásával közvetítse lapunk az MSZMP törekvéseit, nyerje meg a megye lakosságát annak megvalósításához. 3. Politikánkkal a reformok következetes megvalósítását szolgáljuk- Elfogadjuk, segítjük és gazdagítjuk azokat a törekvéseket és döntéseket, amelyek a reformok politikai feltételeit alakítják ki és kezdeményezik mielőbbi megvalósításukat. Támogatunk minden olyan javaslatot és koncepciót, amely a társadalmi-gazdasági fejlődést szolgálja. A megye pártszervei változatlanul feladatuknak tekintik, hogy véleményük nyilvánosság előtti megfogalmazásával a terület- és településfejlesztéssel, a lakosság életkörülményeinek alakulásával, a szociálpolitika helyzetével, a munkaerő-foglalkoztatással összefüggő helyi döntéseket érdemben befolyásolják. Részt vállalunk minden olyan koncepció véleményezésében, azok végső kialakításában és megvalósításában, amelyek a piaci viszonyok kibontakozását, a szerkezetváltást és a vállalkozások élénkítését szolgálják, illetve igazságosabb szociálpolitikát, funkcióképesebb művelődéspolitikát és felelős nemzetiségi és egyházpolitikát tűznek célul. Együttműködünk azoknak a társadalmi haladást elősegítő, reális programoknak a megvalósításában is, amelyek kezdeményezője nem az MSZMP.- Az MSZMP szerepe a gazdaságban helyileg is új megközelítést igényel. A mai politikai viszonyok közepette nem a korábbi felfogású gazdaságpolitikai munkára van szükség. Nem tartjuk követhetőnek az eddigi gyakorlat fenntartását, a megye gazdaságának helyzetére, fejlődésének valamennyi területére kiterjedő részletes, önálló pártbizottsági értékelést és beszámoltatásokat. Nem akarunk és nem is tudunk önálló megyei gazdaságpolitikát kidolgozni, mert szerintünk nincs ilyen. Azt viszont valljuk, hogy a megyei pártbizottságnak a jövőben is feladata a központi gazdaságpolitikai célkitűzések értelmezése, a helyi politikai tennivalók kialakítása, a célkitűzések megvalósítását segítő politikai légkör megteremtése. Ez nem jelentheti azonban a gazdasági-szakmai kérdésekkel való operatív foglalkozást és intézkedést, a termelés naturális számbavételét és annak minősítését Feladatunknak tekintjük a gazdálkodás országos és helyi folyamatainak, tendenciáinak ismeretét és elemzését, azok politikai hatásainak kezelését és a tapasztalatok jelzését a központi gazdasági irányításnak.- A társadalompolitika több területén (szociálpolitika, lakás, művelődéspolitika) a helyi feladatok kialakításának előfeltétele az országos programok kidolgozása. Ezekre a programokra alapuló helyi fejlesztési irányok és tennivalók megjelenítését, az MSZMP álláspontjának meg- fogálmazását az értelmiség szakmai csoportjainak véleményére támaszkodva kívánjuk kialakítani. Olyan közhangulat és légkör kialakítására törekszünk, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került emberek problémáinak megoldását segíti elő. Minden ez irányú kezdeményezést, gyakorlatot támogatunk.- A politikai intézményrendszer reformjának meghatározó tényezője napjainkban a többpártrendszer kialakulása. Ennek szükségességével egyetértünk. Megítélésünk szerint a többpártrendszer egyértelműbb, világosabb viszonyokat alakít ki a különböző politikai nézeteket valló csoportok között, növeli valamennyi párt, csoport felelősségét dolgaink alakulásában, elősegíti a társadalmi ellenőrzés működését. Támogatjuk az MSZMP központi szerveinek álláspontját, mely szerint a többpártrendszer kialakulását, a politikai intézményrendszer átalakítását korrekt politikai küzdelmek útján kell végigvinni. Ennek megfelelően saját tevékenységünk megújításával együtt át kell értékelnünk viszonyunkat az állami-társadalmi szervekhez, ki kell alakítanunk kapcsolatainkat az új szervezetekkel és pártokkal. A pártirányitás korábbi gyakorlata a mai körülmények között túlhaladottá és tarthatatlanná vált. Az MSZMP politikai befolyását ma versenyhelyzetben, a politikai meggyőzés útján érvényesítheti. Az elmúlt hónapokban megyénkben is több új párt, mozgalom, politikai csoport alakult. Létrejött a Kisgazdapárt megyei szervezete, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, szélesedett a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezeteinek köre, csoportot alakított a Szabad Demokraták Szövetségé, a Münnich Ferenc Társaság. Az MSZMP a megyében mindazokkal a pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal is együtt akar működni, amelyek alkotmányos eszközökkel, de más platformról kívánnak az ország anyagi és erkölcsi felemelkedéséért és a megye fejlődéséért cselekedni. Kapcsolataink e szervezetekkel még kialakulatlanok. Legfontosabb teendőnk programjaik megismerése, a tárgyalás megkezdése, t illetve folytatása, az együttműködés formáinak keresése. Fontosnak tartjuk, hogy a lakosság széles nyilvánossága előtt folyó párbeszéd és viták során a helyi politikai, társadalmi, közéleti kérdésekben az MSZMP, illetve valamennyi párt, szervezet kifejtse álláspontját. Az új politikai gyakorlat kialakulása érdekében a megyei pártbizottság az állami és társadalmi szervek pártirányítását szüntesse meg, hatásköri listáját helyezze hatályon kívül. A jövőben ne vegye át más szervek döntéseit és felelősségét. Önállóságukat tiszteletben tartva együttműködését ezekkel a szervekkel az érdekek azonosságára, a közös célokra épitse. A társadalom, a gazdaság és a politikai intézményrendsezr fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a készülő új alkotmány. A párttagság számára nem közömbös, hogy milyen lesz az ország alaptörvénye. Olyan alkotmány elfogadását támogatjuk, amely történelmünket és a jövőbe mutató folyamatokat egyaránt magában foglalja, amelyben hasznosulnak múltunk megőrzésre érdemes értékei, amely vállalja a szocialista fejlődés útját. A túlszabályozást kerülve az új alkotmánynak széles teret kell biztosítani a benne rögzített célokkal, az alkotmányos renddel összhangban álló fejlődésnek. Ezeknek az elveknek csak úgy szerezhetünk érvényt, ha megyénk párttagjai aktivan részt vesznek az új alkotmányt előkészítő alkotmányozási folyamatban. Napjaink politikai küzdelmeiben fontos állomásnak tekintjük a közelgő tanácstagi és képviselőválasztásokat. Egyenrangú politikai harcban akarjuk megnyerni az állampolgárok tömegeit és megőrizni képviselőink útján is az MSZMP meghatározó szerepét a társadalom fejlődésében. Ehhez elengedhetetlen, hogy az MSZMP választási programjához csatlakozva a településeken működő pártszervek, -szervezetek a helyi gondok megoldására vonatkozó javaslataikat is megfogalmazzák. Világos, egyértelmű célokat, teljesíthető feladatokat megjelölve, a párt jelöltjei melletti tömeges agitációval kell törekednünk a lakosság minél szélesebb körének megnyerésére. 4. Közvetítő, javaslattevő szerepünkkel élünk Megyénk párttagságát, a közvéleményt számos olyan kérdés is foglalkoztatja, amely túlmutat a helyi szervek hatáskörén. E feltevéseket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, kötelességünknek tartjuk, hogy továbbítsuk őket az országos hatáskörű, döntésre illetékes szerveknek. Javasoljuk, hogy a megyei pártértekezlet a következő észrevételeket tegye: Gazdaságpolitika, gazdaság:- Támogatjuk az MSZMP akcióprogramjának azon pontjait, amelyek szerint: az MSZMP az eddiginél határozottabb és következetesebb kormányzással a gazdasági válságból való kitörést, a gazdaságirányítási rendszer reformját, a megújuló gazdaságpolitikát, a jobb megélhetést tartja meghatározó kérdéseknek. Elodázhatatlannak tartjuk a gazdaságban a gyors változásokat. Elfogadjuk, hogy a formálódó piacgazdaságban a gazdálkodók magatartását a mindenkori gazdasági érdekek motiválják. Érzékeljük, hogy a gazdaság új alapokra helyezése további ellentmondásokat hoz felszínre, s ilyen értelemben politikai feszültségeket élező tényező lesz. Ennek tudatában is sürgetőnek tartjuk az új kormányprogram gyors nyilvánosságra hozatalát.- Szabadítsuk meg a gazdaságot azoktól az ideológiai görcsöktől, amelyek fékjei a hatékonyságnak, a struktúra érdemi megváltoztatásának.- Mélységében kerüljön elemzésre és feltárásra a gazdaság élénkítésének, a belső piacok megteremtésének lehetősége.- Történjen meg a jelenlegi egysíkú és monopolisztikus tulajdonviszonyok megváltoztatása. Az arányokat verseny- semlegesség mellett a gazdaságosság szempontjai alakítsák ki. Erősíteni indokolt a termelői-gazdasági egységek önállóságát; meg kell szüntetni az anya- vállalatok kizsákmányoló magatartását.- A gazdaságirányítási rendszer legyen kiszámítható és hosszú távra érvényes. Eszközei segítsék a piaci viszonyok kibontakozását, a struktúraváltást, növeljék a vállalati mozgásteret, élénkítsék a vállalkozási kedvet.- Kontrollt biztosító mechanizmusok beépítésével gátolják meg a hibás, népgazdaságig rendkívül káros döntések meghozatalát - elsősorban nagyberuházásoknál, környezetre káros termelési rendszerek működtetésénél.- Támogatjuk a települések nagyobb önállóságát szorgalmazó megalapozott igényeket. Elfogadhatatlannak tartjuk a város és a falu közötti indokolatlan különbségeket, melyek gátjai a falvak fejlődésének; a lakásállomány és az infrastruktúra leépüléséhez vezetnek. Vissza kell állítani a falvaknak mint gazdasági-társadalmi egységeknek jelentőségükhöz méltó rangját. Ki kell dolgozni az önállóságot lehetővé tevő pénzügyi-gazdálkodási feltételeket, az elmaradott térségek fejlesztésének központi támogatási rendszerét.- A mezőgazdaság helyzetének alakulása meghatározó jelentőségű a gazdasági válságból való kijutás szempontjából. A mezőgazdasági munka rangjának helyreállítása érdekében alapvetőnek tartjuk a tulajdonosi kötődés erősítését, a föld értékének visszaállítását, az árkötöttségek oldását, a szabályozókban az ágazat sajátosságainak figyelembevételét. Társadalompolitika: A gazdaságtól el nem választhatóan egy sor, a társadalompolitika részterületeihez kapcsolódó kérdésben is változtatásokat tartunk szükségesnek. Ehhez a nemzeti jövedelem elosztását is újra kell gondolni.- Egy új, igazságosabb elosztási elv kialakításához elengedhetetlen olyan bérreform kimunkálása és mielőbbi bevezetése, amely összhangban áll adórendszerünkkel, szociálpolitikai törekvéseinkkel.- Az elszegényedés határán élők száma, helyzetük változásának kilátástalan- sága szükségszerűvé és azonnal megvalósítandó, halaszthatatlan feladattá teszi a szociális gondoskodás átfogó koncepciójának kialakítását és működésbe hozását.- A közoktatás és a felsőoktatás területén új támogatási rendszer, korszerű képzési szerkezet kialakítása szükséges, amely a tartalmában is megújításra szor- ló tudást valóságos termelőerőként, a társadalmi fejlődést hosszú távon meghatározó tényezőként kezeli.- A közművelődés, a tudományos tevékenység, a művészi alkotómunka állami támogatásának fenntartása és lehetőség szerinti növelése nemzeti érdek. Az állam kötelességének tartjuk, hogy a tömegigényeket nem tükröző, értékes alkotások létrejöttét és terjesztését a jelenleginél nagyobb mértékben támogassa, e területen a piaci viszonyok korlátlan érvényesítése károkkal jár. Tudjuk, hogy vitaanyagunk nem fogja át az összes olyan kérdést, amely a párttagokat és a közvéleményt ma Tolna megyében foglalkoztatja. Arra vállalkozunk, hogy véleményünk, álláspontunk, javaslataink megfogalmazásával előkészítsük a megyei pártértekezletre az érdemi vitát, a döntést, a konkrét cselekvési lehetőségek meghatározását. Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága Szekszárd, 1989. április 19. A jelölést előkészítő bizottság a küldöttcsoportokkal folytatott beszélgetések alapján alakította ki álláspontját az első titkár és a titkárok személyére, valamint a megyei pártbizottság nem delegált tagjaira. Első titkárra öt olyan javaslat érkezett, amely mögött komoly tömegbázis állt: Csáki Béla, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára, dr. Jánosi György, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának igazgatóhelyettese, Lipovszky Gyula, az MSZMP Paks Városi Bizottságának első titkára, dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Ribling Ferenc a Belügyminisztérium közigazgatási főcsoportfőnök-helyettese, korábban a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese. Ajelöltek közül, mint ismeretes, dr. Péter Szigfrid visszalépett és Ribling Ferenc sem vállalta a jelöltséget. A jelölést előkészítő bizottság legutóbbi ülésén tolmácsolta a megmaradt három jelöltnek a küldöttcsoportok véleményét. A küldöttek tekintélyes száma nem tartja össze- egyeztethetőnek, hogy valaki egyszerre * főfoglalkozású városi első titkár és társadalmi megbízatásban ugyan, de megyei első titkár is legyen. Ezt méltányolva, valamint arra hivatkozva, hogy jelenlegi városi első titkári megbízatását akarja elsősorban továbbra is ellátni, és a jelöltek között vannak, akik képviselik a korszerű pártról alkotott koncepciót, Csáki Béla nem vállalta a továbbiakban a jelöltséget. így a jelölést előkészítő bizottság a megyei pártbizottság első titkárának két jelöltet javasol: Dr. JÁNOSI GYÖRGYÖT és LIPOVSZKY GYULÁT. Mindketten vállalják a többes jelölést. Dr. Jánosi György csak társadalmi megbízatásként vállalja az első titkárságot, Lipovszky Gyula pedig főfoglalkozásként. A megyei pártbizottság titkári funkciójára több mint húsz javaslat érkezett a küldöttektől. A jelöltek közül nagyon sokan nem vállalták, hogy induljanak a választásokon, hivatkozva arra, nem éreznek elég nagy tömegbázist maguk mögött, a szakmájukban szeretnének dolgozni, illetve családi okokat is említettek. A jelölést előkészítő bizottság a titkárok személyére az alábbi javaslatokat teszi: DR. GAZDAG LÁSZLÓ, a Janus Pan-, nonius Tudományegyetem adjunktusa, aki társadalmi megbízatásként vállalná a titkári funkciót, és HERCZIG FERENC, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője, aki megválasztása esetén főfoglalkozásban látná el a titkársággal járó feladatokat. DR. JÁNOSI GYÖRGY, amennyiben első titkárnak nem választanák meg, titkári feladatokat is szívesen vállal, de csak társadalmi megbízatásként. Hasonlóan LIPOVSZKY GYULA is vállalja a titkárságot, főfoglalkozásban. A tisztségviselőkre javasoltakról az alábbi alapinformációkat tesszük még közzé azzal, hogy a jövő héten a küldött- csoportokkal találkoznak a jelöltek és a Tolna Megyei Népújság is biztosítja a lehetőséget arra, hogy koncepciójukkal megismerkedjen a megye párttagsága és valamennyi érdeklődő. DR. GAZDAG LÁSZLÓ Pásztón született 1953-ban. A Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa. 1978-ban szerzett a közgazdaság- tudományi egyetemen diplomát, majd egyetemi doktori címet. 1971- 72 között az ERŐKAR-nál segédmunkás, majd a diploma megszerzése után 1978-tól 1989. március 1-jéig a KSZE közgazdasági osztályvezetője, ahol jelenleg is másodállásban dolgozik. 1967 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1984 óta tagja az MSZMP-nek. A KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalat pártalapszervezetének vezetőségi tagja. Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai szakértői csoport tagja. Nős, szekszárdi lakos. HERCZIG FERENC 1950-ben született Tolnán. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága párt-és tömegszervezetek osztályának vezetője. Gépipari technikumot végzett, majd 1968-tól 74-ig a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál mint szerkesztő dolgozott. 1974-től a KISZ Tolna Megyei Bizottságának politikai munkatársa, 1977-től a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának titkára. 1982-től dolgozik az MSZMP apparátusában, előbb a Szekszárd városi bizottság, majd 1984-tőí a megyei pártbizottság politikai munkatársaként. 1985- től osztályvezető-helyettes, 1986 márciusától a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. 1982-ben elvégezte a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát, majd 1987-ben az MSZMP Politikai Főiskoláját. A munkás- mozgalomban 1964 óta vesz részt, 1974- től az MSZMP tagja. Kiváló Ifjúsági Vezető, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, KISZ Érdemérem és a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetéssel rendelkezik. Nős, két gyermekük van, szekszárdi lakos. DR. JÁNOSI GYÖRGY 1954-ben született Szekszárdon. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának igazgató- helyettese, tanszékvezető, főiskolai docens. Középiskolai tanulmányai után rövid ideig a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál dolgozott, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karán szerzett diplomát. 1979-től dolgozik a szekszárdi tanítóképző főiskolán, 1983- tól főiskolai adjunktusként, 1987-től igazgatóhelyettesként. 1985-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán szociológus diplomát szerzett. A munkásmozgalomban 1969-től vesz részt, az MSZMP-nek 1982 óta tagja. 1988. Szeptemberében a megyei pártbizottság, novemberében a végrehajtó bizottság tagjává választották. Aranykoszorús KISZ-jelvény, Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Szekszárdi lakos, nős, két gyermekük van. LIPOVSZKY GYULA Szekszárdon született 1945-ben. Az MSZMP Paks Városi Bizottságának első titkára. Általános majd középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte. Ezután a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem első évfolyamának befejeztével ösztöndíjasként Lengyelországban tanult, ahol 1972-ben faipari mérnöki diplomát szerzett. 1972-től 73-ig tudományos segédmunkatársként dolgozott a Faipari Kutatóintézetben, majd a szekszárdi Bútoripari Vállalathoz került, ahol technológusa később termelési osztályvezetői munkakört töltött be. 1976 júliusától a Szekszárd városi pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának vezetője. 1981 -tői az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján tanult, melynek befejezése után a Szekszárd városi pártbizottság 1983 júliusában megválasztotta titkárának. Az MSZMP Paks Városi Bizottsága 1984. október 12-én választotta meg a pártbizottság első titkárának. A munkásmozgalomban 1960 óta vész részt, az MSZMP-nek 1971 óta tagja. Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem, a Munkaérdemrend bronz fokozata, a Kiváló Szövetkezeti Munkáért és a Haza (Folytatás a 4. oldalon.) Várják a véleményeket A megyei pártbizottság vitaanyagával, a pártértekezlet munka- és ügyrendjével, idő- és vita rendjével és a jelöltekkel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat 1989. április 27-én várják 17 óráig jelölést előkészítő bizottság tagjai. Véleményt lehet nyilvánítani ezenkívül az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának 12-974-es ésaTolna Megyei Népújság 16-211-estelefonszámán is. Az utóbbi számon kérjék az ügyeletes újságírót.
