Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

1989. április 22.

TOLNA

2 KÉPÚJSÁG

Az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának vitaanyaga

az 1989. április 29-i pártértekezletre

gük meghatározó eleme az aktuális feladatokra szervezett csoportmunka, a képviselet és koordináció legyen.

2. Demokratikus, nyitott, bizalmat erősítő pártként dolgozunk Sokszínűsödő társadalmi, politikát életünkben annyi támogatója, tagja és akkora befolyása lesz az MSZMP-nek itt a megyében is, ahányat meg tudunk győzni saját programunk helyességéről és meg tudunk nyerni a megvalósításában való részvételre.

Korábban számos kérdésben a demokratikus centralizmusra, a pártfegyelemre hivatkozva a tagság véleményének mellőzésével hoztunk és fogadtattunk el döntéseket, amelyeket a társadalom érdektagoltságának figyelmen kívül hagyása miatt sem lehetett konkrét tettekké formálni. A pártmunka hibás gyakorlata, múltunkhoz való tisztázatlan viszonyunk napjainkra az alkotó gondolkodás és cselekvés gátját jelenti. E kérdések újragondolását is el kell végeznünk a pártértekezleten.

Ki kell mondanunk, hogy az elmúlt évekre, évtizedekre jellemző negatívumokkal nem azonosulunk, szakítunk. Saját gyengeségeinket legyőzve új módon akarunk dolgozni. Mindehhez fontosnak tartjuk a közelmúlt elemzését, melynek kiinduló pontjaként elfogadjuk a történelmi albizottság tanulmányát.

Szükségesnek tartjuk az elmúlt negyven év történetének áttekintését megyénkre vonatkozóan is.

Úgy látjuk, hogy a párt működését jellemző centrális irányítás, döntési rendszer, az arctalan politizálás miatt a személyes felelősség nehezen tetten érhető. Ennek ellenére hiba lenne tagadni, hogy a megyében is előfordultak az MSZMP munkamódszeréből nem következő etikátlan cselekedetek, hatalmaskodás, visszaélések. Az MSZMP politikai megtisztulását azonban megítélésünk szerint nem helyettesíthetik korrupciós ügyek és botrányok fölötti viták és ítélkezések. Ezeknél fontosabbnak tartjuk annak biztosítását, hogy az ilyen magatartásnak ne legyen helye a pártban. A párttagok és alapszervezetek jelzéseire, a lakossági információkra támaszkodva pártfórumokon nyilvánosan tárjunk fel, tárgyaljunk meg és ítéljünk el ezután minden ilyen cselekedetet.

Törekvéseink eredményes megvalósításának meghatározó tényezői: a vezetők személyisége; a napi párbeszéd párttagokkal, közösségekkel; munkánk nyilvánosságának, társadalmi kontrolljának erősítése.- Alapvetőnek tartjuk, hogy a vezetők személyiségük értékeivel nyerjék el választóik bizalmát, s a kiválasztódás során a szakmai és politikai felkészültség mellett az etikusság legyen meghatározó.

A megyei pártbizottság támogatja a különböző funkciók betöltésének demokratikus formáit (közvetlen választások, pályázati rendszer) és fontosnak tartja, hogy a döntések az arra jogosult fórumokon nyílt, demokratikus előkészítés útján történjenek.

Nem támogatjuk azt a gyakorlatot, hogy az emberileg alkalmatlanná vált vezetők más területen újra vezetői funkcióba kerüljenek. Felhívjuk a pártszerveket, alapszervezeteket, hogy lépjenek fel azokkal szemben, akik magatartásukkal, életvitelükkel a párt tekintélyét rombolják és támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely a társadalom morális megtisztulását szolgálja.- A napi politikai kapcsolatépítést és véleménycserét a tömegek előtt és között kell végeznünk. Célunk, hogy a politizálás fő színterei ne a pártházak legyenek.

Ehhez olyan tisztségviselőket, testületi tagokat és apparátust kell választanunk, akik megfelelő érvelő és meggyőző képességgel rendelkeznek és szavaikat személyes tetteik hitelesítik.

Ösztönözzük azokat a belső vitákat, amelyek hozzájárulnak egy reális párt- politika kialakításához és megvalósításához. A pártmozgalmat jellemző sokszínű érdektörekvések és módszerek megjelenítéséhez fontosnak tartjuk a megyében is platformszabadság elvein felépülő véleménycsoportok létrejöttét és nyilvános működését.

Támogatjuk minden olyan közösség, csoport megalakulását a pártban, amely tevékenységével a reformok kibontakozását szolgálja. Döntéseink, állásfoglaláAz MSZMP Tolna Megyei Bizottsága 1989. április 29-ére összehívta a megyei pártértekezletet A pártértekezlet fontos állomása lehet a pártélet megújításának, a helyi feladatok kimunkálásának. Kérünk minden pártszervezetet és párttagot, politika iránt érdeklődő embert, hogy véleményének megfogalmazásával segítse e fórum eredményes munkáját.

A megyei pártbizottság ezzel a szándékkal bocsátja vitára és továbbgondolásra írásos jelentését és javaslatait.

Köszönjük a paksi és a bonyhádi reformkörnek, a dunaföldvári városi küldött- értekezletnek, dr. Dallos Tibornak, Doszpod Gyulának, Garai Lászlónak értékes gondolatait és javaslatait.

I.

Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága tevékenysége az országos pártértekezlet óta

Éleződő gazdasági és belpolitikai válság, az MSZMP politikája iránt folyamatosan erősödő bizalomvesztés közepette került sor 1988 májusában az MSZMP országos értekezletére. A pártértekezleti vita és állásfoglalás, a testület és vezetés megújítása új irányt adott a párt működésének, tevékenységének és gyors politikai mozgásokat indított el az országban. Ebben a helyzetben a megyei pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy önállóan újragondolja politikai munkájának feltételeit és viszonyait, meghatározza feladatait. 1988. szeptember 22-én az országos pártértekezlet állásfoglalására alapozva határozatot hozott a pártbizottság és munkabizottságai, végrehajtó bizottsága és az apparátus munkájának megújítására, feladataira. Ez a döntés elsősorban a politikai viszonyok, szervezeti feltételek megújítására, alakítására vonatkozó irányokat és elemeket összegezte.

A pártbizottság ezt a határozatot olyan keret jellegű programnak tekintette, amely a térség általános társadalompolitikai gazdaságpolitikai helyzetének elemzése alapján a lehetséges fejlődés főbb irányait és a végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges politikai feltételeket teremtette meg.

A gyors politikai mozgások, az átfogó országos szakmai, gazdasági koncepciók hiánya, a párt megváltozó szerepkörének kialakulatlansága miatt hosszú távú, részletes és átfogó megyei pártprogram kidolgozására a megyei pártbizottság nem vállalkozott.

Megjelölte azonban azokat a kérdésköröket, amelyeknek elemzése alapul szolgálhat a helyi program kialakításához.

A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy első lépésként saját tevékenységében kell érzékelhető változásokat elérnie. Ennek érdekében az elmúlt hónapokban számos lépést tett.- Első döntését a párttagság és a közvélemény érdemibb tájékoztatásának megteremtése, a pártmunka nyilvánosságának növelése érdekében hozta. Ennek gyakorlati eredményei:- a testület ülései a párttagság számára nyilvánosak,- a tájékoztatás folyamatosságát és sokoldalúságát a megyei pártlapon, a Népújságon keresztül, illetve a Tolnai Fórum nagy példányszámú nyilvános közreadásával biztosítjuk,- a testületi tagok és tisztségviselők, illetve" a pártapparátus területi munkájának megerősítésével sokkal gyakoribbak a véleménycserék a párttagsággal és az irányított pártszervekkel,- új fórumok szolgálták a lakossággal való kapcsolat, véleménycsere javítását (Szó-Váltás; oktatási igazgatóság közéleti klub foglalkozásai).

Mindezek együttesen sem eredményeztek áttörést a pártmunka egészének nyilvánosságában. A vártnál jóval kevesebben vettek részt a megyei pártbizottság fórumain és tagságunk egy része nem ismerkedett meg a pártbizottság írásos tájékoztatóival.

A testületi munka bemutatása mellett nem fordítottunk kellő figyelmet az alapszervezetekben végzett pártmunka megjelenítésére, és a nyilvánosság hatékonyabb, formáinak keresésére. Régi beidegződéseink miatt a pártmunka nyilvánosságát időnként az óvatos tájékoztatás jellemezte.- A tájékoztatás és tájékozódás javítása érdekében a megyei pártbizottság kialakította az információs munka új rendszerét. Ez a rendszer az adminisztráció és bürokrácia kiküszöbölésével,

a gyorsaság, hitelesség, szóbeliség követelményeit szem előtt tartva, a közvéleménykutatás tudományos módszereit is alkalmazva új formában működik.

Legfőbb hiányosságainkat ma a visszajelzések gyorsaságában, az információk tartalmának életszerűségében, a technikai háttér korszerűtlenségében látjuk.- A megyei alternatív szervezetek közül az elsőként megalakult Magyar Demokrata Fórum képviselőivel kapcsolatfelvételre törekedtünk. Az eddig kialakult párbeszéd csak korlátozott sikert hozott, mert részünkről is jelen volt a bizonytalanság és óvatoskodás. Nem volt elég határozott a kapcsolat felvétele a többi új szervezettel, párttal sem.- A megyei pártbizottság szabályozta és elveiben új alapokra helyezte a testület munkamódszerét, munkarendjét, az apparátus feladatait. Ezzel összhangban módosította középtávú feladattervét, elhagyva abból minden olyan elemet, amely nem illeszkedett az elhatározott új gyakorlathoz, a pártszervezetek önállóságának, az állami és társadalmi szervek önálló működésének elveihez. A pártapparátus létszáma a döntés alapján szintenként differenciáltan 20%-kal csökkent, a megyei apparátusé közel 40%-kal. Elgondolásaink gyakorlati megvalósítása megkezdődött, új típusú kapcsolataink az állami-társadalmi szervekkel a kölcsönös útkeresés fázisában vannak. Emellett sürgető szükségszerűség egy új apparátusi struktúra kialakítása.- A pártbizottság módosította hatásköri listáját, lényegesen csökkentette a hatáskörébe tartozók számát. Irányként jelölte meg, hogy a párt befolyását ne adminisztratív eszközökkel, hatáskör alapján, hanem politikai munkájával, programjával, meggyőzés útján törekedjen érvényesíteni a testület. A politikai intézményrendszer megújulása azt követeli, hogy továbblépjünk a párt szervezetén kívül eső hatáskörök azonnali teljes megszüntetéséig.- A munkamódszer változásának gyakorlati lépése volt az is, hogy a pártbizottság megszüntette állandó munkabizottságait. A testületi döntések szakmai, elméleti, politikai megalapozottságának növelésére a munkabizottságok helyett tanácsadó testületet, egyes feladatokra szakértői csoportokat hozott létre, amelyekben pártonkívüliek is részt vettek. Ezek a közösségek önálló, új hangvételű elemzésekkel és véleményezéssel segítették a pártbizottság munkáját.- Döntést hozott a pártbizottság a pártlétesítmények nyitottá tételére, többirányú hasznosításukra. Ennek megfelelően ma több pártlétesítmény oktatási, szolgáltatási, idegenforgalmi és egyéb közösségi igényeket is kielégít a helyi szükségletekre és közérdekre alapozva.

Eddigi intézkedéseink nem voltak elég markánsak, sokszor népszerűek sem. A jobb hasznosítást helyi kifogások és sok körülményeskedés is nehezítették, nemegyszer cak részmegoldások születtek. A pártlétesítmények kihasználtságának növelésére további kezdeményezések vannak folyamatban.

Az elért eredmények és a megújulási törekvések ellenére a felgyorsult társadalmi-politikai változásokkal nem mindenben tudott a megyei pártbizottság lépést'tartani. A központi feladatként kapott pártviták és a párt szervezeti életét érintő változások túlságosan lekötötték a megyei párttestületek és az apparátus energiáját és idejét. Ennek következtében a politikai élet más területein kevés érdemi munkát tudtunk végezni.- Törekedtünk az alapszervezetek és az irányított pártszervek önállóságának biztosítására, de ehhez nem adtunk kellő tartalmi támpontokat. Az utóbbi hónapokig nem volt megfelelő a közvetlen, személyes kapcsolattartás a párttagokkal. Az alapszervezetek nagy része így joggal érzett tanácstalanságot és magára hagyottságot.- A megyei pártbizottság önállóságának növekedése nem minden tekintetben vonta maga után a kezdeményező szerep bátrabb felvállalását (pl. lakóterületi pártmunka, választási előkészületek, ifjúságpolitika, újszerű munkakapcsolatok a szervezetekkel, stb.).- Nem reagáltunk időben a politikai versenyhelyzet kialakulására. Az alternatív szervezetek megjelenésével párhuzamosan nem fordítottunk elegendő figyelmet politikai pozícióink megerősítésé^ a társadalmi nyilvánosság előtt.- Nem fogalmaztuk meg időben azt a konkrét programtervet, amelynek birtokában az új helyzetnek megfelelően politikai befolyást gyakorolhattunk volna a megye gazdasági, szociális, kulturális életére, az állami és társadalmi szervezetek tevékenységére.

A megyei pártbizottság 1988. szeptember 22-én kialakított feladatterve és az azt követő döntések nyomán a testület működésében, munkájában történtek változások. Látjuk azonban, hogy e változások nem elégítették ki a párttagok

többségének várakozását. Lépéseink hatását, eredményeit a megye párttagsága, a lakosság nem, vagy csak kismértékben érzékeli, illetve közömbös iránta.

A párttagok többsége a helyi politikai munka gyökeres megújítását igényli és lényegi változásokat tart szükségesneka központi pártszervek munkájában is. Ezzel együtt érzékeljük, hogy a mára jellemző kritikus hangulat kialakulásában a fő tényező gazdaságunk válsága, a kiúttalanság érzése. Párttagjaink azt várják, hogy az MSZMP helyi és országos szervei érdemi hatást gyakoroljanak a társadalmi-gazdásági folyamatokra, segítsék elő a kilábalást a válságból. Igénylik, hogy az MSZMP eddigi gyakorlatával szakító, demokratikusan működő, versenyképes programmal politizáló párt legyen.

Az események az elmúlt hónapokban oly mértékben felgyorsultak, amellyel 1988 őszén reálisan nem lehetett számolni. Ezért ma indokolt megyei pártértekezleten megvitatni a helyzetet és ennek megfelelő cselekvéssort kidolgozni. A megyei pártértekezletnek ki kell alakítania álláspontját a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztató főbb társadalom- politikai, illetve a párt belső életét érintő kérdésekben és meghatározni a tennivalókat, javaslatokat minden területen, ahol konkrét cselekvési lehetőséget lát helyi szinten, vagy jelzéseket kíván tenni a központi szerveknek.

II.

Álláspontunk és teendőink

1. Korszerű felépítésű pártot akarunk teremteni.

Az MSZMP eddigi, nagyrészt centrális működésével, merev struktúrájával, felülről építkező gyakorlatával nem tud a megújulást segítő társadalmi folyamatok kezdeményezőjévé válni. Az alulról építkezés gyakorlata a pá^tviták, fórumok, platformok útján kialakulóban van. Megyénk párttagságát ebben a folyamatban nagyfokú megosztottság jellemzi. Egyre jobban elkülönülnek a / reformfolyamat felgyorsítását szorgalmazó, a passzív, kiváró magatartást választó, illetve az új törekvéseket elutasító párttag csoportok.

A politikai tömegpárt jelleg erősítése szükségessé teszi a párt szerveződésének, felépítésének, irányítási rendszerének felülvizsgálatát. A párt politikai munkájának meghatározó pólusai a mai helyzetben megítélésünk szerint az alapszervezetek, illetve a központi pártszervek.

Az alapszervezetek tevékenységének változásában alapvető, hogy:- Valódi mozgalmi szervezetek jöjjenek létre, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a termeléshez, szolgáltatáshoz, intézményekhez sem feladatkörükben, sem szervezeti kereteik kialakításában. Ezzel megszűnik a jelenlegi alapszervezeti hatáskör, a direkt ráhatás a termelésre, állami szakigazgatásra. A munkahelyi csoportok, szervezetek a politikai befolyásolás eszközeivel érvényesítsék álláspontjukat.- Meggyőződésünk, hogy az alapszervezeti hovatartozás a jövőben nem határolhatja be döntően a párttagok mozgásterét. Minden párttagnak ott kell aktív pártmunkát kifejtenie, politizálnia, ahol az adott időben a legtöbbet tud tenni a pártprogram megvalósításáért. A társadalmi, politikai mozgások ma azt követelik, hogy erőinket főleg a lakóterületen növeljük a területi alapszervezetek megerősítésével, közéleti-politikai centrumok, körök kialakításával.- A politizálás új módszerei megkövetelik a pártszervezetek egymás közötti kapcsolatainak megteremtését, a véleménycsere, együttgondolkodás gyakorlatának kialakítását.- A politikai párt jelleg kialakítása törvényszerűen dinamikus szervezeti és taglétszám-mozgást eredményez a pártban. Nem célunk pártszervezetek megszüntetése és tömegek eltávolítása so-. rainkból, de hosszú távon nem tartjuk fel- vállalhatónak, hogy ilyen nagymértékű véleménykülönbségek maradjanak az MSZMP-n belül.

A fenti folyamattal nem ellentétes célkitűzés, hogy az alapszervezetek erősítsék tagépítő tevékenységüket, politikai viták közepette nyerjenek meg új tagokat az MSZMP számára.- Az alapszervezetek eredményes működéséhez szükségesnek tartjuk olyan központi döntés meghozatalát, amely lehetővé teszi, hogy a befizetett tagdíj egy része az alapszervezetnél maradhasson.

A központi pártszervek tevékenységében fontosnak tartjuk, hogy:- Munkamódszerük állandó eleme legyen a jövőben is a pártviták rendszere, a párbeszéd a társadalom, a párttagság egészét érintő álláspontok, döntések megalapozásában, kialakításában. A pártvitákat szelektívebben, alkalmasabb vitaanyagok közreadásával, jobb módszerekkel kell szervezni.- A pártmunkára vonatkozó központi szabályozások mindenkor keretjelle- gűek legyenek, biztosítsanak tág teret az önálló helyi működéshez.- A központi pártszervek folyamatosan készítsenek aktuális és szakszerű elemzéseket a társadalmi-gazdasági mozgásokról és alakítsák ki álláspontjukat a tények birtokában a fejlődési irányokról. Ezek az elemzések és álláspontok a párt tagjai számára legyenek hozzáférhetőek, hogy megfelelő ismeretek és információk birtokában képviselhessék az MSZMP törekvéseit.- A jelzések, észrevételek folyamatos továbbítását a párttagság részéről is szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk. Igényeljük, hogy a központi szervek javítsák reagálásaik gyorsaságát, rugalmasságát az alulról jövő kezdeményezésekre.- Szükségesnek tartjuk, hogy a személyes kapcsolatok a központ és a szervezetek között aktívák, találkozók, rétegprogramok stb. útján is erősödjenek.

A kétpólusú pártmunka következményeként a pártbizottságok szerepköre, tevékenysége megváltozik. A megyei pártbizottság további működésében az alábbiakat tekintjük irányadónak:- A megyei párttestületek tevékenysége a jövőben nem döntések meghozatalára irányul. Egyre inkább a központi döntéselőkészítés, a szervezőmunka, az információcsere biztosítása kerül előtérbe. Jelenlegi irányítási feladatainkat döntően a városi és községi pártszervek, kisebb részben a központi szervek veszik át.- A tevékenységi kör változása más módon felépített és működtetett testüle- te(ke)t feltételez. Olyan delegáltakból álló testület(ek) felé kell elmozdulnunk, amp- ly(ek)nek fő feladata a különböző szintű és tartalmú politikai érdekek, illetve törekvések integrálása és koordinálása.- A megyei pártbizottság feladatainak módosulása változásokat igényel a politikai apparátus felépítésében is. A korábbi létszámnál lényegesen kisebb, politikailag és szakmailag felkészült, egységes szervezetben működő politizáló apparátust kell kialakítanunk. Tevékenysé-