Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11. Lakóterületi mozgalmi központok Csak függetlenül! - De mitől? Olvasom a lapokat, hallgatom a rádiót, és a televíziót, és egyre többet nem értek. Az egyik manapság legdivatosabb jelszó meg különösen gondolkodóba ejtett. Manapság minden szervezet független. Csak azt felejtik el megmondani, hogy mitől is akarnak annyira függetlenek lenni. Itt van például a független képviselők csoportja. Mitől is függetlenek ők? A Hazafias Népfront programjától, amelynek elfogadásával indultak, és amelynek a jegyében megválasztották őket? Hogyan függetleníti magát például egy pap az egyháza álláspontjától, netalántán annak politikájától? Vagy ők csak egymástól függetlenek? A Magyar Újságírók Szövetsége szintén független akar lenni és politikamentes. Erre befizetek, hogyan lehet a sajtó független a politikától, amikor annak megnyilvánulási formája, ha akarja, ha nem Hogyan lehet független a Magyar Hírlap munkatársa a kormánytól, a Népszabadságé a párt politikájától, a Tolna Megyei Népújság a megyei pártbizottságtól? Nyilván sehogy, de azért divat hangoztatni a függetlenséget, még akkor is, ha annak semmi értelme és ráadásul nem is igaz. A függetlenség persze értelemszerűen azt akarja jelenteni, hogy az illető személy vagy szervezet független a hatalomtól. No, de a képviselő például hogyan független attól a hatalomtól, amelynek letéteményese? Vagy akkor a párttól független? Ez tehet, de akkor meg függ mástól, hogy csak példaképpen említsem meg, azoktól, akik megválasztották, vagy akiknek az érdekében fellépni kíván, vagy azoktól akiket megnyerni akar az adott nézet, eszme, szervezet, program számára. Divatos jelszó, amelynek a tartalma nagyon is kétes vagy üres. Akkor már tisztességesebb, ha mindenki megmondja, nemcsak azt, hogy mitől is független, tehát mivel áll szemben, hanem azt is, hogy minek az elkötelezettje: Valahol politizálni is kell Az ma már mindenki számára világos, hogy a politikai vitákat és a várható választási harcot a lakóterületen kell megvívni. Ez akkor is így lesz, h^ma még nem ismerjük sem a párttörvényt, sem a választási törvény módosítását, sem pedig azt, hogy az alakulóban lévő pártoknak mekkora is a tömegbázisa. Az viszont ma már világosan látszik, hogy a lakóterületi politikai munka megjavításával - ezt hívhatjuk megújulásnak, átszervezésnek, átirányításnak, vagy önkéntes ki- és bevonulásnak - fel kell készülnünk a várható változásokra. A szekszárdi városi pártbizottság nemrégiben értékelte a lakóterületi politikai munkát az illetékes pártbizottság előterjesztésében. A javaslatok között szerepelt - ezt a városi pártbizottság jóvá is hagyta - új lakó- területi mozgalmi körzetek, majd ezen Dombóvár „Ma népellenes a politika. Nem tudok politizálni amellett, amivel nem értek egyet.” Hasonló elkeseredett, bizonytalanságot tükröző hozzászólásokból több is elhangzott a dombóvári alapszervezetekben a vitaanyag tárgyalása során, s a fásultság, csalódottság jele az is, hogy a taggyűlések jó része nem volt határozat- képes. A múlt hónapban harminchármán kiléptek a pártból, három alapszervezetben a teljes vezetőség lemondott. Élénken foglalkoztatja a kommunistákat a napi belpolitika, a sorozatos áremelések, az 1956-os események értékelése, szinte nem volt olyan összejövetel, -ahol a vitaanyag után - vagy helyett - ne erről esett volna szó. A lakóhelyi pártszervezetek tevékenységével kapcsolatban legtöbben attól tartanak, hogy a munkahelyi szervezetek teljesen megszűnnek. Miért akar a párt kivonulni az üzemekből? Ettől várja a külföldi tőke beáramlását? - kérdezik. A pártvezetőségek nehezen tudják megérteni, hogy nem a munkahelyi alap- . szervezetek „szétverése" a cél, s nemigen látszik megvalósíthatónak az esetlebelül politikai központok kialakítása. Tizenötnek a szervezése indult meg a városban a már meglévő lakóterületi alapszervezetQk segítségével. Ezzel párhuzamosan a városi pártbizottságon megindult a párttagság számítógépes regisztrálása lakóterülete szerint is. A szervezőbizottságok alakítják ki az új alapszervezeteket, de semmiképpen sem a meglévők szétaprózásával, hanem új erők bevonásával. Ezek a mozgalmi központok lesznek aztán az adott lakóterület politikai életének szervezői. Hogy ma ehhez lehet-e a városban elég aktív, tettrekész és vállalkozó szellemű párttagot találni, még nem tudjuk, de hogy szükség van a központokra és ilyen politizálni képes és hajlandó kommunistákra, az teljesen bizonyos. A személyi feltételeken túl kellenek persze tárgyiak is, hiszen ezeknek a közges egybeolvasztás sem. Ha az egyik közösség kezdeményezi is ezt, a másik elzárkózik. A jobb agitáció megkönnyítése érdekében a városi pártbizottság tájékoztatta a titkárokat az átszervezési elképzelésekről: miszerint a mostani 4 helyett 7 lakókörzeti alapszervezetet hoznának létre, ezekhez lehetne csatlakozni önkéntes alapon. A változás támogatói szerint megszűnhetne az egy helyen lakók közömbössége, s a párttagok regisztrálása is fontos, hisz még az azonos lépcsőházakban lakó szomszédok se tudják egymásról, hogy párttag-e a másik. Többen hangsúlyozták, hogy az átjelentkezésről mindenki maga dönthessen, mások megkérdőjelezték, hogy túlóra, gmk, háztáji után lesz-e energiájuk az embereknek közéleti munkára. Néhá- nyan megjegyezték: a lakóterületi alapszervezetekhez is van már ideológiája a pártnak - megint olyanhoz, ami nincs meg. A választási rendszer demokratizálását üdvözölte a tagság, de sokan úgy vélik, nem aktuális most ezzel foglalkozpontoknak, amelyek természetesen nem akarnak elzárkózni az ott működő más szervezetektől, testületektől, kluboktól sem, valahol működniük kell. A pártházak az eddigieknél jobb hasznosítása természetesen nemcsak a pártnak, de mindenkinek érdeke, de ez nem jelentheti azt, hogy rjiaga a mozgalmi élet szoruljon ki a párthelyiségekböl. Éppen ellenkezőleg, éppen az a legfontosabb funkciójuk, hogy az adott körzet közösségi, mozgalmi életét szolgálják. Ez megvalósítható beruházással is. A Csatáron épülő „mozgalmi ház” sem lesz csak egy párt és egy szervezet háza, igénybe veheti mindenki, akinek közösségi rendezvénye lesz. így például a párt mellett a népfront, a tanács, a lakó- közösség. Az alapszervßzetektöl érkezett például javaslat arra is, hogy a lakóterületi pártszervezetek működjenek együtt nemcsak a népfronttal, ifjúsági szerveni. Elhangzott az is: apró dolgokban kérdezik csak meg a tagságot, pedig például a KB és a PB tagjait is szélesebb körben kellene megválasztani. Merevnek tartják a kétszer 5 éves ciklust, s megoldatlannak a visszavonulás lehetőségét. Felvetődött az is, hogy vajon egyenrangúnak érezheti-e magát egy választott és egy delegált személy. Brunner Vince, a városi pártbizottság titkára még hozzáfűzte az összegzéshez: A tagságot egyrészt felkészületlenül érte, hogy „komolyan” kikérik a véleményét, másrészt úgy érezzük, „felülről” nincs meg az alapja az alulról építkezésnek. Stabil pontok kellenének. Gond az is, hogy a párttagok társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helye, függőségi viszonya befolyásolja politikai nézeteik érvényesítését. Akinek a megélhetése függ attól, ellentmond-e a vezetőségnek, nem biztos, hogy megteszi. Ez irreális elképzelés is. A politika „durranós" vége az alapszervezetek, itt dőlnek el a dolgok, s nem feltétlenül oktatással, hanem átgondolt távlatokat mutató agitációval, propagandával. TOLNAI FÓRUM - 7 zettel és másokkal, hanem vállalják olvasókörök, asszonyklubok, ifjúsági csoportok szervezését, az ifjúsági mozgalommal együtt, vagy pedig önállóan. Az említett beruházás esetében sem a párt használta illetve kötötte le a tanács pénzét, hanem éppen megfordítva, a párt másfél millió forintját használja már évek óta a tanács, mivel nem volt pénze a beruházás befejezésére. Tíz évvel ezelőtt divat volt a „klubozás”, a közösségi helyiségek létrehozása, igazán kár lenne most a napi anyagi érdek oltárán feláldozni a közösségi élet színtereit, és lemondani újak létesítéséről. Tíz vagy húsz közösségi, mozgalmi ház árán sem lehetne annyi csatornát építeni, amennyire szükség lenne. IHÁROSI IBOLYA, a városi pártbizottság munkatársa Belépés - kilépés Amikor az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága legutóbbi ülésének napirendi pontjait megláttam, szinte bizonyos voltam benne, hogy igen élénk vitát kavar a tagfelvételekről, a kikerülés tapasztalatairól és a tagépítés feladatairól szóló tájékoztató, melyet a pártbizottság pártpolitikai munkacsoportjá állított össze. Persze, nem az anyag alaposságát kérdőjeleztem meg magamban, s elolvasva még csak hiányosnak sem éreztem, bár a hozzászólók igen jól kiegészítették az előterjesztésben foglaltakat. Mint kiderült, a munkacsoportnak igen kevés idő állt rendelkezésére a szerfölött aktuális anyag feldolgozására és a következtetések levonására. Úgyhogy igen figyelemre méltó munkát végeztek. De legalább ennyire figyelemre méltó az is, hogy napirendre tűzték a témát, hiszen a megyeszékhelyen és környékén - ahogyan másutt is - az elmúlt évben a pártból kikerülések száma igencsak meghaladja a tagfelvételek számát. Másképpen: csökken a párttagok száma. Ezen feltétlenül el kell gondolkodni és az okok sürgős-elemzésére van szükség. Tulajdonképpen a tagfelvételek számának csökkenése és a kilépések számának növekedése valamiképpen egy tőről fakad. Mindkettőre hatással van az országban kialakult helyzet, a növekvő társadalmi feszültségek, az életkörülmények romlása, a belpolitikai helyzet bonyolultabbá válása. Mindezek - a nyilvánosságra került korrupciós és erkölcsileg elmarasztalható ügyekkel együtt - növelik a párt iránti bizalmatlanságot. És a bizalmatlanság a párton belül is megjelent és elbizonytalanodást okozott, majd a pártból való kilépés lett a következménye. Hogy a meglehetősen magas szám mennyire gyengíti, illetve nem gyengíti a párt erejét, illetve mennyiben szolgálja az öntisztulást, pillanatnyilag egyértelműen eldönteni nem lehet. Ám vitatkozni róla feltétlenül kell. A munkacsoportvéleménye az, hogy a mai ismeretek alapján nem lehet konkrét, hosszabb távra szóló tagépitési feladatokat meghatározni. Szerintük a feladatok kitűzésének alapfeltétele az új viszonyokra épülő program (gondolom, mire e sorok megjelennek, azt a Központi Bizottság megalkotja és elfogadja) az új szerveződési lehetőségek és szervezeti felépítés ismerete. Ezenkívül a szervezeti szabályzatban várható változások is befolyással lesznek a feladatokra, azok meghatározására. Nézegetem a szigorú számokat, böngészem a statisztikát és tűnődöm a kilépések egy-egy szóval megfogalmazott okán. Mert a kikerülések címszó alatt sorolódnak föl a törlések és a kizárások, de ezek száma majdhogynem jelentéktelen a kilépésekéhez viszonyítva. Tehát nagy erőt kell fordítani a tagépítésre, s ezzel kapcsolatban a párton belül is szükséges polemizálni, kifelé viszont a megalapozott érveken nyugvó vitára van szükség. Hiszen olyan változó világban élünk, amikor a párt úgy döntött, hogy a hatalom gyakorlásába bevonja a vele vitázó erőket is. Tehát, mint a bizottság is megállapította, fel kell készíteni a párttagságot - az új program alapján - a többpártrendszer viszonyai közötti új típusú politikai munka végzésére. v. horváth Átfogó reformra van szükség Gazdasági stratégia, akcióprogram Több órán át tartó - soron kívüli - ülésen tárgyalta meg a szekszárdi városi pártbizottság az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezetét a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről. Az ülés munkájában részt vettTamás Istvánná, a megyei pártbizottság titkára. A vitában volt ugyan néhány eltérő megközelítés, de inkább hangos gondolkodásnak lehet nevezni az eszmecserét. Összességében a pártbizottság elfogadta a tervezetet, de több javaslata is volt annak kiegészítésére. Mindjárt a bevezető rész kapcsán hiányolták a válság kialakulásának mélyebb elemzését. A tervezet úgy fogalmaz,, hogy a kialakult gazdasági, politikai, erkölcsi válság „oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodás elmaradásában is megjelölhető”. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy „is”, de e mellé még sok más - talán ennél lényegesebb - okokat is felsoroltak. így például a félbemaradt, mások szerint el sem kezdett gazdasági reformot, a politikai intézményrendszer korszerűsítésének elmaradását, a téves gazdaságpolitikai döntéseket, a tőkés világ velünk szemben alkalmazott diszkriminatív gazdaságpolitikáját, az ideológiai dogmatizmust. Mindezekből következtek a javaslatok is. Következetesen végigvitt társadalmi reform, nem csupán a politikai intézményrendszer néhány elemének megváltoztatása. Más helyütt is kifogásolták a tervezetben az „is”-eket, vagyis a megengedő, nem kellően pontos megfogalmazásokat. Javasolja a pártbizottság, hogy az elmúlt 15 évről készüljön részletesebb, alaposabb elemzés. Pontosabban, az ezt elemző bizottság legfontosabb megállapításaival egészüljön ki az állásfoglalás, megfogalmazásai legyenek határozottak és egyértelműek. A teljes állásfoglalásban a pártnak el kell határolnia magát a múlt hibáitól és az ezekhez a döntésekhez kötődő személyektől. A vita második csomópontja a gazdasági és politikai reform volt. Eltérő megközelítésből szóltak hozzá a pártbizottság tagjai, voltak, akik a gazdaság elsődlegességét hangsúlyozták, mások pedig a politikai reform gyorsítását tartanák sürgetőnek, minta gazdasági változások végigvitelének feltételét. Abban teljes volt az egyetértés, hogy új és hatékony gazdasági stratégiára van szükség, vállalva ennek minden feszültségét. A pártbizottság egyetért a többpártrendszerrel, de elengedhetetlennek tartja, hogy az MSZMP-nek legyen akcióprogramja, ami - a viták mellett - cselekvési egységet biztosít, meghatározza annak módozatait. Nagyon sok érdekes észrevétel hangzott el a pártbizottság ülésén arról, hogy mi is tulajdonképpen a szocializmus. Végül is annál a megfogalmazásnál maradtak, hogy a szocializmus célja a közjó megvalósítása. Áttételek nélkül A helyi kérdésekre helyben kell megadni a válaszokat Kísérleti szervezeti formák - Mit akar a kommunisták helyi csoportja? A zajló és gyorsan változó belpolitikai életben a pártnak meg kell találnia azokat a szervezeti formákat, amelyek lehetővé teszik és elő is segítik, hogy az MSZMP a helyi társadalom vezető ereje legyen, vagy maradjon. Olyan rugalmas, gyors és akcióképes szervezetek létrehozása a cél, amelyek gyorsan és egyértelműen képesek reagálni, képesek gyorsan választ adni a helyben felmerülő politikai kérdésekre, vagy más problémák politikai összefüggéseinek felismerésére, elemzésére, és a cselekvés gyors megszervezésére. Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának működési területéhez több olyan település is tartozik, ahol közvetlenül városi irányítású alapszervezetek működnek. Ezeken a településeken megkezdődött a lakóterületi vezető testületek megszervezése. • A szerveződő új irányítási formát pillanatnyilag csak pártbizottságnak, vagy pártvezetőségnek lehet nevezni, de nem is a dolog elnevezése a kérdés, hanem az, hogy milyen feladatokra szerveződik. A gyakorlat során majd bebizonyosodik, hogy mire lesz képes. Bátán megalakult az egytestületes pártbizottság. Feladata, hogy a helyben keletkező politikai kérdésekre választ adjon, hogy megfeleljen az ott folyamatosan termelődő politikai igényeknek. Ezeken a kisebb településeken nem sok párttag van, igazából nem indokolt az alapszervezet elkülönülése és így a mintegy párhuzamos működés. Mód van arra, hogy az ott élő 80-100 kommunista havonta, vagy akár kéthetente is összejöjjön és egységes álláspontot alakítson ki politikai kérdésekben, és megtalálja azokat a mozgalmi módszereket, amelyekkel hatással lehet a környezetére. Egy ilyen egységes, a település és a politika egészében gondolkodó ütőképes kommunista közösség az igazán alkalmas a helyi társadalmi és a helyi politikai élet irányítására. Ebből a szempontból aztán mindegy, hogy a helyben megválasztott vezetőséget pártbizottságnak, vagy pártvezetőségnek nevezzük. A pártdemokrácia megvalósulásának újabb lépcsőfoka lehet, amelyben minden párttag minden rendezvényen ott lehet, véleményt nyilváníthat, és aztán cselekedhet is. Ilyen szervezeti megoldással csak azok a problémák, kérdések kerülnek a városi pártbizottság hatáskörébe, amelyek a községekben élő kommunisták hatáskörét vagy lehetőségeit meghaladják. Ebben a jövendő - ma még csak tervezett - szervezeti formában nagyon hamar kiderül a helyi társadalom számára is, hogy mit akar, mit támogat, vagy ellenez az ott élő kommunisták csoportja. Az egységes és hatásos mozgalmi módszerek közvetítésével az egész település is gyorsabban tudomást szerezhet arról, hogy mit akar a kommunisták helyi csoportja. Ha jól működik a szervezet, alkal, mas a választási küzdelemre épp úgy, mint a községekben létrejövő más szerveződésekkel való vitára és együttműködésre IHÁROSI Lakóterületi vagy munkahelyi pártmunka?
