Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
; /Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről A megyei pártértekezlet előkészítéséről A jelenlegi megyei titkárok nem vállalják a jelöltséget A jelölést előkészítő bizottság tegnapi ülésén a küldöttcsoportokkal folytatott beszélgetések tapasztalatait összegezték. A küldöttek előzetesen véleményezték a pártértekezlet ügyrendjével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Általános igény, hogy minden hozzászólót hallgassanak meg, ezért korlátozzák a hozzászólások időtartamát, biztosítsák a rövidebb reagálások lehetőségét is. Azt, hogy ki, mikor kap szót, ne az elnök, hanem a küldöttek soraiból kiegészített szerkesztőbizottság döntse el. A küldöttek a pártértekezlet nyilvános- Sága mellett voksoltak, és közülük sokan egyetértenek a különféle politikai szervezetek, szerveződések meghívásává^ de a pártértekezletnek - mondják - nem lehet célja a velük való vitatkozás. A vita elsősorban az MSZMP megyei dolgairól szóljon. A jelölést előkészítő bizottság, mielőtt beszélgetett volna a küldöttekkel, tájékozódott arról, hogy a megyei pártbizottság jelenlegi tisztségviselői vállalják-e a jelöltséget. Tamás Istvánné, Bajszné Kiss Magdolna és Váradi László megyei titkárok úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak indulni a választáson. A továbbiakban szakmai területen akarnak dolgozni. Döntésüket befolyásolta az a tény is, hogy mint vezetőket többször érte igaz- (Folytatás a 3. oldalon.) A dombóvári pá rtértekezlet vitaindítója A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB, osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10-11 -ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. (Folytatás a 3. oldalon.) A májusi pártértekezlet óta a politikai, társadalmi helyzet állandóan változott. Az értekezletet követő bizakodó légkört követően azonban a lakossági terheket növelő központi intézkedések hatására a hangulat jelentősen romlott. Bizalmatlanság érezhető a párttal és a kormánnyal szemben. A szinte napról napra változó politikai folyamatokat a tagság már alig tudja követni, s úgy érzi, az MSZMP az események után kullog. Dombóváron ezért április 22-én pártértekezletet tartanak. Célja, hogy segítséget nyújtson a párttagoknak a napi politikában való eligazodáshoz, meghatározzák a más pártokkal, szervezetekkel való együttműködés formáit, s a haladást szolgáló szervezeti változtatásokat hajtsanak végre. (A fórum vitaindítóját és állásfoglalástervezetét lapunk 2. oldalán közöljük.) Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje:- törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével,- törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról, ,- az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival,- törvényjavaslata Polgári Törvény- könyv módosításáról,- az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról,- beszámoló,az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra, —Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III.' törvény módosítására. (MTI) Másodosztály, személyvonat - Felsőnyék Erről a kedves, s majdhogynem meghatóan édes-bús faluról gyönyörű emlékeim vannak. Itt, a falu szélén, a határban a hetvenes évek végén is voltak még igazi petrencék, ágasfára púpozott, jó illatú szénahalmok, gémeskutak. A faluba ma is tölgyfasátoron át vezet az út, árnyat ad. (Folytatás a Tolnatáj 1. oldalán.) Kályhások Hőgyész határában, Szakály felé haladva az út mellett üvegvitrinben kályhacsempék. Barnák, sárgák, zöldek, fénylők, mattok, gömbölyűek, szögletesek - gyönyörűek. (Folytatás a Tolnatáj 5. oldalon.) Békési László a proletáririgységről Feszültségek ellen reformretorika? A pénzügyminiszter-helyettes az orvosklubban Nem túl szívderítő az a kép, amely a szekszárdi orvosklub legutóbbi vendégének, Békési László pénzügyminiszter-helyettesnek a szavaiból kibontakozott. Az egyenes beszédről ismert meghívott ez alkalommal sem cáfolt rá hírére, kertelés nélkül adta elő azokat a teljes komolyságban talán nem is sejtett nehézségeket, amelyek a sokat hangoztatott, de a talpon maradásunkhoz valóban nélkülözhetetlen szerkezetátalakítással járnának együtt. Ám mindenekelőtt felmerül az ismert - és az illetékesek számára kellemetlen - kérdés: „mi az oka folyamatos késlekedésünknek a gazdaság terén”, mi az oka annak, hogy - idézve Békési Lászlót - „a feszültségeket csak a retorikában vállaljuk fel”? (Folytatás a 3. oldalon.) Tűz egy vajdasági cellulózgyárban A vajdasági Szremszka Mitrovicán csütörtökön kora délután tűz ütött ki az * egyik legnagobb jugoszláv vegyipari üzemben, a „Matróz” cellulóz- és papírgyárban. A lángok az egyik raktárban lobbantak fel, majd a viharos erejű szélben átterjedtek a felhalmozott, mintegy 200000 köbméternyi papírfára. Kigyulladt a nyersolajtartály is. A 60 ezer lakosú város felett mérgező gázokkal telt füst gomolyog, ezért rendkívüli állapotot hirdettek ki. A tűz oltásában 20 vajdasági, szerbiai, horvátországi és bosznia-hercegovinai város 68 tűzoltóosztaga és néhány katonai alakulat is részt vett, de még pénteken délelőtt is küzdöttek a lángokkal. 30 ember megsérült. Az anyagi károk igen nagyok. Repülőgépet vásárol a Mentőszolgálat Az Országos Mentőszolgálat megrendelésére készül, s várhatóan decemberre elkészül Csehszlovákiában egy L-410 • típusú repülőgép - közölte dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. E kisgéppel bővíthetik idén repülőgépparkjukat, amely jelenleg három MI-2-es típusú helikopterből áll. A vásárolandó gép két hajtóműves, maximális sebessége 450 kilométer óránként, leszállás nélkül 1500 kilométert repülhet. Nagy előnye még, hogy leszállásához nem szükséges beton kifutó, landolhat füves területen is. E légi járművet a világ legkorszerűbb kisgépeinek navigációs rádiórendszerével szerelik fel. A gép mentőszolgálatra alkalmas változata hasonlít egy földi mentő rohamkocsihoz, megtalálhatók benne az életmentéshez szükséges orvosi eszközök, műszerek. Az Országos Mentőszolgálat elképzelései között szerepel egy AN-2 típusú repülőgép modernizált változatának megvásárlása is. (MTI) Kukoricavetés Dunaföldvár határában, a Virágzó Tsz területén 80 hektáron vetik a Karla fajta kukoricát. KISPAL MARIA Városi első titkárok értekezlete Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideológiai változatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat; hanem sodródik velük. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézben tartása, s az ország fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a politikaformálást. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás” de az egység mindenáron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat.
