Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11. Lakóterületi mozgalmi központok Csak függetlenül! - De mitől? Olvasom a lapokat, hallgatom a rádiót, és a televíziót, és egyre többet nem értek. Az egyik manapság legdivatosabb jelszó meg különösen gondolkodó­ba ejtett. Manapság minden szervezet füg­getlen. Csak azt felejtik el megmon­dani, hogy mitől is akarnak annyira függetlenek lenni. Itt van például a független képvise­lők csoportja. Mitől is függetlenek ők? A Hazafias Népfront programjá­tól, amelynek elfogadásával indultak, és amelynek a jegyében megválasz­tották őket? Hogyan függetleníti magát például egy pap az egyháza álláspontjától, netalántán annak politikájától? Vagy ők csak egymástól függetlenek? A Magyar Újságírók Szövetsége szintén független akar lenni és politi­kamentes. Erre befizetek, hogyan le­het a sajtó független a politikától, amikor annak megnyilvánulási for­mája, ha akarja, ha nem Hogyan le­het független a Magyar Hírlap mun­katársa a kormánytól, a Népszabad­ságé a párt politikájától, a Tolna Me­gyei Népújság a megyei pártbizott­ságtól? Nyilván sehogy, de azért divat han­goztatni a függetlenséget, még akkor is, ha annak semmi értelme és ráadá­sul nem is igaz. A függetlenség per­sze értelemszerűen azt akarja jelen­teni, hogy az illető személy vagy szervezet független a hatalomtól. No, de a képviselő például hogyan füg­getlen attól a hatalomtól, amelynek letéteményese? Vagy akkor a párttól független? Ez tehet, de akkor meg függ mástól, hogy csak példaképpen említsem meg, azoktól, akik megválasztották, vagy akiknek az érdekében fellépni kíván, vagy azoktól akiket megnyerni akar az adott nézet, eszme, szerve­zet, program számára. Divatos jel­szó, amelynek a tartalma nagyon is kétes vagy üres. Akkor már tisztessé­gesebb, ha mindenki megmondja, nemcsak azt, hogy mitől is független, tehát mivel áll szemben, hanem azt is, hogy minek az elkötelezettje: Valahol politizálni is kell Az ma már mindenki számára világos, hogy a politikai vitákat és a várható vá­lasztási harcot a lakóterületen kell meg­vívni. Ez akkor is így lesz, h^ma még nem is­merjük sem a párttörvényt, sem a válasz­tási törvény módosítását, sem pedig azt, hogy az alakulóban lévő pártoknak mek­kora is a tömegbázisa. Az viszont ma már világosan látszik, hogy a lakóterületi politikai munka meg­javításával - ezt hívhatjuk megújulásnak, átszervezésnek, átirányításnak, vagy ön­kéntes ki- és bevonulásnak - fel kell ké­szülnünk a várható változásokra. A szekszárdi városi pártbizottság nem­régiben értékelte a lakóterületi politikai munkát az illetékes pártbizottság előter­jesztésében. A javaslatok között szerepelt - ezt a vá­rosi pártbizottság jóvá is hagyta - új lakó- területi mozgalmi körzetek, majd ezen Dombóvár „Ma népellenes a politika. Nem tudok politizálni amellett, amivel nem értek egyet.” Hasonló elkeseredett, bizonyta­lanságot tükröző hozzászólásokból több is elhangzott a dombóvári alapszerveze­tekben a vitaanyag tárgyalása során, s a fásultság, csalódottság jele az is, hogy a taggyűlések jó része nem volt határozat- képes. A múlt hónapban harminchármán kiléptek a pártból, három alapszervezet­ben a teljes vezetőség lemondott. Élénken foglalkoztatja a kommunistá­kat a napi belpolitika, a sorozatos áreme­lések, az 1956-os események értékelé­se, szinte nem volt olyan összejövetel, -ahol a vitaanyag után - vagy helyett - ne erről esett volna szó. A lakóhelyi pártszervezetek tevékeny­ségével kapcsolatban legtöbben attól tartanak, hogy a munkahelyi szervezetek teljesen megszűnnek. Miért akar a párt kivonulni az üzemekből? Ettől várja a kül­földi tőke beáramlását? - kérdezik. A pártvezetőségek nehezen tudják megérteni, hogy nem a munkahelyi alap- . szervezetek „szétverése" a cél, s nem­igen látszik megvalósíthatónak az esetle­belül politikai központok kialakítása. Ti­zenötnek a szervezése indult meg a városban a már meglévő lakóterületi alapszervezetQk segítségével. Ezzel pár­huzamosan a városi pártbizottságon megindult a párttagság számítógépes regisztrálása lakóterülete szerint is. A szervezőbizottságok alakítják ki az új alapszervezeteket, de semmiképpen sem a meglévők szétaprózásával, hanem új erők bevonásával. Ezek a mozgalmi központok lesznek aztán az adott lakóterület politikai életé­nek szervezői. Hogy ma ehhez lehet-e a városban elég aktív, tettrekész és vállalkozó szelle­mű párttagot találni, még nem tudjuk, de hogy szükség van a központokra és ilyen politizálni képes és hajlandó kommunis­tákra, az teljesen bizonyos. A személyi feltételeken túl kellenek persze tárgyiak is, hiszen ezeknek a köz­ges egybeolvasztás sem. Ha az egyik kö­zösség kezdeményezi is ezt, a másik el­zárkózik. A jobb agitáció megkönnyítése érde­kében a városi pártbizottság tájékoztatta a titkárokat az átszervezési elképzelé­sekről: miszerint a mostani 4 helyett 7 la­kókörzeti alapszervezetet hoznának lét­re, ezekhez lehetne csatlakozni önkén­tes alapon. A változás támogatói szerint megszűn­hetne az egy helyen lakók közömbössé­ge, s a párttagok regisztrálása is fontos, hisz még az azonos lépcsőházakban lakó szomszédok se tudják egymásról, hogy párttag-e a másik. Többen hangsúlyozták, hogy az átje­lentkezésről mindenki maga dönthes­sen, mások megkérdőjelezték, hogy túl­óra, gmk, háztáji után lesz-e energiájuk az embereknek közéleti munkára. Néhá- nyan megjegyezték: a lakóterületi alap­szervezetekhez is van már ideológiája a pártnak - megint olyanhoz, ami nincs meg. A választási rendszer demokratizá­lását üdvözölte a tagság, de sokan úgy vélik, nem aktuális most ezzel foglalkoz­pontoknak, amelyek természetesen nem akarnak elzárkózni az ott működő más szervezetektől, testületektől, kluboktól sem, valahol működniük kell. A pártházak az eddigieknél jobb hasz­nosítása természetesen nemcsak a párt­nak, de mindenkinek érdeke, de ez nem jelentheti azt, hogy rjiaga a mozgalmi élet szoruljon ki a párthelyiségekböl. Éppen ellenkezőleg, éppen az a legfontosabb funkciójuk, hogy az adott körzet közös­ségi, mozgalmi életét szolgálják. Ez meg­valósítható beruházással is. A Csatáron épülő „mozgalmi ház” sem lesz csak egy párt és egy szervezet háza, igénybe veheti mindenki, akinek közösségi rendezvénye lesz. így például a párt mellett a népfront, a tanács, a lakó- közösség. Az alapszervßzetektöl érkezett például javaslat arra is, hogy a lakóterü­leti pártszervezetek működjenek együtt nemcsak a népfronttal, ifjúsági szerve­ni. Elhangzott az is: apró dolgokban kér­dezik csak meg a tagságot, pedig pél­dául a KB és a PB tagjait is szélesebb körben kellene megválasztani. Merevnek tartják a kétszer 5 éves cik­lust, s megoldatlannak a visszavonulás lehetőségét. Felvetődött az is, hogy vajon egyenrangúnak érezheti-e magát egy választott és egy delegált személy. Brunner Vince, a városi pártbizottság titkára még hozzáfűzte az összegzéshez: A tagságot egyrészt felkészületlenül érte, hogy „komolyan” kikérik a vélemé­nyét, másrészt úgy érezzük, „felülről” nincs meg az alapja az alulról építkezés­nek. Stabil pontok kellenének. Gond az is, hogy a párttagok társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helye, függőségi viszonya befolyásolja politikai nézeteik érvényesítését. Akinek a megélhetése függ attól, ellentmond-e a vezetőségnek, nem biztos, hogy megteszi. Ez irreális el­képzelés is. A politika „durranós" vége az alapszervezetek, itt dőlnek el a dolgok, s nem feltétlenül oktatással, hanem átgon­dolt távlatokat mutató agitációval, propa­gandával. TOLNAI FÓRUM - 7 zettel és másokkal, hanem vállalják olva­sókörök, asszonyklubok, ifjúsági cso­portok szervezését, az ifjúsági mozga­lommal együtt, vagy pedig önállóan. Az említett beruházás esetében sem a párt használta illetve kötötte le a tanács pénzét, hanem éppen megfordítva, a párt másfél millió forintját használja már évek óta a tanács, mivel nem volt pénze a be­ruházás befejezésére. Tíz évvel ezelőtt divat volt a „klubozás”, a közösségi helyiségek létrehozása, iga­zán kár lenne most a napi anyagi érdek oltárán feláldozni a közösségi élet színte­reit, és lemondani újak létesítéséről. Tíz vagy húsz közösségi, mozgalmi ház árán sem lehetne annyi csatornát építeni, amennyire szükség lenne. IHÁROSI IBOLYA, a városi pártbizottság munkatársa Belépés - kilépés Amikor az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága legutóbbi ülésének napirendi pontjait megláttam, szinte bizonyos vol­tam benne, hogy igen élénk vitát kavar a tagfelvételekről, a kikerülés tapasztala­tairól és a tagépítés feladatairól szóló tá­jékoztató, melyet a pártbizottság pártpo­litikai munkacsoportjá állított össze. Per­sze, nem az anyag alaposságát kérdője­leztem meg magamban, s elolvasva még csak hiányosnak sem éreztem, bár a hozzászólók igen jól kiegészítették az előterjesztésben foglaltakat. Mint kiderült, a munkacsoportnak igen kevés idő állt rendelkezésére a szerfölött aktuális anyag feldolgozására és a kö­vetkeztetések levonására. Úgyhogy igen figyelemre méltó munkát végeztek. De legalább ennyire figyelemre méltó az is, hogy napirendre tűzték a témát, hiszen a megyeszékhelyen és környékén - aho­gyan másutt is - az elmúlt évben a párt­ból kikerülések száma igencsak megha­ladja a tagfelvételek számát. Másképpen: csökken a párttagok száma. Ezen feltét­lenül el kell gondolkodni és az okok sür­gős-elemzésére van szükség. Tulajdonképpen a tagfelvételek szá­mának csökkenése és a kilépések szá­mának növekedése valamiképpen egy tőről fakad. Mindkettőre hatással van az országban kialakult helyzet, a növekvő társadalmi feszültségek, az életkörülmé­nyek romlása, a belpolitikai helyzet bo­nyolultabbá válása. Mindezek - a nyilvá­nosságra került korrupciós és erkölcsi­leg elmarasztalható ügyekkel együtt - növelik a párt iránti bizalmatlanságot. És a bizalmatlanság a párton belül is megje­lent és elbizonytalanodást okozott, majd a pártból való kilépés lett a következmé­nye. Hogy a meglehetősen magas szám mennyire gyengíti, illetve nem gyengíti a párt erejét, illetve mennyiben szolgálja az öntisztulást, pillanatnyilag egyértelműen eldönteni nem lehet. Ám vitatkozni róla feltétlenül kell. A munkacsoportvéleménye az, hogy a mai ismeretek alapján nem lehet konkrét, hosszabb távra szóló tagépitési feladato­kat meghatározni. Szerintük a feladatok kitűzésének alapfeltétele az új viszo­nyokra épülő program (gondolom, mire e sorok megjelennek, azt a Központi Bi­zottság megalkotja és elfogadja) az új szerveződési lehetőségek és szervezeti felépítés ismerete. Ezenkívül a szervezeti szabályzatban várható változások is be­folyással lesznek a feladatokra, azok meghatározására. Nézegetem a szigorú számokat, bön­gészem a statisztikát és tűnődöm a kilé­pések egy-egy szóval megfogalmazott okán. Mert a kikerülések címszó alatt so­rolódnak föl a törlések és a kizárások, de ezek száma majdhogynem jelentékte­len a kilépésekéhez viszonyítva. Tehát nagy erőt kell fordítani a tagépí­tésre, s ezzel kapcsolatban a párton be­lül is szükséges polemizálni, kifelé vi­szont a megalapozott érveken nyugvó vi­tára van szükség. Hiszen olyan változó világban élünk, amikor a párt úgy döntött, hogy a hatalom gyakorlásába bevonja a vele vitázó erőket is. Tehát, mint a bizott­ság is megállapította, fel kell készíteni a párttagságot - az új program alapján - a többpártrendszer viszonyai közötti új tí­pusú politikai munka végzésére. v. horváth Átfogó reformra van szükség Gazdasági stratégia, akcióprogram Több órán át tartó - soron kívüli - ülésen tárgyalta meg a szekszárdi városi pártbi­zottság az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezetét a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről. Az ülés munkájában részt vettTamás István­ná, a megyei pártbizottság titkára. A vitában volt ugyan néhány eltérő megközelítés, de inkább hangos gondolkodás­nak lehet nevezni az eszmecserét. Összességében a pártbizottság elfogadta a terve­zetet, de több javaslata is volt annak kiegészítésére. Mindjárt a bevezető rész kapcsán hiányolták a válság kialakulásának mélyebb elemzését. A tervezet úgy fogalmaz,, hogy a kialakult gazdasági, politikai, erkölcsi válság „oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodás elmaradásában is megje­lölhető”. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy „is”, de e mellé még sok más - talán ennél lényegesebb - okokat is felsoroltak. így például a félbemaradt, mások szerint el sem kezdett gazdasági reformot, a politikai intézményrendszer korszerűsítésének el­maradását, a téves gazdaságpolitikai döntéseket, a tőkés világ velünk szemben alkalmazott diszkriminatív gazdaságpolitikáját, az ideológiai dogmatizmust. Mindezekből következtek a javaslatok is. Következetesen végigvitt társadalmi re­form, nem csupán a politikai intézményrendszer néhány elemének megváltoztatása. Más helyütt is kifogásolták a tervezetben az „is”-eket, vagyis a megengedő, nem kellően pontos megfogalmazásokat. Javasolja a pártbizottság, hogy az elmúlt 15 évről készüljön részletesebb, alaposabb elemzés. Pontosabban, az ezt elemző bizott­ság legfontosabb megállapításaival egészüljön ki az állásfoglalás, megfogalmazásai legyenek határozottak és egyértelműek. A teljes állásfoglalásban a pártnak el kell ha­tárolnia magát a múlt hibáitól és az ezekhez a döntésekhez kötődő személyektől. A vita második csomópontja a gazdasági és politikai reform volt. Eltérő megközelí­tésből szóltak hozzá a pártbizottság tagjai, voltak, akik a gazdaság elsődlegességét hangsúlyozták, mások pedig a politikai reform gyorsítását tartanák sürgetőnek, minta gazdasági változások végigvitelének feltételét. Abban teljes volt az egyetértés, hogy új és hatékony gazdasági stratégiára van szükség, vállalva ennek minden fe­szültségét. A pártbizottság egyetért a többpártrendszerrel, de elengedhetetlennek tartja, hogy az MSZMP-nek legyen akcióprogramja, ami - a viták mellett - cselekvési egységet biztosít, meghatározza annak módozatait. Nagyon sok érdekes észrevétel hangzott el a pártbizottság ülésén arról, hogy mi is tulajdonképpen a szocializmus. Végül is annál a megfogalmazásnál maradtak, hogy a szocializmus célja a közjó megvalósítása. Áttételek nélkül A helyi kérdésekre helyben kell megadni a válaszokat Kísérleti szervezeti formák - Mit akar a kommunisták helyi csoportja? A zajló és gyorsan változó belpolitikai életben a pártnak meg kell találnia azokat a szervezeti formákat, amelyek lehetővé teszik és elő is segítik, hogy az MSZMP a helyi társadalom vezető ereje legyen, vagy maradjon. Olyan rugalmas, gyors és ak­cióképes szervezetek létrehozása a cél, amelyek gyorsan és egyértelműen képe­sek reagálni, képesek gyorsan választ adni a helyben felmerülő politikai kérdésekre, vagy más problémák politikai összefüggé­seinek felismerésére, elemzésére, és a cselekvés gyors megszervezésére. Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsá­gának működési területéhez több olyan település is tartozik, ahol közvetlenül vá­rosi irányítású alapszervezetek működ­nek. Ezeken a településeken megkezdő­dött a lakóterületi vezető testületek meg­szervezése. • A szerveződő új irányítási formát pilla­natnyilag csak pártbizottságnak, vagy pártvezetőségnek lehet nevezni, de nem is a dolog elnevezése a kérdés, hanem az, hogy milyen feladatokra szerveződik. A gyakorlat során majd bebizonyosodik, hogy mire lesz képes. Bátán megalakult az egytestületes pártbizottság. Feladata, hogy a helyben keletkező politikai kérdésekre választ adjon, hogy megfeleljen az ott folyamato­san termelődő politikai igényeknek. Ezeken a kisebb településeken nem sok párttag van, igazából nem indokolt az alapszervezet elkülönülése és így a mintegy párhuzamos működés. Mód van arra, hogy az ott élő 80-100 kommunista havonta, vagy akár kéthetente is össze­jöjjön és egységes álláspontot alakítson ki politikai kérdésekben, és megtalálja azokat a mozgalmi módszereket, ame­lyekkel hatással lehet a környezetére. Egy ilyen egységes, a település és a politika egészében gondolkodó ütőké­pes kommunista közösség az igazán al­kalmas a helyi társadalmi és a helyi politi­kai élet irányítására. Ebből a szempont­ból aztán mindegy, hogy a helyben meg­választott vezetőséget pártbizottságnak, vagy pártvezetőségnek nevezzük. A pártdemokrácia megvalósulásának újabb lépcsőfoka lehet, amelyben min­den párttag minden rendezvényen ott le­het, véleményt nyilváníthat, és aztán cse­lekedhet is. Ilyen szervezeti megoldással csak azok a problémák, kérdések kerülnek a városi pártbizottság hatáskörébe, ame­lyek a községekben élő kommunisták hatáskörét vagy lehetőségeit meghalad­ják. Ebben a jövendő - ma még csak ter­vezett - szervezeti formában nagyon ha­mar kiderül a helyi társadalom számára is, hogy mit akar, mit támogat, vagy elle­nez az ott élő kommunisták csoportja. Az egységes és hatásos mozgalmi módsze­rek közvetítésével az egész település is gyorsabban tudomást szerezhet arról, hogy mit akar a kommunisták helyi cso­portja. Ha jól működik a szervezet, alkal, mas a választási küzdelemre épp úgy, mint a községekben létrejövő más szer­veződésekkel való vitára és együttműkö­désre IHÁROSI Lakóterületi vagy munkahelyi pártmunka?

Next

/
Thumbnails
Contents