Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
4^fepÜJSÄG 1989. április 19. Újra rangot jelent néptáncosnak lenni 4MP Mentálhigiénés műhely- Milyennek érezték a mai előadást innen a színfalak mögül? Szabadi Mihály az együttes koreográfusa, szakmai tanácsadó:- Műsorunk az elmúlt tíz év legsikeresebb számainak utolsó bemutatója. Tavaly decemberben közös cél fogalmazódott meg vezetők és táncosok között. Az együttest technikailag, hangulatilag, emberileg minél előbb talpra állítani. A megméretés a mai est volt. Mindannyian éreztük, hogy ennek az előadásnak lelke volt. Szabó László tánckarvezető:- A színpadon is érezhető volt, hogy az előadás nem a tökéletes technikától lett csak siker. Az összhang, a jó hangulat, az egység, a tűz, ami a tánchoz nélkülözhetetlen, magával ragadott minden táncost. őszné Murzsa Andrea tánckarvezető:- Az est jó hangulatában látom bizonyítva az eltelt hónapok munkáját. A tapsok nekünk most mint táncosoknak és mint tánckarvezetőknek duplán igazolták, hogy jó úton járunk. Szabó József zenekarvezető:- A tánckar és a zenekar között ma este érezhető volt az igazi összhang. Ilyen forró hangulatot csak az az önfeledt játékos előadás tud létrehozni, ahol a zene és a mozgás együtt él. *- Milyen nehézségekkel küzdött az új vezetőség? őszné Murzsa Andrea:- Nehéz volt az első időszak mind- annyiónknak. • Abban az együttesben ahol táncoltunk és ma is táncolunk, továbbra is dolgozni kellett vezetőként is. Nézeteltérések voltak, mégis, úgy érzem, sikerült társaimmal, Jankó Klárával és Szabó Lászlóval elérnünk azt, hogy a tánckar megérezte és megértette: a közős célt csak közösen végzett jó munkával, összetartozással és összetartással érhetjük el.- Az utánpótlás a színpadon látottak alapján megoldott. Mit mond erről veze. tőjük, Steiner Józsefné?- A csoport számomra egy nagy ajándék. Óvodáskoruk óta táncolnak, technikai tudásuk, lelkesedésük a tánc iránti szeretetük biztosíték arra, hogy a nagyegyüttes nyomdokaiba méltó utódok lépnek.- A legkisebbek önfeledt játékos tánca derültséget és nagy tapsot váltott Ki a nézőkből. A gyermekcsoport vezetője Pal- kovics Józsefné elégedett-e?- Igen. A kicsiknél eredményt elérni csak állandó, szünet nélküli munkával, az érzelmi kötődéssel és a játékos együtt- táncolással lehet. Mint a felnőtteknél, úgy van ez a gyerekeknél is. A vezetőváltásban a legfontosabb, hogy a többség elfogadjon bennünket. Mi magunk is valamennyien táncosok voltunk, vagyunk - Szabadi Mihály tanítványai - megvolt az iskolánk. Az ott szerzett tapasztalatokat most felhasználjuk. A csoportok közötti együttműködést nagyon fontosnak tartom, hisz a gyermekcsoportból lesz holnap az utánpótlás, holnapután a nagye- gyüttes. Mi vezetők átérezzük ennek fonLendületben Bartina - a színfalak mögül Friss csárdás tosságát, segítjük, figyeljük egymás munkáját.- Manapság egyre többször hallani, hogy együttesek alakulnak, hogy fiatalok csak úgy a maguk kedvtelésére táncolni tanulnak. Mintha újra rangot jelentene körükben a néptánc. Szabó László:- Igen, nekem mint régi táncosnak is ez a tapasztalatom. Öt-hat évvel ezelőtt a fiatalság körében némi lenézést váltott ki, aki néptáncra járt. Ma már nem érzem ezt, sőt, sok fiatal, aki nem táncol, eljön közénk, jól érzi magát, és ennek hangot is ad. Jankó Klára tánckarvezető:- Meggyőződésem, hogy azok a gyerekek, akik kicsi koruktól táncolni tanulnak - az óvodákban is egyre nagyobb erre az igény - érzelmekben gazdagabbak lesznek. A tánc fegyelemre, időbeosztásra, alkalmazkodásra, önzetlenségre tanít. *- A Bartina eddigi életét minden néptáncot szerető ember figyelemmel kísérte. Mit várnak a jövőtől, mik a legközelebbi és távolabbi terveik? Jóföldi Gabriella az együttes ügyintéző vezetője:- Az együttes működésének anyagi feltételei megvannak. A megyei művelődési ház és a Mészöv mellett az Áfész, és a legújabb támogatónk a T. M. Vendéglátóipari Vállalat vállalják az anyagi terheket, ezzel biztosítják az együttes nyugodt munkakörülményeit. Szabadi Mihály:- A rövid és hosszú távú terveink megszülettek. A közeliek közül egyet elárulok. Május 1 -jén, az ünnepi műsorban két új számmal szeretnénk meglepni a táncszerető közönséget. További terveink: egy év alatt összeállítani és színpadra vinni azt az új műsorunkat, amelyben a dunántúli tánckultúra melletti elhivatottságunkat, valamint az erdélyi táncokban való jártasságunkat a magunk és a közönség örömére megmutathatjuk. A közeljövőben két külföldi meghívásnak teszünk eleget. Csehszlovákiába és Kanadába utazik az együttes egy része. Ezek az utazások sem az új műsor összeállításával illetve színpadra állításával kapcsolatos munkákat, sem a többi hazai fellépéseket nem akadályozhatják. Távolabbi terveink között szerepel a néptáncmozgalom legnevesebb céljának megvalósítása, amelyre az együttes részéről egyre nagyobb az igény. Gyűjtőmunka, a táncok eredeti helyszínére visszajárni, ott tanulni és tanítani.- Mikor találkozhat a közönség a Bartina egész estét betöltő új műsorával?- A Babits művelődési házat jövőre a 20. évfordulón az új műsorunkkal szeretnénk köszönteni. A tervek a jövő hordozói, megvalósításukhoz tanulás, munka, fegyelem, erő szükségeltetik. Az erő pedig, amely a Bartinában rejlik előremutató, fejlődést biztosító szép, nemes célokért tenni akaró, közösségi erő. KERÉNYI VIKTOR Lélek és társadalom II. MéfitáilugiéfiéÉ segítő szolgálat Milyen tervei vannak e közösségnek? - kérdezem Dér Miklósnétól, a műhely vezetőjétől.- Mielőtt e kérdésre válaszolnék, néhány szót mondok magunkról és múltunkról. Maroknyi csapatunk jelenleg 17 fős, növekvő pozitív „kukkoló” körítéssel. Valamennyien humánintézményekben dolgozunk, mint gondozónő, nevelő, népművelő, könyvtáros, pszichiáter, pszichopedagógus, therapeuta, higiénikus, személyzetis stb. Első évünk azzal telt el, hogy önmagunkat igyekeztünk alkalmassá tenni egy harmonikusabb életvitelre, és egyben egy vállalt, segítő tevékenységre. Speciális ismereteket, módszereket, technikát sajátítottunk el, amely egy intenzív 1 éves felkészítés keretében történt. Második évben ismerkedtünk a város szociális és mentális helyzetével, az állami gondoskodás intézményeivel, lehetőségeivel, „fehér foltjaival”, az egyházi és magánkezdeményezésekkel. Közben megtettük első szárnypróbálgatásunkat is (pszichológiai kultúra hete, cukorbeteg gyermekek és szüleik megyei klubja, hátrányos helyzetű fiatalok - Promi Gang - menedzselése, viselkedéskultúrát fejlesztő foglalkozások gyermekeknek, ismeret-készségfejlesztő előadások, technikák, személyes és telefonos lelki beszélgetések, második mentálhigiénés kurzus szervezése stb.) Ez év feladata kettős irányú. - Szeretnénk kapcsolatot és együttműködést kezdeményezni és kialakítani a hasonló mentalitású, segítő szándékú egyénekkel, mozgalmakkal, intézményekkel, hatóságokkal, egyházakkal, önkéntes kezdeményezésekkel. - Terveink között szerepel egy meghallgató, segítő, információs, diszpécser szolgálat létrehozása. Hallhatnánk erről kissé részletesebben?- Ez egy olyan személyes és telefonos szolgálat lenne, amely felajánlja - elsődlegesen a mentális kérdésekben - segítségét azoknak, akik problémáikkal magukra maradtak. Közreműködik a helyi szociális problémák felderítésében, és az egyéni megoldási módok közös megtalálásában. Szükséges esetben közvetíti a problémát, illetve átirányítja az egyént a speciális, erre hivatott intézmények felé. Tanácsadói szolgálatot biztosít jogi, pszichológiai, szociális és nevelési problémakörökben. Azonos helyzetben lévők részére csoportterápiás foglalkozásokat kezdeményez. Szívesség felajánlásokat és igényeket koordinál. Egy ilyen vállalkozás csak akkor lehet esélyes, ha a lelkes önkéntesek mellett a speciális, gondoskodó intézményrendszer, mint háttérbázis is biztosított?!- Igen, ez alapfeltétel. Szép elképzelésünk csak akkor lehet eredményes, ha nem maradunk magunkra. Ennek érdekében elkezdődtek a beszélgetések a szociális igazgatás illetékes osztályaival, az egészségügy illetékeseivel, a család, a gyermek- és ifjúságvédő és a szociális gondoskodás intézményeivel, a szociális foglalkoztatókkal, a családsegítő szolgálattal stb. Eddigi tapasztalataink igen pozitívak. Meglátásom szerint ez a műhely fel akarja vállalni a családsegítő központi funkciókat.- Ez a feltételezés nem hízelgő számunkra, annak ellenére, hogy van benne valami. Ám valójában részben ennél többről, részben kevesebbről, tehát másról van itt szó. Azért is félünk a CSSK hasonlattól, mert annak rövid múltja és eddigi országos tapasztalatai rosszhírnek. Miben lenne ez más?- Sok mindenben. Abban, hogy más a szintere. Az amúgy is tömegeket vonzó, bárki által névtelenül és stigma nélkül látogatható intézmény, a művelődési központ. Abban, hogy nem a munkaidővel ütköző fogadóórákban látogatható és hívható, hanem esténként, munkaidő után. Abban, hogy nem állami, hatósági szolgáltatás, hanem egy rugalmasabb, nyitottabb, rendeletektől, szabályzóktól mentes, emberközpontú szolgálat, ahol annak gondolata sem merül fel, hogy a segítséget kérő önhibáján kívül, avagy éppen önhibájából kényszerül e segítségre. A háttérben egyszerűen az emberi jogosultság áll. Abban, hogy a közreműködők nem főállású ügyintézők, hivatalnokok, hanem - többnyire - hasonló problémákon már átesett, belsőleg vezérelt, segítő szándékú, önkéntesen vállalkozó, partneri viszonyban levő emberek. Abban, hogy nem a problémák megoldására vállalkoznak, hanem mindössze arra, hogy segítségükkel - mint katalizátorral - az egyén önmaga lehetőségein belül és önmaga találhassa meg a megoldáshoz vezető egyéni útját. Terveik szerint mikorra várható e hiányt pótló szolgálat megkezdése?- Erre nem szívesen mondok határozott időpontot, mivel a megvalósítás sok összetevő függvénye. Halkan merem mondani, hogy reménykedünk az ez év szeptemberi kezdésben. Mindezek ismeretében jómagam is beállók a pozitív „kukkotok” táborába!- Végezetül és egyúttal szeretnék hangot adni a műhely felhívásának is, amely arra irányul, hogy bővüljön körünk. Várjuk sorainkba mindazokat a hasonló mentalitású embereket, fiatalokat, kö- zépkorúakat, idősebbeket, laikusokat és professzionalistákat, akik szándékainkkal szimpatizálnak, akik kezdeményezésünket saját erejükkel, lehetőségeikkel segíteni akarják és tudják. A városi mentálhigiénés műhely címe: Szekszárd, Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. Telefon: 16-722.- MD Kovács Endre orgonaestje a Művészetek Házában A műszaki átadáson igen - itt akadémista fiatalok játszottak, ugyancsak figyelemre méltóan -, a hivatalos avató koncerten azonban különböző okok miatt nem tudtunk jelen lenni. Most, Kovács Endre szólóestje után e sorok rovója úgy érzi, tán nem is vesztett egetverőt: az ünnepaz mindig ünnep, ezt a csoda kis hangszert pedig még sokáig fogják avatni helybéliek, szűkebb és tágabb pátriánk honosai. Hogy Kovács exponenciálisan emelkedő ívvel, mondjuk a várakozó, jóindulatú közömbösségtől a meg- szuggerált „demonstrációig” (vastapsig) jó értelemben maga alá gyűrte a közönséget - ezt mindannyian, akik ott voltunk, megéltük és tanúsíthatjuk. A músorkezdő Buxtehude-prelúdium és fúga, valamint a Pachelbel-mű még némileg magukon viselték az elfogódottság jegyeit. Arra mindenképpen gondolhattunk, hogy a művész, aki eddig jobbára hivatalnokként - filharmóniai szerkesztőként - járt városunkban, most más minőségben érzi magát, és ez az alkalom fontos a számára. Bachnál aztán elemelkedett a földtől interpretátor is, hangszere is, és vele együtt természetesen mi magunk. „Bach egyetlen és a z egyetlen volt” mondja a zenészbiblia,; a kánoni állítást pedig akusztikus alakjában hallhattuk ki az orgonista ujjai alól. A h-moll prelúdium és fúga (BWV. 544.) szinte líraian költői világba vitt, s a két ko- rálelőjáték (BWV. 648. és 622.) még csak fokozta ezt az érzést. Drámai erővel és briliáns technikával hangzott fel a meglehetősen közismert, monumentális mű: a c-moll passacaglia és fúga. Azt gondoltuk, innen már nem lehet tovább emelkedni, mert ami egy orgonistának megvalósítható, elérhető: ragyogó technika, érzékeny, empatikus regisztráló lelemény, lírai, drámai és epikus közlőképesség - az itt mind együtt voltak. Nem hisszük, hogy van ennek a hangszernek olyan sípja, ami meg ne szólalt volna; olyan lehetősége a hangzásban, amely ki- vagy éppenséggel benne- maradt volna... A szünet utáni történések mindenesetre mást is bizonyítottak. Kovács közben nyilván megsejtette, hogy a közönség befogadta: nyílt, tisztalelkű és mélyjáratú művészetre - egészséges körülmények között - nem is adható más válasz. Kovács Endre most abból adott leckét nekünk, ámuló hallgatóságnak, hogy az orgona és művészeti „holdudvara” nagyon is nem szűkül le Bachra vagy a barokkra: az ezután következő romantikus darabok csaknem új lényt és új hangszert mutattak föl előttünk! Brahms korálelőjátékának komor fensége, Reger burjánzó passacagliája, a koronázatlan orgonacsászár: Cesar Franck révedező meditációja, a méltatlanul háttérbe szorult Guilmant: Ima és bölcsődalának szemet homályositó érzékenysége, áhítata, majd ugyanennek a szerzőnek virtuóz, káprázatos fináléja (Final a d-moll szonátából) mind-mind azt bizonyították, hogy Kovács Endre a mai orgonista középgeneráció egyik markáns vezéregyénisége. Hogy szinte többet szállhat orgonapadra külföldön, mint itthon?... Ez már kivisz a körből. Azt azonban tudjuk, hogy Szekszárdon mindig otthona lesz, mert ez a közönség április 10-e óta már az övé. Ha nyújt belőle, mi mindenesetre igényelnénk rendszeresen a nemes művészetnek ebből a fajtájából... DOBAI TAMÁS Szabál az szabál A japán Kokushikan egyetem megköveteli diákjaitól, hogy a magatartási szabályokat állandóan magukkal hordják, lehetővé téve, hogy a pihenés perceiben is meditáljanak az egyes passzusokon - írta a Panorama. íme néhány előírás:- A diák szeme a lélek tükre. A rossz gondolatok rontják a szemet- Szünetben a diák köteles nyugodt helyre vonulni, hogy magatartásának javításán elmélkedjen.- Órán és tízpercben tilos a lányokhoz szólni. Ugyancsak tiltott a hazárdjáték, a dohányzás és a köpködés.- A tanulás kemény feladat. Éppen ezért a diáknak, mint a jó katonának, egyenesen, feszes vállal, vi- gyázzba kell állnia akkor, amikor tanárát megszólítja. S a többi. Ahány ház, annyi szokás. Van aki a marsallbotot hordja magánál, van aki csak a szolgálati szabályzatot.