Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1989. április 15. AZ MSZMP Dombóvár város és városkörnyék kommunistái pártértekezletének (1989. IV. 22.) vitaindítója és állásfoglalás-tervezete l. Az Ország ©gy 6V6 a lázas változás állapotá­múlt. történelmi igazságának kutatása, a napi kérdé­sek megválaszolása és a jövő útkeresése. E folya­matokban eligazodni, s párttagként felelősen részt vállalni nem könnyű. A májusi pártértekezlet óta a politikai, a társadalmi helyzet állandóan változott területünkön is. A pártértekezletet követő közvetlen időszak köz­hangulatának átmeneti javulása, bizakodása után a lakossági terheket növelő rendszeres központi in­tézkedések hatására a közhangulat jelentősen rom­lott. Bizalmatlanság van a párttal és a kormánnyal szemben. A stabilizációs és kibontakozási program eddigi gyakorlata a többségnek életszínvonal-csök­kenést eredményezett. Ha ma a 70-es évek elejének életszínvonalán ál­lunk, akkor felmerül a kérdés, hogy meddig kell még visszaesni, meddig tudja egy szabad, demokratikus államban a lakosság a közterheket vállalni. Az emberek nem fogadják el, hogy nincs megálla­pítva személyes felelősség az élmúlt időszak politi­kai, gazdasági hibáiért. Addigi amig az új vezetés nem határolja el magát egyértelműen az 1988. május előtti téves elvi és gaz­dasági döntésektől, amíg tagjai nem vállalják fel nyíl­tan személyes felelősségüket, nem várható, hogy a bizalom iránya megváltozzon. Területünkön a meglévő gondok döntő többsége nem helyi eredetű, de ezeket az emberek itt élik meg. A dolgozók munkájuk eredményét nem látják racio­nálisan felhasználni. Nemcsak a régebben megkezdett nagyberuházá­sokról van szó, amelyek közül a dunai építkezés sor­sát egyesek népszavazással kívánják eldönteni, s ezzel a felelősséget áthárítani, hanem arról is, hogy az elvileg helyes, de rosszul időzített, belső árualap­pal nem ellensúlyozott világútlevél milyen kárt oko­zott az országnak. A bevezetett adórendszer egyér­telmű teljesítmény-visszafogó hatása mellett idegi, erkölcsi megpróbáltatásoknak tette ki a munkaválla­lókat, s szabad idejük egy részét az adminisztráció; val töltötték el. A költségvetési takarékosság még közel sem olyan, amilyennek a mai helyzetben len­nie kellene (APEH, bank-székházak, egyéb gazdál­kodók pazarló költekezései a költségvetésből -/ni a pártház építéséről lemondtunk). Ha a gazdasági romlást nem tudjuk megfékezni, gyorsan megállítani, akkorszigorúbb sorrendet, na­gyobb szelektálást kell bevezetni a költségvetés kiadási oldalán. A párttagok és a szocializmus eszméjével szimpa­tizáló emberek sokasága keresi és várja a választ a múlt ideológiai, eszmei tételei tisztázására. Különös gondot jelent ez az ifjúság körében, hiszen akiktől a választ kellene kapniuk, azok is elbizonytalanodtak. A belenevelt, de sokszor belső meggyőződéssé vált hit megingott, mert ma már világossá vált, hogy egy szűk csoport mindent - erkölcsöt, tudományt, ha kellett életet is - alárendelt és feláldozott jelenéért, hatalmáért, kockáztatva az igazi eszme megvalósu­lását Becsapottak, félrevezetettek voltunk. Hibának tartjuk, hogy a párt központi szervei nem oldották ál­lásfoglalásukkal a 800 ezres párttagságnak a múlt hibáiérti felelősségét, azt a lelkiismereti válságot, amit sokan átéltek, mert nagyon differenciált az egyes párttag és a kollektívák felelőssége a külön­böző szinteken. Nemcsak a párttagságot osztotta meg az ’56-ról megjelent értékelés. Mindenkinek tiszteletben tart­juk megélt élményét, de csak a tudományosan kimunkált értékelést fogadjuk el. Ehhez szükséges­nek tartjuk a közeli múlt történelmi igazságának fel­tárását, mert a fel nem tárt múlt folyton visszatér. Ne­künk nincs mit titkolni. A valóság tisztázása csak erősítheti a pártot, a nemzeti egységet. Ugyanúgy fontos megtudni, hogy az MSZMP ve­zetése milyen mozgástérben dolgozott (KGST, Var­sói Szerződés), kihasználta-e a lehetőségeket, mit mulasztott el a párt. Félrevezetés nélküli politizálást várunk el és te­szünk. Mindenféle visszarendeződés ellen vagyunk, elítéljük az agresszív fellépést, a fenyegetőzést, a szélsőséges megnyilvánulásokat. Ezért támogatjuk az MSZMP programját, együtt munkálkodunk min­den szervvel és mozgalommal, amelyek a reform kö­vetkezetes megvalósításáért küzdenek. Csak a nemzeti egységben, csak a nemzeti összefogás­ban jöhet létre az az erő, amely az országit jelenle­gi állapotából kimozdítja. A helyzetet, amelybe kerül­tünk tudomásul kell vennünk, de minden erővel küz­dünk azért, hogy ez a helyzet jó irányba megváltoz­zon, ne romoljon. Tudjuk, hogy az adósságot az or­szágnak kell visszafizetni, s ehhez versenyképes terméket kell előállítani. A gazdasági'és a politikai ki­bontakozás egységét támogatjuk. Kedvezőnek ítéljük mega feiépftmény­----------------------------------------------------— ben végrehaj­tott és tervezett változtatásokat, a politikai intéz­ményrendszer reformját. Reméljük, hogy mindez kedvezőbb, szabad mozgásteret biztosít a gazda­ságnak. Nagyon fontosnak ítéljük meg az emberi té­nyezőket, mert hazánkban fejlesztési forráshiány van. Ez önmagában is indokolja, de az ország alapvető érdeke, a jövő záloga, az európaivá lenni szükséges feltétele; így első számú politikai kérdés az emberi erőforrás, a munkaerő újratermelése, képzése és megóvása. Legyen előttünk vonzó példaként azon gyorsan fejlődő országok sora, akik hozzánk hasonló termé­szeti adottságok mellett ezekre a tényezőkre helyez­ték a fő hangsúlyt, de azt is látnunk kell, hogy ezekben az országokban is 15-20 év kellett ahhoz, hogy a gazdasági folyamatok kedvező irányba vál­tozzanak. A családok anyagi helyzete, a fiatalok jelene, a la­kosság egészségi állapota, a tudás társadalmi meg­becsülése merőben más szociális, egészségügyi és oktatási politikát követel meg (költségvetési része­sedés, módszer, környezeti hatások). A jövőért e te­rületekre áldozni kell. Mi abban tudunk segíteni, hogy ezeken az „inproduktiv” területeken dolgozó­kat a legfontosabb termelőerőnek tartjuk, erkölcsi­leg támogatjuk és jogos követeléseik mellé állunk. Tiltakozunk minden olyan pénzügyi manőver ellen, amely az intézmény megrövidítéséhez vezet. A lakosság közművelődési tevékenysége visz- szaesett. Ebben az elért életszínvonal megtartásáért vállalt többletmunka mellett az is szerepet játszik, hogy csökkent a munkahelyek támogatása, nőtt a művelődés'éra. Ebben a helyzetben is szorgalmaz­zuk a hagyományos és új közművelődési formákat, közösségek kialakítását, amelyek a politizálás szín­terei is lehetnek. A lakosság hangulatát kedvezőtlenül befolyásol­ják a fedezet hiányában elmaradt infrastrukturális fejlesztések, a városban a teho változatlanul ha­gyása, a lakásszövetkezet rendezetlen helyzete, a tv-kábel karbantartási és fejlesztési igénye, a közsé­gek alapellátása, a közlekedési díjak emelése, de a jelen helyzetben is elismerik, hogy még az utóbbi években is történt jelentős fejlődés. Lakosságunk akart és tudott áldozni szűkebb (út, járda, viz) és tá- gabb érdekeiért (tornacsarnok, körzeti orvosi ren­delő). A jövőben erre továbbra is szükség lesz. Egy-egy település, városrész közösségi céljaiért va­ló kezdeményezések cselekvő támogatását kérjük a párttagságtól. Általános igényként merül fel a helyi információs rendszer javítása, bővítése. A városi televízió vételi lehetőségének kiterjesztésére a lakosság hajlandó áldozni. Több helyen felvetődött egy helyi újság iránti igény. A pártmunka, a partéiét alakulására területünkön többször jellemző volt a várakozó álláspont. Ez az alapszervezetekre ugyanúgy jellemző volt, mint a testületekre. Márciusig többszöri megkérdezésre sem a párttagság sem a testületek nem kezdemé­nyezték a pártértekezlet összehívását. (A pártértekezletet a pártbizottság a tagság Í3%- ának - 314 fő - javaslatára, titkos szavazással hívta össze. Ezért több alapszervezetből kritika is érte a testületet.) A párt tagjait bénította önvizsgálata és környezetének kritikája, pedig a párttag is áldozat volt, aki gyakran többet vállalt, mint a pártonkívüliek. Párttagságunk jelentős részének gondot, problémát okoz a felgyorsult változások fogadása. Feladatunk segíteni, felkészíteni a párttagságot, hogy a gyors változások menetét, célját, szükségességét megért­sék és azt cselekvőén támogassák. Az októberi pártbizottsági ülés elemezte a testüle­ti, az alapszervezeti munkát, megállapításai, követ­keztetései - sajnos - helytállóak voltak: lazulta párt- fegyelem, ideológiai kérdésekben nő a bizonytalan­ság, a kilépések, törlések folytatódnak, a testületi ta­gok egy részének aktivitása kifogásolható és sorol­hatnánk tovább. A testületben megüresedő helyeket részben kooptálással, részben delegálással töltöttük be, a munkabizottságokat - a pártépítési munkabizottság kivételével, melyet felfrissítettünk - megszüntettük. Módosítottuk a hatásköri listát azzal az igénnyel, hogy egyre több hatáskör kerüljön közvetlenül az alapszervezetekhez, illetve szüntessük meg a hatás­kört. A testületi munkában csökken az opera------------------------------------------------tív feladatok meny­nyisége, ami a végrehajtó bizottság munkaterülete. Az 51 fős pártbizottság munkájának szervezése ne­hézséget okoz. Csökkent az apparátus létszáma (jelenleg 7 politi­kai státus van betöltve, melyből 1 fő tanulmányai miatt távol van). Párttagok és alapszervezetek köré­ből sem ritka a jelzés, hogy még ezt a létszámot is soknak tartják, ugyanakkor ezekről a helyekről is megfogalmazódik az az igény, hogy többet kellene a párttagok közé, az alapszervezetek rendezvényeire járniuk. A kilépett, a kilépés szándékával foglalkozó párt­tagok gyakran fogalmazzák meg, hogy nem ebbe a pártba léptek be. ök nem veszik figyelembe, hogy a párt is változott, de nem úgy, ahogyan azt a szükség­let megkívánta. Az elvek kinyilatkoztatások voltak, a célok nem bírtak realitással. Bízunk abban, és min­den erőnkkel segítjük, hogy a megújuló MSZMP e hi­bákat felszámolja. A pluralizmus, az egy vagy több párt kérdése is megosztja a tagságot. Történelmünk során beigazo­lódott, hogy egy párt esetén nincs kontroll és a veze-« tés diktatórikussá vált, s innét kezdve alkati kérdés a hatalommal való visszaélés minden szinten. A más szervezetek megjelenése (a városban eddig a MDF helyi szervezete, a Dombóvári Híd Közéleti Egyesü­let: képviselőik felajánlották az együttműködést) nyílt politizálást, a helyi közélet fellendülését ered­ményezi. A politizálás, mint állampolgári jog azt a kö­vetelményt támasztja, hogy minden párt vagy szer­vezet számára biztosítani kell a működés lehetősé­gét, programjuk legyen a döntő megítélésükben. A többszinűség megjelenése oktatási intézményeink­ben is várható. A lakóhelyi és a munkahelyi pártalapszervezetek együttműködésére részben új szervezeti formát, tel­jesen új módszereket kell kialakítani. A politizáló párt csak úgy képzelhető el, ha tagjai aktívak ott ahol él­nek, dolgoznak, tartózkodnak, hatásukat a környe­zetükben fejtik ki. Ebben több megértésre és áldozatvállalásra van szükség a párttagság részéről. Szükséges változtatni a régi szervezeti és cselek­vési struktúrán. A társadalom tagjain keresztül isme­ri meg a pártot, s ez nagyobb felelősséget, jobb fel- készültséget igényel. A közeli időszak feladata a he­lyi tanácstagi választásokra való felkészülés. Ez egyfajta megméretés lesz akkor is, ha ma a közvéle­mény mindenért a pártot teszi felelőssé. A párt megújulása azt is jelenti-, hogy új dönté­seiért vállalja a felelősséget, az állami, az érdekvé­delmi, a társadalmi szervezeteknek önálló döntési joga van, feladataik ellátására, s működésükért, azok erkölcsi megítéléséért maguknak kell a felelős­séget vállalni. Változtatunk a társadalmi, népképvi­seleti szervekkel való kapcsolatunkban. Az alá- és a fölérendelés helyett partnerkapcsolatot alakítunk ki. Munkánkat politikai eszközökkel végezzük, a befo­lyás nem a vezetők függő viszonyára épül, hanem az adott testület politikai meggyőzésére. Ezt a feladatot csak az ott működő MSZMP-tagokkal együtt tudjuk megoldani. A megindult változások forrása az alulról-----------—---------------------------------------kezdeményezett m ájusi pártértekezlet volt, A kezdeti lassú, óvatos, félszeg indulás óta érdemi döntések születtek. Azt tapasztaljuk, hogy a Központi Bizottság állandó ké­sésben van annak ellenére, hogy nagyon sokszor és számos témáról tárgyalt. Bízunk abban, hogy ez az időszak gyorsan elmúlik és progresszív kezdemé­nyezőkészséggel az események elé kerül. Mi az alulról való építkezést a mi szintünkön csak úgy tud­juk megvalósítani, ha vannak kapaszkodóink. Ilyen­nek tekintjük a nyíltságot, az őszinteséget, a fele- ' lőssség vállalását. Úgy érezzük, hogy az így kialaku­ló politikára lehet és tudunk is szövetségeseket ta­lálni. II. Állásfoglalásunk célja, hogy a kongresszusig előttünk álló - ismereteink szerint - másfél évre orientálja a szükséges változások (szemléleti, szer­vezeti, módszerbeli) megtételére a pártszerveket, pártszervezeteket: a város és városkörnyék párt­tagságát; oka az a felismerés, hogy csak új módon tudjuk a területünkön élő emberek gondolkodását, cselevését befolyásolni, a velük való együttműkö­dést teljesebbé tenni, a nemzeti összefogást erősí­teni. 1. Az MSZMP Dombóvár városi értekezlete rend­kívül időszerűnek tartja a Központi Bizottság által el- ‘ fogadott és nyilvánosságra hozott, a jövőnk érdekét szolgáló rövid távú programot. Meggyőződésünk azonban, hogy jelszavakkal még rövid távon sem folytatható eredményes politizálás. Fontosnak tart­juk a napi politikai kérdésekben való gyors, minden­ki számára érthető állásfoglalást. Támogatjuk a köz­vetlen cél - leküzdeni a válságot - elérését. Fellen­dülést, demokráciát, szocializmust akarunk. A gaz­dasági és a politikai reform egységének hívei va­gyunk. Békés, kiegyezéses alapokra épülő, a szem­ben álló nézeteket toleránsán kezelő politika fogad­ható el számunkra. Elutasítjuk a bármely oldalról jövő félelemkeltést, erőszakot, fenyegetőzést. Cselekvő - nem „szemlélő” - reformpárt tagjai­ként kívánunk részt venni napjaink történelmi jelen­tőségű munkájában. A jövőt úgy képzeljük el, hogy a gazdaságban a tulajdonosi érdekeltségen alapuló piaci szabályozás domináljon, a politikai mechaniz­musokban egy pluralisztikus érdekközvetítés érvé­nyesüljön, a társadalomban az állampolgári autonó­mia törvényesen, szabályozottan valósuljon meg. ‘ A további visszaesést, a tömeges elszegényedést nem támogatjuk. A lakosság minden rétegének ter­he tovább nem növelhető. Javasoljuk a Központi Bizottságnak:- döntéseiben támaszkodjon a tudományra, más közgazdászcsoportok véleményét is kérje ki, rest­rikció helyett kínálatélénkítő gazdaságpolitikát szor­galmazzon,- 1990-re új költségvetési politikát dolgozzon ki, elsőbbséget adva a gyermeknevelésnek, az okta­tásnak, az egészségügynek, a szigorú takarékossá­gi (elvonási) intézkedések ne a lakossági infrastruk­túrát érintsék,- ne támogassa a népszavazást a korábbi vezetés gazdasági döntéseinek sorsáról, a világkiállítás megrendezéséről,- szükségesnek tartjuk a múlt történelmi igazsá­gainak feltárását, a felelősség megállapítását,- a párt munkáját a nyilvánosság, az őszinteség jegyében végezze- a párt álljon az események élére. A Magyar Szocialista Munkáspárt működési struktúráján változtatni kell. Ezt igénylik azok a kö­rülmények, melyek között a politizáló párt követel­ményeinek kell megfelelni. a/ A városi pártértekezlet állást foglal amellett, hogy a város városkörnyék MSZMP-szerveit és szervezeteit egy végrehajtó bizottság nélküli 25 fős pártbizottság irányítsa, szervezze. Ezt indokolja, hogy a korábbi operatív feladatokra ma már nincs szükség s e 25 fős testület feladata a helyi politizálás kialakítása, a gyakorlati lépések ki­munkálása, egyeztetése, s az alapszervezeti párt­munka segítése. b/ Szükségesnek tartjuk a kis létszámú pártszer­vezetek és a városi PB-n működő apparátusi párt­szervezet megszüntetését és a párttagok lakókörzeti alapszervezetbe történő átjelentkezését. c/ A jövőben (nem távoli időre gondolva) a lakóhe­lyi politizálás lesz a politikai munka fő színtere. É te­repen tudunk csak megfelelni a politizáló párttá vá­lásnak is. Lakóhelyen dől el, hogy a helyi s az orszá­gos államhatalmi szervekben milyen arányú képvi­selettel lesz képes az MSZMP a tényleges verseny­helyzetben részt venni. Erre már most fel kell készülni. Ehhez javasoljuk Dombóvár városban a körzeti alapszervezetek kör­zethatár-módosítását és a városrészekhez igazodó körzet kialakítását. Ezek összefogására felvetődik egy városi lakókörzeti pártbizottság létrehozásának szükségessége. . d/ A községekben működő pártalapszervezetek- nek (általában 2-3 pártszervezetről van szó) javasol­juk gondolják át, hogy a pártszervezetek összevo­nása, vagy az eseti együttes véíeménykialakítás te­szi lehetővé a párttagság hatékonyabb, eredménye­sebb politizálását. Fontos tehát, hogy egyesítsék erőiket s ezzel helyben érvényesítsék az MSZMP befolyását. e/ Fontosnak tartjuk, hogy az üzemi pártalapszer- vezetékben dolgozó párttagok - jelentős politikai események során - kapcsolódjanak be a lakóterü­leti politikai munkába. Ehhez minden lakókörzeti alapszervezetnek ren­delkezésére adjuk az adott körzetben lakó, de mun­kahelyi alapszervezetben lévő párttagok névjegyzé­két, lakcímét. Fel kell készülni arra, hogy a párttörvény elfoga­dásával, a pártok legitimált működésével jelentősen módosul a munkahelyi pártszervezetek helyzete is. Az világos, hogy a politizálás is emberi jog, ugyanak­kor csak minden politikai szervezetre egyaránt érvé­nyes elv fogadható el és gyakorlat valósítható meg. 3. A többpártrendszerbe történő átmenet során - s ez már napi feladat - a városi pártbizottság változ­tat a népképviseleti és a társadalmiszervekkel kiala­kított kapcsolatán. a/ A tanáccsal a társadalmi és tömegszervezetek­kel az „alá-fölé” rendeltségi viszony helyett egyenlő partnerkapcsolatra, a „vezetői függő viszony” he­lyett az adott testület politikai meggyőzésére, s az ajánlásra épülő saját testületi döntésre építünk. Eb­ben számítunk a tanácsokban, a társadalmi szer­vekben dolgozó MSZMP-tagokra. b/ Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk - a most nagy megrázkódtatást átélő - Kommunista If­júsági Szövetségre. Meggyőződésünk, hogy egy párt ifjúsági szervezet nélkül félkarú. Az MSZMP po­litikájának ifjúságpártinak kell lenni. Az elmúlt évek­ben tett lépések sajnos nem ez irányba mutatnak. A kinyilatkoztatásokkal ellentétben a gyakorlati lépé­sek az ifjúság helyzetét lényegesen nehezítették. Olyan politikát tudunk támogatni, amely a fiatalok­nak nemcsak szavakban biztosítja a családalapítás, a pályakezdés, az önmegvalósítás, a lakáshoz jutás feltételeinek javítását. A KISZ-t önállóan működő, felelősen dolgozó, az MSZMP politikáját támogtó szervezetként kezelve, kritikai észrevételeikre igényt tartva képzeljük el te­rületünkön. c/ Minden legálisan működő párttal, közéleti egyesülettel őszinte kapcsolatot kívánunk kiépíteni és fenntartani. Természetesnek tartjuk, hogy or­szágos és helyi politikai kérdésekben megfogal­mazzák véleményüket. Pártbizottságunk munkáját, a helyi demokratiz­must, a helyi közélet tisztaságát, nyíltságát tevé­kenységük segítheti. Az alternatív szervezetek mű­ködése az MSZMP helyi politikájának külső kontroll­ja lehet. A közéleti, politikai tevékenység során e szervekkel, szervezetekkel bizton lesznek majd ta­lálkozási pontjaink, de számíthatunk eltérő véle­ményre is. Lehetünk együttműködők és ellenfelek, de ha a kölcsönös tisztelet kíséri az önálló vélemé­nyalkotást - amiben bízunk - haragosokká nem vál­hatunk. 4. A jövőben minden szervezet a saját erkölcsi dolgaiért vállalja a felelősséget. Ezt az MSZMP ré­széről a magunk területén természetesnek tartjuk. Nem „vállalhatjuk” át - pedig a beidegződés még ma is él -, hogy minden visszásság közvetlen megszün­tetését az MSZMP-től várják el. Kötelességünk fel­lépni a közéleti tisztaságért, a saját eseteket pedig szigorúan rendeznünk kell. 5. Dombóvár városban és a városkörnyék közsé­geiben az utóbbi 10-15 év is fejlődést hozott. Váro­sunkra és környékére az elmúlt években is a megol­dáskeresés volt a jellemző. A társadalmi összefo­gásnak - közös célok megvalósításáért - tradíciója van. Dombóvár városiassá vált, kiépült ipari struktú­rája, eredményesek falvaink mezőgazdasági üze­mei. Sok feszültség, gond is van, működtetési és szociális egyaránt. Helyi összefogásra a jövőben is szükség lesz, s ebben kezdeményezőként, támogatóként egyaránt részt vállalunk. 6. Nagy szükség van arra, hogy párttagságunk gondolkodása képes legyen a változások szüksé­gességét felismerni, s azokban tudatosan részt ven­ni. Szándékunk, hogy a most folyó átalakulás szemé­lyi vesztesége az MSZMP számára ne legyen jelen­tős. De tudatában vagyunk annak, hogy egy párt po­litikai befolyását létszámánál a politikáját támogatók tábora igazolja leginkább. Legfőbb feladatunknak e tábor erősítését tartjuk. MSZMP Városi Bizottsága Dombóvár, 1989. április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents