Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
1989. április 20. rtÉPÜJSÁG 3 Nekünk is van véleményünk Szabó Ferenc ötvenegy éves hivatásos gépkocsivezető:- „Az autópályadíj bevezetése akkor érintene keményebben, ha addig csűrnék-csavarnák a dolgot, amíg az adó részét -képezné. így ha évente egyszer az autópálya közelébe vetődök a családommal, legfeljebb majd kikerülöm. Amikora városi tanács Volgájával megyünk, akkor pedig a város fizeti a díjat. Egyébként kifejezetten ellenzem a bevezetését, és az a véleményem, hogy aki kitalálta, az bizonyosan állami autóval járja az országot. Arra is kíváncsi lennék, hogy mondjuk a negyedéves lejárt bérletekkel amivel egyetlen alkalommal sem utazott például ez esetben a városi tanács, azt visszacserélnék-e... Nem hiszem. Talán majd trafikokban árulgatják a jegyet, minta villamosra? Amikor a benzinárakat megemelték, az abból befolyt pluszt sem az útjaink rendbehozatalára fordították... Most meg úgy hallatszik, hogy vissza is vonják az intézkedést... Miért kellett fölhergelni ezzel is a népet? Nincsen éppen elég bajunk e nélkül is?! Most legalább akadt valami, ami hetekig idegesítette az embereket. Nekünk nemcsak autópályáink, de hozzávaló autóink sincsenek, valljuk csak be bátran. Ami autó a mi udvarunkban áll, az is lassan közelít a „nagykorúsághoz", mert 15-20 éven át kénytelen az ember babusgatni, és a tetejébe még sokszor így is luxusnak számít a használatuk. Majd ha lesznek az országot átszelő autópályáink, s azokon lesz mivel száguldozni, újra szívesen elmondom a véleményemet az autópályadíjakról.- szs A vezetők érdekvédelme A szakszervezet érdek« nem egyeztethetők össze a vezetők érdekeive! Az élelmiszerkereskedelem helyzete megyénkben Szomorú és vigasztaló tények A Kereskedelmi és Piacfelügyelőség átfogó felmérése (Folytatás az 1. oldalról.) Hogy miért van szükségük érdek- védelemre? A közvélemény szinte semmit sem tud a gazdasági vezetők gondjairól, ezért talán érdemes néhány példát említeni. Gyakori a tisztázatlan jogi helyzet. A vezetőknek nincs munkaszerződésük. A vállalati tanácsok által irányított vállalatoknál előfordul, hogy a megbízási idő letelte után az igazgatót nem választják újra vagy nem is pályázik és attól a pillanattól kezdve felmondási idő nélkül munkanélküli. Nincs szabályozva, hogy mikor, milyen indokkal lehet a vezetőtől megvonni a bizalmat, vagy állásából felmenteni. Az ilyen és ehhez hasonló dolgokat szabályzatokban egyértelműen rögzíteni kell. Többek között ez is feladata lesz a GÉSZ-nek. Az első számú vezetők jelenleg is tagjai egy érdekvédelmi szervezetnek - a szakszervezetnek. Ám ennek törekvései nyilvánvalóan nehezen egyeztethetők össze a vezetők, mint munkáltatók céljaival, érdekeivel. Logikus tehát, hogy belépve a GÉSZ-be, ne maradjanak tagjai a szakszervezetnek. Persze, ez csak ajánlás, minden vezető saját belátása szerint dönt. Fennáll az a veszély, hogy egy vállalatnál, ha az igazgató kilép a szak- szervezetből, a dolgozók egy része is követi a példáját. Ennek elkerülése érdekében a GÉSZ és a SZOT képviselőinek tárgyalása nyomán az az álláspont alakult ki, bogy amennyiben egy vezető a GÉSZ tagja lesz, legyen lehetősége választani: kilép a szak- szervezetből vagy pedig fizet egy eszmei, jogfenntartó tagdíjat. A GÉSZ ez utóbbit ajánlja. A Magyar Gazdasági Kamara, mint a gazdálkodó egységek érdekvédelmi szervezete, eddig is végezte a vezetők képviseletét, így most is támogatja a GÉSZ létrejöttét, működését. Természetes a Kamara és a GÉSZ érdekeinek összefonódása, mint ahogy természetes, ha a vezetők törekvései egybeesnek az általuk vezetett gazdálkodó szervezet érdekeivel. Az a súlyos probléma, ha ez nem így van. A tervek szerint az amúgy is csekély anyagi támogatás megszűnik, ha az új szervezet tényleges megalakulása után a működés költségeit a tagok befizetéseiből tudják fedezni, amely a vezetők nettó munkabérének egy százaléka lesz. A GÉSZ különböző szolgáltatásokat is nyújt tagjainak. Ilyen például az információs központ, amely már működik is Budapesten, de a Kamara vidéki területi bizottságain is létre kívánnak hozni információs irodákat. A gazdálkodó szervezet vezetője meglehetősen magárahagyatottan dolgozik, meg kell vívnia a napi csatáit az állami költségvetés, a minisztériumok, a szakszervezet ellenében. Ráadásul vezétőellenes közhangulat alakult ki, elsősorban etikai problémák miatt.’A szervezetnek ezért feltétlenül foglalkoznia kell etikai kérdésekkel is, természetesen a vezetők érdekeit, védelmét szem előtt tartva.- áa (Folytatás az 1. oldalról.) A tervezett 40 helyett eddig 62 élelmiszerüzletet látogattak meg. Szomorú tény, hogy ezek 40 százalékában kellett valamilyen felelősségre vonást alkalmazni. Tizenöt esetben helyszíni birság, kilenc esetben szabálysértési eljárás volt az ellenőrzések következménye. A szankciók túlnyomó többsége azért vált szükségessé, mert a boltokban nem vették figyelembe néhány áru fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejének lejártát, és így árusították azokat. A másik jelentős ok a szabálytalan húsbontás volt, amelynek sok vásárló látja kárát nap mint nap. A számadatok után lássunk néhány példát a vizsgálat általános tapasztalataiból. A szempontok sokaságából az egyik legfontosabb az, hogy van-e megfelelő választék az alapvető élelmiszerekből, háztartási cikkekből, olcsó árukból. A tapasztalat szerint van, de az is igaz, hogy az olcsó sem olyan olcsó ma már. Sok helyen kenyérből csak a drágább fajták kaphatók, és a legtöbb üzletben a lehetségesnél és kívánatosnál kevesebb fajta tejet árulnak. Gyakran nem megfelelő az ellátás az olcsó szappanokból, fogkrémekből sem. Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszeripari vállalatok érdekei nem mindig esnek egybe az ellátás érdekeivel, hiszen az ipar a drágább termékek gyártásában érdekelt. Ennek ellenére, az ellátásban időnként jelentkező hiányosságok többsége nem az ipar, hanem a kereskedelem rovására írható, mert az üzletek nem, vagy a szükségesnél kevesebbet rendelnek. A felmérés tapasztalatai szerint gyakorlatilag nincs hiánycikk az élelmiszeripari termékek körében, ha valahol mégis van, akkor az inkább a kereskedelem bűne. A sütőipari termékek tekintetében kir elégítő a helyzet, bár péksüteményekből nem mindig folyamatos az ellátás. A tölte- lékes süteményekben gyakran igen nehéz felfedezni a tölteléket, olyan kevés van bennük. E termékek minőségvizsgálatát tervbe vette a felügyelőség. A húsok és húskészítmények választékával nincs baj, kivéve az olyan kisebb üzleteket, ahol a feltételek hiányosak. Külön is vizsgálták az értékesítés műszaki-technikai feltételeit. Sajnos súlyos gondok vannak a hűtőlánc megfelelő biztosításával. A városi üzletekben még viszonylag jó a helyzet, de a községekben nincs megfelelő hütőkapaciás, és ez korlátozza a választékbővítés lehetőségét. Példaként Harc és Sióagárd említhető, ahol emiatt nem megfelelő az ellátás. A vizsgálat természetesen csomagolási problémákra is kiterjedt. A nem szabványos minőségű csomagolóanyagok használatát bírságolással igyekeznek megfékezni, ez elsősorban a húsipari termékeknél érdekes. Ezek csomagolására műanyag fóliazacskókat - amelyeket természetesen külön felszámolnak - csak a vevő kérésére szabad használni. Terjedőben van a bolti előrecsomagolás, ami jó kezdeményezés, de még sok hiányosság tapasztalható ennek kapcsán. Gyakran hiányoznak a vevő pontos tájékoztatását szolgáló jelzések: az egységár, a tömeg, az ár, a fogyaszthatósági idő és egyebek. Az élelmiszerkereskedelem vizsgálatában a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás is részt vett. Eredeti jogosítványa szerint ugyan ez a szervezet csak az élelmiszeripari vállalatoknál végezhet ellenőrzést, de a kereskedelmi törvény lehetővé teszi, hogy megbízásos alapon részt vegyen ilyen vizsgálatokban. így a Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztálya megbízásából vehet részt folyamatosan ezekben a felmérésekben, amint ez a gyakorlatban már meg is valósult, hiszen néhány kereskedelmi egység vizsgálatát ők végezték el. A mai nehéz időkben, az erősen emelkedő árak világában fontos szerepük van az ilyen vizsgálatoknak, hiszen nem kétséges, hogy a kereskedelmi ellátás kérdése politikai hangulatformáló tényező. A képhez az is hozzá tartozik, hogy a kereskedelmi dolgozók bizony gyakran nehéz körülmények között, alacsony bérekért „látnak el” bennünket. Az viszont mindenképpen örvendetes tény, hogy élelmiszerfronton ma már gyakorlatilag kínálati piac van Magyarországon. Bár más területeken is legalább ilyen jó lenne a helyzet.- áa Hatvan új munkahely kormánytámogatással A kormány 6 millió forintos támogatásával, HAJDÚPLASZT néven üvegszálvázas poliészter műanyagtermékeket előállító gazdasági társaság alakult Hajdúszoboszlón. A 60 fős kisüzemben 45 féle terméket gyártanak, közöttük kajakokat, horgászladikokat, mezőgazdasági gépalkatrészeket stb. A gazdasági társaság úgy tervezi, hogy már az első évében megkezdik termékeinek külföldi értékesítését is. Epés (?) megjegyzések A közművelődésről A közművelődés annak a tevékenységnek az összegezése, amit erre hivatottak a köz műveltségi színvonalának emelése érdekében végeznek. Emlékeim közt kotorászva úgy tűnik, hogy korábban a helyzet derűsebb volt, vagy legalábbis annak véltük. Akkor csak népművelők végezték a nép művelését, márpedig a néphez (lásd: népség-katonaság) nem mindenki tartozik hozzá. Később rájöttünk, hogy a magukat nem odatartozóknak vélők fejébe se árt némi tudást csepegtetni. Így aztán a népművelés közműveléssé inkarnálódott és ma közművelődésről beszélünk. Kizárólag a szakemberek, ugyanis a köz ilyesmiről sosem beszél. A szakemberek viszont panaszkodnak, ami manapság az ország minden szakmájában ' a legelterjedtebb tevékenység. Pénzhiányról panaszkodnak, joggal. Hiszen Krisztus koporsójának őrei is zsoldot kaptak, ingyen senki nem akarja művelni a közt. Ezt a tevékenységet egyébként korábban a közigény kipuhatolása nélkül végezték. Mondván, hogy én tudom mit nem tudsz te, így hát nincs más dolgod, mint érdeklődnöd az iránt, amit én számodra érdekesnek ítélek. Kitűnő megoldásnak bizonyult a művelődési házak üresen tartása érdekében. Később valakinek eszébe jutott, hogy a köz tagjait se árt megkérdezni, mire kíváncsiak. Ez némi fellendülést hozott. Meg létszámemelkedést, hisz egyik-másik köz- művelődési intézményben rohamszázadnyi létszámban művelik a közt és egymást az ott dolgozók. A helyzet azért nem egészen vigasztalan, bármennyire pénzigényes is. A köz- művelődés helyzete épp olyan, mint az országé. Araszoigat előre, olyan ütemben, aminek szemmel tartásához nagyitó szükségeltetik. Vagy esetleg mikroszkóp... O. I. Magyar-amerikai tőkével újul meg a kisbátonyi kúria Magyar-amerikai vegyes vállalkozásban tervezik felújítani azt a klasszicista stílusban épült kúriát, amely a Nógrád megyei Kisbátonyban épült. A hazai vállalkozó a General-Coop Kisszövetkezet. A helyreállítási költségek indulótőkéjét - a 40 millió forintot - fele-fele arányban adják össze a vállalkozók. Elkészültével - s a kúria három hektáros parkjának rendbehozatalával - a külföldi turizmust szolgálja majd az épület. (MTI FOTÓ)
