Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11. TOLNAI FÓRUM - 3 Az információs rendszer k--------------------------------------------------­A folyamatosságot, a gyorsaságot, a szóbeliséget kell javítani Beszélgetés Bajszné Kiss Magdolnával, a megyei pártbizottság titkárával- A párton belüli információáramlás, az információs munka sokaknak csak az írá­sos jelentéskészítést juttatja eszébe, és szükséges rossznak tartják. Nem eszköz­nek, a mindennapi pártmunka nélkülöz­hetetlen elemének tekintik és felteszik a kérdést, valójában mire is szolgál az infor­mációs munka.- Az eredményes pártmunkához a me­gyei pártbizottságnak, általában a párt­testületeknek, de a pártalapszervezetek- nek és a párttagoknak is szükségük van az információra. Nélkülözhetetlen a poli­* tikai döntésekhez. Ezenkívül a politikai információ olyan tartalmi kérdés, amely többek között megmutatja a pártde­mokrácia szintjét, a véleménynyilvánítás formáját, érettségét, a politika rugalmas­ságát, a döntéselőkészítés folyamatában való részvétel lehetőségét, de mutatja az adott szervezet munkáját is. Vagyis azt a helyzetet, amelyben a politikai döntések születnek, illetve megvalósulnak.- A politikai információáramlás kritiká­ja szinte állandó: bírálja a megyei párt-vb tagjától a pártalapszervezet tagságáig mindenki. Nem elég gyors, nem tükrözi a vélemények sokszínűségét, nincs vissza­jelzés, „felfelé” áramlik az információ, „le­felé ’’már nem-hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem...- Jogosak ezek a bírálatok. A párt in­formációs rendszere valóban egyoldalú­vá és öncélúvá vált. Egyoldalúvá, mert a „felfelé” áramló információk domináltak, de ezekre a visszajelzések már nem voltak rendszeresek. így az információ- adást elsősorban az a kényszer vezette, hogy valahol feljebb ezt elrendelték, s korántsem az az érdek, hogy az informá­ciót adónak is haszna van ebből: kérdé­seire választ kap, új ismeretekhez jut.- Hogyan akarja a megyei pártbizottság ezt a formális információgyűjtést megvál­toztatni és helyette kialakítani a tartalma­sabb információáramlást?- Az információs rendszer fenntartá­• sának csak akkor van értelme, ha segíti a döntést előkészítő bizottságok, testüle­tek, általában a döntést hozók munkáját, és ezzel egyenrangúan a pártalapszer- vezeteket, a párttagság tevékenységét, politizálását. A legfontosabb, hogy az in­formációt ne alkalomszerű jelenségnek tekintsük, hanem a politikai munka állan­dó elemének. Folyamatos információ- áramlás - ez az egyik követelmény. Ezzel egyenrangú a jelzések és visszajelzések gyorsasága és a szóbeliség.- Ma, amikor a politikai életben napról napra jelentős - néha meglepő - változá­sokat tapasztalunk, amikor szinte naponta döntések sorozatát hozzák az erre jogo­sultak, különösen fontos a gyors informá­cióáramlás. Mit jelent ez a gyorsaság a párt információs rendszerében?- A gyorsaság azt jelenti, hogy a párt döntései, intézkedései, a politikusok megnyilatkozásai kapcsán a kialakult vé­leményekről, a közhangulatról azonnal tájékoztatni kell a döntéshozókat, az érintett politikusokat. Ennek a tájékozta­tásnak a vélemények teljes skáláját kell bemutatni, nem lehet tehát semmiféle szűrőt beépíteni. Ugyanígy bármely ki- sebb-nagyobb közösségben felvetett problémára azonnal reagálni kell, s a vá­lasszal, a tájékoztatással mindig azokat kell megkeresni, akik a problémát meg­fogalmazták. Helytálló állásfoglalások, rugalmas döntések csak gyors informá­► cióáramlással képzelhetők el. A gyorsa­ság lehet a biztosíték arra, hogy a párt valóban politizáló pártként tudjon mű­ködni. “- Meggyőződésem, ha a párttag való­ban úgy érzi, hogy egy döntésről, egy ese­ményről, egy társadalmi jelenségről, vagy akár egy értékelésről véleménye van - mert közvetlenül érinti -, felkérés nélkül is szól, jelez. Különösen azóta, hogy a dön­téselőkészítés és a döntések nyilvános­sága „beavatja" a párttagot, de a párton kívülit is. Vannak erre példák a megyei pártbizottság gyakorlatában?- Ez a gyakorlat kialakulóban van. A legszemléletesebb példa talán a törté­nelmi albizottság elemzésének nyilvá­nosságra hozatala körül kialakult hely­zet. A körülöttünk zajló események, a po­litika iránt érdeklődést mutató párttagok, pártalapszervezetek tömegesen nyilvá­nítottak véleményt erről a kérdésről. Ér­keztek a levelek, csengtek a telefonok, Pakson még aktívaülés, helyi vita is kere­kedett az elemzésből, a városi pártbizott­ság szervezésében. Az utóbbi időszakra jellemző, hogy központi, helyi politikai döntésről alkotott véleményükkel, külön­féle javaslataikkal rendszeresen megke­resik a pártbizottságot a párttagok, a pártalapszervezetek. Az információ- áramlásnak, a párbeszédnek ezt a for­máját szeretnénk ösztönözni, folytatni.- Ebből az a következtetés is levonható, hogy az információgyűjtésben szakítani kíván a megyei pártbizottság az írásos je­lentések gyakorlatával?- A vélemények megismerésében, a visszajelzésekben alapvetően a szóbeli­séget kívánjuk építeni. Szeretnénk meg­szüntetni, kiküszöbölni minden olyan módszert, amely az adminisztrációt, a bürokráciát növeli, vagy konzerválja. így például áprilistól nem kérünk arra egyet­len pártalapszervezetet sem, hogy véle­ményüket, javaslataikat meghatározott rendszerességgel írásban küldjék el a megyei pártbizottságra. A városi, nagy­községi pártbizottságokat sem terhelik a jövőben ilyen kötelezettségek. Ehelyett az információközvetítésnek azokat az egyébként meglévő fórumait kell működ­tetnünk, ahol a vélemények természetes módon kerülnek a felszínre, vagy ahol a tapasztalatok összegződnek. Ilyenek a párttaggyűlések, a pártviták, a különböző pártfórumok, a testületi ülések, értekez­letek. A legfontosabb láncszemnek tehát a pártalapszervezetek, a párttagok kü­lönböző összejöveteleit tekintjük. Itt a legközvetlenebb, áttételek nélküli a véle­ménygyűjtés és a visszacsatolás is.- A szóbeli visszacsatolás, válaszadás mellett milyen eszközök állnak még ren­delkezésre?- A heti, havi, vagy tematikus írásos ösz- szegezéseken túl a Tolnai Fórum, a Tolna Megyei Népújság, de tervezzük az eddi­gieknél több videofelvétel, hangfelvétel, szerkesztett program készítését is.- A közvéleménykutatás és a párt infor­mációs rendszere jól kiegészítik egymást.- Erre is gondoltunk. A döntéshozatal - legyen az központi, vagy megyei - igényli a tudományosan megalapozott méréseket, elemzéseket. A személyi fel­tételek a megyei pártbizottság és az ok­tatási igazgatóság apparátusának együttműködésével megteremthetők, igénybe véve az MSZMP Politikai Főisko­lája és a Társadalomtudományi Intézet segítségét is. A technikai, tárgyi feltétele­ket folyamatosan tudjuk kialakítani.- Hogyan lehetne egy mondatban megfogalmazni, mi az az alapelv, amely­nek mindenkor alárendelik az információs rendszer, mint eszköz működését?- A párt információs rendszerét, a poli­tikai információt egy olyan jelzőrend­szernek kell felfognunk, amely a tagság és a pártszervek, illetve a párt és a lakos­ság kapcsolatait erősítik. Kamarás Györgyné Vendégünk volt Pozsgay Imre Pakson Fotó: Gottvald Károly Az oktatási igazgatóság tervei Mindenkit szívesen látnak t, Az 1989/90-es tanév előzetes elképzelései Az utóbbi időben a lap hasábjain sokat foglalkoztunk az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának intézményével, az oktatási igazgatósággal, az épület sokrétű, a korábbinál gazdaságo­sabb hasznosításával. Nem feledve közben az intézmény fő funkcióját, a politikai képzésben betöltött politikai szerepét sem. Júniusban fejeződik be a tanév, de az oktatási igazgatóságon már az, 1989/90-es oktatási év előkészítésén dolgoznak. Nézem az előzetes elképzeléseket, tanfolyami tematikákat: gaz­daságpolitika, világgazdaság, idegenforgalom, környezetvédelem, művelődéspolitika. Emellett olyan kérdések alapos tanulmányozá­sára is lehetőséget biztosítanak, mint a társadalmi beilleszkedési zavarok szociológiája, vagy a nemzetiségi politika, a honismereti, helytörténeti kutatások és a vallástörténet. Akit a társadalom és er­kölcs összefüggései, a filozófiatörténet, a politikaelmélet, politikai szociológia, vagy a vezetési ismeretek tudománya érdekel, az is megtalálja a neki megfelelő tanfolyamot. A középiskolai tanárok to­vábbképzését szolgálja a bevezetés a filozófiába és sokunk be­szédkészségét javíthatja a retorika tanfolyam.- Hogyan alakították ki ezt a gazdag kínálatot? - kérdeztük Durgonicsné dr. Molnár Erzsébettől, az oktatási igazgatóság ve- zetőjétől.- Nem mi találtuk ki ezeket a tanfolyamokat. A városi pártbi­zottságok, a pártalapszervezetek igényei alapján állítottuk ösz- sze a következő tanév előzetes elképzeléseit. Ez a terv sem vég­leges, mert várjuk továbbra is a helyi javaslatokat: valós igé­nyekre alapozva szeretnénk meghirdetni tanfolyamainkat. Ter­mészetesen összhangban az oktatási igazgatóság lehetőségei­vel, személyi feltételeivel, hozzátéve, hogy a személyi feltétele­ket nemcsak a függetlenített tanárok, hanem felkészült külső előadók bevonásával is biztosítjuk.- Az előzetes tervben nem látom a politikai képzés olyan ha­gyományos formáit, mint a hároméves marxista-leninista esti egyetem, vagy különböző szakosítók.- Nincs értelme a hagyományos alapképzésnek és a követ­kező tanévben nem is tervezzük új első osztályok indítását. Azért sem, mert a tananyag komoly tartalmi korszerűsítésére van szükség, de ezeknek a képzési formáknak az időtartama is indokolatlanul hosszú. Néhány helyről ennek ellenére jelezték az alapképzés igényét. Gondolkodunk azon, hogy korszerűbb és rövidebb idő alatt megszerezhető filozófiai, közgazdasági, politikatörténeti alapismereteket adó tanfolyamokat kellene in­dítanunk. Úgy látjuk, hogy a jövő a politikai képzésben a rövi­debb, féléves, egyéves ismeretszerző, ismeretbővítő tovább­képzésé , ahol kis csoportokban, hatékonyan tudjuk az adott tudományág legújabb eredményeit átadni.- Milyen elképzeléseik vannak a pártszervezetek, tisztségvise­lőinek továbbképzésére?- Ezen a területen is rövidebb, néhány hetes képzéseket, to­vábbképzéseket tervezünk. Tartalmát a valóságos igények fi­gyelembevételével határozzuk meg: például a tisztségüket elő­ször gyakorló pártvezetőségi tagoknál az új ismeretek átadása, míg a régebbi tisztségviselők esetében az ismeretek felújítása, korszerűsítése a legfontosabb. Szükség van a tisztségviselők képzésére, továbbképzésére, hiszen ha azt mondjuk, hogy a párt megújul, akkor az ezzel összefüggő feladatokra elméletben és gyakorlatban is fel kell készíteni a pártszervezetek vezetőit.- Azok a tanfolyamok, amelyekről eddig beszéltünk, biztosít­hatják a folyamatos politizálás lehetőségét is. Ennél kötetlenebb tematikára is van esetleg ajánlatuk?- A folyamatos vita és politizálás lehetőségét biztosíthatják azok a néhány előadásból, konzultációból, beszélgetésből álló tanfolyamaink, amelyek a politika aktuális és az adott kis közös­séget különösen érdeklő témáit dolgozzák fel. Ebből is követke­zik, hogy a témát ebben az esetben sem mi határozzuk meg, ha­nem a vitasorozatot kérő párttagok köre.- Gyakran beszélünk mostanában arról, hogy a kultúra, az ér­telmiség, az alkotó szellemiség, az alkotó ember milyen nagy szerepet játszik, milyen meghatározó egy nemzet, de egy nem­zetgazdaság felemelkedésében is. Ebben a szellemi műhelyek kisugárzása pótolhatatlan. Mivel kíván hozzájárulni a megye szel­lemiségéhez, kultúrájához az oktatási igazgatóság?- Elsősorban azzal, hogy tanfolyamaink tartalmát szeretnénk megváltoztatni. A gondolkodó értelmiségnek, a mai politikai életben igényesebben eligazodni kívánó embereknek, a felké­szültebben és kulturáltabban vitatkozni akaróknak a tudomány legújabb ismereteit kell adnunk. Kevés azonban, ha csak a tar­talomban nyújtunk mást: módszereinknek is az alkotó gondol­kodást az alkotás folyamatának fejlesztését kell szolgálnia.- Mondana erre néhány példát?- Szakítani szeretnénk az előadásoknak és a szemináriumi foglalkozásoknak azzal a formájával, amikor a tanár közvetíti az ismereteket, a hallgatók pedig passzív befogadók. Inkább az önképzésre alapozunk, és az így szerzett ismereteket vitában rendszerezzük. Ezekben a vitákban alakul a tanfolyamok részt­vevőinek nézete, a vita során sokrétű ismeretre tesznek szert, természetessé válik az önálló, a kulturált vitában, a meggyőzés­ben az érvek szerepe. Változtatni lehet a hagyományos vizsgák rendszerén is: többet mutathat a megszerzett ismeretekről, azok alkalmazásáról vagy akár a gondolkodás szintjéről, ha a hallgatók például egy zárókonferencián önálló tanulmánnyal, témafeldolgozással és ehhez kötődő tanfolyamvitával fejezik be tanulmányaikat. Elképzelhető az is, hogy a különböző tanfolyamok hallgatói az előbbihez hasonló rendezvényen egy-egy társada­lompolitikai kérdés, gazdasági, szociológiai, nemzetközi megkö­zelítésével - vagyis a tanfolyamok profiljának megfelelően - vizs­gáznak önálló dolgozataik előadásával és megvitatásával.- Ezek a módszerek valóban nemcsak az alkotást ösztönzik, hanem fejlesztik a komplex gondolkodásmódot és a rendszer- szemléletet is. Feltételezi viszont az előképzettséget.- A tanfolyamok nagy többségére valóban olyan jelentkező­ket várunk, akik képzettebbek, megfelelő politikai alapismere­tekkel, általános műveltséggel rendelkeznek. Azokat is bíztat­juk, akiknek talán hiányosabbak jelenlegi ismereteik, de indítta­tást éreznek arra, hogy többet tudjanak, hogy a tanfolyamok műhelymunkájában formálják gondolkodásukat, nézeteiket. Nem „káderképző” iskola vagyunk, bárkit, aki ismereteit kívánja bővíteni, szívesen látunk tanfolyamainkon.- Tudnak-e már az érdeklődőknek valamit mondani a jelentke­zés rendjéről?- Az igényeket március 20-ig felmérjük, ezeket figyelembe véve április elején hirdetjük meg a Tolna Megyei Népújságban tanfolya­mainkat. A jelentkezéseket május végéig várjuk. _ kamarásné -

Next

/
Thumbnails
Contents