Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. április 17. Kecskeméten tanácskozott a reformműhely (Folytatás az 1. oldalról.) ránkban jelentős deficitet eredményezett. Szükségképpen az addig gondoskodók csődje dühöt vált ki a gondoskodásra szorulókban. Ezt a dühöt csak egy gyors politikai átalakítás, egy politikailag tagolt társadalom vezetheti le. Pozsgay Imre - épp a politikai kultúra kapcsán - nem kerülte meg a pártszakadás kérdéskörét sem. Arra a dilemmára: megmaradni-e egy ilyen terheket hordozó párt tagjaként, vagy kiválni, úgy válaszolt, nem hive annak, hogy azok, akik lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenlegi kialakulatlan helyzetben nem tudnak azonosulni a párttal, kiváljanak. Nem elvi okokból mondja ezt, hanem az ország helyzete és praktikus követelmények miatt nem látja reálisnak a pártszakadást. A bizalmi válság, az erkölcsi teher csak együtt vállalható a párttal, a párt azon tagjaival, akikben adott a morális felkészültség, a tartás, a megújulási szándék. Az előadó feltette azt a kérdést is: összetartható-e a párt. A válasza igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket: a gondolkodás és platformszabadság eszözeit. Ez nem bomlasztja a pártot, hiszen éppen a gondolattalanság, az új gondolat befogadásának elodázása okozta mindig a párt válságait. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy ez a gazdaság reformja nélkül önmagában nem lehet eredményes. Modellváltásra van szükség, vagyis a politika szakítson azzal a szemlélettel, hogy felszívja a társadalom, a gazdaság különböző területeit. Az MSZMP - hangsúlyozta Pozsgay Imre - jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja. A reform körökről szólva, anélkül, hogy szándékában állna minősíteni a kezdeti szakaszban lévő mozgalmat, úgy vélekedett, ez lehet az a politikai mozgalom, amely segítheti az MSZMP-t abban, hogy egy demokratikus és szabad Magyarország politikai küzdelmeinek részese és döntő tényezője legyen. Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről szólva kijelentette: kritikus időszakot élünk, amely egyben a gazdaság fejlődésének is kritikus fokát jelenti. Vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági reform terén, vagy vegetáló gazdaság leszünk és a túlélésért folyhat csak a küzdelem. Csupán józan reálpolitikával már nem lehet kitörni ebből a helyzetből, széles körű reformra van szükség. Szólt a gazdaság 1953 óta tartó útkereséséről, arról, hogy Magyarországon a 60-as évek végére a terv- gazdálkodás, a 80-as évek elejére pedig a részleges piacgazdálkodás lehetőségei is kimerültek. Teljes körű piacgazdaságra van tehát szükség, amely új felfogású gazdaságpolitikát igényel az államtól. A kisember érdekein alapuló demokráciát össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség törekvéseivel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézményrendszerét kell kiépíteni, ebben a tulajdonosi érdeknek, a töke hatékony értékesülésének aktív szerepet adva. A közösségi tulajdon nagy részét társadalmasí- tottabb formában kell működtetni és biztosítani a magántulajdon széles működési területét is. A gazdaságpolitika reformjáról szólva kettős célt lát: a pénzügyi stabilitás biztosítását és a gazdasági kitörést. Nyers Rezső a súlypontot ez utóbbira helyezte. Egy új minőségű gazdasági fejlődés lehetőségét kell megteremteni, még akkor is, ha ez jelentős kockázatot rejt magában. Nagyobb erőforrásokat is igényel, de ezeknek a külföldi erőforrásoknak valóban a kitörést kell szolgálniuk. Az exportdinamizálás növelése kulcskérdés, mondta az előadó, de óvott attól az illúziótól, amely az egyik integrációt a másikkal váltaná fel. Magyarország nem integrációképes ország, a megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk. Ez elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. Nyers Rezső arról szólva, hogy mire számíthatnak a dolgozó emberek, kifejtette, egy-két év távlatában nem várható az életszínvonal javulása. A korreferátumokban és a hozzászólásokban a radikális és következetes reform igénye, a párton belüli reformszárny sorsa, a kormányzati munka sürgős megújítása, a valódi platformszabadság szükségessége sűrűn szerepelt. A résztvevők többsége egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai válságból nem a reformerők kiválása a kivezető út. A tisztánlátás érdekében azonban elengedhetetlennek tartják egy rendkívüli pártkongresszus összehívását. Ez utóbbit támogatták az országos tanácskozással egy időben első találkozójukat tartó reformkörök is, amit nyilatkozatukban is megfogalmaztak. Emellett visszautasították az általánosító, frakciós megbélyegzést és felhívták az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket és más hasonlójellegű szerveződéseket. Elfogadták és támogatják a budapesti és szegedi reformkörök kezdeményezését egy országos tanácskozás megszervezésére. KAMARÁS GYÖRGYNÉ A közélet hírei A Munkásőrség Tolna Megyei Parancsnoksága és a szekszárdi Cséby József Mun- kásőregység Parancsnoksága tisztelettel meghívjuk munkásőr baráti kör megalakuló értekezletére. Az értekezlet ideje: 1989. április 21 -én 14.00 órakor. Az értekezlet helye: az MSZMP oktatási igazgatóság nagyterme. * A dél-korai nagykövet lesz a szekszárdi orvosklub mai vendége. A rendezvény - mely angol nyelven folyik - új helyszínen, az SZMT Beloiannisz utcai épületének első emeleti klubtermében, 18.30 órakor várja az érdeklődőket. Pécsi felhívás Rendkívüli felhívást fogalmazod meg egy munkás pártalapszervezet a pécsi Sopianae Gépgyárban. Az április 13-án megtartott párttaggyűlésen felhívással fordultak a Pécs városi alapszervezetekhez, az országban felgyorsult társadalmi és politikai folyamatokra reflektálva, rendkívüli pártkongresszus összehívását kezdeményezték. Úgy érzik, hogy a vezető testületek kiválasztása még mindig nem felel meg a pártdemokrácia fejlesztéséről hangoztatott elveknek, s a korábbi felfogással csak egy alulról demokratikusan, a vélemények nyílt ismertetése után megválasztott küldöttek részvételével összeülő kongresszus szakíthat. A Sopianae Gépgyár kommunistái a felhívásban megfogalmazták véleményüket, s kétségeiket a vezető testületek tagjai egy részének tevékenységével kapcsolatosan, mondván, nem mindenki haszálja tehetségét és hatalmát egyértelműen a jelenlegi nehéz helyzetből való kilábalásra, néhányan saját érdekeiket, egzisztenciájukat tartják szem előtt. A munkás alapszervezet felhívását eljuttatta a Pécs városi alapszervezetekhez, s a nemrég megalakult reformkörhöz is. Csefkó Judit Szegények és gazdagok Szétesett társadalom Erről a megállapításról egyébként a politikának is megvan a maga sajátos, túlzottan is egyetértő véleménye: annál is inkább, mivel eddig jobbára figyelmen kívül hagyta és hagyja a szociológiai vizsgálatok intő következtetéseit. Krémer Balázs a társadalmi egyenlőtlenségek létrejöttének, tartós továbbélésének hátterét világította meg mondandójában. Ezek a negatívumok már viselkedéskultúránkban is tetten érhetők: elég arra hivatkozni, hogy ki kit tegez és magáz - hatalmi jellegű megközelítésből - ma Magyarországon. A birtoklás, a vagyoni előny persze önmagában még nem biztos, hogy egyúttal rangot, hatalmat is jelent. Az előadó a szemetesekkel példálózott, akik ugyan viszonylag jól keresnek, mégsem foglalnak el előkelő helyet a hiearchiá- ban. A jelen hazai valósága ontja az ilyen jellegű példákat. Az mindenesetre bizonyos, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket kifejező bonyolult képletből csak a kezdő- és a végpont látható világosan. Egyre jobban kirajzolódik egy végletekig elszegényedő réteg: a kisnyugdíjasok, a rokkantak, a betegek, a szellemi fogyatékosok, a gyermeküket egyedül nevelő nők hatalmas tábora. Nekik már-már ázsiai nyomorral kell megküzdeni. Ugyanakkor kialakult egy új gazdasági elit, s nem is elsősorban a vállalkozókról van szó, hanem azokról, akik tőkésítették korábbi jó pozícióikat. Életstílusuk, életvitelük a Krémer Balázs nyugat-európai középosztályéval hasonlítható össze. Mind a két szélsőség nagy problémákat rejt magában, a balka- nizálódás, illetve a hihetetlen cinizmus veszélyét - mutatott rá Krémer Balázs. S ami a kettő között van? Ha nem is rejtély, de még további vizsgálódásokat igényel. Ám nem kétséges, hogy az előjelek - sajnos - egy szétesett társadalomra utalnak. - szá - or Somogy megyei pártértekezlet Felvetették Kádár János és szűkebb környezetének felelősségét - Az új pártbizottság programot dolgoz ki - Sárdi Árpád lett az új első titkár Vasárnap a hajnali órákban fejeződött be az MSZMP Somogy megyei pártértekezlete, amely szombat délelőtt kezdte meg munkáját. A mintegy 10 órán át tartó vitában felvetődött az ország válságos gazdasági és politikai helyzetét előidéző okok és személyek kérdése is. Éles kritkával tette szóvá az egyik küldött, hogy Kádár János és szűkebb környezetének személyes felelősségét nem kendőzheti el a kollektív döntésekre való hivatkozás. Jellemző példaként hangzott el, hogy a pártbizottság egyes tisztségviselői a megye agrárágazatának fontos érdekeit áldozták fel az illetékes minisztériumhoz fűződő „jó kapcsolatok” oltárán. A Somogy megyei pártértekezlet - a helyi feladatterv kiegészítésén túl több kérdésben az MSZMP Központi Bizottságához címzett állásfoglalást fogadott el. Javasolta, hogy még ez évben hívjanak össze egy rendkívüli munkakongresszust, amely kidolgozza a párt választási programját. A helyi teendőket illetően állást foglaltak a küldöttek arról, hogy az új pártbizottság a közelgő választásokra készítse el saját programját, s ezt legkésőbb ez év végéig, de a választások előtt legalább két hónappal terjessze az újra összehívandó megyei pártértekezlet elé. A vita közben a nyilvánosság és a pártdemokrácia megsértésének közelmúltbeli esete is szóba került. Kitudódott ugyanis, hogy a Központi Bizottság március 10-én új KB-tagra kért személyi javaslatokat Somogy megyéből. A pártértekezlet plénumán egyértelműen tisztázódott, hogy a megyei pártbizottság tisztségviselői - minden testületi véleményt és javaslatot mellőzve - „saját hatáskörükben” ajánlottak két személyt. Tatai Ilona, a Központi Bizottság nevében elmondta, hogy mivel a KB kooptálással kívánta kiegészíteni sorait, nem volt szükség arra, hogy megyei válsztással állítsanak jelölteket. A szélesebb körű véleménycsere azonban így is indokolt lett volna, ám ebben valószínűleg a Központi Bizottság megbízottja is hibát követett el. A szombatról vasárnapra virradó éjszakai órákban került sor a többfordulós választásra. Az első „döntetlenül” végződött szavazás után a második fordulóban Sárdi Árpádot választották a Somogy megyei Pártbizottság új első titkárává. A három titkári posztra - öt jelölt közül - Kovács József, Sarudi Csaba és Fenyő István kapta meg a küldöttek bizalmát. Horgászok a tisztább környezetért Van amihez manapság sem kell pénz, csak odafigyelés, cselekvés és máris kulturáltabbá, tisztábbá, szebbé válik környezetünk, jobbá közérzetünk. Ne gondoljunk nagy dologra, csupán a rendrakásrófvan szó, ami nemcsak a fejekben fontos, hanem körülöttünk, mindennapi életünk színterén is. Ezt felismerve kezdett „tisztogatási” akcióba mintegy ezer ember, húsz helyszínen a megyében a Horgász Szövetség Tolna Megyei Intézőbizottságának kezdeményezésére a múlt hét végén. Bár a szombati szeszélyes áprilisi időjárás cseppet sem kedvezett az akciónak, azért a megye jóformán valamennyi horgász- és halastóvál rendelkező településén kivonultak a pecások rendet rakni. Szedresen például a nemrégiben kikotort horgásztó környékén terepet rendezett, fát ültetett, parkosított közel hatvan horgász. Pakson a Duna-part kőgátjának környékén, Karászi-, és Bóni-fok- nál a Duna-parti töltésen raktak rendet, szedték össze a szemetet a horgásztársak. A 11 hektáros szedresi horgásztó környékén 80 facsemetét ültettek el
