Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11. 5 - TOLNAI FÓRUM A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról Kőtai Géza nyilatkozata Mindenekelőtt az államformáról, a ha­talom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkot­mánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alap­elveket is - javasolták a jogtudósok az al­kotmányos szabályozás nemrég elké­szült koncepciótervezetében. Indokolt, hogy „A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei” legyen e fejezet cí­me. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezeté­nek címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a fi­gyelmet. A hatalom koncentrációjával és korlát­lanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birtokosának megkü­lönböztetett helye van az államszerveze­ten belül. Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának korlátlan­sága. Korlátot szabnak a nép jogai, a né­pi kezdeményezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A szocialista államelmélettel nem össze­egyeztethetetlen, hogy még az Or­szággyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Követ­kezésképpen - fogalmazták meg a kon­cepciótervezetben - a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem rekeszt- hető ki a hatalom közvetlen gyakorlásá­ból, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyű­lés, a köztársasági elnök, a Miniszterta­nács, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó ha­talom és a helyi önkormányzatok megha­tározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátáiként jelentkeznek. Általános ér­vénnyel ki kell mondani a hatáskörelvo­nás tilalmát. A jogállamiság megvalósítása igényli az azt meghatározó jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az alkot­mányba. A hatályos alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem külön címet a jogalkotásnak. A legfonto­sabb szabályok megalkotása az Or­szággyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalkotásra a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a mi­nisztereknek és a tanácsoknak is - véle­kedtek a jogtudósok. Az Országgyűlés törvényt, a köztársasági elnök, a Minisz­tertanács, a miniszterek, a tanácsok ren­deletet bocsáthatnak ki. Az állam és a társadalom kapcsolatá­ról leszögezték: meghatározó jelentősé­gű a jogegyenlőség elve, amely magá­ban hordozza a törvény előtti egyenlősé­get, a diszkrimináció és a privilegizálás ti­lalmát. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam fel­adata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gondot kell fordítania a hát­rányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az esélyegyenlőség meg­valósításának feltétele a szociális bizton­ság állampolgári jogon, a szociális védő­háló kiépítése, az oktatás és az egész­ségügyi ellátás folyamatos fejlesztése. Az alkotmány alapvető elvei között in­dokolt szabályozni az államnak és a tár­sadalom tagjainak, valamint szervezetei­nek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat. Ezek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak alapelvei is. Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, il­letőleg a pártoknak a megjelenítése az alkotmányban - hangsúlyozták a jog szakértői. Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alapvető elv­ként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban kizárólag olyan tár­sadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhang­ban áll az alkotmánnyal. E szervezetek' közül a politikai pártok feladata, hogy hozzájáruljanak a népakarat kialakításá­hoz és kinyilvánításához - húzták alá a tervezetben. (MTI) Az új szerkezeti felépítésű alkotmány alapvető elvei között szabályozza az ál­lamnak és a társadalom tagjainak, szer­vezeteinek nemzetközi kapcsolataira vo­natkozó legfontosabb normákat, ame­lyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új alkot­mány Szabályozási koncepciójának ki­dolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsola­tok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársá­nak.- Belső társadalmi viszonyaink de­mokratikus átalakulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lé­pése, új helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új követel­ményeket jelent az alkotmányozási mun­kában hangsúlyozta. A nemzetközi tevé­kenység többé nem a diplomaták, a ha­gyományos társadalmi és tömegszerve­zetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új alkotmány világosan össze­foglalja azokat az elveket, alapvető nem­zeti érdekeket, amelyek tiszteletben tar­tása egyaránt kötelező nemzetközi kap­csolataink valamennyi résztvevője szá­mára. Ezt elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az alaptör­vénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló autonóm szerveződé­sek nemzetközi szerepvállalása, terebé­lyesedő külkapcsolatai hasznosan egé­szíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni képviseletének gyakorlatát, s új voná­sokkal, hitelesen gazdagíthassák a világ­ban rólunk kialakított képet.- A konkrét szabályozások szüksé­gességével kapcsolatban indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a magyar állam intézmé­nyei és polgárai, a Magyarországon mű­ködő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevékenységük­ben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában rögzí­tett elveket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett nemzetközi egyezmé­nyekben vállalt kötelezettségeket, az em­beri jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és nor­máit. Ez a körülmény azonban semmi­képp sem jelentheti annak igényét, hogy e szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam külpolitiká­ját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem, fel­téve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban van a nemzeti érdekekkel.- Szükséges annak alkotmányi rögzí­tése is, miszerint a magyarság számotte­vő része - nemzetiségként és nem nem­zetiségként - országunk határain kívül él - hangsúlyozta Kótai Géza. - Fontos an­nak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az el­nevezés megmarad) minden külföldön élő és magyarságát vállaló személyt - a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság szellemében, a közös történel­mi múlt és szellemi örökség alapján - a magyarsághoz tartozónak tekinti. A ma­gyar nemzettest említett széttagoltsága következtében az alkotmányban tükrö­ződnie kell annak, hogy nemzetközi kap­csolataink sajátságos, mindenkor nélkü­lözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a ve­lük tartott kapcsolatok ápolása. Ismere­tes az is, hogy mi a külföldön élő magya­rok kettős kötődését - állampolgári loja­litásukat és nemzeti hovatartozásukat - lehetőségnek tekintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti együttmű­ködés előmozdítására. Az állampolgári kötelezettségek fele­lősségteljes vállalásának, a híd-szerep betöltésének pedig alapvető feltétele: az emberi jogok elszakíthatatlan részét ké­pező nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása, a nemzettudat megőrzésé­nek, a nemzeti-nemzetiségi lét kiteljesíté­sének szavatolása. Szükséges tehát, hogy e felfogásunkat és szándékunkat az új alkotmány megjelenítse annak rög­zítésével, hogy a Magyar Népköztársa­ság - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban, állampolgári kötelezettsé­geiket tiszteletben tartva - a maga részé­ről mindent megtesz azért, hogy a külföl­dön élő összes magyar gyakorolhassa egyéni és kollektív jogait, megőrizhesse nemzeti önazonosságát, szabadon fej­leszthesse kapcsolatát anyanemzetével. Ez semmiképpen nem jelent beavatko­zást más államok belső ügyeibe, hi­szen e rendelkezések a nemzetközi jog, az emberi jogok általánosan elfogadott normáinak alkotmányi megjelenítése. Az ilyesfajta szabályozás egyébként nem idegen a szocialista alkotmányozási gya­korlattól.- Nemzetiségi politikánk elvszerűsé­gét, komolyságát támasztja alá a Nem­zetközi Pártkapcsolatok Osztályának az a javaslata is, hogy az új alkotmány mondja ki: a Magyar Népköztársaság a hazánkban élő nemzetiségiek, valamint a határainkon kívül élő valamennyi magyar anyanemzetével és egymással való kap­csolattartását azonos elvek szerint értel­mezi és kezeli - mondta Kótai Géza. - Ez­zel összefüggésben, az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű kimondani, hogy Magyarország biztosítja nem ma­gyar nemzetiségű állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartá­suk jogát. Arra a kérdésre, hogy nem az alkot­mányban kellene-e szabályozni az em­lített rendelkezések megvalósításának mikéntjét, a Központi Bizottság osztály- vezetője úgy nyilatkozott: az ezzel össze­függő részletkérdésekről egy külügyi törvénynek kellene rendelkeznie, amely­nek kidolgozása és elfogadása sürgető feladat. Az új alkotmány szabályozási koncepciójának és szövegének kimun­kálásával kapcsolatosan szólt arról, hogy a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának javaslatairól a múlt év’Öszén tájékoztatták Kulcsár Kálmán igazság­ügyminisztert, s felvetéseiket az alkotmá­nyozási munkában figyelembe vették.- Meggyőződésem, hogy az említett ren­delkezésekkel az új magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó törvények az új helyzet­nek megfelelően, a jogállamiság követel­ményeivel összhangban, világosan és átfo­góan szabályozzák a nemzetközi tevé­kenységet Mindez egyúttal az emberi jo­gok gyakorlásának újabb lehetőségét és törvényes biztosítékát is jelenti - mondotta végezetül Kótai Géza. (MTI) Az MSZMP ajánlja: Tanulmányozzuk az új alkotmány-koncepciót! Az alkotmány olyan alaptörvény, amely az adott társadalom által elfoga­dott valamennyi alapvető nézetet rendel­kezések formájában magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is szabályoz­za-e életüket, jogaikat, kötelességeiket. Ha valamely országban az emberek nem ismerik az alkotmányt, az nem az ő hibájuk. A teljes mértékben felülről kiala­kított társadalmi rendben kismértékű al­kotmányismeretre van szükség. Az alul- ról-felülről egyaránt kiépített jogállam­ban az alkotmányismeret az általános műveltség része. • Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új alkotmányunk legyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok - politikai és tudományos vi­tákkal, s gondos szakmai munkával - be­fejeződtek. Ennek eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz nem alkotmány- módosításra, hanem új alkotmányra van szükség. Ennek koncepcióját tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s tárgyalta az Or­szággyűlés. Hogy mindenki tájékozód­hasson: milyen új alkotmányos nézetek­ről van szó, ezért jelentette meg a kon­cepciót teljes terjedelmében a Magyar Hírlap, s megjelenik az MSZMP alapszer­vezeti tájékoztatójában is. Erjedésben levő társadalmunkban minden bizonnyal felvetődik a kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsá­ga vitatta meg az országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egyszerű: azért, mert ez idő szerint az MSZMP az egyetlen olyan jegyzett politikai párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka azonban valójában még csak az elején tart. Mindenkinek, társadalmi szerveze­teknek és állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműködni a koncep­ció, majd az új alkotmány szövegének véglegesre formálásában. Ennek lehető­sége - igénye! - egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi Bizottságának 1989. február 20-21 -i üléséről szóló közle­ményből. A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan alaptörvény legyen, amely a legfonto­sabb kérdésekben önmagában is, vég­rehajtási jogszabályok nélkül alkalmaz­ható jogként érvényesüljön. Legyen köz­érthető, váljon az állampolgárok ismeret- anyagának részévé. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolyto­nosság, valamint az egyetemes alkot­mányfejlődés maradandó értékeire, szo­cialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire, valóságos tár­sadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a rekapitalizálódást. Legyen időtálló, ne akadályozza indo­kolatlan kötöttségekkel a társadalmi ha­ladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket. Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az em­beri, állampolgári jogokról, kötelessé­gekről szóló rész ne az utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformájának elne­vezése pedig továbbra is népköztársa­ság legyen. Ugyancsak vitában alakult ki a Köz­ponti Bizottság véleménye: új alaptörvé­nyünkben nem célszerű a társadalmi- gazdasági-politikai rend átfogó szabá­lyozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául szolgáló elveket indokolt rögzí­teni. így mindenekelőtt a népfelség elvét, amely szerint minden hatalom kizáróla­gos forrása és birtokosa a nép. Követke­zésképpen egyetlen szerv vagy szerve­zet sem vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás útján történő hatalomgyakor­lásban fő elv legyen: csak az tilos, amit a törvény tilt. Az állam és a társadalom kap­csolatában meghatározó elv legyen a te­rületi, illetve szakmai-testületi önkor­mányzathoz való jog. Alapvető jelentőségű tételként szere­peljen az új alkotmányban a jogegyenlő­ség elve, amely foglalja magába a tör­vény előtti egyenlőséget; mind az elő­nyös, mind a hátrányos megkülönbözte­tés tilalmát; a tulajdonformák tekinteté­ben pedig a szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági alkotmányosságot. Ennek lényege: a kö­zösségi tulajdon és az egyéni tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista társadalmi-gazdasági célok­tól befolyásolt piacgazdaság; a gazdál­kodó szervezeteket és az állampolgáro­kat megilleti a tulajdonszerzés és a tulaj­donnal való rendelkezés joga. Az MSZMP Központi Bizottsága mind­ezekkel összhangban kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető sze­repének alkotmányos deklarálására, jól­lehet a társadalom irányításában politikai munkára alapozott meghatározó szere­pet kíván betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politi­kai, társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége össz­hangban áll az alkotmánnyal. A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi, állampolgári jo­gok, valamint alapvető kötelességek ér­ték jellegét és azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a bizto­sítása érdekében határozza meg az álla­mi szervek rendszerét, feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Köz­ponti Bizottsága: az emberi és az állam­polgárijogok illetve kötelességek - nem­zeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyez­ségokmányokban vállalt magyar kötele­zettségekkel összhangban - jelentősé­güknek megfelelően, teljes körűen kap­janak helyet az új alaptörvényben. Az emberi, állampolgári jogok, valamint kö­telességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkot­mány: a nemzetiségi jogok'a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív jogosítvá­nyai, amelyek őket a többi, alkotmány­ban biztosított emberi, állampolgári jo­gon felül illetik meg. Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsá­ga, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzít­se a hatalmi ágak elválasztásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgál­tatási szervezet, a közigazgatási szerve­zet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítvá­nyok birtokosai és alkalmazói. Fejezze ki az új alaptörvény: az Or­szággyűlés - mint törvényhozó hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alá­rendelt közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az igaz­ságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes szuverenitással mű­ködhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-területi hatalom - mint önkor­mányzat - jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak kölcsö­nösen egymás korlátjai is legyenek. Mindezek elősegítésére a Központi Bi­zottság támogatja az állam új intézmé­nyeire vonatkozó javaslatokat, nevezete­sen: a köztársasági elnöki tisztség beve­zetését, az alkotmánybíróság felállítását, az állami számvevőszék létrehozását. Az MSZMP Központi Bizottságának ál­láspontja szerint Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtestesítő, rend­szeresen működő Országgyűlésre van szüksége. Ezért indokolt megvizsgálni, nem volna-e ésszerű kétkamarás parla­mentet működtetni. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a követelménynek, hogy mint államfő il­lően reprezentálhassa, képviselhesse országunkat, mint a hatalmi ágak „fel­ügyelője” pedig biztosíthassa azok ki­egyensúlyozott működését, s ha netán szüksége mutatkozna, megakadályoz­hassa a hatalomnak egy szervnél történő koncentrálódását. Ugyanakkor biztosít­sa az új alkotmány, hogy a köztársasági elnöknek se legyen, lehessen az indo­koltnál több hatalma. Az alkotmánybíró­ság mint az alkotmányvédelem különle­ges szerve működjön. Fő feladata az al­kotmány és a törvények, más jogszabá­lyok összhangjának vizsgálata legyen. Egyebek között tartozzon jogkörébe a politikai pártok nyilvántartásba vétele, esetlegesen alkotmányellenes tevé­kenységük megállapítása, szükség ese­tén a feloszlatásuk. Az állami számvevőszék legfőbb fel­adata az Országgyűlés által megállapított költségvetés végrehajtásának és az álla­mi vagyon hasznosításának ellenőrzése, valamint a Minisztertanács gazdaságpo­litikai tevékenységének parlamenti ellen­őrzésében való közreműködés legyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az ál­lamminiszterek és a miniszterek kompe­tenciája legyen összhangban a törvény­hozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásával. A miniszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek or­szággyűlési képviselők. Az Országgyű­lés a Minisztertanács tagjai közül csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kor­mányelnök ezt követően csupán mutas­sa be kormányát az Országgyűlésnek. Elfogadható megoldás azonban az is, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslata alapján az államminisztereket és a minisztereket is megválasztja. Egyetért az MSZMP Központi Bizottsá­ga azzal az állásponttal, amely szerint a jogállamiság alapvető feltétele az, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíró­ságok gyakorolják. Ezért támogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye le­hetővé az egységes, független, tárgyila­gos, évszázadok során bevált elveken nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ideértve a közigazgatási bíráskodás megszervezését is. Az igaz­ságszolgáltatással összefüggésben ja­vasolja az ügyészi szervezetet is alávetni a szükséges vizsgálatnak, s majd a re­formértékű érvek alapján szülessen dön­tés az ügyészség államszervezetbeli he­lyére vonatkozóan. Az MSZMP Központi Bizottsága a jog- államiság megteremtése szempontjából különösen fontos kérdésnek tartja a ta­nácsoknak valóságos önkormányzatok­ká történő átalakítását. Elengedhetetlen annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi-területi közigazgatás önkormány­zati alapon szerveződhessen és a ren­delkezésére álló anyagi javakkal önál­lóan gazdálkodhasson. A végrehajtó ha­talom központi szervei csak törvényes felhatalmazás alapján avatkozhassanak be a helyi-területi önkormányzatok életé­be. Támogatja az MSZMP Központi Bizott­sága, hogy az Országgyűlés a politikai és az állami hatalomgyakorlás új körül­ményeinek megfelelő választási rend­szert illetve arról szóló törvényeket al­kosson. Osztja az MSZMP Központi Bizottsága azt a véleményt, hogy Magyarország új alkotmánya a maguk teljességében rög­zítse a nemzeti jelképeket. Ilyennek te­kinthetők különösen a Himnusz és a Szózat. Ajánlja, hogy az állam címere az ország tradicionális címerein alapuljon. (MTI-Press) Budzsáklia Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents