Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11.

5 - TOLNAI FÓRUM

A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából

Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról

Kőtai Géza nyilatkozata

Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepciótervezetében. Indokolt, hogy „A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei” legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.

A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül. Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen - fogalmazták meg a koncepciótervezetben - a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem rekeszt- hető ki a hatalom közvetlen gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátáiként jelentkeznek. Általános érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát.

A jogállamiság megvalósítása igényli

az azt meghatározó jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az alkotmányba. A hatályos alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem külön címet a jogalkotásnak. A legfontosabb szabályok megalkotása az Országgyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalkotásra a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a tanácsoknak is - vélekedtek a jogtudósok. Az Országgyűlés törvényt, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a miniszterek, a tanácsok rendeletet bocsáthatnak ki.

Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó jelentőségű a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privilegizálás tilalmát. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam feladata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gondot kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon, a szociális védőháló kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése.

Az alkotmány alapvető elvei között indokolt szabályozni az államnak és a társadalom tagjainak, valamint szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat. Ezek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is.

Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártoknak a megjelenítése az alkotmányban - hangsúlyozták a jog szakértői. Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alapvető elvként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban kizárólag olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. E szervezetek' közül a politikai pártok feladata, hogy hozzájáruljanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához - húzták alá a tervezetben.

(MTI)

Az új szerkezeti felépítésű alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új alkotmány Szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának.- Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új követelményeket jelent az alkotmányozási munkában hangsúlyozta. A nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló autonóm szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet.- A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket, az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem, feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban van a nemzeti érdekekkel.- Szükséges annak alkotmányi rögzítése is, miszerint a magyarság számottevő része - nemzetiségként és nem nemzetiségként - országunk határain kívül él - hangsúlyozta Kótai Géza. - Fontos annak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az elnevezés megmarad) minden külföldön élő és magyarságát vállaló személyt - a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság szellemében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján - a magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett széttagoltsága következtében az alkotmányban tükröződnie kell annak, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön élő magyarok kettős kötődését - állampolgári lojalitásukat és nemzeti hovatartozásukat - lehetőségnek tekintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti együttműködés előmozdítására.

Az állampolgári kötelezettségek felelősségteljes vállalásának, a híd-szerep betöltésének pedig alapvető feltétele: az emberi jogok elszakíthatatlan részét képező nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása, a nemzettudat megőrzésének, a nemzeti-nemzetiségi lét kiteljesítésének szavatolása. Szükséges tehát, hogy e felfogásunkat és szándékunkat az új alkotmány megjelenítse annak rögzítésével, hogy a Magyar Népköztársaság - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban, állampolgári kötelezettségeiket tiszteletben tartva - a maga részéről mindent megtesz azért, hogy a külföldön élő összes magyar gyakorolhassa

egyéni és kollektív jogait, megőrizhesse nemzeti önazonosságát, szabadon fejleszthesse kapcsolatát anyanemzetével. Ez semmiképpen nem jelent beavatkozást más államok belső ügyeibe, hiszen e rendelkezések a nemzetközi jog, az emberi jogok általánosan elfogadott normáinak alkotmányi megjelenítése. Az ilyesfajta szabályozás egyébként nem idegen a szocialista alkotmányozási gyakorlattól.- Nemzetiségi politikánk elvszerűségét, komolyságát támasztja alá a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának az a javaslata is, hogy az új alkotmány mondja ki: a Magyar Népköztársaság a hazánkban élő nemzetiségiek, valamint a határainkon kívül élő valamennyi magyar anyanemzetével és egymással való kapcsolattartását azonos elvek szerint értelmezi és kezeli - mondta Kótai Géza. - Ezzel összefüggésben, az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű kimondani, hogy Magyarország biztosítja nem magyar nemzetiségű állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát.

Arra a kérdésre, hogy nem az alkotmányban kellene-e szabályozni az említett rendelkezések megvalósításának mikéntjét, a Központi Bizottság osztály- vezetője úgy nyilatkozott: az ezzel összefüggő részletkérdésekről egy külügyi törvénynek kellene rendelkeznie, amelynek kidolgozása és elfogadása sürgető feladat. Az új alkotmány szabályozási koncepciójának és szövegének kimunkálásával kapcsolatosan szólt arról, hogy a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának javaslatairól a múlt év’Öszén tájékoztatták Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, s felvetéseiket az alkotmányozási munkában figyelembe vették.- Meggyőződésem, hogy az említett rendelkezésekkel az új magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó törvények az új helyzetnek megfelelően, a jogállamiság követelményeivel összhangban, világosan és átfogóan szabályozzák a nemzetközi tevékenységet Mindez egyúttal az emberi jogok gyakorlásának újabb lehetőségét és törvényes biztosítékát is jelenti - mondotta végezetül Kótai Géza. (MTI)

Az MSZMP ajánlja:

Tanulmányozzuk az új alkotmány-koncepciót!

Az alkotmány olyan alaptörvény, amely az adott társadalom által elfogadott valamennyi alapvető nézetet rendelkezések formájában magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is szabályozza-e életüket, jogaikat, kötelességeiket. Ha valamely országban az emberek nem ismerik az alkotmányt, az nem az ő hibájuk. A teljes mértékben felülről kialakított társadalmi rendben kismértékű alkotmányismeretre van szükség. Az alul- ról-felülről egyaránt kiépített jogállamban az alkotmányismeret az általános műveltség része. •

Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új alkotmányunk legyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok - politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával - befejeződtek. Ennek eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz nem alkotmány- módosításra, hanem új alkotmányra van szükség. Ennek koncepcióját tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s tárgyalta az Országgyűlés. Hogy mindenki tájékozódhasson: milyen új alkotmányos nézetekről van szó, ezért jelentette meg a koncepciót teljes terjedelmében a Magyar Hírlap, s megjelenik az MSZMP alapszervezeti tájékoztatójában is.

Erjedésben levő társadalmunkban minden bizonnyal felvetődik a kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsága vitatta meg az országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egyszerű: azért, mert ez idő szerint az MSZMP az egyetlen olyan jegyzett politikai párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka azonban valójában még csak az elején tart. Mindenkinek, társadalmi szervezeteknek és állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműködni a koncepció, majd az új alkotmány szövegének véglegesre formálásában. Ennek lehetősége - igénye! - egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi Bizottságának 1989. február 20-21 -i üléséről szóló közleményből.

A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is, végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön. Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeret- anyagának részévé. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire, valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a rekapitalizálódást.

Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket. Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen.

Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi- gazdasági-politikai rend átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául szolgáló elveket indokolt rögzíteni. így mindenekelőtt a népfelség elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz való jog.

Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a tulajdonnal való rendelkezés joga.

Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai, társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal.

A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi, állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték jellegét és azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi Bizottsága: az emberi és az állampolgárijogok illetve kötelességek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően, teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi, állampolgári jogok, valamint kötelességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a nemzetiségi jogok'a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított emberi, állampolgári jogon felül illetik meg.

Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói.

Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói

hatalom - is teljes szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat - jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek.

Mindezek elősegítésére a Központi Bizottság támogatja az állam új intézményeire vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, az állami számvevőszék létrehozását.

Az MSZMP Központi Bizottságának álláspontja szerint Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtestesítő, rendszeresen működő Országgyűlésre van szüksége. Ezért indokolt megvizsgálni, nem volna-e ésszerű kétkamarás parlamentet működtetni. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a követelménynek, hogy mint államfő illően reprezentálhassa, képviselhesse országunkat, mint a hatalmi ágak „felügyelője” pedig biztosíthassa azok kiegyensúlyozott működését, s ha netán szüksége mutatkozna, megakadályozhassa a hatalomnak egy szervnél történő koncentrálódását. Ugyanakkor biztosítsa az új alkotmány, hogy a köztársasági elnöknek se legyen, lehessen az indokoltnál több hatalma. Az alkotmánybíróság mint az alkotmányvédelem különleges szerve működjön. Fő feladata az alkotmány és a törvények, más jogszabályok összhangjának vizsgálata legyen. Egyebek között tartozzon jogkörébe a politikai pártok nyilvántartásba vétele, esetlegesen alkotmányellenes tevékenységük megállapítása, szükség esetén a feloszlatásuk.

Az állami számvevőszék legfőbb feladata az Országgyűlés által megállapított költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése, valamint a Minisztertanács gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való közreműködés legyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az államminiszterek és a miniszterek kompetenciája legyen összhangban a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásával. A miniszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek országgyűlési képviselők. Az Országgyűlés a Minisztertanács tagjai közül csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kormányelnök ezt követően csupán mutassa be kormányát az Országgyűlésnek. Elfogadható megoldás azonban az is, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslata alapján az államminisztereket és a minisztereket is megválasztja.

Egyetért az MSZMP Központi Bizottsága azzal az állásponttal, amely szerint a jogállamiság alapvető feltétele az, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Ezért támogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye lehetővé az egységes, független, tárgyilagos, évszázadok során bevált elveken nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ideértve a közigazgatási bíráskodás megszervezését is. Az igazságszolgáltatással összefüggésben javasolja az ügyészi szervezetet is alávetni a szükséges vizsgálatnak, s majd a reformértékű érvek alapján szülessen döntés az ügyészség államszervezetbeli helyére vonatkozóan.

Az MSZMP Központi Bizottsága a jog- államiság megteremtése szempontjából különösen fontos kérdésnek tartja a tanácsoknak valóságos önkormányzatokká történő átalakítását. Elengedhetetlen annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi-területi közigazgatás önkormányzati alapon szerveződhessen és a rendelkezésére álló anyagi javakkal önállóan gazdálkodhasson. A végrehajtó hatalom központi szervei csak törvényes felhatalmazás alapján avatkozhassanak be a helyi-területi önkormányzatok életébe.

Támogatja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az Országgyűlés a politikai és az állami hatalomgyakorlás új körülményeinek megfelelő választási rendszert illetve arról szóló törvényeket alkosson.

Osztja az MSZMP Központi Bizottsága azt a véleményt, hogy Magyarország új alkotmánya a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ilyennek tekinthetők különösen a Himnusz és a Szózat. Ajánlja, hogy az állam címere az ország tradicionális címerein alapuljon.

(MTI-Press) Budzsáklia Mátyás