Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
1989. április 15. níÉPÜJSÁG 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére, a párt- alapszervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállalták közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. 1. A párt vezető testületéinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miből kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitöl. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervezőbizottságát. 5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján tit- ' kos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a budapesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Sza- bolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ-bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszterhelyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi párt- bizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. (Folytatás az 1. oldalról) A választ a politika szférájában kell keresni: annak ellenére, hogy szénbányászat helyett követ és vizet termelünk, veszteséges Ózd, a Ganz és a Láng Gépgyár, az ipari ágazatok nagy része feleslegesen falja1 az energiát - a politika mégis azonnal meghátrál, ha valahol ellenállást tapasztal. Békési László az angol, francia és nyugatnémet gyakorlatot hozta fel ellenpéldaként, ahol a gazdaság megélénküléséig ugyancsak számos gonddal kellett megküzdeni a politikának, a kormánynak: a „Vaslady”, azaz Margaret Thatcher mégis, minden tiltakozás ellenére következetesen végrehajtotta programját, s ez ugyanígy történt az NSZK-ban, ahol mondhatni szintén kemény kézzel, ha kellett, a szakszervezetek követeléseinek figyelmen kívül hagyásával történtek meg szükséges intézkedések. Természetesen nagy hiba lenne az említett államok és hazánk közé valamilyen formában egyenlőségjelet tenni, miképpen az is tény, hogy a modellek szolgai másolása nem vezethet eredményre. Az kétségtelen, hogy a váltás - mely drámai következményekkel, nagy arányú munkanélküliséggel, jelentős inflációval köszön be - elkerülhetetlen. v Ezek az átmeneti negatívumok a két rossz közül mégis a kisebbet jelentik: a második lehetőség ugyanis a teljes ösz- szeomlás. A kormány - a válság leküzdésére irányuló működését tekintve - egyáltalán nincs irigylésre máltó helyzetben. Sem az MSZMP, sem a parlament, sem a közvélemény nem támogatja - mondta Békési László, majd az alábbi kérdéssel fordult a hallgatósághoz: - Tudják önök, mi az a proletáririgység? Már négy évtizede proletáririgységben élünk - adta meg kisvártatva a feleletet. Ez a társadalom nem képes elviselni a jelentős vagyoni különbségeket, s ezek megszüntetése végett állandó, hatalmas nyomást gyakorol a kormányra. A tragikum mégis az, hogy az ország jövőjét a kis és közepes méretű magánvállalkozások alapozhatják meg, s később - vélekedett egyetértésre találva a vendég - ráérünk ezeket a formákat „megideológizálni”. Végezetül szó esett a manapság hálás témának számító útlevélügyekről, illetve az ezzel szervesen összefüggő bevásárlási lázról is. Békési László szerint a világútlevél bevezetése kétségkívül népszerű intézkedés - a külföld szemében -, de hazai gazdasági feltételei még nem adottak. Visszavonása mindazonáltal elképzelhetetlen, tekintettel a várható óriási felháborodásra és a távolról sem mellékes nyugati megítélésre. Ami pedig a valutakiáramlást illeti, azt részben meg lehetett, kellett volna akadályozni intervenciós importtal, tehát a hiánycikkek - fagyasztóláda, hűtőszekrény, video, - akár dömpingáron való * árusításával. Mint tudjuk, nem ez történt: egyszerűbbnek bizonyult megszigorítani - ismét a „kisemberek" hátrányára - a vámrendelkezéseket. SZERI ÁRPÁD Fotó: ÓTOS RÉKA Békési László a proletáririgységről Feszültségek ellen reform retorika? A pénzügyminiszter-helyettes az orvosklubban Békési László A jelenlegi megyei titkárok nem vállalják a jelöltséget (Folytatás az 1. oldalról.) ságtalan és hangnemében durva kritika olyan döntések miatt, amelyeknek nem voltak, vagy lehettek részesei. Ennek ismeretében kérte a jelölést előkészítő bizottság a küldöttek javaslatait a tisztségviselőkre és a pártbizottság tagjaira. A küldöttek többek között elmondták, hogy megyei első titkárnak és titkároknak olyan politikusokat tudnak elképzelni, akik erkölcsileg tiszták, „nem tapad a kezükhöz semmi”, magánéletük rendezett, a progresszió mellett elköteleTiltakoznak a taxisok zettek, rendszeresen kapcsolatot tartanak a párttagsággal, jó fellépésűek, köny- oyen teremtenek kontaktust, felkészültek és vitakészek. Igen sok konkrét személyi javaslat is érkezett. Ezeket a jelölést előkészítő bizottság rangsorolta aszerint, milyen tömegbázis áll mögöttük. Miután tisztázzák, hogy a szóba kerültek vállalkoznak-e a jelöltségre, a jövő héten ismét megvitatják a küldöttekkel a most már konkrét személyi javaslatokat.- KAMARÁSNÉ Az autópályadíj csökkentését nem fogadják el Az autópályadíj bevezetése elleni tiltakozásul a Kisiparosok Országos Szervezetének Személy- és Teherfuvarozók Országos Szakmai Tagozata hétfőn - április 17-én - levelet ad át Németh Miklós miniszterelnöknek. A tiltakozó levél átadóit személy és tehergépjárművek sora kíséri majd a Felvonulási térről a miniszterelnöki hivatalig. Érdeklődésünkre a KIOSZ Tolna Megyei Szervezeténél nem tudtak mit mondani, s nem hallottak a tiltakozásról a szekszárdi taxisok sem. Fölvilágosításért ezért a tagozat titkárhelyetteséhez, Dittel Gáborhoz fordultunk.- Mit várnak pontosan a demonstrációtól?- Tiltakozó levelünkben az szerepel, hogy vonják vissza, illetve ne vezessék be Magyarországon az autópályadíj-fi- zetési kötelezettséget.- Nem gondolják, hogy nyitott kapukat döngetnek? Tegnap reggel a rádióban elhangzott, hogy a kormányzat is fontolgatja a döntés visszavonását...- A rádió és az MTI híreiből az derült csak ki, hogy fölülvizsgálják a határozatot és, hogy a miniszterelnök nyilatkozatot fog kiadni ezzel kapcsolatban. Információink szerint csupán a díj csökkentése vagy későbbi időpontban történő bevezetése merült föl, és ez nem megnyugtató számunkra.- Ezek szerint az önök számára csak a teljes és végleges visszavonás elfogadható?- Egyelőre igen, amíg egy megfelelőbb konstrukció nem kerül kidolgozásra. Ez a mi érdekünk és a megrendelőink érdeke is, hiszen az autópályadíjat nem lehet költségként elszámolni, ezért áremelő hatású lenne.- Mi történik, ha a kormányzat nem lesz tekintettel az önök követelésére?- Erről most nem szívesen nyilatkoznék, a hétfői sajtótájékoztatón hozzuk ezt nyilvánosságra.- A fölvonulásról Szekszárdon nem tudnak a KlOSZ-ban és a taxisok sem. Csak a budapestiek tiltakoznak?- Nem lesz fölvonulás, csupán egy kisebb demonstráció, ahol meghatározott számú gépkocsi - minden magánforgalomban használatos típusból, például személygépkocsiból, teherautóból, kamionból - egy-egy kíséri a tiltakozó levél átadóit Csupán jelzés a célunk, szó sincs arról, hogy meg akarnánk a fölvonuló gépjármüvekkel bénítani a forgalmat Ezért a tiltakozásnak ebbe a részébe nem vontuk be a vidékieket, de a levél tartalmát az országos tagozat hagyta jóvá, abban mindannyian részesek vagyunk. -riJelszó: világörökség KFTK a világkiállításról Tolna megye is bekapcsolódhat Gondolom kevesen tudják, hogy mi az a KFTK. A rövidítés a Kereskedelemfejlesztési és Tájékoztatási Központot takarja, amely KFT formájában működik. Vezetője dr. Szimeonov Tódor, a Kereskedelmi Minisztérium főelőadója és másodállásban látja el a KFTK ügyvezető igazgatói teendőit. A szervezet neve jól mutatja tevékenységét, foglalkoznak kereskedelemfejlesztési kutatásokkal, munka- és üzemszervezéssel, piackutatással, vállalkozási lehetőségek feltárásával, reklámtevékenységgel, szakmai- és vezetőképzéssel és még sok egyébbel is. Mivel napjainkban napirenden van a Bécs-Budapest világkiállítás témája és ez nyilvánvalóan összefügg az idegen- forgalom, ezen belül a kereskedelem jövőjével, érthető, hogy a KFTK behatóan foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Érdekes, önálló koncepciót alakítottak ki a világkiállítással kapcsolatban. Amint azt dr. Szimeonov Tódor elmondta, véleményük szerint az ötlet jó, szerencsés kezdeményezésnek tekinthető, de nem szabad álmokat kergetnünk. A „híd a jövőbe” jelmondat, amit egyesek már kikiáltottak a világkiállítás szlogenjének, megtévesztő lehet, mert azt sugallja, hogy 1995-ig valami jelentős előrelépést tehetünk gazdasági, technológiai téren, amit a világnak megmutathatunk. Az nyilván illúzió, hogy fejlett technológiával kápráztassuk el az ide érkezőket. Inkább arra kell törekednünk, hogy a realitások talaján állva vegyük számba, mi az, amink van, amit a világnak büszkén megmutathatunk. A múltunk gazdag, ez a legnagyobb erősségünk. Azon kell töprengenünk, hogy a lehető legügyesebben tálaljuk azt, amivel rendelkezünk. Legyen a világkiállítás jelszava a világ- örökség és nyerjük meg az UNESCO-t védnökül. Mint tudjuk, a világörökség-mozgalmat az UNESCO kezdeményezte és eddig Magyarországon Hollókőt és a budapesti Duna-panorámát nyilvánították ezen örökség részévé. Ezt a kört jelenleg Pécs központjával szeretnék bővíteni. Alaposan körül kell nézni az országban - így Tolna megyében is - és biztosan találunk olyan természeti képződményeket vagy emberi alkotásokat, amelyek joggal tarthatnak számot arra, hogy bekerüljenek az örökségbe. Ezek felkutatása és felkészítése jelentheti igazán a vidék bekapcsolódását^ világkiállításba. Ennek az örökségnek a gondozása és átmentése a jövőbe mindannyiunk fontos feladata, amely a kiállítás kapcsán nagyobb jelentőséget és persze nagyobb erőforrásokat kaphatna.- áa -