Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11. TOLNAI FÓRUM - 3 Az információs rendszer k--------------------------------------------------A folyamatosságot, a gyorsaságot, a szóbeliséget kell javítani Beszélgetés Bajszné Kiss Magdolnával, a megyei pártbizottság titkárával- A párton belüli információáramlás, az információs munka sokaknak csak az írásos jelentéskészítést juttatja eszébe, és szükséges rossznak tartják. Nem eszköznek, a mindennapi pártmunka nélkülözhetetlen elemének tekintik és felteszik a kérdést, valójában mire is szolgál az információs munka.- Az eredményes pártmunkához a megyei pártbizottságnak, általában a párttestületeknek, de a pártalapszervezetek- nek és a párttagoknak is szükségük van az információra. Nélkülözhetetlen a poli* tikai döntésekhez. Ezenkívül a politikai információ olyan tartalmi kérdés, amely többek között megmutatja a pártdemokrácia szintjét, a véleménynyilvánítás formáját, érettségét, a politika rugalmasságát, a döntéselőkészítés folyamatában való részvétel lehetőségét, de mutatja az adott szervezet munkáját is. Vagyis azt a helyzetet, amelyben a politikai döntések születnek, illetve megvalósulnak.- A politikai információáramlás kritikája szinte állandó: bírálja a megyei párt-vb tagjától a pártalapszervezet tagságáig mindenki. Nem elég gyors, nem tükrözi a vélemények sokszínűségét, nincs visszajelzés, „felfelé” áramlik az információ, „lefelé ’’már nem-hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem...- Jogosak ezek a bírálatok. A párt információs rendszere valóban egyoldalúvá és öncélúvá vált. Egyoldalúvá, mert a „felfelé” áramló információk domináltak, de ezekre a visszajelzések már nem voltak rendszeresek. így az információ- adást elsősorban az a kényszer vezette, hogy valahol feljebb ezt elrendelték, s korántsem az az érdek, hogy az információt adónak is haszna van ebből: kérdéseire választ kap, új ismeretekhez jut.- Hogyan akarja a megyei pártbizottság ezt a formális információgyűjtést megváltoztatni és helyette kialakítani a tartalmasabb információáramlást?- Az információs rendszer fenntartá• sának csak akkor van értelme, ha segíti a döntést előkészítő bizottságok, testületek, általában a döntést hozók munkáját, és ezzel egyenrangúan a pártalapszer- vezeteket, a párttagság tevékenységét, politizálását. A legfontosabb, hogy az információt ne alkalomszerű jelenségnek tekintsük, hanem a politikai munka állandó elemének. Folyamatos információ- áramlás - ez az egyik követelmény. Ezzel egyenrangú a jelzések és visszajelzések gyorsasága és a szóbeliség.- Ma, amikor a politikai életben napról napra jelentős - néha meglepő - változásokat tapasztalunk, amikor szinte naponta döntések sorozatát hozzák az erre jogosultak, különösen fontos a gyors információáramlás. Mit jelent ez a gyorsaság a párt információs rendszerében?- A gyorsaság azt jelenti, hogy a párt döntései, intézkedései, a politikusok megnyilatkozásai kapcsán a kialakult véleményekről, a közhangulatról azonnal tájékoztatni kell a döntéshozókat, az érintett politikusokat. Ennek a tájékoztatásnak a vélemények teljes skáláját kell bemutatni, nem lehet tehát semmiféle szűrőt beépíteni. Ugyanígy bármely ki- sebb-nagyobb közösségben felvetett problémára azonnal reagálni kell, s a válasszal, a tájékoztatással mindig azokat kell megkeresni, akik a problémát megfogalmazták. Helytálló állásfoglalások, rugalmas döntések csak gyors informá► cióáramlással képzelhetők el. A gyorsaság lehet a biztosíték arra, hogy a párt valóban politizáló pártként tudjon működni. “- Meggyőződésem, ha a párttag valóban úgy érzi, hogy egy döntésről, egy eseményről, egy társadalmi jelenségről, vagy akár egy értékelésről véleménye van - mert közvetlenül érinti -, felkérés nélkül is szól, jelez. Különösen azóta, hogy a döntéselőkészítés és a döntések nyilvánossága „beavatja" a párttagot, de a párton kívülit is. Vannak erre példák a megyei pártbizottság gyakorlatában?- Ez a gyakorlat kialakulóban van. A legszemléletesebb példa talán a történelmi albizottság elemzésének nyilvánosságra hozatala körül kialakult helyzet. A körülöttünk zajló események, a politika iránt érdeklődést mutató párttagok, pártalapszervezetek tömegesen nyilvánítottak véleményt erről a kérdésről. Érkeztek a levelek, csengtek a telefonok, Pakson még aktívaülés, helyi vita is kerekedett az elemzésből, a városi pártbizottság szervezésében. Az utóbbi időszakra jellemző, hogy központi, helyi politikai döntésről alkotott véleményükkel, különféle javaslataikkal rendszeresen megkeresik a pártbizottságot a párttagok, a pártalapszervezetek. Az információ- áramlásnak, a párbeszédnek ezt a formáját szeretnénk ösztönözni, folytatni.- Ebből az a következtetés is levonható, hogy az információgyűjtésben szakítani kíván a megyei pártbizottság az írásos jelentések gyakorlatával?- A vélemények megismerésében, a visszajelzésekben alapvetően a szóbeliséget kívánjuk építeni. Szeretnénk megszüntetni, kiküszöbölni minden olyan módszert, amely az adminisztrációt, a bürokráciát növeli, vagy konzerválja. így például áprilistól nem kérünk arra egyetlen pártalapszervezetet sem, hogy véleményüket, javaslataikat meghatározott rendszerességgel írásban küldjék el a megyei pártbizottságra. A városi, nagyközségi pártbizottságokat sem terhelik a jövőben ilyen kötelezettségek. Ehelyett az információközvetítésnek azokat az egyébként meglévő fórumait kell működtetnünk, ahol a vélemények természetes módon kerülnek a felszínre, vagy ahol a tapasztalatok összegződnek. Ilyenek a párttaggyűlések, a pártviták, a különböző pártfórumok, a testületi ülések, értekezletek. A legfontosabb láncszemnek tehát a pártalapszervezetek, a párttagok különböző összejöveteleit tekintjük. Itt a legközvetlenebb, áttételek nélküli a véleménygyűjtés és a visszacsatolás is.- A szóbeli visszacsatolás, válaszadás mellett milyen eszközök állnak még rendelkezésre?- A heti, havi, vagy tematikus írásos ösz- szegezéseken túl a Tolnai Fórum, a Tolna Megyei Népújság, de tervezzük az eddigieknél több videofelvétel, hangfelvétel, szerkesztett program készítését is.- A közvéleménykutatás és a párt információs rendszere jól kiegészítik egymást.- Erre is gondoltunk. A döntéshozatal - legyen az központi, vagy megyei - igényli a tudományosan megalapozott méréseket, elemzéseket. A személyi feltételek a megyei pártbizottság és az oktatási igazgatóság apparátusának együttműködésével megteremthetők, igénybe véve az MSZMP Politikai Főiskolája és a Társadalomtudományi Intézet segítségét is. A technikai, tárgyi feltételeket folyamatosan tudjuk kialakítani.- Hogyan lehetne egy mondatban megfogalmazni, mi az az alapelv, amelynek mindenkor alárendelik az információs rendszer, mint eszköz működését?- A párt információs rendszerét, a politikai információt egy olyan jelzőrendszernek kell felfognunk, amely a tagság és a pártszervek, illetve a párt és a lakosság kapcsolatait erősítik. Kamarás Györgyné Vendégünk volt Pozsgay Imre Pakson Fotó: Gottvald Károly Az oktatási igazgatóság tervei Mindenkit szívesen látnak t, Az 1989/90-es tanév előzetes elképzelései Az utóbbi időben a lap hasábjain sokat foglalkoztunk az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának intézményével, az oktatási igazgatósággal, az épület sokrétű, a korábbinál gazdaságosabb hasznosításával. Nem feledve közben az intézmény fő funkcióját, a politikai képzésben betöltött politikai szerepét sem. Júniusban fejeződik be a tanév, de az oktatási igazgatóságon már az, 1989/90-es oktatási év előkészítésén dolgoznak. Nézem az előzetes elképzeléseket, tanfolyami tematikákat: gazdaságpolitika, világgazdaság, idegenforgalom, környezetvédelem, művelődéspolitika. Emellett olyan kérdések alapos tanulmányozására is lehetőséget biztosítanak, mint a társadalmi beilleszkedési zavarok szociológiája, vagy a nemzetiségi politika, a honismereti, helytörténeti kutatások és a vallástörténet. Akit a társadalom és erkölcs összefüggései, a filozófiatörténet, a politikaelmélet, politikai szociológia, vagy a vezetési ismeretek tudománya érdekel, az is megtalálja a neki megfelelő tanfolyamot. A középiskolai tanárok továbbképzését szolgálja a bevezetés a filozófiába és sokunk beszédkészségét javíthatja a retorika tanfolyam.- Hogyan alakították ki ezt a gazdag kínálatot? - kérdeztük Durgonicsné dr. Molnár Erzsébettől, az oktatási igazgatóság ve- zetőjétől.- Nem mi találtuk ki ezeket a tanfolyamokat. A városi pártbizottságok, a pártalapszervezetek igényei alapján állítottuk ösz- sze a következő tanév előzetes elképzeléseit. Ez a terv sem végleges, mert várjuk továbbra is a helyi javaslatokat: valós igényekre alapozva szeretnénk meghirdetni tanfolyamainkat. Természetesen összhangban az oktatási igazgatóság lehetőségeivel, személyi feltételeivel, hozzátéve, hogy a személyi feltételeket nemcsak a függetlenített tanárok, hanem felkészült külső előadók bevonásával is biztosítjuk.- Az előzetes tervben nem látom a politikai képzés olyan hagyományos formáit, mint a hároméves marxista-leninista esti egyetem, vagy különböző szakosítók.- Nincs értelme a hagyományos alapképzésnek és a következő tanévben nem is tervezzük új első osztályok indítását. Azért sem, mert a tananyag komoly tartalmi korszerűsítésére van szükség, de ezeknek a képzési formáknak az időtartama is indokolatlanul hosszú. Néhány helyről ennek ellenére jelezték az alapképzés igényét. Gondolkodunk azon, hogy korszerűbb és rövidebb idő alatt megszerezhető filozófiai, közgazdasági, politikatörténeti alapismereteket adó tanfolyamokat kellene indítanunk. Úgy látjuk, hogy a jövő a politikai képzésben a rövidebb, féléves, egyéves ismeretszerző, ismeretbővítő továbbképzésé , ahol kis csoportokban, hatékonyan tudjuk az adott tudományág legújabb eredményeit átadni.- Milyen elképzeléseik vannak a pártszervezetek, tisztségviselőinek továbbképzésére?- Ezen a területen is rövidebb, néhány hetes képzéseket, továbbképzéseket tervezünk. Tartalmát a valóságos igények figyelembevételével határozzuk meg: például a tisztségüket először gyakorló pártvezetőségi tagoknál az új ismeretek átadása, míg a régebbi tisztségviselők esetében az ismeretek felújítása, korszerűsítése a legfontosabb. Szükség van a tisztségviselők képzésére, továbbképzésére, hiszen ha azt mondjuk, hogy a párt megújul, akkor az ezzel összefüggő feladatokra elméletben és gyakorlatban is fel kell készíteni a pártszervezetek vezetőit.- Azok a tanfolyamok, amelyekről eddig beszéltünk, biztosíthatják a folyamatos politizálás lehetőségét is. Ennél kötetlenebb tematikára is van esetleg ajánlatuk?- A folyamatos vita és politizálás lehetőségét biztosíthatják azok a néhány előadásból, konzultációból, beszélgetésből álló tanfolyamaink, amelyek a politika aktuális és az adott kis közösséget különösen érdeklő témáit dolgozzák fel. Ebből is következik, hogy a témát ebben az esetben sem mi határozzuk meg, hanem a vitasorozatot kérő párttagok köre.- Gyakran beszélünk mostanában arról, hogy a kultúra, az értelmiség, az alkotó szellemiség, az alkotó ember milyen nagy szerepet játszik, milyen meghatározó egy nemzet, de egy nemzetgazdaság felemelkedésében is. Ebben a szellemi műhelyek kisugárzása pótolhatatlan. Mivel kíván hozzájárulni a megye szellemiségéhez, kultúrájához az oktatási igazgatóság?- Elsősorban azzal, hogy tanfolyamaink tartalmát szeretnénk megváltoztatni. A gondolkodó értelmiségnek, a mai politikai életben igényesebben eligazodni kívánó embereknek, a felkészültebben és kulturáltabban vitatkozni akaróknak a tudomány legújabb ismereteit kell adnunk. Kevés azonban, ha csak a tartalomban nyújtunk mást: módszereinknek is az alkotó gondolkodást az alkotás folyamatának fejlesztését kell szolgálnia.- Mondana erre néhány példát?- Szakítani szeretnénk az előadásoknak és a szemináriumi foglalkozásoknak azzal a formájával, amikor a tanár közvetíti az ismereteket, a hallgatók pedig passzív befogadók. Inkább az önképzésre alapozunk, és az így szerzett ismereteket vitában rendszerezzük. Ezekben a vitákban alakul a tanfolyamok résztvevőinek nézete, a vita során sokrétű ismeretre tesznek szert, természetessé válik az önálló, a kulturált vitában, a meggyőzésben az érvek szerepe. Változtatni lehet a hagyományos vizsgák rendszerén is: többet mutathat a megszerzett ismeretekről, azok alkalmazásáról vagy akár a gondolkodás szintjéről, ha a hallgatók például egy zárókonferencián önálló tanulmánnyal, témafeldolgozással és ehhez kötődő tanfolyamvitával fejezik be tanulmányaikat. Elképzelhető az is, hogy a különböző tanfolyamok hallgatói az előbbihez hasonló rendezvényen egy-egy társadalompolitikai kérdés, gazdasági, szociológiai, nemzetközi megközelítésével - vagyis a tanfolyamok profiljának megfelelően - vizsgáznak önálló dolgozataik előadásával és megvitatásával.- Ezek a módszerek valóban nemcsak az alkotást ösztönzik, hanem fejlesztik a komplex gondolkodásmódot és a rendszer- szemléletet is. Feltételezi viszont az előképzettséget.- A tanfolyamok nagy többségére valóban olyan jelentkezőket várunk, akik képzettebbek, megfelelő politikai alapismeretekkel, általános műveltséggel rendelkeznek. Azokat is bíztatjuk, akiknek talán hiányosabbak jelenlegi ismereteik, de indíttatást éreznek arra, hogy többet tudjanak, hogy a tanfolyamok műhelymunkájában formálják gondolkodásukat, nézeteiket. Nem „káderképző” iskola vagyunk, bárkit, aki ismereteit kívánja bővíteni, szívesen látunk tanfolyamainkon.- Tudnak-e már az érdeklődőknek valamit mondani a jelentkezés rendjéről?- Az igényeket március 20-ig felmérjük, ezeket figyelembe véve április elején hirdetjük meg a Tolna Megyei Népújságban tanfolyamainkat. A jelentkezéseket május végéig várjuk. _ kamarásné -