Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
8 - TOLNAI FORUM 1989. március 11. Döntés a küldöttértekezleten várható Eddig 3300-an jelentkeztek a KISZ MB-hez A polgári demokráciának kell érvényt szerezni A múlt hónap vége, azaz február 28-a bizonyos szempontból alkalmat adott a KISZ Tolna Megyei Bizottságának is egyfajta mérleg megvonására. Az említett dátumig ugyanis a KISZ Központi Bizottsága személyenként 25 forint úgynevezett „kortespénzt” biztosított mindazon KISZ-tagoknak, kik csatlakoztak az ifjúsági szervezet valamely - városi, megyei vagy akár a központi - szintjéhez.- A KISZ Tolna Megyei Bizottságához 3300 fő jelentkezett - adott tájékoztatást Schattmann Csaba első titkár. - Ez természetesen még nem lezárt folyamat. A 3300 fiatal már előzetesen kinyilvánította, hogy egy megyei ifjúsági szervezetet kíván megalakítani, aminek a pontos nevéről a megyei küldöttértekezlet hoz döntést. Gyakorlatilag az önálló KlSZ-tag- szervek szövetségeként működne ez a megyei forma.- A leendő megyei szervezet jogosult lenne a különböző autonóm egységeket érintő határozatok meghozatalára?- Semmiképpen sem, sokkal inkább a közös képviselet biztosítását vállalná magára, elősegítené az információk áramlását, illetve részt venne a koordinációs munkában. Mindezt részletesebben ugyancsak a március 23-án összeülő küldöttértekezlet tárgyalná meg.- Úgy tudom, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága tervet készített a szövetséggel kapcsolatos elképzeléseit illetően.- Pontosabban egy tervezetet, melyet az általunk felkért, szakértőkből álló dokumentum előkészítő bizottság állított össze. Az anyag - melyet az érintettek tanulmányozás, megvitatás, véleményezés végett már kézhez kaptak - az alapszabályt tartalmazza. A bizottság ezenkívül dolgozik a küldöttértekezlet beszámolóján és a megyei ifjúsági szervezet programtervezetén is.- A hírek szerint néhány városi KISZ- bizottság nem csatlakozott a megyebizottsághoz...- Nem erről van szó, hiszen a csatlakozásról az összes szervezet esetében a küldöttértekezleten születhet meg a döntés. Ám az sem kizárt, hogy csak a KISZ- kongresszus után jön létre a végleges megállapodás. A mi érdekünk mindenesetre az, hogy minél többen ismerkedjenek meg a különböző tervezeteinkkel, s járuljanak hozzá ötleteikkel, javaslataikkal egy mindenki számára elfogadható megoldáshoz. - szá Enyhül a függőségi viszony? Átértékelik a tanácsok pártirányítását Önállóságról, hatáskörről, kölcsönös képviseletről Az MSZMP-nek kormányzó pártból politizáló párttá kell válnia, hangzik a deklarált elv, most már nemcsak regfelsőbb szinten, hanem a helyi politikában is. Az egyik oldalt vizsgáltuk meg, azt, hogy miként változik Tolna megyében a párt és állami szervek, elsősorban a tanácsok kapcsolatrendszere. A gyakorlati lépésekről kérdeztük meg dr. Váradi Lászlót, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárát.- Milyen módon vetődött fel a párt megyei bizottságán az MSZMP és az állami szervek kapcsolata?- A májusi pártértekezlet óta a megyei pártbizottság két testületi ülésén foglalkozott más témakörökhöz kapcsolódóan ezzel a kérdéssel. Summázva, a testület úgy foglalt állást, hogy az érintett szervek az önállóság jegyében, egymás szuverenitását tiszteletben tartva továbbra is törekedjenek érdemi kapcsolattartásra. Olyan együttműködésről van szó, amelyben egyenértékű félként igénylik, hasznosítják egymás észrevételeit, javasjatait a munkában.- Átértékelődik ezek szerint az állami szervek pártirányítása, de mi marad meg belőle?- Fontosnak tartjuk a párt szerepével kapcsolatos felfogás tisztázását. Korábban is volt törekvés a korszerű, objektív megközelítésre, de ez alapvető változást nem hozott. Ma a párt vezető szerepét úgy fogalmazhatjuk meg, mint azt az igényt, hogy a párt politikája meghatározó legyen a társadalom alapvető folyamatainak formálására. A korábbi felfogással ellentétben a pártirányítás fogalmát a párt belső életével Összefüggő kategóriaként kell értelmezni.- Konkrétan mit jelent ez a napi munkában?- Elsősorban és alapvetően azt, hogy a testület nem hozhat határozatot az állami szervekre. Az apparátus részéről pedig megszűnik az a gyakorlat, hogy a szakigazgatási szerveket az operatív részletek kimunkálásában dolgoztatják. Hasonlóképpen megszűnik az operatív beavatkozások gyakorlata. Előfordult korábban, hogy nem megyei szintű káderügyekbe éppen az illetékesek tehetetlenségét látva, a megyei pártbizottság képviselője szólt bele és fordítva, mondjuk pl. jutalmazási kérdéssel fordultak, vagy még fordulnak ma is hozzánk, tegyük hozzá, nemcsak tanácsi szervek. Ez nem tartható.- A mi lapunkban is megjelent az az állásfoglalás, miszerint a megyei pártbizottság a jövőben kizárólag pártélettel kapcsolatos panaszokkal foglalkozik. Ezt csak üdvözölhetjük, de milyen volt a fogadtatás?- A nyilvánosságra hozatal után többen tiltakozó levélben helytelenítették ezt a döntést, volt, aki úgy értékelte, hogy ezzel kibújunk a felelősség alól. Nem erről van szó, hanem arról a szándékról, hogy az MSZMP elvi, stratégiai irányításban, a politizálásban szeretne vezető szerepet betölteni, s nem ügyintézőként tevékenykedni.- Milyen lépcsők jelezték ezenkívül a beavatkozás fokozatos enyhítését, az önállósodás lehetőségét?- Fontosnak tartom a párt hatáskörébe tartozó beosztások számának csökkentését. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság hatáskörébe korábban 139 funkció tartozott, ez a szám 68-ra fogyatkozott. Ma csupán az első számú megyei szintű állami tisztségek tartoznak ebbe a körbe. A megyei tanács elnökhelyettesei, vagy éppen a bíróság, ügyészség helyettes vezetője már nem. De ebben még további csökkenések is elképzelhetők.- Mit takar valójában az a kifejezés, hogy párthatáskörbe tartozó beosztás?- Ez azt jelenti, hogy a megyei pb vagy a végrehajtó bizottság véleményt mond a jelölt politikai, erkölcsi, szakmai alkalmasságáról, de nem dönt, tiszteletben tartja a kinevező vagy választó fórum jogosultságát. Tegyük hozzá, a világon minden politikai párt igyekszik megteremteni a hatalom gyakorlásának ezt a feltételét. A felelősség és a döntés azonban a választó szerv joga.- Ha így van, kevéssé hihető, hogy a megyei pártbizottság állásfoglalása, véleménye ellenére kerülhet valaki felelős megyei állami irányítási posztra. Egyébként a személyeknél maradva, érdekes lehet a kölcsönös képviselet problémája a választott szervezetekben.- Kétkedésére a korábbi évek gyakorlatából is több ellenpéldát sorolhatnék, mondjuk a mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök területéről, vagy gondoljon akár országosan is több tanácselnöki példára. A kölcsönös képviselet terén az automatizmusokat meg kell szüntetni. Persze, ezt sem szabad kategorikusan értelmezni, hiszen az állami szervek vezetői - ha alkalmasak - tagjai lehetnek a párt irányító testületéinek, automatikusan viszont képviseltetik magukat pl. p tanácsokban. A magam példáját hozhatom, hiszen a megyei tanácsnak és végrehajtó bizottságnak is a tagja vagyok, így előfordulhat, hogy testületi tagként voksoltam valamelyik határozatra, tehát nemigen van erkölcsi alapom később a pártbizottság képviselőjeként bírálni a döntést.- Ez persze fordítva is érzékelhető, mint ahogy az országgyűlési munkában is egyre többen firtatják a képviselők elkötelezettségét, azt, hogy párttagként is a választók érdekében kell fellépniük.- Ma az alternatív szervezetek, pártok alakulásával végig kell gondolni a tanácsválasztással kapcsolatos teendőiket. A 85-ös választások után alakult kommunista tanácstagi csoportok a tanácsok jó részénél formálisan vagy egyáltalán nem működtek, főként azért, mert nem kérték fel őket véleményre, állásfoglalásra. A jövőben nagy feladat hárul rájuk, hiszen az MSZMP rajtuk keresztül vehet részt a népképviseleti szervekben, fejtheti ki hatását. Természetesen nem a hagyományos módon, nem pusztán áttételként, közvetítőként tekintve a népképviseleti testületet a kommunista vezetés és az adott terület lakossága között. De egy biztos, a pártfegyelem és a választók bizalma közti ellentmondás dilemmája százszázalékosan nem oldható fel.- Szervezeti változásokkal is követik a felfogásbeli változást?- Igen, ma úgy tervezzük, hogy még ebben a negyedévben megszűnik a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya. Takács Zs. Interjú Huszár Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával Ami idén a legfontosabb feladat- Súlyos és súlytalan szavak zúdulnak ránk manapság, nehéz eligazodni köztük. Mi, átlagállampolgárok nem tudjuk befolyásolni a nagyvilág eseményeit, de azok hatnak életünkre, mindennapjainkra. Mi a feladata a mai helyzetben a Hazafias Népfrontnak?- A jelenlegi társadalmi helyzetben mindenkinek, így a népfrontnak is végig kell gondolnia, hogy mennyiben vállal újabb szerepeket és milyeneket. Szerintem a nemzeti összefogásnak egyik bátor intézménye kell hogy legyen a HNF. Ezzel a nemzeti problémák megoldására szervezheti az ország lakosságát. Mindehhez persze minél előbb olyan konkrét programot kell megfogalmazni, ami széles rétegeket mellénk állít.- Sok vád éri az utóbbi időben a népfrontot, hogy nem ad teret a radikálisoknak, az alternatívoknak. Igaz ez?- Nem szeretem az „alternatívok” szót, mert van egy pejoratív értelme, és kár lenne ezeket az új szervezeteket gyanakvással szemlélni. Különben sem lehet pontosan tudni, hogy ki az, aki alternatív és ki az, aki nem. Vannak olyan szervezetek, melyek a népfronton belül jöttek létre, tagszervezetként működnek, mint a Veres Péter, vagy Vosinsky Társaság. A HNF vezető testületében is vannak olyan emberek, akik a különböző alternatív szervezetekben dolgoznak. így például a Magyar Demokrata Fórum egyik vezetőségi tagja egyben tagja a népfront elnökségének is. A legtöbb alternatív szervezettel együtt dolgozunk, komoly állandó párbeszédet folytatunk. Tehát nemhogy teret nem adunk nekik, de várjuk őket. Vannak ugyan feltételeink, de nekik is vannak. Mi azt szeretnénk, ha a megújuló népfrontmozgalom olyan testületekből állna össze, amely valamilyen módon kifejezné a mai Magyarország tényleges politikai tagoltságát. Tehát helye van mindenkinek a népfrontban, aki ezeket a célokat fel tudja vállalni.- Ön, mintáz MSZMP tagja, KB-tag személy szerint hogyan tudja felvállalni ezeket a feladatokat?- Mint KB-taggal rendelkezik velem a párt, de platformszabadság létezik a párton belül. Egyébként is én személy szerint a tartalmi egyetértés híve vagyok és nem a formaié. Amit fontosnak tartok •az, hogy erre a funkcióra úgy választanak, vagy nem választanak meg a HNF OT tagjai.- Tervezi-e a népfront párttá vagy nemzeti tanáccsá alakulását?- Nem. A halála lenne a népfrontmozgalomnak, ha párttá alakulna. A népfront nem párt, hanem a nemzeti összefogás kerete. Félnék pártként, ráadásul egy tülekedő pártként definiálni ezt a mozgalmat.- Milyen feladatokat ró az érdektagoltság, a többpártrendszerre való áttérés a HNF-re?- Egyelőre nem tudjuk még pontosan, hogy a többpártrendszer milyen lesz. Tudja, a mostani „minden lett világban még bármj lehet”. Mindenesetre a népfrontmozgalomnak továbbra is az egész országra, minden állampolgárra kiterjedő mozgalomnak kell maradnia.- Mi a népfront- mozgalom napjainkban tulajdonképpen?- A nemzeti ösz- szefogás kerete, a progresszív erők sajátos tömörülése. Mivel a HNF-nek a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek lehetnek tag- szervezetei, így a népfront inspiráló erő lehet, és egyben a pozitív folyamatok katalizátora. Mindemellett voltak és vannak is olyan társadalmi szervezetek, melyek nem akarnak párttá alakulni, és a népfront keretében kívánnak működni. Ezért megváltozik, más lesz a HNF közjogi funkciója. Én úgy mondanám, hogy nem a politikai kiszerelő funkciója erősödik mozgalmunknak, hanem csupán a politikai. Előfordul az is, hogy egyes pártok nem igénylik, hogy a HNF keretén belül találkozzanak és kifogásolják, hogy minden országgyűlési képviselő vagy tanácstag a népfront jelöltje legyen. Ezért a jövőben már nem kívánunk javaslatot tenni például a parlamenti bizottságok vezetőire sem, de a parlament elnökére sem, mert véleményünk szerint újfajta viszonyt kell kialakítani az országgyűlés és a népfront között. A kormányzati szervek hatalmi pozíciói is másképp dőlnek el mint eddig.- Hogy tud mindennek a régi apparátussal, a megszokott beidegződéssel eleget tenni a Hazafias Népfront?- Csakis az alapsejtekre, a városi, községi népfront-tisztségviselőkre, széles társadalmi bázisra támaszkodva tudunk megfelelni feladatainknak. A mi erősségünk abban van, hogy százezrek vesznek részt a mozgalomban. Igazán hatékonyan akkor tudunk majd működni, ha a HNF megszabadul politikai szolgáltató „A hallgatag többség érdekképviseletét kell felvállalni” funkciójától. Fontos, hogy a népfrontmozgalom érvényesítse autonóm jellegét.- Ön, mint a HNF OT jelenlegi főtitkára milyen vonalat kíván követni, elődje, Pozs- gay Imre által megkezdettet, avagy mást?- Mozgalmunkban az elmúlt néhány esztendőt Pozsgay Imre neve fémjelezte, ez, a népfront megújulására való törekvés folytatódik. Ennek az időszaknak az erőssége az volt, hogy kritikusan szemlélte a politikai intézményrendszer átalakulását, annak folyamatában. Persze, ez ma már nem elegendő, többet kell felvállalni a történések egyszerű szemlélésénél. A polgári demokráciának kell érvényt szerezni. A hallgatag többség érdekképviseletét kell ellátnunk és megragadni minden fórumot véleményük hangoztatására. Egyébként, hogy a népfront mit akar tenni ma, azt nekünk kell kitalálni, senki nem fogja helyettünk megmondani. Többek között át kell építeni a HNF vezetési struktúráját, mert így a jelenlegi formájában nem eléggé integrált mozgékony. De szándékunkban áll például faluszövetséget is létrehozni, mely érdekképviseleti fórum lenne a népfronton belül. De említhetném a Magyar Nemzetben március 2-án közzétett gazdaságpolitikai alapelveinket mellyel gazdasági platformot kívánunk nyújtani a kormány jelenlegi gazdasági programjához. Mindehhez szükség van az együttgondolkodásra, a közös cselekvésre. F. KOVATS ÉVA Szövetséggé alakul a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Ha rangsorolni kellene a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának ez évi feladatait, úgy minden bizonnyal az összes egyéb teendőnél fontosabb helyet vívna ki magának az SZMT megyei szövetséggé történő átalakítása. Ha valami, akkor ez a folyamat, illetve ennek szervezése, mederben tartása foglalkoztatja jelenleg - és a közeli jövőben is - az illetékeseket. Az ezzel kapcsolatos munkaprogram már meghatározta az első lépést, azaz a szakmai-iparági-ágazati szakszervezetek képviselőiből álló tizenkilenc fős előkészítőbizottság létrehozását. A testület az előzetes tagsági, alapszervezeti vélemények, nézetek figyelembevételével hamarosan kidolgozza javaslatait a megyei szövetség felépítését és működését illetően. Mint Péti Imre, az SZMT vezető titkára elmondta, az átalakítás iránti igény nem mai keletű, az már a szakszervezetek múlt év decemberi országos értekezletén megfogalmazódott. Az nyilvánvaló, hogy az akkor rögzített állásfoglalás a kész tényekből, tehát a szakszervezetek megyei tanácsainak a követelményekhez már nem teljes mértékben igazodó szerepéből indult ki. Napjainkra világossá vált, hogy a negyvenéves múltra visszatekintő intézmények egy elavult centrális politikai-mozgalmi irányítás termékei, egy túlhaladott struktúra középszintű részei. Többek között éppen ezért van szükség egy valóban alulról építkező, elsősorban az érdekképviseletre és az érdekvédelemre orientált forma megteremtésére - mutatott rá Péti Imre a vele folytatott beszélgetésen. A már említett jogosítvány mellett a szövetség másik fontos feladatkörként közös akciók szervezésével a szolidaritás erősítését vállalná magára, illetve a különböző igények által életre hívott szolgáltatások elvégzését. Nem elhanyagolható szempontot jelentenek a várhatóan fokozottan érzékelhető egyéb előnyök sem: erősödnek a szakszervezeti pozíciók, mód nyílik az országos döntések, a kialakuló jogállamiságból adódó új helyzet, a megyei államhatalmi szervek és munkaadók döntéseinek befolyásolására, azok megváltoztatására. A felsoroltakról ma még természetesen csak jövő időben érdemes beszélni, hiszen a megye szakszervezeti tagságát képviselő alapszervezetekböl és a szakmai ágazatokból létrehozandó szövetség a tervek szerint idén ősszel, várhatóan október környékén alakulna meg. Addig is, március végéig tart a javaslatok kidolgozása, majd áprilisban az előkészítő bizottság tájékoztatja az SZMT-t az eredményről. A megtárgyalt elképzeléseket ezt követően a szakszervezeti tagság veszi tüzetes vita és vizsgálat alá. Az elgondolásokról véleményt mondanak továbbá az SZMT réteg- és munkabizottságok, az együttműködő megyei szervek. Előreláthatóan május utolsó napjaiban véglegesítik a javaslatokat, ám ez semmi esetre sem jelenti a munka befejezését: az átalakítás, a megtett intézkedések figyelemmel kisérése folyamatosan tart.-szá-
